Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-09-17 / 74. szám

FOGLALAT. Magyar- és Erdélyország.­­Kinevezések; ha­lálozás; erdélyi követ választások; a’ Tiszaszabályozás ügyében (vége) Lámm Jakabtól; Tolnamegyei közgyűlés; Szatmár és Ung megyék főispánhelyettesi székfoglaló gyűlései; igazolás Békés­ből; erdélyi ügyek; a’száva-kulpai gőzhajó-társaság közgyűlése; kirándulás;adakozások a’ József-nádor képcsarnokra; budapesti napló.) Amerika. (Az egyesült statusok congressusának eloszlá­sa; veracruzi tudósítások.) Spanyolország. (Izabella királynő eljegyeztetéséről a' J. d. Débats.) Anglia (Izlandi tudósítások a'rosz burgonyatermésről.) Francziaország. (A’ nemzetőrség egyenruházata; vá- N­nszfelirati vita a'követkamrában; elegy.) Értesítő; dunavizállás. Ketsgymr­­én B3r«mélyfl­r»ail*. Ő cs.’s ap. kir. Fölsége aug. finián kelt kir. végzeténél Ifogva Erdélyben tinkovai M­a­c­s­k­ás­i Pált, és Kolozsme­­­gye főisp. helytartóját ugyanazon megye főispánjává; báró ;S­e­n­n­y­e­y Pál mn kir. helytartósági tisztib. titoknokot a’ m­k. udv. kanczelláriához tisztib. udv. titoknokká; továbbá Am­brus Lászlót pozsonymegyei aljegyzőt a’ magy. kir. hely­tartótanácshoz tisztib. fogalmazóvá kinevezni; végre Lip­­thay Antal kanonokot’s kir. táblai praelatust sz. Mihály fő­angyal budamelletti b. szűz szigeti apátja czimével diszesíte­­ni legkegy. méltóztatott. Erdélyi országgyűlési követek lettek Segesvárszékből: Weiszkircher Károly és S­c­h­w­a­r­z János, tanácsosok. —Nagy-sink-székből: Schmid Mihály királybíró és M­e­r­­czer Márton elnök.—Oláhfaluból: Both Ferencz alkirály­­b­í­ró és Both Károly főjegyző.—Csíkszeredából: Erős Elek tál­labiró ’s D­­á­v­i­d Elek esküit. Halálozás: Nógrádban L. Apátfalván Prónay Mik­sa folyó hó­rkán, élete 58dik évében szenderült által az ö­­röklétre. Egyenes szív, szilárd lelkűlét, a’ közjó elővitelében ernyedetlen buzgalom,egyház-és iskola-ügyekben meleg és munkás részvét, nyájas társalgás jellemzék, mindannyi fe­ledhet­len emlékjelei az elhunytnak. Kesergik őt özvegye, Pál, Ottilia, Amália és Paulina gyermekei, rokoni ’s baráti, kiknek az országos hírű testvér János elhunytéval alig enyhülhetett bánatjok,most kettős mértékben ujula meg.Béke hamvainak c­­ímzett képcsarnok. A’ József-nádor nemzeti képcsarnokát alakitó egyesület pénzalapja gyarapítására kö­zelebbi napokban ő csász. kir. fensége Károly főherczeg 150 ezüst ftát méltóztatott az intézet pénztárába kegyesen be­küldetni. Ő cs. k. fenségének e’ nemzeti vállalatunk iránti magas figyelmét’s részvétét, mint a’magyar nemzet iránti kegyes hajlamának nagybecsű újabb tanujelét örvendetes tudomásul hozza M­á­t­r­a­y Gábor egyesületi titoknak. A­ Tiszaszabályozás ügyében (vége.) De legszebb Szatmáry ur értekezésének azon része, hol az ál­talam kitett 500 ezer köb láb Tiszavizmennyiségre kerül a’ sor. — Hic Rhodus hic salta — legmesterségesebben tud azon általugratni, a nélkül hogy azt csak egyetlen egy szám­mal is érintené. Nekem úgy látszik, hogy undorodik azt bonczkés alá venni, pedig épen Szatmáry urnak mint jó há­ziorvosnak, ki betegei közül minden marezona (drasti­­cus) gyógyszert tud nélkülözni, nem kellene undorodni semmiféle bonczolástól. Ha úgy borzad, kétkedem, hogy jó orvos. — Egyébiránt orvosi tudományával nincs semmi közöm, hanem a’ Tiszaszabályozásról adott véleményét e­­gész végig bonczolni én csakugyan nem irtózom. Midőn Szatmáry úr tökéletesen helyesli Vásárhelyi úr tervét, ezt minden áron végrehajtani kívánván, jónak látja csak úgy negédesen általában roszalni tervemet ’s mennél hamarébb öszszetiprani, noha mint mondja, a’felső Tiszát nem ösméri. Ha nem ösméri, hogy tud belé szólani? De nézete szerint azért sincs szükség részletességekbe bo­csátkoznia, mivel úgymond, Lamm is csak általányosan ad­ta javaslatát. Ezek mind csupa chimaerák. — Először is azért, mert Szatmáry úr értekezésében következő tulajdon szavait olvashatni: „És ha még e mellett a már bevégzett mérnöki munkákból azt is tudjuk, hogy midőn Tokajon felül a Tisza esése minden 100 ölre 3 Vt, 4­ U és 6'/i vonal, Tokajon a­­lul Luczig ugyancsak minden 100 ölenkint általá­nyosan véve nem több 1V2 vonalnál“­sat. Ezen szavak által tehát Szatmáry úr maga magát czáfolja világosan, megmutatván, hogy igen is jól ösmeri a’ felső Tiszát, mert kérdem: mi a’vízmennyiség után a’legfőbb feltétel, kellék vagy kívánat a’Tisza tökéletes megösmerésére? bizony, ki­ki tudja, nem egyéb, mint az esés megtudása. A’ honnan pe­dig Szatmáry ur az esést hajszálnyi pontossággal megtud­ta, ott csakugyan láthatta ’s látta is bizonyosan a’ vízmen­nyiséget is. Látta, hogy Vásárhelyi P. urnál a’ Tisza leg és legnagyobb vízfogyasztása Tokajnál 105 ezer köb lábat tar­talmaz. Tehát Szatmáry úrnak okvetlenül látnia ’s olvasnia kellett Vásárhelyi úr tiszaszabályozási tervét is. Már pedig olly tervnek látása ’s olvasásából bizony néhány óra alatt is annyit tanulhat ’s tapasztalhat a’ figyelmes olvasó, men­nyit magányos ember sok évi helyszíni fáradságos járások ’s kutatások által sem képes tanulni ’s tapasztalni. — Nem kevesebb mint 35 éve annak, hogy a’ Tiszaszabályozás le­hetséges módja’s eszméje megszállotta telkemet! Sokat fá­radtam ’s áldoztam, míg azt tapasztalám, mi szerény so­raimban írva van; mégis meg kell vallanom, hogy kivált a’ Tisza esését nem tanulhattam ki pontosan egész­­­en rész­­vonalnyiig minden 100 ölnél, mint azt Szatmáry úr érteke­zéséből ösmérni tanultam, fogadja köszönetem ez adatért. Bár a’ haza közjava tekintetéből még többet is közlött vol­na az említett tervekből! Másodszor pedig az sem igaz, hogy szabályozási ja­vaslatomat’s 500 ezer köb lábnyi vízmennyiségemet csak általán­osságban adtam volna. Megczáfolják ezen állítást minden iratim, nevezetesen pedig magyar röpiratom 16. 17.18. 19.20. 21.22. 23.29.30.31 és 32 dik­uszai; a’ víz­mennyiséget is részletesen megmutatják ’s igazolják. Néz­ze bár ezeket a’ nyájas olvasó ’s hiszem tökéletesen meg­fog arral győződni. A’ mennyiben pedig még ezen igazolá­sok sem lennének elegendők, kész vagyok még bővebben is kimutatni azokat. Tanúsítják azok is, valamint a’ 69, 70 és 71dik­uszok is, milly okvetellenül szükséges a’ vízmen­nyiséget mindenek előtt kellő tekintetbe venni, miként a’ vízmennyiség fő feltétele ’s lelke minden viz- és igy a’ tisza­szabályozási terv­készitésnek is, ’s milly szomorú és mé­regdrága tandíjt fizetett a’külföld, melly arra nem volt e­­léggé figyelmes. Ha már most Szatmáry úr ’s nemkülönben talán­­. Keczkés úr is azon 500 ezer köb láb vízmennyiséget—mint igen erősen hiszem — meg nem czáfolhatják, ’s kénytele­nek azt megösmerni, kérdem: hogyan gondolhatják azon csak 105 ezer köb lábny vízmennyiségre számított ’s alapított tervnek minden árom­ végrehajtását az országnak ajánlani? —Azonban ők lássák,mit tesznek. Ők felelősek érte mint szinte a’ következvényekért. *) Én azon eskümnél fogva, melly szerint a felsége legy kegyelmesb királyom ’s a’ haza közjavát minden módon, bár hangyás erőmmel is, elősegíteni tartozom, kötelességem­nek tartom nézelimet kimondani, hogy boldogult Vásár­helyi úr tiszaszabályozási terve szerint, a mennyire azt ösmérem, bár részletességekben nem is láttam, sem a’ hajózás és sószállitás nem fognának biztosíttatni, sem az ország a’ Tisza pusztító kiáradásitól megmentetni. Ez az én hitem ’s meggyőződésem is. Tekintvén a’ műveltebb külföld vizépitvényit’s álta­­lányosan a’ 19dik század tudományát ’s tapasztalásig melly mindenféle viz- és folyószabályozások tökéletes sükerité­­sére kész és biztos utat ’s módot mutat, tekintve hazánk szomorú helyzetét, mellyben a’ vizek áradozásai miatt léte­zik,lehetetlennek tartom, hogy Magyarország is szem előtt tartván azon számos külföldi sikerült és sikervesztett viz— szabályozásnak tanulványos példáit, a’többi világtól elma­radhasson ’s vizek rendezéseinél nem a’ legjobb ’s legbizto­sabb utat ’s módot választhassa. Ezt valóban lehetetlen­nek tartom.— Alázatos véleményem az:hajtassanak igen is végre a’ nmélt. Széchenyi István gróf’s kir. biztos ur ő excellentiája által igen bölcsen munkálatba s foganatba vett tiszai át­metszések, mellyek minden szakértő véleménye szerint min­den esetre szükségesek, időközben pedig vitassuk meg to­vább a’szabályozási terveket, indokokat’s aggályokat tu­dományosan legszigorúbban, de lehetségig egyszerűen és közérthetőig azon komolysággal,mellyet ez országos rop­pant kérdés igényel, megvizsgálván a’ hely­színét is. Is­­mertessük meg a’ hazát ’s minden érdekeltet valamennyi állítás okaival ’s okatlanságival, minden személyes sértés ’s gyanusitgatás nélkül. T­együk azt nyomdák és hírlapok utján, mellyek az ország használatára olly szívesen áten­­­gedtetnek. — Hiszem, legkegyelmesb uralkodónk ’s atyás­kodó kormányunk alatt azon boldog időbe léptünk, hogy ki­vált olly vállalatról, mint a’jelenlevő, kiki szabadon ’s tar­tózkodás nélkül mondhatja ki véleményét úgy, hogy való­ban mi is jelen korunkat azon időkhez sorozhatjuk, mel­­lyekről ama régibb nagy történetiró Tacitus mondja: „Ra­­ra temporum felicitate ubi senti requae velis, etquae sentias dicere licet“ természetesen: illendőség határai közt értve. Azért egész bizalommal felszólítom­­. Keczkés Károly és Szatmáry Sámuel urakat, miként e’ részben tovább is nyilatkozni méltóztassanak, mire még én is illedelmesen fe­lelni nem késendem. Szatmáry urat pedig becses neve mel­lé czimjelének is oda iktatására szívesen kérem,hogy tud­jam: kivel jutott vívni szerencsém. — Vajha igy megtud­hatnék t. ez. Paleocapa ur becses nézeteit is! — így min­den oldalról megvitatott vélemények ’s felvilágosítások bi­zonynyal megfejtik’s feloldják a’kérdést. Történjék bár a’ képtelen mondással vagy tervvel az, mi már gyakrabban történt a’ közéletben ’s világon, ha mindjárt az én tervemet éri legelői is a’balsors azon deák mondás szerint „ignotis placet, notis est derisui“ez mit sem tesz; de bizonyosan e’ nagy dolog az egész haza meggyőződésére’s hiszem, va­lódi javára is tökéletes tisztába fog hozatni. Megtudandja a’ nagymélt. kir. biztosság és a’ haza,mellyik terv a’ legjobb, legczélszerűbb, és talán legolcsóbb is. — Ezen eljárás (bátorkodom hinni) nagy mértékben könnyítend képezni úgy a’ n.mélt. k. biztos gróf ur ő ex­­cellentiájánál (ki, mint kiki tudja ’s látja, becses életét ’s fáradhatlan törekvésit csupán a’haza közjavának szenteli­ mint a’ t. királyi építészi főigazgatóságnál, valamint a’ cs. k. legfőbb építő udvari tanácsnál is csalhatatlan ítéletet ’s véget vetend minden aggodalomnak,megnyugtatván a’kö­­zönséget úgy, mint minden érdekeltet, valamint a’n.mélt.k. biztosságot is. Mert mindenki átlátandja, hogy a’ Tisza ki­­áradásinak elhárítása és a’ hajózás ’s talpszállitás biztosí­tásai ezen roppant lépés hazánk szerencsésbe jövőjéhez, a’ Tiszaszabályozás tökéletesen sikerülend ’s mély hódolattal tisztelendi a’ hálás utókor legkegyesb uralkodónk örök em­lékét, valamint atyáskodó kormányunk leghathatósb fér­­fiainak áldott hamvait is, kik alatt a’ haza felvirulásának egyik legfőbb alapja létesíttetett. Ungvárt augustus 30-án 1846. L á m m J a k a b a’ k. kassai körül. igazg. mérnök és t.biró. Tolnamegyei közgyűlés. Szegzárd Septem­ber 10kén. August 31k én kezdődött évnegyedes közgyűlé­sünk, mellyre hogy a’ Kir. és Rendek közül igen számosan jelentek meg— nem lehet mást tennünk,mint örvendeni a­­zon köz részvéten,melly a’ széllyel lakozókat gyülhelyünkre pontosstá. A’ megjelentek számához tartozik korteseink lé­giója is, kik illy nagy munka idejében, midőn a’ dunamel­­lékieket a’ Duna árja is fenyegeti,a­ közjó iránt lobbant lel­kesedéssel láttak a’munkához ’s a’ tartott beszédek fonalát helyesen felfogva,ügyes betanultsággal folyton éljeneztek. A’ nemesség ezen nélkülözhetlen osztályának mozgalmit midőn szemléljük, valóban nehezteléssel kell a’ hírlapoknak­­. szerkesztőjük megemlékeznünk, mikor ők újságok özö­nével ellátva a’ legérdekesb újságot nem kis szinlettséggel takarják el ’s azzal bennünket úgy látszik csupán akkor a­­karnak meglepni,mikor a’nemesi jogok gyakorolhatása mű­tételére igen kevés idő mutatkozik. A’ tisztelt olvasó kö­zönség előtt mi tehát ezen újság fölött függő lepelt feltárjuk ’s levelezői tisztünkhöz képest kikürtöljük, hogy országgyű­lésünk lesz, és pedig nem sokára, mert Tolnában a’követ­­választási mozgalmak a’ követeket kijelölték ’s a’ megyének némelly részeiben azokat már meg is éljenezték. — Illy ba­rangoló mozgalmak mellett nem csuda tehát, hogy a’ köz­nemességnek szép száma nem maradt ki tanácskozási te­­remünkből. —A’ főispáni megnyitó-beszéd után Apponyi György gr. kanczellárrá lett kineveztetése lón es megyével tudatva ’s mint a’múlt országgyűlés egyik legjelesb bajno­kának köszöntő felírás inditványoztatott. Az indítvány ellen­mondásra eleinte nem talált, de midőn ezt jegyzőkönyvbe kívánták igtatni, az ellenzéknek szép szónoklata egyede o­­vását nyilatkoztatá— mi természetesen a’ felírást nem hát­­ráltatá. Továbbá Olvastatott azon helytartósági intézvény, melly szerint a’ diszjellel érdemesített katonák perei végrehajtás előtt legfelsőbb helyre terjesztetni rendeltetnek. Itt aggasztó fel­hők lepték meg az ellenzéket, mig első alispán az 1836dik évben és korábban kelt intézvények által be nem bizonyitá, miként ez polgári érdemekre is kiterjeszkedvén 's a’ per *) Hiedelmünk szerint a'biztositás végett szükséges terv­­igazítást vagy módosítást megtette Palleocapaur a’recipiens folyamra nézve szükséges vagy tágabb ártér-hagyással,vagy hol kívántatik, talán az árviz-kicsapongási fokok ’s alant­partok menőben emeltebb töltésezéssel ’s költség-kímélés végett az előleg tervezett száz és néhány számú átmetszés kevesbitése által, meg nem feledkezve az öntözhetési rend­szerről is. Szerk. 74dik szám 1846. PEST, csütörtök September 17kén Meetel­in­k a­ Társalkodóval minden héten kétszer t. i. vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a szerkesztő s kiadó tulajdonosnál úri utcza 463dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs.­fópostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik.

Next