Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-08-02 / 61. szám
la szerencsést körülmények közt , de igy—így csak maradjon a’ végzés. Látni ezekből, hogy az ,Agramer Zeitung* pisztolyának időelőtti elsütése okozta durranás a’ budapesti Híradót is elvakitá, ’s a’„tu contra audentiorito“ alapját homályos látás miatt eltévesztette. E’ kellemetlen tárgy vitatásakor szóbahozatatt egy valódi’s jó szellemű, és irányú horvátlap megindittatása is; mi végett ő felségéhez már folyamodás is létetett, minek hogy előbb legyen eredménye, némellyek jónak tárták, ha a’megye azon folyamodás mellett pártolókig fölír. Ezen javaslat tán kivétel nélkül mindenkinek tetszett, azonban a’ pártoló felirat elmaradt még is csupán azon kimondottakból, mert az illető folyamodó hírlap—kiadhatási szabaditék kieszközlésénél a’ megyét mellőzte, ez tehát most felszólitatatlanul önmagát mint hatóság nem tolhatja fel. És ezen kimondott okban sok igazság és talpraesettség rejlik ’sat. E’ gyűlésen tárgyaltatott a’ közmunkák öszszeirására megbízott választvány munkálata is, mellyből kitűnt, hogy as Zágrábmegyének hat járása utáni évi kötelessége az 1844. 9. t. czikk értelmében lesz 144,721 szekeres, és 32,602 gyalog napszámot 11,779 telek után. Ezen öszvegből a’munkálkodó választvány javaslata szerint, mit a’közgyűlés is elfogadott, köz-országos utakra fog fordittatni 48,900 szekeres, és 6500 gyalog napszám , egyéb a’ kebelbeli végrehajtás köréhez tartozó tárgyakra 4100 szekeres, és 15,200 gyalog, végre rendkívüli esetekre 55,700 szekeres, és 10,700 gyalog napszám. Az úrbéri telkeken lakó nemesség a’közmunkák kiszolgáltatása terhétől felmentetett. És ez nemes Zágrábmegyében, mint másutt is,nincs rendén; mert a’ nemes személy az 1836ki úrbéri törvények nyomán az úri praestaliók alól, ’s a' telek után járó adózástól nem mondatik mentesnek, igen következetesen cselekednének tehát a’ törvényhatóságok, ha e’ közmunkák rendezésénél a’nemes egyedeket is illetékes munkásoknak rónák föl telkeik kiterjedése arányában, ’s csak azon napszámok alól mentetnének föl,mellyek a’ személyre rovatnak. A’közelebb mulltisztusitás utópiáji felett még mindig van miért feljajdulnunk,illyen utópiáknak tulajdoníthatjuk a’ közgyűlés azon üdvös határozatát is, miszerint ezentúl ,,a’testi büntetést sem szolgabiró, sem alispán által önfejüleg nem dictáltathatik a’ jobbágyra, hanem törvényszék rendes útján formaszerinti idézés által. E’határozatot az emberszerető, hazájának szellemi ’s anyagi emelkedését buzgón óhajtó’s elősegítő, ’s mégis olly számos ellenségtől körülcsoportozott turopolyai gróf indítványozó, szavadra’ közhelyeslés egyetlen ellenmondás nélkül fogadó, ’s ezúttal is, miként mindig, bebizonyiták a’ rendek azt, hogy e’felvilágosult században emberileg, és felvilágositólag akarnak haladni. És mit tesznek az elfogult ilyi lapok? vártam—de ők mélyen hallgatnak, mivel ez ellen önvád nélkül roszszat nem kürtölhetnek, tehát tudomásul sem veszik. És ezen emberek követelik maguknak a’ világ helyeslő ítéletét!?—Az adminisztratió gyorsabb ’s kielégítőbb kezelése tekintetéből a’ jegyzői kar két, az ügyészi egy, ’s az orvosi szinte egy taggal szaporíttatott. Végre a’ tisztujitásnál gyakorlott viszszaélések némelly egyedekre bebizonyodván, azoknak fenyitó perbe idéztetésök elhatároztatott. — Fővárosunkban van két Casino is, ezekben is tartatik néha barátságos conversatio azon különbséggel, hogy egyik nappal, másik éjjel ülésez, minek természetesen — eredménye is különböző a’ közéletben. Nemsokára ismét találkozunk.— Muratáji. Elrél Önkény. Mennyire kívánatos a’már több országgyűlésen sürgetett bírói felelősséget minél előbb törvénynyé alkotni,’s ez által a’jog védése ’s keresése törvényes módját lehetőségig biztosítani, csupán ezen egy—csekélynek látszó ugyan, de nagy fontosságú következvényt maga után vonható — adatból is kitűnik. — Somogymegye M. helységében B. G. közbirtokos fé termésért felvállaló 1845ik évben H. L. földét, melly Sz. M. közbirtokos házitelkére dűl, munkálni’s azt júliusban először kezdé szántatni; midőn Sz. M.nek bevetett házitelkéből néhány sor kukoriczát — a’ nélkül, hogy a’ föld helyzete és mennyisége felől még csak helyes fogalma, annál inkább az elszántáshoz legkisebb igénye lehetett volna — kiszántatott. Sz. M. ezen erőszakos tényért felszólítván B. G.-t, ennek azon állítása után, hogy H. L. földe nincsen meg illő menynyiségben, abban állapodnak meg, hogy a’ meghitelesített telekkönyvi mennyiség szerint H.L. földét felmérjék, mellyet midőn megtettek, kisült, hogy H. L.földe az illető mennyiségnél sokkal több, e’ szerint B. G.nek másét elszántani oka semmikép, joga pedig annál inkább nem lehetett, mit B. G. maga is elismervén Sz. M.nek a’ kiszántott kukoriczáért kárpótlékot ígért, de ezt Sz. M. elengedő, csupán arra figyelmeztető, hogy jövőre illy jogtalanság elkövetésétől óvakodjék. — Azonban octoberben B. G. bevetvén H. L. földét búzával, Sz. M. telkéből szinte beveti azon részt, mellyel abból elszántától. 1846ik évi aprilben Sz.M. házitelkét szántatván igen természetes — mivel törvényeink az erőszakos foglalás ellen észt,és egy nap előtt az önbíráskodást megengedik — hogy addig szántatott, meddig telke a 7 hó előtti elszántás előtt volt ’s lennie kellett, ’s e’ szerint B.G. által abba vetett búzát is kiszántatá. B. G. panaszt tesz igáig járási fősz.biró Sz. J. előtt a’ kiszántott búzát’s költségeit mezőrendőrségi ügyután(?)megtéríttetni Sz.M.ellen kérvén. Sz. M. a’ vele közlött folyamodványban kitűzött napon és helyen T. lakásához 3dik faluban megjelenik; hol a’ főbíró, a’ nélkül hogy a’ felperes vagy megbízottja jelen lett volna, kérdést tesz Sz. M.nek a’ buza-kiszántás felől, egyszersmind előre kijelenti, hogy elfogja marasztalni. Sz.M. nyilványítja,hogy ő telkében nem búzát, de más növényt akar termeszteni, ezért szántalá ki az akarata és engedelme nélkül belé vetettet, híven előadván az előbb történteket is; egyébiránt ezen eljárás ellen törvényes kifogásaidba az ügy felvéve leend elősorolandja, nevezetesen, hogy jelen kereset mezőrendőrségi ügyutra épen nem tartozó, miután az 1840: 9d. t.cz. 27d. §sza, midőn peres földről van a’ kérdés, a’ régibb törvények rendeletét föntartandónak nyilván mondja, ’s a’ követelés a’ föld járuléka lévén, a’járulék pedig Ild. rész 25 szerint a’ fővagyon bíróságát követi, és az 1802: 22d. 1807: 13d. ’s több törvény és felső ítéletek más bírót és ügyutat rendelnek illy esetben ’sat. Az igazság sáfárára ezek meglehet önkénytelenül hatvan, per felvétel nélkül,’s azzal bocsátja el Sz. M.-et, hogy ő majd délután kimegy M. és a’ peres felek között békét eszközöl. A’ kimenés másnap történt a’ felperes házához, hová az alperes bár híva nem volt, a’bíró iránti tiszteletből megjelenik. Itt és ekkor a’ bíró nyilványitá, hogy ő nem mint biró, de mint békéltető van jelen, azonban még e’ szerepben is az igazság serpenyőjét mindenben B. G. részbre akará billenteni; ámde Sz. M. tiszta logikával ’s alapos törvények idézésivel védte ügyét, igy az nyilványos erőszakolás nélkül nem lehetvén, a’ békebíró azzal távozott, hogy kívánja, miként a’felek magok között tisztába jöjenek, ’s ez óhajtása teljesedését reményű is. — Az eltávozott bírónak utána megy B. G. ’s azt a’ 3dik faluban utólérvén Sz. M. ellen ítéletet hozni sürgeti, és a’ biró Sz. M-t, a’nélkül hogy ez jelen lett volna, vagy ellene a’ per szokott és törvényes módon fel lett volna véve, a’ keresetben minden törvény és törvénykezési rendszer ellenére elmarasztalás.’sat.!Az ítélet végrehajtva még nincsen, ’s mi leend a’ következés, nem tudhatni. Szánthó Mike. Ruditról Midőn a’ budai színházi jog f. é. elején mostani igazgatóra M. J. lakatosmesterre ezen város tanácsa által ruháztatott, nem helyeselhetém egészen azon indignatiót,mellyel a’ magyar lapok részint a’tanács, részint M.J. lakatosmester és színházigazgató ellen kikeltek, mert ámbár én is azok közé tartozom, kik a’ nemzetiségnek lehető legsikeresb előhaladásáért buzogván M.ország fővárosában inkább magyar mint német színházat óhajtanak,mindazáltal a’ körülményeket igen jól ismervén ’s természeti jognál fogva mindenkiről jót feltenni addig, mig ellenkező nem bizonyittatik be, elvem lévén, nemzetiség iránti hő kívánságomat Budára nézve a’jámbor óhajtások tömkelegébe sorolva M. J. lakatosmesterről jó véleményben voltam; de hitem vajmi megcsalt, mit a’ t. ez. olvasók előtt egy hatalmas „mea-culpá“val megvallani épen nem szégyenlek. Mi okozta ezen változást? nem miattam,mert sokkal csekélyebb egyednek tartom magamat, semhogy a’ t. ez. olvasók figyelmét igényelhetném,hanem maga a’tény végett ’ vélem ezen lap hasábjaiba igtatni, ha t.i. hely adatik. Lássuk tehát az okokat. Ezen lap olvasóji tudni fogják, hogy M. J. lakatosmester a’ budai nyári színkört H. J. volt budai színházigazgató hitelezőitől—kik közé maga is tetemes öszveggel soroztatik—olly feltétel alatt vette át, hogy követeléseiket 3 év lefolyta alatt lefizetendi. Midőn a’mondott hitelezők M.J-al illy formán szerződtek, a’szinkörnek tűzkár elleni biztosítása is szőnyegre hozatott, mit M. J. magára vállalt ’s minthogy a’szerződés már alá volt írva,a’hitelezők M.J-al együtt elégségesnek tartották, ha M.J-nak ebeli kötelességét az egyezségnél törvényszékileg működő tanácsnok tiszti tudósításában megemlitendi, mit ez meg is tett ’s minthogy M.J. ebeli kötelességét teljesíteni a’ hitelezőknek többszöri felszólításukra sem akarta, ezek a’ tiszti tudósításra hivatkozván M. J. a’szinkörnek tűzkár elleni biztosítására törvényszékileg kívánták szoríttatni, mire a’ törvényszék azt határozta, hogy ha M. J. a’ nyári színkört 8 nap alatt nem biztosítja, a’ szükséges intézkedés megfog tétetni. M. J. a’ kitűzött 8 nap alatt a’ biztosítást nem eszközölvén a’ hitelezők azért újólag folyamodtak, mire határoztatott, hogy ez ügyben működő tanácsnok a’ legközelebb színi előadáskor a’ pénztárnál annyi pénzt, mennyi a’biztosításra kívántatik, foglaljon le ’s a’ színkört biztosítsa. A’ tanácsnok ezen határozat végrehajtását ámbár nem csekély felelősség terhe alatt, nem tudni M. J. vagy a’ közönség iránti kíméletből,,,jó sokáig“ mintegy 12 napig halasztotta , ’s M. J. szépszerüleg törekedett a’ biztosítás eszközlésére bízni, de s mint a’ következés mutatja, a’ tanácsnok béketűrését a’ kalapácshoz jól értő lakatos mesterileg kalapácsolta ki, mert midőn jul. 1okán szokásunk ellenére a budai színkörben akartunk kis szórakozást keresni,véletlenül olly furcsa tragoediához jöttünk, miszerint, ha az öreg Vulkán cyclopszai számát kellővel ’s ezek kezeit ismétővel sokszorozva minden kézbe egy kalapácsot adandóit, sem leendő képes hasonlót teremteni—hát még eljátszani ? ! ’s ezt M. J. saját igazgatói személyében maga végezte be, pedig még csak súgót sem használva. De lássuk a’ darab részleteit: a’ tanácsnoknak többször ismételt felszólítása a’ pörölyrül ez úttal is lepattanván, a’ pénztárnál segédestül megjelenik, mind ketten leülnek’s a’befizetett húszasok felett őrködnek. Kis váratra kívülről kopogtatás hallatszik illy hang kíséretében: „aufmachen“ az ajtó megnyílik, M. J. dühösen betoppan, kalapját félrecsapva’s kacsóit csípejére szegezve, a’ tanácsnok felé fordul, ’s amollyan pörölyforma gyöngédséggel kérdi: „Was wollen Sie da?“ a’ tanácsnok nyugottan marad ’s a’ garázdát hiedelemre utasítja — ez kirohan—később kívülről ismét zörgés ’s „aufmachen“ hangzik, az ajtó belülről megnyílik, M. J. beugrik a’ tanácsnokot eljárásában erőszakkal gallandó, végre sikerül a’ rendőröknek őt megfogni ’s a’ pénztárból kivezetni; a’ kárpit felhuzalik, a’ tanácsnok és segédje előbbi helyüket elfoglalják, kívül a’ közönség M. J. lármájára a’ körbül kitódul,a’ rendőrök M. J. botránykozó rágalmazásai miatt újólag elcsípni’s a’ helyszínről elvezetni akarják—ez a’publicum között a’ színkörbe mint biztos menedékhelyre csúszik ’s a’ játékban végződik, ben pedig kezdődik. De vájjon a’ most vázlottnál jobb volt és azt nem tudom,mert lelkem jelen botrányon megszomorodván a’ hirdetett előadás megnézésére legkisebb hajlamot sem éreztem magamban.’sat.Igaz f g. Erdélyi ügyel*. Fogaras vidék közgyűlése július hélső és 2ik napján tartatott főkapitányi elnöklet alatt; nevezetesb tárgyai következők: 1) olvastatott egy kormányszéki rendelet, melly mellett leküldetik a’bécsi tűzkármentő társulat szabályinak egy példánya a’ Fogarasvidékén létrehozandó hasonló intézetnék használás végett. E’ rendeletet a’ rendek tudomásul vévék meghagyván a’ levéltárnoknak, hogy ezen szabályokat az olvasni akarókkal közölje. 2) Olvastatott azon kormányszéki rendelet is, mellyben a’ törvényhatóságoknak meghagyatik, hogy ő felsége ebbe terjesztendő hivatalos folyamodásaikat ezentúl kormányszék után teljesítsék. Tudomásul szolgált. 3) Olvastatott azon kormányszéki leirat, mellyben a’ vidék tisztségének viszszairatik, miszerint a Karolina nevű országos kórodának őrültek befogadására készített osztályába magát fölvétetni kért vidékbeli felsővisi elmeháborodott földész Vulkán hojsza ez úttal odafel nem vétethetik. Ezen rendelet átadatott a’ tisztségnek, hogy újólag is megkérje a’ kormányszéket az iránt, hogy a’ nevezett adózónak az érintett kórodába felvétetése felől kegy, rendelkezni méltóztassék, vagy fel nem vétethetése okát kifejtvén aziránt intézkedni, hogy a’ tisztség mittevő legyen ezen őrülttel? méltán lehetvén tartani attól, hogy őrültségében tűz által vagy másként tetemes károkat okozhat. 4) Olvastatott azon kormányszéki rendelet, mellyben följelentetni kívántatik az: vájjon mi okból tagadta legyen meg e’ vidéki közgyűlés a’ Fogaras városban alakult kerekes, nyerges és kovács ezéh szabályinak közgyűlésem kihirdettetését ’s életbeléptetését? a’rendek a’ felvilágosító válasz elkészítésére a’jegyzői kart bízták meg. 5) Olvastatott azon kormányszéki leirat, mellyben a’ vidék közgyűlésének a’ czigány kóborlások megakadályozására hozott határozata azon okból, mivel a’ kormányszék több előidézett rendeletei által a’ czigányok illő határok közé szorittatvák, fölöslegnek nyilványittatik; nemkülönben a’lóháton utazóknak kiszolgáltatandó útlevelek kiosztásában az eddigi gyakorlat megtartása parancsoltan. Ezen intézvény is a’ kebli tisztségnek adatott kijövendő intézkedés végett. 6) Főkapitány előterjeszté: mikép a vidéki alkapitányi hivatalra leendő választás véghezvitelére nézve a’ kormányszék rendeletét csak e’ közgyűlés megnyitása előtt három nappal vévén ’s e’ miatt az alkapitányi hivatalra választást a’ közgyűlési meghívó körlevelekkel kihirdetni nem lehetvén, ezen választást legközelebb tartandó vidéki közgyűlésre tűzi ki, melly elnöki nyilatkozat iránt a’ rendek megnyugvásukat jelenték. 7) Magány-kérelmek, nemesi kiváltságok hirdetése ’s a’ kétnapi jegyzőkönyv hitelesítése után a’ kevés számú rendek szétoszlanak azon rendkívüli örömben, hogy már határoztak-----------semmit. — Az „erdélyi hirharang“ hoszszú sorozatát közli azon szerencsétlenségeknek, mellyek e’ nyár folytán a’ kies Erdélyt csapásokkal lepék meg. Többnyire felbőszült elemek okozataiként tűnnek azok fel, mellyeket mi is e’ lapokban hol itt, hol amott közlénk már; egy van azonban,mire most kiterjeszkedni szándékunk, melly hazánkban is szomorú eseteket idézett már elő. Múlt hónp első hetében egy vagy több (máig sem tudható hány?) dühös farkas a’ Meszesen 363 .