Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-08-02 / 61. szám
Megjelenik a Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő,’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében , egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvetetik ’s pontosan és jutányosan kezdltetik._________ _ | Folyódik félévi (julius-decemberi) teljes számi példányokkal szolgálhat még a' szerkesztőség. „ FOGLAI ,AT- Magyar- és Erdélyország. (Névmagyaritás ’s előléptetés; k. k. leirat az erd. országgyűlés megnyitása tárgyában; nézetek a’ tiszaszabályozásról; Békésmegye köz- és tisztanyitó gyűlése; horvátországi dolgok; erdélyi ügyek; bírói önkény Somogyban; budai tragikompedias az iparmrkiállítást illető; budapesti napló ) Spanyolország. (Szerződés az új granadai respublica és spanyol kormány között.) Anglia. (A londoni polgármester szokatlan lakomája; a’ nottinghai választás; a juliuslaki alsóházi ülés’s az ugyanez napi dublini repcalgyűlés; elegy.) ... * r.a,n cz 1 a o rs z.ág. (Különös per a’ párisi eskültszék előtt; Parisba érkezett tudósítások Portugália helyzetét festőleg; Simon (Carmenin) röpirata a’ választásnáli vesztegetésekről; elegy.) Olaszország. (Fridrik Henrik Károly porosz kir. hg elhunyta; közelebbi adatok a’ mostani pápa családjától.) fia egy kir. Értesítő, éta Erdélyomág. ő cs. ’s ap. kir. fels. Chronek Györgynek, ’s P fi. György és Mihály fiainak ’s .József és Lajos unokáinak vezetéknevüket Tormayra változtattatni kegy. megengedni méltóztatott. A’kisgyőri kamrai alerdoszi állomás, mellyel 100 p.ft évi készpénzfizetés, szabad szállás, ezenfelül 61/., pozs. mérő búza, 130 pozs. mérő rozs ’s 8 öl tűzifa van öszszekapcsolva, ürességbe jött. Kegy. kir. leirat az országgyűlés megaiylttatása tárgyában. Ferdinand ’sat. Dicsőült eldédeinktől hagyományképen öröklött azon őszinte törekvésünket, mihez képest igen kedvelt Erdély nagyfejdelemségünk és hozzácsatolt részeinek törvényit és jogait épen fentartatni akarjuk, valamint közjóllétének mindennemű alkalmas, törvényszerű eszközök általi öregbítése és szilárditásabeli atyai hajlamunkat újabb adattal is tanusitandók. Erdély nagyfejdelemségünk és csatolt részeibeli három nemzetnek, 1846. September 9ik napjára, szabad kir. Kolozsvár városban szokott módon tartandó országgyűlés kitűzését határoztuk ’s arra őszintén kedvelt hívünket, tek. nagyságos báró Puchner Antalt, való bel. tit. tanácsosunkat, a’Therézia jeles kat. rend lovagját, Leopold jeles rendének, továbbá orosz szent György és sz. Ladomérodik osztályú, valamint sz. György nagy keresztje lovagját, a’sziciliai király sz. György vitéz rendjele tulajdonosát, altábornagyunkat, harmadik számú gyalog ezredünk tulajdonos tábornokát ’s Erdély nagyfejdelemségünkben főhadi kormányzónkat, neveztük ki személyünket képviselő teljes hatalmú biztosunkut. Nektek azért kegy. parancsoljuk, hogy az írt országgyűlésre kegy, kinevezett teljes hatalmú kir. biztosunkkal előleges egyetértés következtében, említett Nagyfejdelemségünk és csatolt részeinek mindhárom nemzetebeli Karait és Rendeit, kiknek a’ törvények rendelete szerint országgyűléseken jelen kell lenniök,az általunk országgyüléstartás végett kijelölt helyre és határidőre, kb. nevünkben és szokott módon híjátok öszsze ’s egyszersmind tegyétek közzé, hogy azon országgyűlésen minden, bármelly tanácskozási tárgy előtt legelsőnek akarjuk, hogy az ürességben levő udvari korlátnoki állomásra a’ törvényeknél fogva illető választási joghoz képest, az 1791: 20d. t.cz. értelmében, kijelölés történjék ’s kegy. kinevezés végett késedelem nélkül élőnkbe terjeszszék fel; másodiknak, hogy a’ most ürességben levő kincstárnok’, tart. főszámvevőségi elnöki, két korm. tanácsnoki valamint itélőmesteri hivatalokra, hasonló módon kijelölés történjék ’s kir. kegy. kinevezésünk végett terjeszszék fel; harmadiknak, hogy az 1848 beli 1.czikk által rendelt rendszeres bizottság munkálatiból az úrbéri munkálatot, melly az idézett törvény rendelete szerint a’ többi előtt ’s minden más munkálattól különváltan lévén kidolgozva, előleg tárgyalandó, legelőbb vizsgálják át’s terjeszszék mihamarább legfelsőbb jóváhagyásunk alá; egyszersmind a’ többi munkálatot a’ mennyiben már bevégeztetvék, rájok vonatkozó kegy. határozatunkkal kapcsolatban tárgyalják; negyediknek, hogy a’ közelebb múlt országgyűlésen alkotott ’s kir. megerősítésünkkel érvényesített törv.czikkeket, legfelsőbb szentesítésünk végett terjeszszék fel ’s egyszersmind azon országgyűlésről kelt más feliratokra adott kegy. válaszokat vegyék tanácskozás alá; végre ötödiknek, hogy mivel tapasztalás bizonyítja, hogy az Approbata Const. Ibd. része 8d. czimének azon rendelkezése, miszerint a’ benne leírt eljárásnak, olly foglaló ellen, ki az általa elfoglalt javakban törvényes és közvetlen öröködési joggal bír, nincs helye, ellenkező magyarázatokra szolgált anyagul: az érintett törvény e’részben akép világosíttassék fel, hogy legfelsőbb jóváhagyásunk hozzájárultával olly módosulást nyerjen, mihez képest a’ tettleges fellépés útja bezáratván, mind a’ birtokban levő tulajdonosok igazságos követelései, mind pedig a’törvényes és kétségtelen örökösek jogai iránt kellőleg gondoskodva legyen. —Nektek azért, kir. kormányszékünk, teendőtök lesz, nevezett teljes hatalmu kir. biztosunknak mindenekben, miket kir. nevünkben előterjeszteni és nyilványitani, teljes hitelt adni, kegy. parancsunk teljesítésében segélyére lenni’s gondoskodni, hogy az 1791. ktd. t.cz. rendelete szerint a’ tárgyakat hiedelemmel, mérséklettel és jó renddel lássák el ’s egyedül közjóra irányzott kegy. nézetűiknek elégtétessék ’sat. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában juliusik napján 1846. Ferdinand s. k. Báró Jósika Sámuel s. k. B. Apor Lázár s.k. Idézetek a' Tluxunzulmljozásról. Előttünk áll honunk nagy részét közvetlen, közvetve pedig az egész hazát érdeklő terhes vállalat, a' Tiszaszabályozás; itt a’ debreczeni nagygyűlés, mellyben minden, kit ez úgy érdekel, kívánná tudni azon módokat, ismerni azon eszközöket, mellyek által e’nagy czélhozjutás szándékoltatik. A’Tiszaszabályozásnál főfeladat: a’ partokon átcsapongó vizeknek a’ folyó medrére korlátozása. Ezen feladat a’ szabályozást tervező— ’s ez ügy nagy hátramaradására hirtelen elhalt — Vásárhelyi Pál által egyszerűen a’ folyó tekervényes medrének átvágásokkal egyenes vonalra vételével, és a’ folyó alacsony partjain a’ mederből kicsapongó fölösleges víznek a’ partokon építendő töltések közt felfogásával oldatott meg. A’ tervező kimúlta után kevés idővel Lamm Jakab kincstári mérnök úr azon elvet állitá fel, hogy a Tiszába ömlő nagy víztömeget a’ folyó partjain építendő töltésekkel a’ Tisza medrére korlátozni nem lehet, és a’ „divide et vinces“ hadi elvnél fogva tanácsosbnak véli, a’ Tiszába ömlő némelly folyókat, mint Szamost és Krasznát, sőt később magának a’ Tiszának is egy részét az Ér, Berettyó és Körös folyók medrein Csongrádnál vezetni a’Tiszába. És pedig ezen meggyőződését onnan meríti: mert hol ezelőtt pár száz évvel a’ föld a’ Tisza mellett szántatott ’s vetés alá használtatott,mit a’ bogárhátra szántott habos földhát mai napig is eléggé tanúsít — ott már most ezen földeket évenkint rendesen 3—4 láb magas árvíz borítván el, senkinek sem juthatna józanul eszébe ezen földeket vetésre használni, honnan ismét azt következteti, hogy azon idő óta ezen mostani árvizek idegen vizeknek —a Szamosnak és Krasznának — ide ömlésével okoztathattak; azért ezen fölösleges vizeket, hogy a’ Tisza felső részének szabályozása sikerüljön, e’felső résztől elzárni és a’fen említett vonalon javasolja vezetni az alsó Tiszába. Ezen javaslat most,midőn a’ szabályozás költségű viselendő tiszamelléki földbirtokosok, a’ már megállapítottnak vélt terv szerint, a’ szabályozási munkák létesítésére társulatokba alakulnak ’s midőn a’ teherviselési kulcs kidolgozásához kell fogni ’s ezután kevés nap teltével talán már a’ szabályozási munkák is elkezdetnek, annál figyelemre méltóbb, mert az szakbeli ’s a’ felső Tisza és abba ömlő folyók árvizeit figyelemmel vizsgáló férfiúnak, sok év folytán a’ Tisza legrakonczátlanabb felső táján gyűjtött tapasztalásin alapszik. És mivel a’Tisza árjainak a’ tervezett szabályozási munkák által megzaboláztatása épen azon részen, t. i. Tokajon felül a’ Bodrogköz mentiben, állíttatik a’ tervezett munkák létesítése után is kétséges eredményünek; hol századok óta e’ helyre telepedett számos helység közteher alatt levő földei, sőt lakhelyei is a’ Tisza ’s az ebbe özönlő folyók árjai által majd minden évben kisebb-nagyobb mértékben elboríttatnak; ’s olly tájon, hol a’ szabályozás jó sikerét az e’ tájat lakó sok ezer honfi- ’s embertársunknak — kik e’ pusztító elem által magok ’s karmaik táplálására szükséges eledeltől megfosztva és gyakran zordon időben is lakhelyeikből kiáztatva, végső ínséggel küzdenek — sorsa igényli ’s ezért már csupán az érdeklettek megnyugtatása végett is fontosabb, semhogy figyelem nélkül mellőztethetnék. Nekem a’ kérdésben forgó felsőbb tiszai vidékről helyszinén szerzett tájismeretem nincs, azért részletességekbe nem bocsátkozhatom; de ezt szükségesnek sem tartom , mert a’ fenebbi javaslat általánosságban leven téve, én is csak a’ mellett maradok. Mielőtt valamelly beteg orvoslásához fognánk, a’ betegség okát kell kipuhatolnunk, nehogy a’ baj elhárítása , vagy nagy és elpazarlott költségbe kerüljön, vagy pedig a’ nyavalyát súlyosbító szer a’ beteget sírba sülyeszsze. A’Tisza és abba ömlő Szamos, Kraszna ’s más apróbb folyók sebesen futnak le az emelkedtebb hegyes és dombos vidékekről, az egyszerre síksággá terülő Tokajon felüli nagy lapályra, hol a’ folyók medreinek igen rendellen csavargásai által az úgy is egyszerre megkissebbült esés még inkább kevesbíttetvén, igy a’ Tisza medre is, kivált a’ hó hirtelen felolvadása által a’hegyekből leözönlő nagy víztömegeket fel nem foghatván ’s le nem vezethetvén, azokat a’nálánál még lentebb fekvő Bodrogközre önti le. És ezen nagy víztömeg a’ Tokajon alul fekvő tájakra ismét azon mennyiségben,mint mellyben a’ Tokajon felüli lapályra a’ magasb vidékről özönlik, le nem folyhatván, az, kivált a’ Tiszánál általában 5—6 lábbal lentebb fekvésü teknő alaku Bodrogközön felduzzadva hónapokig áll, míg t.i. Tokajon alul gátolt medrén lassan lefolyhat. Ha itt megállapodunk’s a’ betegség okát tovább nem fürkészszük, ’s kivált ha azt hiszszük, hogy ezen rendkívüli áradások oka a’ Tiszavölgybe ezelőtt sok száz évvel tódult vizekből ered, úgy látszik, hogy annak elhárítására legsikeresb mód a’ Tiszát túlterhelő Szamos és Kraszna vizeinek attóli elzáratása. De mielőtt ezen drasskus ’s tán nagyon is költséges gyedmódhoz nyúlnánk, ’s mielőtt a’ betegséget egy más, de illy nyavalyák iránt szinte nagy fogékonysággal biró tájra— értem a’ nem kevésbbé lapályos Berettyó és körös-sárréti vidékre — vezetnők, ’s egy bajból kettőt ’s tán még nagyobbat csinálnánk, vizsgáljuk meg e’nyavalyának azon okát, melly a’ Tiszába Tokajon alul ’s fölül magát befészkelte. Ha a’ szabályozási tervre egy pillanatot vetünk, ’s a’ Tisza medrének— kivált Tokajon alul Dob táján a’ Körös lefolyásáig — rendetlen kigyódzását látjuk, akkor mindjárt azon gondolatra kell jőnünk: vájjon nem ez okozza a’fenebbi vidéken feltorlódó árvíz le nem folyhatását? És ha még e mellett a’ már bevégzett mérnöki munkákból azt is tudjuk, hogy midőn Tokajon felül a’ Tisza esése minden 100 ölre 3V2, 4 V1 és 6V2 vonal, Tokajon alul Luczig ugyancsak minden 100 ölenkint általányosan véve nem több 1/ 2 vonalnál: világos előttünk, hogy a’Tisza felduzzadt árjainak le nem folyhatása okát nem abban kell keresnünk, mintha a’ Szamos és Kraszna ezelőtt több száz évvel nem mostani útjokon folytak volna a’Tiszába; sőt nem is épen Tokajon felül, sem nem épen Tokajnál, mint hallám, a’ tokaji várnak a’Tisza medrébe omlásában—mert a’ rakamazi part puha földből áll —hanem kétségtelenül feltaláljuk azt különösen Tokajon alul, a Tiszának kanyarulatai által megkevesbített esésében és ez által előidézett meder-feliszapolásban. Mert hogy a’ Tisza — nemzeti sokszázados tespedésünknek ezen borzasztó bélyege—a’mellette fekvő tájt néhány száz évvel ezelőtt sem öntötte olly magosan el mint most, én ennek okát abban találom, mivel ezen folyó, mióta a’ hatalmas Duna a’ haemusi hegylánczokon keresztül a’ fekete tengerbe magának utat tört ’s az édestengerfenekéből honunk lapálya felmerűlt,’s a’ Tiszavölgyön magának e’ folyó a’ mostaninál bizonyosan sokkal egyenesb vonalban medret vájt, azóta a’ Tisza önkényére hagyatva’s partjait jobbról balról kedvére szaggatva,medrét úgy elferdítette ’s maga magát olly zavarba hozta, hogy e’ bajból gyökeres orvoslás nélkül soha ki nem bontakozhatik. És igy ismervén a’ betegség diagnosisát, lássuk: milly bizonyos gyógyszert használhatni annak eloszlatására? A’ mély belátásu tervező igen egyszerű ’s legolcsóbb háziszert javasol, t.i. a’ folyó tekervényes medrének átvágásokkal egyenesb’s rövidebb vonalra szabályzatását,melly megtörténvén ’s ezenkívül a’Tisza kicsapongó árjai parton emelendő töltésekkel a’ mederre ’s e’ mellett hagyandó ártérre korlátoztatván, ennek csalhatlan eredménye, a’ víz elvesztett esésének viszszanyerése ’s ez által és az öszszeszoritott víztömeg által, a’ folyó feliszapolt medrének kimélyedése és alkalmasint bővülése is.A’ folyó ezen munkásságának pedig azon jó eredvénye leend, hogy az, medrének beiszapolt részét Tokajon felül is kitisztitván, ez által a’beléömlő vizek felfogására’s levezetésére,mind képesbbé tétetik, mind pedig az árvíz színe lesülyedvén, ennek felfogására kisebb töltések lesznek szükségesek. Lamm Jakab úr javaslata czélszerűnek látszik, ha azt teszszük fel, hogy a’ tervezett szabályozási munkákkal sem lehet a’ Tiszába ömlő víztömeg kicsapongásit korlátozni, és hogy a’Tokajon felül öszszetóduló nagy vízmenynyiség feltorlódás nélkül, a’ Tisza medrének szabályozta tása után sem fog lefolyhatni. Én nem akarom kétségbe