Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-04-16 / 30. szám
300 dik szám 1846. PEST, csütörtök április 1 fikán Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten kétszers, vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál un utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első C emeletében, egyebütt pedig*, minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívánt,de példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetny a megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény föl vetetik és pontosan és jutányosan ígejtetik.................................... ................ F. é. aprít elejétül timius fogytáig járó évnegyedes előfizetést postán 3 ír 30 kúrál, helyben bő' ' ’ ........... * ' * 1 járó 3/4 évi előfizetést pedig postán és helyben 7 írt 30 p.krral testvér lapjaira elfogadó’ szerk. 1 8 doll/itltílt pukkin U it üt; KI is 11. Mill íátéktalanul 2 ft 40 krral; April elejétől december végéig járó 74 évi előfizetést pedig postán és helyben borítékosan 9 frt, helyben boritéktalanul házhozhorditssal 7 ftt 3 FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország. (Előléptetés: a’ tiszavölgyi társulat választványának jelentése a’ debreczeni nagygyűlés elhalasztatásáról; pártszerzők legyenek a’ kományi tisztviselők? Magyarország diplomatikai nyelve; Békés, Tolna és Esztergom megyék közgyűlései; Szakolcza kír. városi viszonyok; losonczi rövid tudósítás; erdélyi ügyek; a’ m. gazd- egyesület’s a’ pestmegyei fiók gazd. egylet határozatai; énekiskolai részvényes közgyűlés határideje; budapesti napló) Amerika- (Viták a’ senatusban az Oregon-vidék birtokjoga’s Anglia igényei felett) Anglia. (A’ britt sergok Indiábani kettős győzelmekül a’ szikek felett közlés; parliament javaslatok és viták; elegy) Lengyelország. (Castiglione ausztriai altábornagy nyilatkozványa Krakó lakosihoz ’s az ottan tartózkodó idegenekhez; thorni hírek.) É r te s itő i*Vagy»ré* ErdélyomcSf. Ó cs.’s ap.kir.felsége Szlemenics Imre cs.kir.közönséges udv. kamarai fogalmazó gyakornokot, ugyanez udv. állomásnál számfölötti udv. fogalmazóvá méltóztatott kinevezni. A tisravülgyi társulat f. évi január 20 ’s köv. napjain Pesten tartott, alakitó nagygyűlésének határozata szerint, a’ társulat teljes rendezéséres minden viszonyai elintézésére ez évi junius hónap folytában Debreczen sz. k. városban egy nagygyűlés tartása tűzetvén ki, midőn jelen alkalommal a’ központi igazgató választvány a’ vidéki képviselőkkel egyetemben az alapszabályok értelmében a’ rendezés minden ágaira kiterjedő javaslat kidolgozásában munkálkodnék,a szabályozás vezetésére megválasztott főmérnökét Vásárhelyi Pált hirteleni szélütés által örökre elvesztő. E’ váratlan körülmény a’ rendezési javaslat technicai részének ez alkalommali teljes be nem végezhetését vonván maga után, a’ központi választvány kötelességének ismért ugyan ideiglen alkalmas műértő felől gondoskodni, ’s annak közremunkálásával mind a’ technicai javaslatot befejezni, mind más előkészületek iránt intézkedni; mivel azonban a’ czélbavett ’s még ez év folytán valósággal megkezdetni szándéklott nagyszerű munkálat vezetésére minden tekintetben alkalmas műértő egyediséget minél előbb kiszemlélni ’s azt a’ legközelebb nagygyűlésnek bemutatni a’ társulat czéljainak érdekében szükségesnek találja, miután az időpont, mig illy műértő egyediséghez juthatni,előre teljes bizonyossággal nem határoztathatik meg, a’ i. e. junius hónapra Debreczen városába kitűzött nagygyűlés iránti határozat annyiban módosittatik, hogy annak a’ fenebbi körülmények kifejléséhez képest kitűzendő bizonyos határnapja — jó eleve az elnökség által mind az illető vidéki társulatok elnökeivel közlendő, mind hírlapi utón kihirdetendő leend. Miről a’ társulat tagjai ’s Tiszavölgy érdeklett birtokosai ezennel hivatalosan értesíttetnek. 1846. martius 30.’s köv. napjain Pesten folytatva tartott központi választványi ülésből. Ip art szerzők Irgyencké a’ kormánytisztviselők? A’ Nemzeti újságjának ítélte azt is elvéűl elfogadni, hogy a’ tisztviselők a’ kormány részére pártot alakítsanak,’s igy czélszerűnek is látta’azt mintegy tanácstam, miért nem rendeli a’ pesti ’s egyéb megyei gyűlésekbe számos tisztviselőit? ’s hogy ezt helyesen tenné, egész komolysággal állította. Midőn ezen nézetét a’ Jelenkor egyik dolgozótársa kellőkép megczáfola,hoszszadalmas idő és sok várakozás után ezen ügyet újra fölmelegité Cs. E.’s mellette ollyakat is hoz fel,mikbül azt látszik követelni, hogy mások azokat okoknak tekintsék, legfőbb támaszát mindazáltal azon körülményben leli, hogy múlt évben a’ franczia parliamentben két tisztviselő követ a’ miniszterség ellen szavazván hivatalából kitételeit! Bizonyos felekezetű urak illy esetben igen különös taktikát követnek, mert ha a’ külföld példája az ő malmokra hajtja a’ vizet, akkor nagy pathoszszai előállnak külföld példájával ’s annak alkotványos intézvénnyivel; de ha másik részről a’ külföld példájára az alkotványos élet kellő kiegészítéséül sajtószabadság, esküttszék, népképviselet’s más ollyfélék követeltetnek,mellyek azon jó urak avitt parókáit kissé kiporoznák,van bezzeg akkor jaj veszéklés Izraelben! hallhatók akkor: külföld majmolása, sajátlagos állapotunk feletti vastag tudatlanság, a’viszonyos állás méltányosságának vak megvetése ’s más eféle szép szóvirágok, mellyek az ő phraseologiájok legdrágalatosabb gyöngyei. •—A’ külföldre hivatkozás e’ tárgynál épen a’leghelytelenebb, mert —’s erre jól vigyázzunk,— nálunk nem párt, nem többség, hanem ezen kívül ’s fölötte álló többség kormányoz, ellenben az igazi alkotmányos nemzeteknél az erősebb párt, azaz a’ többség kormányoz, ez pedig olly különbség, hogy azt nem látni, vagy látva mégis hasonló intézkedéseket követelni, merő képtelenség,’s ha valami, valóban ez a külföld majmolása! Azonban a’ külföldre hivatkozás alkalmakor szinte fenmarad azon kérdezhetési jog: vájjon ott is helyes, és az alkotvány elvébe nem ütköző é a’ kérdéses intézkedés? valamint mit sem nyom azon kérdés: hát miért nem tesznek az angolok vagy francziák rajta változtatást? mert Francziaországra nézve igaz az, hogy ott a’ kormány fölött egy nevezetes egyediség áll,mellynek tagadhatlan tulajdonsági közé azonban a’nép jogai kifejlesztését nem sorozhatni; az angol nép pedig, ha az egész status gépezete jól forog, practice nagy befolyást nem gyakorló anomáliákkal épen nem törődik, igy p. o. csak egy indítványba kerülne, mert ellene egy józan okot sem lehetne felhozni, a’ gretna-greeni kovács öszszeesketési jogának eltörlesztése,de mint mondám, a’ jókedvű Johnbull csak akkor szólal fel, ha valóságos veszély fenyeget, ’s nem is hiszem, hogy elnézné azon lehetséges esetet, ha a’ parliamentben a’ tisztviselők általános többséget képeznének; — az úgynevezett franczia restauratio idejében azon jó urak, kik sem tanulni sem feledni nem tudtak, ezen igét testté akarták ugyan változtatni, de az ultralegális miniszterség sem mert azon kísérlethez fogni. Ezek előbocsátása után tehát mondom: a’ kormányi tisztviselőségnek az alkotmányossági eszme megsértése nélkül pártszerzésbe bocsátkozni nem illő’s nem szükséges,’s legföljebb magánykörökben kapacitatió útján ildomos igy működnie, mert mi itt a’ fóelv? alkotványos hazában a’ kormány és nemzet két különböző testület, az egyik törvényeket hoz fejdelmével,’s ezek végrehajtatásuk fölött őrködik, a’ kormány pedig végrehajtja azokat, ’s törvényjavaslatokat terjeszt elő, mellyeket a’ haza boldogságára üdvöseknek tart; továbbá figyelembe veendő, hogy a’ kormány egész értelműleg vétetvén magában foglal minden tisztviselőt, azaz a’ tisztviselők annak kiegészítő tagjai. Angol- Franczia ’s más nyugati alkotmányos országokban a’ minisztereknek az alsó- vagy felsőházban jelenlétök igen helyes, mert kevés ember bír azon szerencsés felfogású tehetséggel, hogy valamelly javaslat minden oldalait rögtön átláthassa, mert talán mindenki volt azon állapotban, hogy valamelly javaslatot annak első megtekintésekor elvetni szándékozott, de bővebb megfontolás után annak helyességéről meg lan győződve, melly eset leginkább akkor fordul elő, midőn nem arról van szó, mi a’ legjobb, hanem bizonyos előzvények között vagy után, mi a’ legkevésbbé rész? ’s igy az illy esetekben igen jó, kivált időt kímélő, ha a’ tervező önmaga sorozhatja elő mind azon indokokat, mellyek javaslata előterjesztésére határozták; de egészen más tekintetbe jö-nek azon tisztviselők, kik e’ czélra nem szükségesek, ’s itt azon kérdés forog fen: minő állásban vagyon a követ-tisztviselő? midőn az említett alkotványos országokban a’ kormány számot ad sáfárkodásáról, azt implicite a tisztviselőkövet is teszi; midőn pedig a’ nemzet az eljárást bírálata alá veszi, akkor a’ tisztviselő mint nemzet-képviselő ítél fölötte, vájjon nem azon eset fordul é illyenkor elő, hogy azonegy személyben követelő fél és bíró jelenik meg, melly állapot jogszerűnek alig tekinthető, ide járul, hogy a’ kormányban a’ homogeneitás, azaz egyvéleményűség elmaradhatlanul megkivántatván, más véleményben mint a’ kormány egyáltalán nem lehet, mi a’ capacitáltathatást kizárja, mi egy képviselőben anomáliát és ellenkező eszmeharczot szül. Ha az illy állapotot helyesnek vélik a' Nemzeti Újság’s elveinek pártolóji, ám lássák. Sok vihar és viszontagságok közt nem annyira általunk, hanem inkább a’ gondviselés,a’ Magyarok istene,által, ki tévedésink daczára eddig bennünket megmentett, fentartatott a’ megyei szerkezet, mellyben a’ szabadság mind annyiszor feltalálta biztos menedékét, valahányszor veszély érte, azért annak alapját másutt, mint a’ megyék gyűléseiben keresni, annyi, mint a’magyar közjog abc-jét tisztán nem tudni, mit leginkább azon kérdés bizonyít: vájjon mi lenne a’ magyar szabadságból, ha a’megyék többsége szabadság helyett szolgaságra hajlanék? ’s kik lennének annak fentartóji, a megyék tehát alkotmányos szabadságunk menedéki lévén,azt fentartani, a becsuszott viszszaélésektől kitisztílni, jövőre pedig illyésektől megéri polgári szent kötelesség, ennélfogva igen természetes kérdés: váljon helyesé,ha státus-tisztviselők gyűlésekre járnak, pártot alakítnak, azt vezérlik, vagy támogatják, szóval mind azt elkövetik, mik illyéseknél elmaradhatlanok? Vannak emberek, kik két különböző oltáron szeretvén áldozni, azt fogják mondani,hogy az illy tisztviselők itt nem mint kormány, hanem mint azon megye tagjai működnek, sőt vannak, kik fenhangon hirdetik, hogy kormányi hivatal által meg nem szűntek a’ megye szabad tagjai lenni, ’s e’ themát liberális phrasisokkal piperézik fel; azonban ezen jó urak, ha nem képmutatók, akkor csak azt árulják el, hogy önszemélyek állásáról tisztában alig alig vannak, kiváltba még azt igy mondják, hogy szükség esetében hivatalok daczára is a’ kormány ellen szavazandnak,—e’ tárgy múlt évben a’francziakamrában igen jelesen tárgyaltatott azon alkalomkor, midőn két tisztviselő-követ a’ miniszterség ellen szavazván hivatalából lüssint elbocsáttatott, mert midőn erről némellyek felvilágosítást kértek, akkor a’ belügyi miniszter azt" válaszolá: a’ kormánynak van világos programmja, hivatalra senkit sem erőlet, ’s így hivatalra csak az ajánlkozhatik, ki a’ kitűzött programmban végkép megnyugszik,’s így csak ilyen nyerhet alkalmaztatást’s abból folyó anyagi hasznot; továbbá örökre senki sincs kötelezve, ha tehát valaki véleményét megváltoztatja, vagy valamelly új rendelvényen meg nem nyugszik, szabadságában, sőt kötelességében áll hivatalát letenni, de a’ kormány színét viselni, annak javaival élni ’s mégis ellene dolgozni, ’s igy a’ kellő homogeneitást megzavarni nem más mint eszmezavar, ’s Hiedelem határin túl terjesztett haszonlesés! Duchatel ezen szavai igen helyesek ’s a’ tárgyat végkép eldöntők, ’s nem is találkozott ellenzéki tag,ki állítani merte volna,hogy az illetők,nem mint kormány tagjai, hanem mint népképviselők szavaztak, mert illy két minőségű szereplés méltányosak közt hitelre nem talál;ezekből következik,hogy a’ hivatalnok mindig hivatalnok ’s igy mint magány embernek sem szabad ollyast elkövetni, mi hivatalos állásával öszszeférhetlen, azaz nekie,ha nyilatkozik,a kormányt nem pártolni nem szabad. Ezek előrebocsátása után nézzük, hogy a’ kellő tárgyismeret mellett minő tulajdonságokkal kell annak bírni, ki a’megyei tanácskozásokban üdvösen részt vehet? én mindenek előtt és felett a’függetlenséget’s az abbul folyó okulhatást—capacibilitást—tartom illyennek, mialatt azon polgári állást értem, melly szerint valaki lekötelezetten ’s önállása lévén diplomatikai viszonyt nem sért meg, ha valamelly tárgynál akár jobbra, akár balra szavaz, melly függetlenség egyedül teszi lehetővé azt, hogy valaki bizonyos tárgy iránt formált véleményét hathatósb okok előadása után megváltoztathassa;— kérdem a’ nyájas olvasók föltehetni , illy okulhatást capacitabilitást ollyanról,ki egy párt iránt állása theoriájába ütköző ellenkezés nélkül nem capacitáltathatik,’s ki a mint okul, már más téren áll, mert ha okul ’s lemond hivataláról,a kormány mit sem nyer; ha pedig okulván még is ellenkezően nyilatkozik, képmutató. A’ kormány tehát maga részire ne alakítson pártot? de igen,csakhogy nem illyenekkűl ’s illyenek által, hanem a’ haza javára üdvös előterjesztéseket vagy törvényjavaslatokat alkotva törekedjék azokat a’ független honpolgárokkal megkedvelteim, előadván intézvényei jogszerűségét ’s hasznosságát,akkor meglesz a’ szükséges párt és többség, mégpedig olly többség, mellynek józan tapintatán az ellenzék hajótörést szenvedend ’s nem lesz szükség illy párt erősítésére ön férfiait haszonlesési gyanúnak kitenni.Sajnálhatni a’ Nemzeti Újság azon hasonlatosságát, melly szerint a’ kormánytagjainak pártolását szintúgy megkívánhatná,mint az ur a’ szolgáiét! mert értekező Isten kegyelméből több rendbeli szolgát tart,de pirulna,ha ellenségei ellen csak bérfizetés által volna képes önbecsületét fentartani, ’s az igy cselekvőrül épen nem volna kedvező véleményben,valamint félrecsavarás azon megjegyzés is, hogy a’ tisztviselő arra tt) A’hazai hirlapok t.cz. szerkeztőségei ezen hivatalos tudósításnak becses lapjaikba minél előbbi leendő fölvételére kéretnek.