Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-19 / 84. szám
■ c. October 1jétül decevégeig járó évnegyedes előfizetést postán 3 fr. 30 krral, helyben boritéktalanul 2 fr. 40 krral testvér lapjaira elfogad a’ szerkesztőség. vasárnap October 1 Okén 1845. PEST. , iL a a »1 minden héten kétszer, t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453 dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház Megjelenik a’ Társalkodóvári királyi posta hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utián történélső emeletében, egyebütt pedig mint a megrendjelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetiks pontosan és jutányosan közöltetik. 184dik szám FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. Előléptetés; Széchenyi I. gr. és nemzeti érdekeink; legujabb törvényink foganata; bécsi levél személybiztossági ügyben; Békés, Bereg, Mármaros és Tolna megyék közgyűlései; Tiszaszabályozási tanácskozás Vasaros-Naményban; budapesti napló. Amerika (Mexicói és veracruzi hírek; általános pénzzavar.) Francziaország* (Uralkodók látogatásai; Abdelkader ’g a’francziák hős elszántsága 's vesztesége.) Anglia. (Ujseelandi hírek; audit királyság és a’ M. Chronicle ) Elegyhirek. Értesítő; pénzkelet; gabonaár. Hugyar én Erdélyoszás A* am. magy. kir. udv. kincstár a’ Schlach torán ideiglen megürült jegyszedőségre Cziphulski Károly ujszindeczi tisztgyakornokot alkalmaz*. Sacelieoyliat T. gr. éaneilla et érdekeink. Azok, kiktől e’ nép rögtöni boldogitásának csalhatlan eszközei újabb időben származtak — melly eszközök néhányait múlt számunkban idéztük is— legföljebb azt válaszolhatnák, hogy ép azért, mert népünk politikailag kiskorú, mert szellemi ’s anyagi szegénységben sínylődik, mulhatlanul szükségessé lön annak — t. i. a’ népnek — fölemeltetésére az erőszeknek egyesülni’s a’roppant nehézségekkel öszszekötött vállalat sikeritésén vállvetve munkálkodni. Kezdenünk kelle,mondhatnák ők — ha nem akartuk, hogy a’ nemzet magköve kibontatlanul heverjen tespedése eddigi burkai közt; ha nem akartuk, hogy az idő vasfoga föleméssze még azon csekély erejű kapcsokat is, mikkel még most úgy látszik —nem volna lehetlen a’ népet kiváltságosakkal közelebb érintkezésbe ’s ez által alkotványunkkal szoros öszszefüggésbe hozni. És mi, természetesen nem tagadhatva, hogy a’ nép sorsa sürgetőleg híja föl törvényhozásunk figyelmét ’s munkásságát, nyíltan raegvallanak,miként a’ munka megkezdetésének ideje szerintünk is beállott ’s kifogásaink nincsenek is arra nézve,hogy köztünk nagy kicsi i igyekezzék ereje’s hivatási koréhoz képest nemzeti nagyságunk biztos megalapításához járulni— hanem vannak —’s pedig szerfölött nagy számmal — kifogásaink azon egyes pontokat illetőleg, mik munkakezdési tárgyakat tűzettek ki bizo- Inyos rész által vannak kifogásaink azon eszközök megválasztása ’s miként leendő alkalmazása ellen, mellyek szintazon rész nevében mint egyedül csalhatlanok ’s kívánt eredményhez vezetők, lőnek kihiresztelve ’s nem egyre közölünk úgyszólván erőtetve. Mi először is azon positiókat illeti, mellyek létesítését — még most — lehetlennek állítottuk azon esetben is,ha minden erő’s különböző érdek egyesülten kivánnak is azokat életbe léptetni — ki kellene mondanunk, hogy mié’ tekintetben nem lehetünk egyértelműek ama bizonyos részszel, mellytől az indítványok , sőt mondhatni erőszakos sürgetések származtak. Hogy aztán állításunk alaposságáról meggyőzzük a’ másik félt, vagy ha ez nem sikerülne , megnyugtathassuk saját lelkiismeretünket ’s eleget tegyünk a’ józan ész követelésinek — okát kellene adnunk tartózkodó magunk viseletének, valamint annak is : miért vagyunk kénytelenek egyes előforduló esetekben a’puszta tartózkodásnál még tovább menve — ellenkező irányban munkálkodni. ’S kérdünk minden józan gondolkozásu’s politikailag el nem fogott embert, hozhatna e meggyőződése támogatására erősebb, alaposabb, észgyőzőbb okokat azoknál, mikkel Széchenyi gr. a’hajdani P. Ilirlap modorát megtámadá? A’ nemes gróf ’Kelet népe* nevezetű művében valahányszor csak szerét ejtheté keleties modorban szól hazafitársaihoz ’s különösen azon pontot illetőleg: várjon azt,mit a’ népért kell tennünk , szükséges é a’ nép által eszközlenünk?—’s ismét azon pontra vonatkozólag: mi szükségesebbet é, hogy a’népnek — melly az ellenfél állítása szerint még inkább,mint részünkről — kiskorúnak,szellemileg elmaradottnak ismertetik el—politikai hatáskört adjunk fokozatos, tehát természetszerű előkészítés nélkül vagy inkább az, hogy elégedjünk meg egyelőre az előmunkálatokkal, ’s a’ nyújtandó jogokat úgy állítsuk az illető nagy szám ebbe,mint föltételes’s azon esetre elnem maradható dijakat ha az illetők — a’ kezökbe adott eszközöket aként használák, miként azt tőlök közvetlenül a’törvény,közvetve pedig hazánk jövője’s egykori nagysága megkívánják** — ezen kérdésekre a’ hazafi gróf allegóriával válaszolt ’s meggyőzödése legközelebb értelmét mintegy ezen szavakba önté: „ha előbb adunk tág köntöst és nagy csizmát annak, ki ezek mi módoni használatát gyakorlat által még meg nem szoká— mintsem a’ nyerendőruhanemekkeli élés kellő módjára megtanítnók — többet fog ez uj felruházás nekik ártani mint használni, mert szabad mozoghatásukban gátoltatva lévén, annyit sem teendhetnek „mennyit előbbi megszokott állapotokban**. Jól tudták azok, kik ellen e’ nyilatkozat intézve volt, mi sok függ attól, bevallják ez egyszerű de nagyerejü állítás igazságát vagy pedig ezt mellőzve megmaradjanak továbbra is föltételük mellett ’s kezdeti irányukban ’s azért jónak látták nem tekinteni azt többnek puszta allegóriánál, melly többet is kevesebbet is foglalhat magában,mint mennyit mondani az illetőnek szándéka volt. Ugyanis, ha azt felelik vala, miszerint a’ús gróf állítása, tekintve annak természetes értelmét,napnál világosabb,és igy kétségbe nem vonatható, akkor vagy változtatniok kellett volna cselekvésük modorán, vagy bebizonyítani: miként a’képletességbe rejtett értelem nem bir az igazság azon erejével, melly önkénytelenül is meggyőz’s irányozza ollykor lépésinket. Mint tudjuk, a’P. Hírlap továbbra is megmaradt azon állítás mellett, hogy az ellene támasztott modorharcz nem hozott olly okokat szőnyegre,miket cselekvése körüli módosításokra bírhatnák; miből önként következik, hogy K. és lapja az 1 képletes állítás második —rejtettebb értelmét—vagy föl nem fogák, vagy annak erejét nyilván megismerni nem akarák. Hogy e’következtetésünk nem alapnélküli,azóta tett nyilatkozatok is bizonyítják, melly nyilatkozatoknak is — később időben legalább —el kell vala maradniok, ha a’as gróf állításának allegóriás jelentősége azoknál — kikhez t.i. intézve volt az — kellő méltánylásra talál. ’S itt van ismét egy roppant különbség a’ gyakorlatiság embere ’s a’puszta elmélete közt! Amaz, ha meggyőződök valaminek szükséges létéről, mielőtt a’ ,legyen* szót kimondaná, eszközökrül’s módokrul gondolkodik; — ennek elég, ha lelkében fölvillant a’ gondolat, azonnal a’ létesítés munkájához fogni, természetesen azon eszközök segítségével, mellyek legközelebb esnek hozzá’s azon mód szerint, mellyet nemes föllángolása első pillanatában megismert, czélszerűnek ismért, ’s megválasztott. Amaz megtekinti a’ tért, hol mozognia ’s az erőket, mikkel’s miknek ellenében hatnia kellend; ez követve keble szózatát,síkra száll a’ legnemesb öntudat kíséretében ’s elégnek tartja akár ismerni meg a’ külön erőket, midőn azok egy része — munkaközben — vele egyesül, mások pedig ellentáborrá csoportúlnak. Amaz számba véve, mit adhat jutalmul azoknak, kiknek közremunkálását elvárja, ’s mivel rettegtetheti azokat, kik működésében gátolni mernék; imez — mivel nem számított — igér ollyakat is, mikről a’ jobblátásuak előre tudják, hogy teljesíthetlenek’s ijesztget olyasokkal,mik—épen azért, mert csak egyesek agyában léteznek — koránsem bírnak kellő hatással azok irányában, kiknek megriasztatásukra számittatvák. Amaz egyes részletek körül egyesíti erejét, mi által a’ segítők ’s együttmunkálkodók reménye folyvást maga előtt látja munkássága czélját, a’ siker lehetőségét ’s az eredményből ráhárulandó gyümölcsöket; azok pedig, kik ellen a’ csata foly, jó formán nem is tudják, hogy az ütközet már megkezdetett’s ehöz képest kevésbbé szemesek, nem annyira féltékenyek; sőt nem tudhatva, minő erőt fejtendhet ki az ügyesen számitó ellen, ha rejtve tartott sergeit hirtelen előhozandja ’s ütközetbe viszi — folyvást bizonytalankodók,tehát alkudozásokra hajlók, nem ritkán nagy következésü engedélyekre is rábirathatók. — Ez a’hajdánkor csatázási módjára roppant zajt üttet táborával,részint hogy saját embereit neki bátorítsa, részint, hogy az ellent elrémitse, előre kikiáltja A-tól Zig,mit akarnak ő és emberei, ’s hogy szavainak nyomatékot adjon, tüzesen támadja meg ellenét minden oldalról’s ez által egyszerre kimutatja, hogy vezéri tactica nélkül kezdett harcz az egész, tehát ollyan, hol ha az első rohanás diadalmasan visszaveretik, csüggedés szállja meg a’ lármás hősöket, a’ másik fél pedig időt nyer tábor árkai jó karba helyezésére, ujonezszedésre ’s betanításra,és hadi szerek gyűjtésére. Mig a’ munkálkodások folynak, folyvást figyelemmel tartatik a’ visszavert sereg minden mozdulata, mert tudva van, miként az újra kezdendő csata ismét rohanás leend, rohanás, melly ha sikerül, minden el van vesztve, de a’ melly,ha kész erőre lel,márványlapra lőtt nyílként viszszapattan. Alkudozásokról szó sem lehet,legföljebb szükség-parancsolta rövid fegyvernyugvásról; engedélyekkel az egyik fél meg nem elégszik, a’ másik rész nem igen pazarolja azokat, mert értésére jutott, minek az ellen követelései. E’ közben a’ drága idő szépen halad, a’ többször viszszavert sereg megunja a’ puszta remények melletti örökös táborozást, bomladozni kezd a’ jegy és rend (disciplina), egyes csapatok kiválnak az egészből ’s oda hagyják a’ reménysé várókat — ’s talán — talán nem más okból, hanem hogy a’ reményszegényebb, de birtokgazdag ostromlotakhoz szegődjenek. Ezekhez úgy hisszük nem kell commentár;általányosságban érintettük a’ gyakorlatiság és puszta elmélet közti különbséget politikai téren,melly — ne feledjük — cselekvési tér, hol az elvek értékét tettekből szoktuk megismerni ’s e’szerint hozunk ítéletet az egyes cselekvők nagyobb kisebb politikai képessége ’s hivatottsága felöl. Az indokok, mint láttuk, legnemesb kütfőbül vehetik származásukat a’ puszta elmélet embereinél ’s igy épen nem szükséges szándékot gyanusitni akor, midőn a’ gyanúsítás elvének szüksége politikaiakban kimondatik; mert gyanusitni valakit politikai cselekvése közben nem annyit teszen, mint annak becsületességét kétségbe vonni, hanem tanainak alkalmazhatósága iránt kétségeket támasztva, azok mohó elfogadtatását akadályozni, mert ki időt nyer, mindent nyer.Haus elvek csak azután fogadtatnak el a’ politikai cselekvés irányzóiul, mikor azok életrevalósága egyes alkalmazások nyomán bebizonyult: nem leend szükség modorharczra, ’s azok, kik előbb ellen gyanánt álltak egymással szemközt — kezet fogva munkálkodhatnak a’ haza fölvirágzására. Legújabb törvényeink: foganat». (folytatás.) A’ birtokképességi törvényezikk igy szól: $ 1. „Az országban és kapcsolt részeiben született, állandóan lakó ’s törvényesen bevett bármelly vallásu nemnemes honfiak, általok bármi czimen eddig szerzett, vagy jövőben szerzendő nemesi javakra nézve nemesség hiánya miatti nem birhatási ügy után ezentúl nem háborgattathatnak**. — Lássuk miként magyarázzák e’ törvényt itthon a’ megyékben. Vannak olylyanok, kik mintegy gépileg ragaszkodva a’törvény betűihez, abban mást nem látnak, mint, hogy ezentúl nem birhatási ügy után nem nemes ellen törlekedni nem lehet; ezek picziny véleménye szerint — nem is volt szüksége’ törvényt hozni,mert meggyőződésük szerint, ha t. i. képesek valami iránt meggyőződni, azt hiszik, hogy ki pénzes volt,azt birtokából ezelőtt sem mozdították el; vannak azonban mások, kik noha ragaszkodnak a’ törvény betűihez’s annak külső jeleihez is, de tudva, mily vitatkozások következtében