Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-09-17 / 74. szám
FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország.Kinevezések; halálozás; erdélyi követ választások; a’ Tiszaszabályozás ügyében (vége) Lámm Jakabtól; Tolnamegyei közgyűlés; Szatmár és Ung megyék főispánhelyettesi székfoglaló gyűlései; igazolás Békésből; erdélyi ügyek; a’száva-kulpai gőzhajó-társaság közgyűlése; kirándulás;adakozások a’ József-nádor képcsarnokra; budapesti napló.) Amerika. (Az egyesült statusok congressusának eloszlása; veracruzi tudósítások.) Spanyolország. (Izabella királynő eljegyeztetéséről a' J. d. Débats.) Anglia (Izlandi tudósítások a'rosz burgonyatermésről.) Francziaország. (A’ nemzetőrség egyenruházata; vá- Nnszfelirati vita a'követkamrában; elegy.) Értesítő; dunavizállás. Ketsgymrén B3r«mélyflr»ail*. Ő cs.’s ap. kir. Fölsége aug. finián kelt kir. végzeténél Ifogva Erdélyben tinkovai Macskási Pált, és Kolozsmegye főisp. helytartóját ugyanazon megye főispánjává; báró ;Sennyey Pál mn kir. helytartósági tisztib. titoknokot a’ mk. udv. kanczelláriához tisztib. udv. titoknokká; továbbá Ambrus Lászlót pozsonymegyei aljegyzőt a’ magy. kir. helytartótanácshoz tisztib. fogalmazóvá kinevezni; végre Lipthay Antal kanonokot’s kir. táblai praelatust sz. Mihály főangyal budamelletti b. szűz szigeti apátja czimével diszesíteni legkegy. méltóztatott. Erdélyi országgyűlési követek lettek Segesvárszékből: Weiszkircher Károly és Schwarz János, tanácsosok. —Nagy-sink-székből: Schmid Mihály királybíró és Merczer Márton elnök.—Oláhfaluból: Both Ferencz alkirálybíró és Both Károly főjegyző.—Csíkszeredából: Erős Elek tállabiró ’s Dávid Elek esküit. Halálozás: Nógrádban L. Apátfalván Prónay Miksa folyó hórkán, élete 58dik évében szenderült által az öröklétre. Egyenes szív, szilárd lelkűlét, a’ közjó elővitelében ernyedetlen buzgalom,egyház-és iskola-ügyekben meleg és munkás részvét, nyájas társalgás jellemzék, mindannyi feledhetlen emlékjelei az elhunytnak. Kesergik őt özvegye, Pál, Ottilia, Amália és Paulina gyermekei, rokoni ’s baráti, kiknek az országos hírű testvér János elhunytéval alig enyhülhetett bánatjok,most kettős mértékben ujula meg.Béke hamvainak címzett képcsarnok. A’ József-nádor nemzeti képcsarnokát alakitó egyesület pénzalapja gyarapítására közelebbi napokban ő csász. kir. fensége Károly főherczeg 150 ezüst ftát méltóztatott az intézet pénztárába kegyesen beküldetni. Ő cs. k. fenségének e’ nemzeti vállalatunk iránti magas figyelmét’s részvétét, mint a’magyar nemzet iránti kegyes hajlamának nagybecsű újabb tanujelét örvendetes tudomásul hozza Mátray Gábor egyesületi titoknak. A Tiszaszabályozás ügyében (vége.) De legszebb Szatmáry ur értekezésének azon része, hol az általam kitett 500 ezer köb láb Tiszavizmennyiségre kerül a’ sor. — Hic Rhodus hic salta — legmesterségesebben tud azon általugratni, a nélkül hogy azt csak egyetlen egy számmal is érintené. Nekem úgy látszik, hogy undorodik azt bonczkés alá venni, pedig épen Szatmáry urnak mint jó háziorvosnak, ki betegei közül minden marezona (drasticus) gyógyszert tud nélkülözni, nem kellene undorodni semmiféle bonczolástól. Ha úgy borzad, kétkedem, hogy jó orvos. — Egyébiránt orvosi tudományával nincs semmi közöm, hanem a’ Tiszaszabályozásról adott véleményét egész végig bonczolni én csakugyan nem irtózom. Midőn Szatmáry úr tökéletesen helyesli Vásárhelyi úr tervét, ezt minden áron végrehajtani kívánván, jónak látja csak úgy negédesen általában roszalni tervemet ’s mennél hamarébb öszszetiprani, noha mint mondja, a’felső Tiszát nem ösméri. Ha nem ösméri, hogy tud belé szólani? De nézete szerint azért sincs szükség részletességekbe bocsátkoznia, mivel úgymond, Lamm is csak általányosan adta javaslatát. Ezek mind csupa chimaerák. — Először is azért, mert Szatmáry úr értekezésében következő tulajdon szavait olvashatni: „És ha még e mellett a már bevégzett mérnöki munkákból azt is tudjuk, hogy midőn Tokajon felül a Tisza esése minden 100 ölre 3 Vt, 4 U és 6'/i vonal, Tokajon alul Luczig ugyancsak minden 100 ölenkint általányosan véve nem több 1V2 vonalnál“sat. Ezen szavak által tehát Szatmáry úr maga magát czáfolja világosan, megmutatván, hogy igen is jól ösmeri a’ felső Tiszát, mert kérdem: mi a’vízmennyiség után a’legfőbb feltétel, kellék vagy kívánat a’Tisza tökéletes megösmerésére? bizony, kiki tudja, nem egyéb, mint az esés megtudása. A’ honnan pedig Szatmáry ur az esést hajszálnyi pontossággal megtudta, ott csakugyan láthatta ’s látta is bizonyosan a’ vízmennyiséget is. Látta, hogy Vásárhelyi P. urnál a’ Tisza leg és legnagyobb vízfogyasztása Tokajnál 105 ezer köb lábat tartalmaz. Tehát Szatmáry úrnak okvetlenül látnia ’s olvasnia kellett Vásárhelyi úr tiszaszabályozási tervét is. Már pedig olly tervnek látása ’s olvasásából bizony néhány óra alatt is annyit tanulhat ’s tapasztalhat a’ figyelmes olvasó, mennyit magányos ember sok évi helyszíni fáradságos járások ’s kutatások által sem képes tanulni ’s tapasztalni. — Nem kevesebb mint 35 éve annak, hogy a’ Tiszaszabályozás lehetséges módja’s eszméje megszállotta telkemet! Sokat fáradtam ’s áldoztam, míg azt tapasztalám, mi szerény soraimban írva van; mégis meg kell vallanom, hogy kivált a’ Tisza esését nem tanulhattam ki pontosan egészen részvonalnyiig minden 100 ölnél, mint azt Szatmáry úr értekezéséből ösmérni tanultam, fogadja köszönetem ez adatért. Bár a’ haza közjava tekintetéből még többet is közlött volna az említett tervekből! Másodszor pedig az sem igaz, hogy szabályozási javaslatomat’s 500 ezer köb lábnyi vízmennyiségemet csak általánosságban adtam volna. Megczáfolják ezen állítást minden iratim, nevezetesen pedig magyar röpiratom 16. 17.18. 19.20. 21.22. 23.29.30.31 és 32 dikuszai; a’ vízmennyiséget is részletesen megmutatják ’s igazolják. Nézze bár ezeket a’ nyájas olvasó ’s hiszem tökéletesen megfog arral győződni. A’ mennyiben pedig még ezen igazolások sem lennének elegendők, kész vagyok még bővebben is kimutatni azokat. Tanúsítják azok is, valamint a’ 69, 70 és 71dikuszok is, milly okvetellenül szükséges a’ vízmennyiséget mindenek előtt kellő tekintetbe venni, miként a’ vízmennyiség fő feltétele ’s lelke minden viz- és igy a’ tiszaszabályozási tervkészitésnek is, ’s milly szomorú és méregdrága tandíjt fizetett a’külföld, melly arra nem volt eléggé figyelmes. Ha már most Szatmáry úr ’s nemkülönben talán. Keczkés úr is azon 500 ezer köb láb vízmennyiséget—mint igen erősen hiszem — meg nem czáfolhatják, ’s kénytelenek azt megösmerni, kérdem: hogyan gondolhatják azon csak 105 ezer köb lábny vízmennyiségre számított ’s alapított tervnek minden árom végrehajtását az országnak ajánlani? —Azonban ők lássák,mit tesznek. Ők felelősek érte mint szinte a’ következvényekért. *) Én azon eskümnél fogva, melly szerint a felsége legy kegyelmesb királyom ’s a’ haza közjavát minden módon, bár hangyás erőmmel is, elősegíteni tartozom, kötelességemnek tartom nézelimet kimondani, hogy boldogult Vásárhelyi úr tiszaszabályozási terve szerint, a mennyire azt ösmérem, bár részletességekben nem is láttam, sem a’ hajózás és sószállitás nem fognának biztosíttatni, sem az ország a’ Tisza pusztító kiáradásitól megmentetni. Ez az én hitem ’s meggyőződésem is. Tekintvén a’ műveltebb külföld vizépitvényit’s általányosan a’ 19dik század tudományát ’s tapasztalásig melly mindenféle viz- és folyószabályozások tökéletes sükeritésére kész és biztos utat ’s módot mutat, tekintve hazánk szomorú helyzetét, mellyben a’ vizek áradozásai miatt létezik,lehetetlennek tartom, hogy Magyarország is szem előtt tartván azon számos külföldi sikerült és sikervesztett viz— szabályozásnak tanulványos példáit, a’többi világtól elmaradhasson ’s vizek rendezéseinél nem a’ legjobb ’s legbiztosabb utat ’s módot választhassa. Ezt valóban lehetetlennek tartom.— Alázatos véleményem az:hajtassanak igen is végre a’ nmélt. Széchenyi István gróf’s kir. biztos ur ő excellentiája által igen bölcsen munkálatba s foganatba vett tiszai átmetszések, mellyek minden szakértő véleménye szerint minden esetre szükségesek, időközben pedig vitassuk meg tovább a’szabályozási terveket, indokokat’s aggályokat tudományosan legszigorúbban, de lehetségig egyszerűen és közérthetőig azon komolysággal,mellyet ez országos roppant kérdés igényel, megvizsgálván a’ helyszínét is. Ismertessük meg a’ hazát ’s minden érdekeltet valamennyi állítás okaival ’s okatlanságival, minden személyes sértés ’s gyanusitgatás nélkül. Tegyük azt nyomdák és hírlapok utján, mellyek az ország használatára olly szívesen átengedtetnek. — Hiszem, legkegyelmesb uralkodónk ’s atyáskodó kormányunk alatt azon boldog időbe léptünk, hogy kivált olly vállalatról, mint a’jelenlevő, kiki szabadon ’s tartózkodás nélkül mondhatja ki véleményét úgy, hogy valóban mi is jelen korunkat azon időkhez sorozhatjuk, mellyekről ama régibb nagy történetiró Tacitus mondja: „Rara temporum felicitate ubi senti requae velis, etquae sentias dicere licet“ természetesen: illendőség határai közt értve. Azért egész bizalommal felszólítom. Keczkés Károly és Szatmáry Sámuel urakat, miként e’ részben tovább is nyilatkozni méltóztassanak, mire még én is illedelmesen felelni nem késendem. Szatmáry urat pedig becses neve mellé czimjelének is oda iktatására szívesen kérem,hogy tudjam: kivel jutott vívni szerencsém. — Vajha igy megtudhatnék t. ez. Paleocapa ur becses nézeteit is! — így minden oldalról megvitatott vélemények ’s felvilágosítások bizonynyal megfejtik’s feloldják a’kérdést. Történjék bár a’ képtelen mondással vagy tervvel az, mi már gyakrabban történt a’ közéletben ’s világon, ha mindjárt az én tervemet éri legelői is a’balsors azon deák mondás szerint „ignotis placet, notis est derisui“ez mit sem tesz; de bizonyosan e’ nagy dolog az egész haza meggyőződésére’s hiszem, valódi javára is tökéletes tisztába fog hozatni. Megtudandja a’ nagymélt. kir. biztosság és a’ haza,mellyik terv a’ legjobb, legczélszerűbb, és talán legolcsóbb is. — Ezen eljárás (bátorkodom hinni) nagy mértékben könnyítend képezni úgy a’ n.mélt. k. biztos gróf ur ő excellentiájánál (ki, mint kiki tudja ’s látja, becses életét ’s fáradhatlan törekvésit csupán a’haza közjavának szenteli mint a’ t. királyi építészi főigazgatóságnál, valamint a’ cs. k. legfőbb építő udvari tanácsnál is csalhatatlan ítéletet ’s véget vetend minden aggodalomnak,megnyugtatván a’közönséget úgy, mint minden érdekeltet, valamint a’n.mélt.k. biztosságot is. Mert mindenki átlátandja, hogy a’ Tisza kiáradásinak elhárítása és a’ hajózás ’s talpszállitás biztosításai ezen roppant lépés hazánk szerencsésbe jövőjéhez, a’ Tiszaszabályozás tökéletesen sikerülend ’s mély hódolattal tisztelendi a’ hálás utókor legkegyesb uralkodónk örök emlékét, valamint atyáskodó kormányunk leghathatósb férfiainak áldott hamvait is, kik alatt a’ haza felvirulásának egyik legfőbb alapja létesíttetett. Ungvárt augustus 30-án 1846. L á m m J a k a b a’ k. kassai körül. igazg. mérnök és t.biró. Tolnamegyei közgyűlés. Szegzárd September 10kén. August 31k én kezdődött évnegyedes közgyűlésünk, mellyre hogy a’ Kir. és Rendek közül igen számosan jelentek meg— nem lehet mást tennünk,mint örvendeni azon köz részvéten,melly a’ széllyel lakozókat gyülhelyünkre pontosstá. A’ megjelentek számához tartozik korteseink légiója is, kik illy nagy munka idejében, midőn a’ dunamellékieket a’ Duna árja is fenyegeti,a közjó iránt lobbant lelkesedéssel láttak a’munkához ’s a’ tartott beszédek fonalát helyesen felfogva,ügyes betanultsággal folyton éljeneztek. A’ nemesség ezen nélkülözhetlen osztályának mozgalmit midőn szemléljük, valóban nehezteléssel kell a’ hírlapoknak. szerkesztőjük megemlékeznünk, mikor ők újságok özönével ellátva a’ legérdekesb újságot nem kis szinlettséggel takarják el ’s azzal bennünket úgy látszik csupán akkor akarnak meglepni,mikor a’nemesi jogok gyakorolhatása műtételére igen kevés idő mutatkozik. A’ tisztelt olvasó közönség előtt mi tehát ezen újság fölött függő lepelt feltárjuk ’s levelezői tisztünkhöz képest kikürtöljük, hogy országgyűlésünk lesz, és pedig nem sokára, mert Tolnában a’követválasztási mozgalmak a’ követeket kijelölték ’s a’ megyének némelly részeiben azokat már meg is éljenezték. — Illy barangoló mozgalmak mellett nem csuda tehát, hogy a’ köznemességnek szép száma nem maradt ki tanácskozási teremünkből. —A’ főispáni megnyitó-beszéd után Apponyi György gr. kanczellárrá lett kineveztetése lón es megyével tudatva ’s mint a’múlt országgyűlés egyik legjelesb bajnokának köszöntő felírás inditványoztatott. Az indítvány ellenmondásra eleinte nem talált, de midőn ezt jegyzőkönyvbe kívánták igtatni, az ellenzéknek szép szónoklata egyede ovását nyilatkoztatá— mi természetesen a’ felírást nem hátráltatá. Továbbá Olvastatott azon helytartósági intézvény, melly szerint a’ diszjellel érdemesített katonák perei végrehajtás előtt legfelsőbb helyre terjesztetni rendeltetnek. Itt aggasztó felhők lepték meg az ellenzéket, mig első alispán az 1836dik évben és korábban kelt intézvények által be nem bizonyitá, miként ez polgári érdemekre is kiterjeszkedvén 's a’ per *) Hiedelmünk szerint a'biztositás végett szükséges tervigazítást vagy módosítást megtette Palleocapaur a’recipiens folyamra nézve szükséges vagy tágabb ártér-hagyással,vagy hol kívántatik, talán az árviz-kicsapongási fokok ’s alantpartok menőben emeltebb töltésezéssel ’s költség-kímélés végett az előleg tervezett száz és néhány számú átmetszés kevesbitése által, meg nem feledkezve az öntözhetési rendszerről is. Szerk. 74dik szám 1846. PEST, csütörtök September 17kén Meetelink a Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a szerkesztő s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs.fópostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik.