Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-08-02 / 61. szám

Megjelenik a­ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő,’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és jutányosan kezdltetik._________ _ | Folyó­­dik félévi (julius-decemberi) teljes szám­i példányokkal szolgálhat még a' szerkesztősé­g. „ FOGLAI ,AT- Magyar- és Erdélyország. (Névmagyaritás ’s előléptetés; k. k. leirat az erd. országgyűlés megnyitása tárgyá­ban; nézetek a’ tiszaszabályozásról; Békésmegye köz- és tiszta­nyitó gyűlése; horvátországi dolgok; erdélyi ügyek; bírói önkény Somogyban; budai tragikompedias az iparm­­rkiállítást illető; buda­pesti napló ) Spanyolország. (Szerződés az új granadai respublica és spanyol kormány között.) A­n­g­l­i­a. (A­ londoni polgármester szokatlan lakomája; a’ nottingha­i választás; a juliuslaki alsóházi ülés’s az ugyanez napi dublini repcalgyű­lés; elegy.) ... * r.a,n c­z 1 a o r­s z.­á­g. (Különös per a’ párisi eskü­ltszék előtt; Parisba érkezett tudósítások Portugália helyzetét festőleg; Simon (Carmenin) röpirata a’ választásnáli vesztegetésekről; elegy.) O­l­a­s­z­o­r­s­zá­g. (Fridrik Henrik Károly porosz kir. hg el­hunyta; közelebbi adatok a’ mostani pápa családjától.) fi­a e­g­y k­i­r. Értesítő,­ éta Erdélyomág. ő cs. ’s ap. kir. fels. C­h­r­o­n­e­k G­y­ö­r­g­ynek, ’s P fi­­. György és Mihály fiainak ’s .J­ó­z­s­e­f és L­a­j­o­s uno­káinak vezetéknevüket Tormayra változtatt­atni kegy. megengedni méltóztatott. A’kisgyőri kamrai alerdoszi állomás, mellyel 100 p.ft évi készpénzfizetés, szabad szállás, ezenfelül 61/., pozs. mé­rő búza, 130­ pozs. mérő rozs ’s 8 öl tűzifa van öszszekap­­csolva, ürességbe jött. Kegy. kir. leirat az országgyűlés meg­aiylttatása tárgyában. Ferdinand ’sat. Dicsőült el­­dédeinktől hagyományképen öröklött azon őszinte törek­vésünket, mihez képest igen kedvelt Erdély nagyfejdelem­ségünk és hozzácsatolt részeinek törvényit és jogait épen fentartatni akarjuk, valamint közjóllétének mindennemű al­kalmas, törvényszerű eszközök általi öregbítése és szilár­­ditásabeli atyai hajlamunkat újabb adattal is tanusitandók. Erdély nagyfejdelemségünk és csatolt részeibeli három nemzetnek, 1846­. September 9ik napjára, szabad kir. Ko­lozsvár városban szokott módon tartandó országgyűlés ki­tűzését határoztuk ’s arra őszintén kedvelt hívünket, tek. nagyságos báró Puchner Antalt, való bel. tit. tanácsosun­kat, a’Therézia jeles kat. rend lovagját, Leopold jeles ren­dének, továbbá orosz szent György és sz. Ladomérodik osztályú, valamint sz. György nagy keresztje lovagját, a’szi­­ciliai király sz. György vitéz rendjele tulajdonosát, altábor­­nagyunkat, harmadik számú gyalog ezredünk tu­lajdonos tábornokát ’s Erdély nagyfejdelemségünkben fő­­hadi kormányzónkat, neveztük ki személyünket képviselő teljes hatalmú biztosunkut. Nektek azért kegy. parancsol­juk, hogy az írt országgyűlésre kegy, kinevezett teljes ha­talmú kir. biztosunkkal­ előleges egyetértés következtében, említett Nagyfejdelemségünk és csatolt részeinek mindhá­rom nemzetebeli Karait és Rendeit, kiknek a’ törvények rendelete szerint országgyűléseken jelen kell lenniök,az ál­talunk országgyüléstartás végett kijelölt helyre és határi­dőre, kb­. nevünkben és szokott módon híjátok öszsze ’s egyszersmind tegyétek közzé, hogy azon országgyűlésen minden, bármelly tanácskozási tárgy előtt leg­elsőnek akarjuk, hogy az ürességben levő udvari korlátno­­ki állomásra a’ törvényeknél fogva illető választási joghoz képest, az 1791: 20d. t.cz. értelmében, kijelölés történjék ’s kegy. kinevezés végett késedelem nélkül élőnkbe terjesz­­szék fel; másodiknak, hogy a’ most ürességben levő kincs­tárnok’, tart. főszámvevőségi elnöki, két korm. tanácsnoki valamint itélőmesteri hivatalokra, hasonló módon kijelölés történjék ’s kir. kegy. kinevezésünk végett terjeszszék fel; harmadiknak, hogy az 1848 beli 1.czikk által rendelt rend­szeres bizottság munkálatiból az úrbéri munkálatot, melly az idézett törvény rendelete szerint a’ többi előtt ’s minden más munkálattól különváltan lévén kidolgozva, előleg tár­gyalandó, legelőbb vizsgálják át’s terjeszszék mihamarább legfelsőbb jóváhagyásunk alá; egyszersmind a’ többi mun­kálatot a’ mennyiben már bevégeztetvék, rájok vonatkozó kegy. határozatunkkal kapcsolatban tárgyalják; negyedik­nek, hogy a’ közelebb múlt országgyűlésen alkotott ’s kir. megerősítésünkkel érvényesített törv.czikkeket, legfelsőbb szentesítésünk végett terjeszszék fel ’s egyszersmind azon országgyűlésről kelt más feliratokra adott kegy. válaszo­kat vegyék tanácskozás alá; végre ötödiknek, hogy mivel tapasztalás bizonyítja, hogy az Approbata Const. Ib­d. része 8d. czimének azon rendelkezése, miszerint a’ benne leírt el­járásnak, olly foglaló ellen, ki az általa elfoglalt javakban törvényes és közvetlen öröködési joggal bír, nincs helye, ellenkező magyarázatokra szolgált anyagul: az érintett tör­vény e’részben akép világosíttassék fel, hogy legfelsőbb jó­váhagyásunk hozzájárultával olly módosulást nyerjen, mi­hez képest a’ tettleges fellépés útja bezáratván, mind a’ bir­tokban levő tulajdonosok igazságos követelései, mind pedig a’törvényes és kétségtelen örökösek jogai iránt kellőleg gondoskodva legyen. —Nektek azért, kir. kormányszékünk, teendőtök lesz, nevezett teljes hatalmu­ kir. biztosunknak mindenekben, miket kir. nevünkben előterjeszteni­ és nyil­­ványitani, teljes hitelt adni, kegy. parancsunk teljesítésében segélyére lenni’s gondoskodni, hogy az 1791. ktd. t.cz. ren­delete szerint a’ tárgyakat hiedelemmel, mérséklettel és jó renddel lássák el ’s egyedül közjóra irányzott kegy. néze­tűiknek elég­tétessék ’sat. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában julius­ik napján 1846. Ferdinand s. k. Báró Jósika Sámuel s. k. B. Apor Lázár s.k. Idézetek a' Tluxunzulmljozásról. Előttünk áll honunk nagy részét közvetlen, közvetve pedig az egész hazát érdeklő terhes vállalat, a' Tiszaszabályozás; itt a’ debreczeni nagygyűlés, mellyben minden, kit ez úgy érde­kel, kívánná tudni azon módokat, ismerni azon eszközöket, mellyek által e’nagy czélhozjutás szándékoltatik. A’Tiszaszabályozásnál főfeladat: a’ partokon átcsa­­pongó vizeknek a’ folyó medrére korlátozása. Ezen feladat a’ szabályozást tervező— ’s ez ügy nagy hátramaradására hirtelen elhalt — Vásárhelyi Pál által egyszerűen a’ folyó tekervényes medrének átvágásokkal egyenes­ vonalra vé­telével, és a’ folyó alacsony partjain a’ mederből kicsapon­gó fölösleges víznek a’ partokon építendő töltések közt fel­fogásával oldatott meg. A’ tervező kimúlta után kevés idővel Lamm Jakab kincstári mérnök úr azon elvet állitá fel, hogy a Tiszába ömlő nagy víztömeget a’ folyó partjain építendő töltésekkel a’ Tisza medrére korlátozni nem lehet, és a’ „divide et vin­­ces“ hadi elvnél fogva tanácsosbnak véli, a’ Tiszába ömlő némelly folyókat, mint Szamost és Krasznát, sőt később ma­gának a’ Tiszának is egy részét az Ér, Berettyó és Körös folyók medrein Csongrádnál vezetni a’Tiszába. És pedig e­­zen meggyőződését onnan meríti: mert hol ezelőtt pár száz évvel a’ föld a’ Tisza mellett szántatott ’s vetés alá használ­tatott,mit a’ bogárhátra szántott habos földhát mai na­pig is eléggé tanúsít — ott már most ezen földeket éven­­kint rendesen 3—4 láb magas árvíz borítván el, senkinek sem juthatna józanul eszébe ezen földeket vetésre használ­ni, honnan ismét azt következteti, hogy azon idő óta ezen mostani árvizek idegen vizeknek —a Szamosnak és Krasz­­nának — ide ömlésével okoztathattak; azért ezen fölösle­ges vizeket, hogy a’ Tisza felső részének szabályozása si­kerüljön, e’felső résztől elzárni és a’fen említett vonalon ja­vasolja vezetni az alsó Tiszába. Ezen javaslat most,midőn a’ szabályozás költségű vi­selendő tiszamelléki földbirtokosok, a’ már megállapított­nak vélt terv szerint, a’ szabályozási munkák létesítésére társulatokba alakulnak ’s midőn a’ teherviselési kulcs ki­dolgozásához kell fogni ’s ezután kevés nap teltével talán már a’ szabályozási munkák is elkezdetnek, annál figyelem­re méltóbb, mert az szakbeli ’s a’ felső Tisza és abba ömlő folyók árvizeit figyelemmel vizsgáló férfiúnak, sok év foly­tán a’ Tisza legrakonczátlanabb felső táján gyűjtött tapasz­talásin alapszik. És mivel a’Tisza árjainak a’ tervezett sza­bályozási munkák által megzaboláztatása épen azon részen, t. i. Tokajon felül a’ Bodrogköz mentiben, állíttatik a’ ter­vezett munkák létesítése után is kétséges eredményünek; hol századok óta e’ helyre telepedett számos helység köz­teher alatt levő földei, sőt lakhelyei is a’ Tisza ’s az ebbe ö­­zönlő folyók árjai által majd minden évben kisebb-na­­gyobb mértékben elboríttatnak; ’s olly tájon, hol a’ szabá­lyozás jó sikerét az e’ tájat lakó sok ezer honfi- ’s ember­társunknak — kik e’ pusztító elem által magok ’s karmaik táplálására szükséges eledeltől megfosztva és gyakran zor­don időben is lakhelyeikből kiáztatva, végső ínséggel küz­denek — sorsa igényli ’s ezért már csupán az érdeklettek megnyugtatása végett is fontosabb, semhogy figyelem nél­kül mellőztethetnék. Nekem a’ kérdésben forgó felsőbb tiszai vidékről hely­szinén szerzett tájismeretem nincs, azért részletessé­gekbe nem bocsátkozhatom; de ezt szükségesnek sem tar­tom , mert a’ fenebbi javaslat általán­osságban leven té­ve, én is csak a’ mellett maradok. Mielőtt valamelly beteg orvoslásához fognánk, a’ be­­t­­egség okát kell kipuhatolnunk, nehogy a’ baj elhárítása , vagy nagy és elpazarlott költségbe kerüljön, vagy pedig a’ nyavalyát súlyosbító szer a’ beteget sírba sülyeszsze. A’Ti­sza és abba ömlő Szamos, Kraszna ’s más apróbb folyók sebesen futnak le az emelkedtebb hegyes és dombos vidé­kekről, az egyszerre síksággá terülő Tokajon felüli nagy la­pályra, hol a’ folyók medreinek igen rendellen csavargásai által az úgy is egyszerre megkissebbült esés még inkább ke­­vesbíttetvén, igy a’ Tisza medre is, kivált a’ hó hirtelen fel­olvadása által a’hegyekből leözönlő nagy víztömegeket fel nem foghatván ’s le nem vezethetvén, azokat a’nálánál még lentebb fekvő Bodrogközre önti le. És ezen nagy víztömeg a’ Tokajon alul fekvő tájakra ismét azon mennyiségben,mint mellyben a’ Tokajon felüli lapályra a’ magasb vidékről ö­­zönlik, le nem folyhatván, az, kivált a’ Tiszánál általában 5—6 lábbal lentebb fekvésü teknő­ alaku Bodrogközön fel­duzzadva hónapokig áll, míg t.i. Tokajon alul gátolt med­rén lassan lefolyhat. Ha itt megállapodunk’s a’ betegség okát tovább nem fürkészszük, ’s kivált ha azt hiszszük, hogy ezen rendkívüli áradások oka a’ Tiszavölgybe ezelőtt sok száz évvel tódult vizekből ered, úgy látszik, hogy annak elhárítására legsi­­keresb mód a’ Tiszát túlterhelő Szamos és Kraszna vizeinek attóli elzáratása. De mielőtt ezen drassk­us ’s tán nagyon is költséges gyedmódhoz nyúlnánk, ’s mielőtt a’ betegsé­get egy más, de illy nyavalyák iránt szinte nagy fo­gékonysággal biró tájra— értem a’ nem kevésbbé lapá­­lyos Berettyó és körös-sárréti vidékre — vezetnők, ’s egy bajból kettőt ’s tán még nagyobbat csinálnánk, vizsgáljuk meg e’nyavalyának azon okát, melly a’ Tiszába Tokajon alul ’s fölül magát befészkelte. Ha a’ szabályozási tervre egy pil­lanatot vetünk, ’s a’ Tisza medrének— kivált Tokajon alul Dob táján a’ Körös lefolyásáig — rendetlen kigyódzását látjuk, akkor mindjárt azon gondolatra kell jőnünk: vájjon nem ez okozza­­ a’fenebbi vidéken feltorlódó árvíz le nem folyhatását? És ha még e­ mellett a’ már bevégzett mérnöki munkákból azt is tudjuk, hogy midőn Tokajon felül a’ Tisza esése minden 100 ölre 3V2, 4 V1 és 6V2 vonal, Tokajon alul Luczig ugyancsak minden 100 ölenkint általányosan véve nem több 1­­/­ 2 vonalnál: világos előttünk, hogy a’Tisza fel­duzzadt árjainak le nem folyhatása okát nem abban kell keresnünk, mintha a’ Szamos és Kraszna ezelőtt több száz évvel nem mostani útjokon folytak volna a’Tiszába; sőt nem is épen Tokajon felül, sem nem épen Tokajnál, mint hal­­lám, a’ tokaji várnak a’Tisza medrébe omlásában—mert a’ rakamazi part puha földből áll —hanem kétségtelenül fel­találjuk azt különösen Tokajon alul, a Tiszának kanyarula­tai által megkevesbített esésében és ez által előidézett me­­der-feliszapolásban. Mert hogy a’ Tisza — nemzeti sok­százados tespedésünknek ezen borzasztó bélyege—a’mel­lette fekvő tájt néhány száz évvel ezelőtt sem öntötte olly magosan el mint most, én ennek okát abban találom, mivel ezen folyó, mióta a’ hatalmas Duna a’ haemusi hegylán­­czokon keresztül a’ fekete tengerbe magának utat tört ’s az édestengerfenekéből honunk lapálya felmerűlt,’s a’ Tisza­­völgyön magának e’ folyó a’ mostaninál bizonyosan sokkal egyenesb vonalban medret vájt, azóta a’ Tisza önkényére hagyatva’s partjait jobbról balról kedvére szaggatva,med­rét úgy elferdítette ’s maga magát olly zavarba hozta, hogy e’ bajból gyökeres orvoslás nélkül soha ki nem bontakoz­­hatik. És igy ismervén a’ betegség diagnosisát, lássuk: milly bizonyos gyógyszert használhatni annak eloszlatásá­ra? A’ mély belátásu tervező igen egyszerű ’s legolcsóbb háziszert javasol, t.i. a’ folyó tekervényes medrének átvá­gásokkal egyenesb’s rövidebb vonalra szabályzatását,melly megtörténvén ’s ezenkívül a’Tisza kicsapongó árjai parton emelendő töltésekkel a’ mederre ’s e’ mellett hagyandó ár­térre korlátoztatván, ennek csalhatlan eredménye, a’ víz el­vesztett esésének viszszanyerése ’s ez által és az öszsze­­szoritott víztömeg által, a’ folyó feliszapolt medrének kimé­lyedése és alkalmasint bővülése is.A’ folyó ezen munkássá­gának pedig azon jó eredvénye leend, hogy az, medrének beiszapolt részét Tokajon felül is kitisztitván, ez által a’be­­léömlő vizek felfogására’s levezetésére,mind képesbbé té­tetik, mind pedig az árvíz színe lesülyedvén, ennek felfogá­sára kisebb töltések lesznek szükségesek. Lamm Jakab úr javaslata czélszerűnek látszik, ha azt teszszük fel, hogy a’ tervezett szabályozási munkákkal sem lehet a’ Tiszába ömlő víztömeg kicsapongásit korlá­tozni, és hogy a’Tokajon felül öszszetóduló nagy vízmeny­­nyiség feltorlódás nélkül, a’ Tisza medrének szabályozta­­­ tása után sem fog lefolyhatni. Én nem akarom kétségbe

Next