Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-04 / 1. szám

FOGLALAT. Magyar és Erdélyország. (Kinevezés; az orosz czár Bécsbe érkezése; magyar tudós társaság; a’ két hazát öszszecsatlandó derék-vasút ügyében; Bihar, Szabolcs és Ugocsa megyék közgyűlé­sei; varasdmegyei tisztujitás; szerémi alispáni jelentés folyt­; Jász- Berényben törvénykezési ügyek állása; budapesti napló; czáfolat a zsidó ügyben múlt ’s jelen században.) S­p­a­n­y­o­l­o­r­s­z­á­g. (A’ cortes megnyittatása; trónbeszéd; a képviselők házában elnök- és alelnök-választás.) A­n­g­l­i­a. (Peel minisztériumot alakít; a’ pártok állása ’s befo­lyása a’ kormányzásba. F­r­a­ntzi­a­o­r­s­zág­ (Egyházi röpirat.) Értesít­ő, duna vizállás. * 1­2­3 Iffagyár- és Erdélyország­ (3 cs.’s ap. kir.fölsége a’ magyar kir. udv.kanczelláriánál megürült tanácsnokságra ifj. gróf Zichy Ferencz pozsonyi váltótörvényszéki elnököt méltóztatott legkegy. kinevezni. Orosz czár ő felsége dec. 27 én hagyván el Velenczét 29 én érkezett Bruckba, honnét másnap Glogyniczon át az e’ nevezetű vasúton Romanoff tábornok név alatt Bécsbe érkezett esti 8 órakor, 's az orosz követségi palotában meg­szállott. Magyar tudós társaság. A’ volt Marczibányi­­küldöttség által kihirdetett némelly jutalom-kérdésekre ér­kezett feleletek a’tisztelt küldöttségnél eltévedvén, és igy az ügynek az Academiához áttételekor ennek kezeibe nem jut­hatván, nehogy a’ jutalomosztás végképen elmaradjon, ké­retnek ezennel azon névtelen írók, kik azokra a’ maga idejé­ben pályairataikat beküldötték, ne terheltetnének ezeket újra leíratva, az előbbi jelszók alatt legkésőbb tS ieki május 3l­­kéig az Academia titoknokához beküldeni. Ki addig újra meg nem jelenik a’pályán, ha időközben az eltévedt kézirat sem kerülne meg, önként viszszalépettnek fog tekintetni. A’ füg­gőben levő említett jutalomkérdések a’ következők: 1. Mennyire lehet használni a’ külföldi tudósok által rendbeszedetett közönséges gramm­aticának újabb találván­nyait a’ magyar nyelvre nézve? 2. Kik írtak eddig magyar nyelvtanitó könyveket? Érde­mel e egyik vagy másik közülök valamelly elsőséget a’ többiek felett? Mi az különösen, mire az illyen elsőséget építeni le­hetne? 3. Miben áll a’ különféle nyelveknek rokonságuk, és mi­kor é s miből lehet azt tévedés nélkül meghatározni?Melly nyelvek rokonok különösen a’ magyar nyelvvel, ’s melly nyel­vekre állíttatik hibásan a’ magyar nyelv rokonsága?­­ Mik a’névmásai közönségesen a’ nyelvben? Mellyek a’ magyar nyelvnek régi és mostani névmásai? Meglehet-e határozni ezeknek eredetűket? Minő rendszabásokat lehet megállapítani a’ magyar nyelv névmásairól? A’ beküldött másolat, melly ki nem adatás esetében is az Academia levéltárában marad, a’ nélkül, hogy a’ szerző a’ munka sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán ír­va, lapozva, kötve, és írója nevét rejtő pecsétes levélre hivat­kozó régi jelmondatával küldessék be. Ha a’jeligés levél fel­bontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ kitett jutalmakon kívül másod sőt harmad karbelinek találandó felelet is kiadathatik, ívenként szabandó tiszteletdíj mellett, ha a’ szerző máskép nem rendelkezik.—Az Anonymus hitelességéről ’s a’ magyar nemzet régi műveltségi állapotáról szóló egy egy pályairat mai nap érkezvén alálirt kezéhez, sorsuk a’jövő nagygyűlés­kor minden esetre el fog döntetni.—Kelt Pesten, január 2án 1846. D. S­eb­edel F. titoknok. A’k­ét hazát ttszszecsatlandó derék-vasút ügyében. A’ középponti vasutpálya, melly pár év múlva minden nevezetesb helyet Szolnokig a’ fuvar miatt többé nem aggódó kereskedők lakhelyeivé ’s Pest elővárosaivá alakitand, szomorú jövendőt készít azon mellékvárosok la­kosinak, kik gőzösének füstjét határaikban nem láthatják, azon városok szorgalmas lakosinak, kik eddig a’ főváros­­sáli termesztvény- ’s mindennapi élelemszer-kereskedésből más távolabb, bár a’ természettől áldottabb, vidék feletti folytonos hasznot húztak. Különösen II.Kőrös, Kecskemét, azon két nagy—majd hatvanezer lelket számláló — élénk magyar város, melly többé a’ főpiaczon,sokkal távolabb, de a’középponti vasútvonalnál fekvő helyekkel sem versenyez­het, hacsak az eddigi távolság-és szállítás—költségi arányt épen azon mesterség által, melly azt megzavarta, továbbra is fentartani nem tudhatja. Ez egyedül úgy történhetik,ha Nagy-Kőrös és Kecs­kemét, Czeglédnél a’ középponti vasut-pályával mellékvo­nal által öszsze fog köttetni. Csak ez lehet általán­os óhaj­tása ’s egyedüli reménye a’ két város minden lakosinak, mit hiteles Ihr szerint bizonyít ezen két városi közönség kül­ső belső Tanácsának e’ tárgybani határozata ’s keblébeni egyes aláírók nagy száma, kiknek választványi­ képviselőik azon mellék-vasútvonal épitkezésire kegyes engedély­ért a’ nm. magyar kormányhatósághoz folyamodtak még a’ szükséges előmunkálatok megtétele előtt, minek az egye­düli oka, hogy bár ezen rövid mellékvonal úgy tekintessék, mint kezdete a’ pest-n.szebeni vonalnak, minekutána köz­tudomás szerint a’ középponti vasúttársaság azt Aradon keresztül tervezé, ’s az 1836dik XXVIk­­.czikk lső §. tör­vény utalma alá egyedül azon törvényben kitűzött vonalo­­kon a vállalatokat állította ’s világos szavai szerint a’ tör­vény által engedett kedvezéseket egyedül azok használhat­ják; mindenek előtt teendőnek véltük igyekezni megmutat­ni, hogy N.Kőrös, Kecskemét felé, Félegyházán, Szegeden keresztül építhető­—egyedül—czélszerű­leg ’s legolcsóbban a’vasutpálya nemcsak N.Szeben felé Temesváron keresztül, hanem valaha Szabadka felé Zimonyig és Szabadka-Zom­­boron keresztül Eszékig is ’s hogy ez azon vonal, melly a’ Kárpátoktól Fiúméig az ország legnépesb ’s legszorgalmasbb városaiban, mint az élet­ét a’ test minden részeiben osztja és szivárogtatja szét a’ megkönnyitett belkereskedés­ szül­­te anyagi jóllétet. Ugyanis a) az általunk tervezett pest-szebeni vonal Szegeden keresztül—legalább—hat mérfölddel rövidebb Temesvárig mint a­ középponti vasúttársaság által Sz.Már­­tonon és­ Aradon keresztül czélzott vonal. b) Az általunk tervezett vasutpálya 134 ezer lelket számláló—mind szabad városokat keres meg útjában, mi­dőn amaz 68 ezer lélek közt csupán egy—mintegy 17—18 ezer lélekkel biró szabad (Arad) városra akad, pedig a’ vasúti jövedelem főtényezője tapasztalat szerint nem any­­nyira portékák, mint személyek szállítása. c) Az általunk tervezett vonal egyenes útjában tá­vol minden ingoványos helyiül egyedül a’ Tiszán (Szeged­nél) megyen keresztül, midőn az úgynevezett középponti a’ Tiszán, Körösön, Kurczán, Maroson és közben eső szaka­datlan vétségeken ’s mocsáros helyeken keresztüli vasút­­töltés alig meggyőzhető költséggel lenne építhető, d) az általunk javaslott helyek mind önhatósággal ’s terjedelmes legelőiben szabad rendelkezésük alá eső föl­dekkel bírván azon valóságot megközelítő remény mellett, hogy a’ kinézések szerint ezeknek kebleikben mindenütt társulat alakuland,a’ kisajátítás olly tömérdek költséggel ’s törvényes akadályokkal nem fog lenni öszszeköttetve, mint a’ középpontin. Az imént érintett ’s csekély véleményünk szerint győző okoknál fogva teljes a’ remény,hogy az általunk ter­vezett vonalnak minden más vonal feletti elsősége fog megállapittatni. Addig is a’ középponti vaspályával szárny-vagy fiók­vonal által szándéka magát öszszekötni e’ két népes és ha­talmas városnak. Mert különben e’ nélkül a’ középponti vasut-pálya alatt e’ két szorgalmas város sű­lyedésének magva volna elrejtve. Az imént állítottak bővebb tanúsítására ’s bebizonyí­tására az általunk tervezett vonalba következő népességű ,városok­ esnének Czeglédtül Temesvárig, a’ közben eső helységeket oda nem tudva: Nagy-Kőrös 18,100 lélekkel; Kecskemét 36,563n 5 Félegyháza 17,156 n 1 Péteri 1,178n 5 Kis-Telek 1,178n 5 Szatymaz 1,178 n i Szeged 35,725 11 ’ Sőreg 35,725 ii i Kis-Béba 35,725 ii i Nagy sz.­Miklós 2,606 ii i Billyed 3,566­ ii i Kis-Becskerék 3,548 ni ’ 5 Temesvár 15,652 ii i Öszszesen 134,094 lélekkel. Továbbá az általunk javaslott czegléd-debreczeni vasútvonalon fekvő helységek szinte különbözők a’ közép­ponti társaság által terveztektől Szolnokiul véve, minthogy Szolnokiul mi Török sz.Miklós, Karczag,Nádudvar,Szoboszló felé óhajtjuk vitetni Debreczenig az amazénál sokkal rövi­debb vonalt s innen Vámos-Pércs,II.Károly felé Szatmárig’st, más részről pedig N.-Várad felé Erdélybe ’sat. Az Erdély­­lyel délszakon legczélszerűbben csatlakozó pestszebeni pá­lya vázlatvonalába esnének: Czegléd, N.Kőrös, Kecskemét, Páka, Félegyháza, Péteri,K.Telek, Szatymaz, Szeged, Mok­­rin, Komlós, Csatád, K.-Becskerek, Temesvár, Rékas, Ki­­zete, Lugos, Facsel, Kossova, Csécsed, Dobra, Hlye, Déva, Szászváros,Nagyszeben honnan Erdély nevezetesb részeire sőt Oláhországig ágaztathatni el; a’szeged-eszéki vonalba pedig: Szeged, Horgos, Szabadka, Bajmak, Nemes-Militics, Zombor, Eszék; az általunk javaslott pe­s­t-d­ukla­i vo­nalba pedig Czeglédtül: Tápió-Szele, Jászberény, Árok­szállás, Gyöngyös, Kápolna, Eger, Mezőkövesd, Miskolcz, Szikszó, Forró, Hidas-németi, Kassa, Lemesány, Eperjes, Ternye, Bártfa, Orlich, Komárnik, Dukla. — Viszszatérve a’ Czeglédtül Kecskemét felé viendő vo­nalra, ennek jutalmas létesithetésére nézve már azon két körülmény is hathatós ösztön, emeltyű vagy tényező, hogy ezen két hatalmas város saját birtokabeli földjeiéül szaba­don intézkedvén a’ pályavonali föld-kisajátitás úgyszólván semmi pénzköltségébe sem kerül, mint szinte a’ földi mun­ka sem, e’ három mérföldnyi utat minden pénzkölcsön nél­kül saját erejéből is minden erőtetés nélkül létesítheti,mint­hogy e’ szerint csupán sínekre és vontató szerekre fog­na pénz kiválhatni, miket, habár hoszszabbacska idő alatt, önmaga is e’ két egyesült város előteremteni képes a’ kí­vánt fensőbb engedély megnyerése után, ’s az általunk fu­tólag vázlott vonalakon is több helyen (p. o. Jászság, a’ két Kunság ’s a’ szabad kir. és hajdú városok birtokain) hasonló körülmény ’s intézkedhető birtok-és vagyonképes­­ség kedvez a’ vaspálya-létesítésnek. G­u­b­o­d­y Sándor, b­ih­armegyei Szözgyülés dec. IIdikén. Már múlt aug. elején tartott gyűlésen Biharmegye öszszezilált viszonyai olly szomorú állapotban mutatkoztak, miként a­­zon esetre, ha a’ széksértési kereset elrendelésére nézve a gyűlést vezető elnök törvényes joga viszsza nem állíttatik, az illy zavargó öszszejövetelt képező gyűlésben, becsület és személyes bátorság koc­káztatása nélkül bármelly párt­beli részt nem vehet. Ennélfogva köznyugalmat igérő szébb jövendő reményivel kecsegtetők magunkat, midőn a’ n. m. kir. Helyt, tanács utján leküldött legmagasb rendelet a’ széksértési keresetre vonatkozólag az elnök jogát kijelöl­vén azon jogszerű elhatározással nyugtata meg, hogy az elnök az 1723: 56, 57, 58 d. t.cz. értelmében a’ széksértés­re nézve rendelkezhetik. Azonban múlt nov. 11 éről 41,628 szám alatt kelt és szinte a’ am. m. kir. Helyt, tanács utján lejött k. rendeletet némellyek félre magyarázván, e’ fonák fejtegetéssel élesztett rakonczátlankodás a’különben is fel­­ingerült kedélyeket bősz kifakadásra’s főispánhelyettesünk személyének tettleges megtámadtatására vezérlette.Ugyan­­is a’ főisp. helyettes által az említett intézvény következté­ben dec. 15 ére közgyűlés hirdette­tvél­, arra nagyszámú ne­messég sereglett öszsze, mert mindenki fájdalmasan érez­te, hogy néhánynak sértett magány­ érdek-szü­lte ingerült­sége miatt közelebbi tisztújítás óta megszakasztott közigaz­gatási dolgaink népes megyénk minden osztályba majd el­­viselhetlen súlylyal nehezülnek. Ezen közgyűlés első napján reggeli hat órakor az ellenzék által behozott köznemesség B. G. és D. I. tb. vezérlete alatt a’ megyei terem ajtaját be­törte ’s az asztal körüli helyeket elfoglalta.Előjövén a’ gyű­lés-megnyitás ideje az elnök főisp. helyettes kölcsönös tü­relemre, mérsékleti tanácskozásra ’s minden személyesség kerülésére figyelmeztető beszéddel nyitá meg a’gyűlést. Melly után az első alispán megyénk siralmas helyzetét e­­rélyesen adván elő a’ Edeket békére szólitá fel, mire felol­vasztott az említett k. intézvény, ’s azzal kapcsolatban le­küldött panaszos vád, mellyet megyénk 39 aláirt egyedei legfensőbb helyen nyujtanak be. És minekutána a’ k. in­tézvény utórészét, melly a’ panaszos vádnak legfelsőbb ha­tározat által intézetlenül hagyott pontjait tárgyaltaim ren­deli, néhány szónok délutáni 1 óráig fejtegette ’s B. M. kir. tan. azon kérdést állitá előleges eldöntetés végett föl: ha vájjon a’ megye a’ magány-panaszt magáénak kívánja­­ elismerni vagy nem? II. később következett szónok a’ tár­gyalásra nézve véleményét úgy adta elő, hogy helyható­ságunk természetesen abban áll, miszerint a’ többségnek szükség elhatároznia, vájjon a’39 névaláírással ellátott vá­dakat magáéinak, azaz a’ megyééinek ismeri é vagy nem ? önként következvén, hogy hogyha e’ vádak alaposak és i­­gazak, úgy a’ többség azokat magáéivá fogadandja; ha pedig nem fogadná el vagy félre vetné, ezt csak azért te­­endi, mert alaptalan hamis vádakat a’ megye magáéinak nem ismerhet el, mihez képest azon egyszerű kérdés lenne mindenek előtt eldöntendő: helyes e a’ panaszos vád vagy helytelen, mivel pedig e’ panaszok tisztáatási eseményekre vonatkoznak, mellyeknek a’ köznemesség is személyes ta­núja volt, ez oknál fogva tehát a’ jelenlevő köznemesség szavazata is bevétetni inditványoztatott. Ezt általányos el­fogadás és szakadatlan votum-kiáltozás követvén, elnök­ lse szám 1840. PEST, vasárnap január 4kén Megjelenik a’ Társalkodóval minden héten emeletében , egyebütt pedig minden királ kétszer, t.­ i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első árvi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi Tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főn­ostahivatal utján történhetik a’ ■ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik s p­ontosan,és jutányosan közöltetik.

Next