Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-08-02 / 61. szám

la szerencsést körülmények közt , de igy—így csak ma­radjon a’ végzés. Látni ezekből, hogy az ,Agramer Zei­tung* pisztolyának időelőtti elsütése­ okozta durranás a’ bu­dapesti Híradót is elvakitá, ’s a’„tu contra audentior­ito“ alapját homályos látás miatt eltévesztette. E’ kellemetlen tárgy vitatásakor szóbahozatatt egy valódi’s jó szellemű, és irányú horvátlap megindittatása is; mi végett ő felségéhez már folyamodás is létetett, minek hogy előbb legyen eredménye, némellyek jónak tárták, ha a’megye azon folyamodás mellett pártolókig fölír. Ezen ja­vaslat tán kivétel nélkül mindenkinek tetszett, azonban a’ pártoló felirat elmaradt még is csupán azon kimondottak­­ból, mert az illető folyamodó hírlap—kiadhatási szabaditék kieszközlésénél a’ megyét mellőzte, ez tehát most felszólita­tatlanul önmagát mint hatóság nem tolhatja fel. És ezen kimondott okban sok igazság és talpraesettség rejlik ’sat. E’ gyűlésen tárgyaltatott a’ közmunkák öszszeirásá­­ra megbízott választvány munkálata is, mellyből kitűnt, hogy as Zágrábmegyének hat járása utáni évi kötelessége az 1844. 9. t. czikk értelmében lesz 144,721 szekeres, és 32,602 gyalog napszámot 11,779 telek után. Ezen öszveg­­ből a’munkálkodó választvány javaslata szerint, mit a’köz­­gyűlés is elfogadott, köz-országos utakra fog fordittatni 48,900 szekeres, és 6500 gyalog napszám , egyéb a’ ke­belbeli végrehajtás köréhez tartozó tárgyakra 4100 szeke­res, és 15,200 gyalog, végre rendkívüli esetekre 55,700 szekeres, és 10,700 gyalog napszám. Az úrbéri telkeken la­kó nemesség a’közmunkák kiszolgáltatása terhétől felmen­tetett. És ez nemes Zágrábmegyében, mint másutt is,nincs rendén; mert a’ nemes személy az 1836ki úrbéri törvények nyomán az úri praestaliók alól, ’s a' telek után járó adó­zástól nem mondatik mentesnek, igen következetesen cse­lekednének tehát a’ törvényhatóságok, ha e’ közmunkák rendezésénél a’nemes egyedeket is illetékes munkásoknak rónák föl telkeik kiterjedése arányában, ’s csak azon nap­számok alól mentetnének föl,mellyek a’ személyre rovatnak. A’közelebb mulltisztusitás utópiáji felett még min­dig van miért feljajdulnunk,illyen utópiáknak tulajdoníthat­juk a’ közgyűlés azon üdvös határozatát is, miszerint e­­zentúl ,,a’testi büntetést sem szolgabiró, sem alispán ál­tal önfejüleg nem dictáltathatik a’ jobbágyra, hanem tör­vényszék rendes útján formaszerinti idézés által. E’hatá­rozatot az emberszerető, hazájának szellemi ’s anyagi emel­kedését buzgón óhajtó’s elősegítő, ’s mégis olly számos ellenségtől körülcsoportozott turopolyai gróf indítványo­zó, szavadra’ közhelyeslés egyetlen ellenmondás nélkül fo­gadó, ’s ezúttal is, miként mindig, bebizonyiták a’ rendek azt, hogy e’felvilágosult században emberileg, és felvi­­lágositólag akarnak haladni. És mit tesznek az elfogult ilyi lapok? vártam—de ők mélyen hallgatnak, mivel ez ellen önvád nélkül roszszat nem kürtölhetnek, tehát tudomásul sem veszik. És ezen emberek követelik maguknak a’ világ helyeslő ítéletét!?—Az adminisztratió gyorsabb ’s kielégí­tőbb kezelése tekintetéből a’ jegyzői kar két, az ügyészi egy, ’s az orvosi szinte egy taggal szaporíttatott. Végre a’ tisztujitásnál gyakorlott viszszaélések némelly egyedekre bebizonyodván, azoknak fenyitó perbe idéztetésök elhatá­roztatott. — Fővárosunkban van két Casino is, ezekben is tarta­­tik néha barátságos conversatio azon különbséggel, hogy egyik nappal, másik éjjel ülésez, minek természetesen — eredménye is különböző a’ közéletben. Nemsokára ismét találkozunk.— Muratáji. Elrél Önkény. Mennyire kívánatos a’már több országgyűlésen sürgetett bírói felelősséget minél előbb tör­­vénynyé alkotni,’s ez által a’jog védése ’s keresése törvé­nyes módját lehetőségig biztosítani, csupán ezen egy—cse­kélynek látszó ugyan, de nagy fontosságú következvényt maga után vonható — adatból is kitűnik. — Somogyme­­gye M. helységében B. G. közbirtokos f­é­­ termésért felvállaló 1845ik évben H. L. földét, melly Sz. M. közbirto­­kos házitelkére dűl, munkálni’s azt júliusban először kezdé szántatni; midőn Sz. M.nek bevetett házitelkéből néhány sor kukoriczát — a’ nélkül, hogy a’ föld helyzete és mennyi­sége felől még csak helyes fogalma, annál inkább az el­­szántáshoz legkisebb igénye lehetett volna — kiszántatott. Sz. M. ezen erőszakos tényért felszólítván B. G.-t, ennek a­­zon állítása után, hogy H. L. földe nincsen meg illő meny­­nyiségben, abban állapodnak meg, hogy a’ meghitelesített telekkönyvi mennyiség szerint H.L. földét felmérjék, mel­­lyet midőn megtettek, kisült, hogy H. L.földe az illető men­nyiségnél sokkal több, e’ szerint B. G.nek másét elszántani oka semmikép, joga pedig annál inkább nem lehetett, mit B. G. maga is elismervén Sz. M.nek a’ kiszántott kukoriczá­­ért kárpótlékot ígért, de ezt Sz. M. elengedő, csupán arra figyelmeztető, hogy jövőre illy jogtalanság elkövetésétől óvakodjék. — Azonban octoberben B. G. bevetvén H. L. földét búzával, Sz. M. telkéből szinte beveti azon részt, mel­lyel abból elszántától­. 1846ik évi aprilben Sz.M. házitelkét szántatván igen természetes — mivel törvényeink az erő­szakos foglalás ellen észt,és egy nap előtt az önbíráskodást megengedik — hogy addig szántatott, meddig telke a­ 7 hó e­lőtti elszántás előtt volt ’s lennie kellett, ’s e’ szerint B.G. ál­tal abba vetett búzát is kiszántatá. B. G. panaszt tesz igáig járási fősz.biró Sz. J. előtt a’ kiszántott búzát’s költségeit mezőrendőrségi ügyután(?)megtéríttetni Sz.M.ellen kérvén. Sz. M. a’ vele közlött folyamodványban kitűzött napon és helyen T. lakásához 3dik faluban megjelenik; hol a’ fő­bíró, a’ nélkül hogy a’ felperes vagy megbízottja jelen lett volna, kérdést tesz Sz. M.nek a’ buza-kiszántás felől, egy­szersmind előre kijelenti, hogy elfogja marasztalni. Sz.M. nyilványítja,hogy ő telkében nem búzát, de más növényt a­­kar termeszteni, ezért szántalá ki az akarata és engedelme nélkül belé vetettet, híven előadván az előbb történteket is; egyébiránt ezen eljárás ellen törvényes kifogásaidba az ügy felvéve leend elősorolandja, nevezetesen, hogy jelen kere­set mezőrendőrségi ügyutra épen nem tartozó, miután az 1840: 9d. t.cz. 27d. §sza, midőn peres földről van a’ kér­dés, a’ régibb törvények rendeletét föntartandónak nyilván mondja, ’s a’ követelés a’ föld járuléka lévén, a’járulék pe­dig Ild. rész 25 szerint a’ fővagyon bíróságát követi, és az 1802: 22d. 1807: 13d. ’s több törvény és felső ítéletek más bírót és ügyutat rendelnek illy esetben ’sat. Az igazság sá­fárára ezek meglehet önkénytelenül hatvan, per­ felvétel nélkül,’s azzal bocsátja el Sz. M.-et, hogy ő majd délután kimegy M. és a’ peres felek között bé­két eszközöl. A’ kimenés másnap történt a’ felperes házához, hová az alpe­res bár híva nem volt, a’bíró iránti tiszteletből megjelenik. Itt és ekkor a’ bíró nyilványitá, hogy ő nem mint biró, de mint békéltető van jelen, azonban még e’ szerepben is az i­­gazság serpenyőjét mindenben B. G. részbre akará billen­teni; ámde Sz. M. tiszta logikával ’s alapos törvények idé­zésivel védte ügyét, igy az nyilványos erőszakolás nélkül nem lehetvén, a’ békebíró­ azzal távozott, hogy kívánja, mi­ként a’felek magok között tisztába jöjenek, ’s ez óhajtása teljesedését reményű is. — Az eltávozott bírónak utána megy B. G. ’s azt a’ 3dik faluban utólérvén Sz. M. ellen íté­letet hozni sürgeti, és a’ biró Sz. M-t, a’nélkül hogy ez je­len lett volna, vagy ellene a’ per szokott és törvényes mó­don fel lett volna véve, a’ keresetben minden törvény és törvénykezési rendszer ellenére elmarasztalás.’sat.!Az ítélet végrehajtva még nincsen, ’s mi leend a’ következés, nem tudhatni. S­z­á­n­t­h­ó M­i­k­e. R­uditról Midőn a’ budai színházi jog f. é. elején mostani igazgatóra M. J. lakatosmesterre ezen város taná­csa által ruháztatott, nem helyeselhetém egészen azon in­­dignatiót,mellyel a’ magyar lapok részint a’tanács, részint M.J. lakatosmester és színházigazgató ellen kikeltek, mert ámbár én is azok közé tartozom, kik a’ nemzetiségnek lehe­tő legsikeresb előhaladásáért buzogván M.ország főváro­sában inkább magyar mint német színházat óhajtanak,mind­­azáltal a’ körülményeket igen jól ismervén ’s természeti jognál fogva mindenkiről jót feltenni addig, mig ellenkező nem bizonyittatik be, elvem lévén, nemzetiség iránti hő kí­vánságomat Budára nézve a’jámbor óhajtások tömkelegé­be sorolva M. J. lakatosmesterről jó véleményben voltam; de hitem vajmi megcsalt, mit a’ t. ez. olvasók előtt egy ha­talmas „mea-culpá“val megvallani épen nem szégyenlek. Mi okozta ezen változást? nem miattam,mert sokkal csekélyebb egyednek tartom magamat, semhogy a’ t. ez. olvasók figyelmét igényelhetném,hanem maga a’tény végett ’ vélem ezen lap hasábjaiba igtatni, ha t.i. hely adatik. Lássuk tehát az okokat. Ezen lap olvasóji tudni fogják, hogy M. J. lakatosmester a’ budai nyári színkört H. J. volt budai szín­házigazgató hitelezőitől—kik közé maga is tetemes ösz­­veggel soroztatik—olly feltétel alatt vette át, hogy köve­teléseiket 3 év lefolyta alatt lefizetendi. Midőn a’mondott hitelezők M.J-al illy formán szerződtek, a’szinkörnek tűzkár elleni biztosítása is szőnyegre hozatott, mit M. J. magára vállalt ’s minthogy a’szerződés már alá volt írva,a’hitelezők M.J-al együtt elégségesnek tartották, ha M.J-nak ebeli kö­telességét az egyezségnél törvényszékileg működő tanács­nok tiszti tudósításában megemlitendi, mit ez meg is tett ’s minthogy M.J. ebeli kötelességét teljesíteni a’ hitelezőknek többszöri felszólításukra sem akarta, ezek a’ tiszti tudósí­tásra hivatkozván M. J. a’szinkörnek tűzkár elleni biztosítá­sára törvényszékileg kívánták szoríttatni, mire a’ törvény­szék azt határozta, hogy ha M. J. a’ nyári színkört 8 nap a­­latt nem biztosítja, a’ szükséges intézkedés megfog tétetni. M. J. a’ kitűzött 8 nap alatt a’ biztosítást nem eszközölvén a’ hitelezők azért újólag folyamodtak, mire határoztatott, hogy ez ügyben működő tanácsnok a’ legközelebb színi e­­lőadáskor a’ pénztárnál annyi pénzt, mennyi a’biztosításra kívántatik, foglaljon le ’s a’ színkört biztosítsa. A’ tanácsnok ezen határozat végrehajtását ámbár nem csekély felelősség terhe alatt, nem tudni M. J. vagy a’ közönség iránti kímé­letből,,,jó sokáig“ mintegy 12 napig halasztotta , ’s M. J.­ szépszerüleg törekedett a’ biztosítás eszközlésére bízni, de s mint a’ következés mutatja, a’ tanácsnok béketűrését a’ ka­­lapácshoz jól értő lakatos mesterileg kalapácsolta ki, mert midőn jul. 1okán szokásunk ellenére a budai színkörben akartunk kis szórakozást keresni,véletlenül olly furcsa tra­­­­goediához jöttünk, miszerint, ha az öreg Vulkán cyclop­­szai számát kellővel ’s ezek kezeit ismét­ővel sokszorozva minden kézbe egy kalapácsot adandóit, sem leendő képes hasonlót teremteni—hát még eljátszani ? ! ’s ezt M. J. saját igazgatói személyében maga végezte be, pedig még csak súgót sem használva. De lássuk a’ darab részleteit: a’ ta­nácsnoknak többször ismételt felszólítása a’ pörölyrül ez úttal is lepattanván, a’ pénztárnál segédestül megjelenik, mind ketten leülnek’s a’befizetett húszasok felett őrködnek. Kis váratra kívülről kopogtatás hallatszik illy hang kísére­tében: „aufmachen“ az ajtó megnyílik, M. J. dühösen be­toppan, kalapját félrecsapva’s kacsóit csípejére szegezve, a’ tanácsnok felé fordul, ’s amollyan pörölyforma gyöngéd­séggel kérdi: „Was wollen Sie da?“ a’ tanácsnok nyugot­­tan marad ’s a’ garázdát hiedelemre utasítja — ez kiro­han—később kívülről ismét zörgés ’s „aufmachen“ hang­zik, az ajtó belülről megnyílik, M. J. beugrik a’ tanácsnokot eljárásában erőszakkal gallandó, végre sikerül a’ rend­őröknek őt megfogni ’s a’ pénztárból kivezetni; a’ kárpit felhuzalik, a’ tanácsnok és segédje előbbi helyüket elfog­lalják, kívül a’ közönség M. J. lármájára a’ körbül kitódul,a’ rendőrök M. J. botránykozó rágalmazásai miatt újólag el­csípni’s a’ helyszínről elvezetni akarják—ez a’publicum között a’ színkörbe mint biztos menedékhelyre csúszik ’s a’ játék­ban végződik, ben pedig kezdődik. De vájjon a’ most vázlottnál jobb volt és azt nem tudom,mert lelkem jelen bot­rányon megszomorodván a’ hirdetett előadás megnézésé­re legkisebb hajlamot sem éreztem magamban.’sat.Ig­a­z f g. Erdélyi ügyel*. Fogaras vidék közgyűlése jú­lius hé­lső és 2ik napján tartatott főkapitányi elnöklet alatt; nevezetesb tárgyai következők: 1) olvastatott egy kor­mányszéki rendelet, melly mellett leküldetik a’bécsi tűzkár­mentő társulat szabályinak egy példánya a’ Fogarasvidé­­kén létrehozandó hasonló intézetnék­ használás végett. E’ rendeletet a’ rendek tudomásul vévék meghagyván a’ le­véltárnoknak, hogy ezen szabályokat az olvasni akarókkal közölje. 2) Olvastatott azon kormányszéki rendelet is, mellyben a’ törvényhatóságoknak meghagyatik, hogy ő fel­sége eb­be terjesztendő hivatalos folyamodásaikat ezentúl kormányszék­ után teljesítsék. Tudomásul szolgált. 3) Ol­vastatott azon kormányszéki leirat, mellyben a’ vidék tiszt­ségének viszszairatik, miszerint a Karolina nevű országos kórodának őrültek befogadására készített osztályába ma­gát fölvétetni kért vidékbeli felsővisi elmeháborodott föl­dész Vulkán hojsza ez úttal odafel nem vétethetik. Ezen rendelet átadatott a’ tisztségnek, hogy újólag is megkérje a’ kormányszéket az iránt, hogy a’ nevezett adózónak az é­­rintett kórodába felvétetése felől kegy, rendelkezni méltóz­­tassék, vagy fel nem vétethetése okát kifejtvén aziránt in­tézkedni, hogy a’ tisztség mittevő legyen ezen őrülttel? mél­tán lehetvén tartani attól, hogy őrültségében tűz által vagy másként tetemes károkat okozhat. 4) Olvastatott azon kormányszéki rendelet, mellyben följelentetni kívántatik az: vájjon mi okból tagadta legyen meg e’ vidéki közgyűlés a’ Fogaras városban alakult kerekes, nyerges és kovács ezéh szabályinak közgyűlésem kihirdettetését ’s életbelépteté­sét? a’rendek a’ felvilágosító válasz elkészítésére a’jegy­zői kart bízták meg. 5) Olvastatott azon kormányszéki lei­rat, mellyben a’ vidék közgyűlésének a’ czigány kóborlások megakadályozására hozott határozata azon okból, mivel a’ kormányszék több előidézett rendeletei által a’ czigányok illő határok közé szorittatvák, fölöslegnek nyilványittatik; nemkülönben a’lóháton utazóknak kiszolgáltatandó útleve­lek kiosztásában az eddigi gyakorlat megtartása parancsol­tan­. Ezen intézvény is a’ kebli tisztségnek adatott kijö­vendő intézkedés végett. 6) Főkapitány előterjeszté: mi­kép a vidéki alkapitányi hivatalra leendő választás véghez­vitelére nézve a’ kormányszék rendeletét csak e’ közgyűlés megnyitása előtt három nappal vévén ’s e’ miatt az alkapi­tányi hivatalra választást a’ közgyűlési meghívó­ körleve­lekkel kihirdetni nem lehetvén, ezen választást legközelebb tartandó vidéki közgyűlésre tűzi ki, melly elnöki nyilatkozat iránt a’ rendek megnyugvásukat jelenték. 7) Magány-ké­relmek, nemesi kiváltságok hirdetése ’s a’ kétnapi jegyző­könyv hitelesítése után a’ kevés számú rendek szétoszla­nak azon rendkívüli örömben, hogy már határoztak-----------­semmit. — Az „erdélyi hirharang“ hoszszú sorozatát közli azon szerencsétlenségeknek, mellyek e’ nyár folytán a’ kies Er­délyt csapásokkal lepék meg. Többnyire felbőszült elemek okozataiként tűnnek azok fel, mellyeket mi is e’ lapokban hol itt, hol amott közlénk már; egy van azonban,mire most kiterjeszkedni szándékunk, melly hazánkban is szomorú eseteket idézett már elő. Múlt hónp első hetében egy vagy több (máig sem tudható hány?) dühös farkas a’ Meszesen 363 .

Next