Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)
1846-11-22 / 93. szám
Moffiplenik a’ Társalkodóval minden héten kétszeri, vasárnap és csütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál uz utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első, egyebütt pedig miVe„ Syi POvaUM * 3 megrendelés. FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz. (Kinevezések és előléptetések; Pest, Zala, Somogy és Turócz megyék közgyűlései; beregszászi tisztujitás; rövid közlések; erdélyi ügyek; a’szegedtemesvári vasutterv iránt; Árvamegye jelentése a’ keblebeli népviség fölsegéllésére gyűlt h. adakozványok miképeni kezeltetése iránt; hivatalos czáfolat; budapesti napló.) Ausztria. (Hiteles tudósítás a’krakói respublicának az ausztriai birodalomhoz csatoltatásáról.) Amerika. (Vázlata a’ legújabb mexicói statusforradalomnak; California meghódolásáról.) Portugália. (A’ forradalmi küzdelmek több pontoni megkezdetése.) Spanyolország. (A’ cortes feloszlatása ’s az újnak öszszehivatási határideje; elegy.) Anglia. (Hadsereg Portugáliában; Warner romboló műve megkisértetik; elegy.) Francziaország. (Elegy tudósítások.) Értesítő: magyar- én Erdély uraiá. Ő cs. ’s ap. kir. Fölsége a’ rozsnyai székesegyházi káptalanban Markovics József kanonokot olvasó; Mattyasovszky István kanonokot éneklő; Szentmiklósy Lajos kanonokot őrkanonokká, Hollók Imre tisztib. kanonokot pedig ifjabb kanonokká kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ margy magy. kir. udv. Kamra a’ lipcsei k. bányakamrai uradalomban megürült kasznári állomásra Schreiner József badiki bányakamrai uradalmi ispánt, a’pokovai k. sóhivatalnál megürült mázsálóságra Brkovits József helybeli sópajtnőrt, a’ megürült bánffi-hunyadi ellenőrködő sómázsálói állomásra pedig Styevő Sámuel helybeli sópajtnőrt alkalmazá. Királyi Pál, szentandrási kamrai tiszttartósági számtartó nyugalmaztatott. H.-Szoboszló városban rendszeresített városi orv. állomásra Csorba Lajos ur pestvárosi rókus-kórházi segédorvos neveztetett ki Pestmegyei közgyűlés, a’ kisgyűlési jegyzőkönyvek hitelesitése’s a’ népviség enyhítésére 50 ezer p.forint megajánlása után fölvétetett a’ K. Márk váltóhamisítás bűne miatt börtönben ülő zsidó rab kibocsáttatása iránt érkezett második udvari rendelőt. A’ Tüköry József vagyonbukása körül előadottak tisztába hozatala as Pestmegye törvényszékére, mint választott bíróságra bízatván, ez a’ megkezdett nyomozásokból szükségesnek látta a’felnevezett zsidó et comp.befogatását;a’ letartóztatott egyednek szállása nem tetszvén, szabadon eresztetéseért a’ fm. udv. kanczelláriához folyamodott, honnét is egy a’ múlt gyűlésre érkezett rendelet a’letartóztatottat kezesség mellett szabadon bocsáttatni parancsolja.A’rr. ezen leirat által alkotványos állásuk legfőbb palládiumát —a’ bírói függetlenséget látván megsértve, azt el nem fogadhaták, hanem ellene —nézeteiket törvényes motívumokkal támogatva — felírtak. E’ felírásra ez úttal a’ fentisztelt főkormányszék mellőzve az ott kifejtetett főalapokat, t. i. a’ megtámadott bírói függetlenséget, csak a’ vizsgálatok bevégeztét említi ’s hogy ekép biztos kezességre a’ fogoly szabadon eresztethetik, egyébként meghagyatik a’ megye főispánhelyettesének, hogy magának a dolog állapotáról kellő tudomást szerezvén, ha ezekből a’ befogottnak szabadon bocsáttathatása kiderülne, azt a’ fm. udv. kanczelláriának ezen ujabb parancsára azonnal a maga ’s a’ megye eszközölje ’stb. A’ dolgok illyetén állapotában másodalispán emelt szót, ki az intézvényt több, de különösen két szempontból tartá hiányosnak, először azért,mert szerinte a’constitutionális élet öszsze van zavarva más olly orsz. állapotával, hol az absolut uralom akarata tekintetik törvénynek, mi pedig nálunk,hol király és nemzet által hozott törvények uralkodnak, nem mehet; másodszor pedig azért, mert ezen intézményben nem a bírói függetlenségről tett s törvényekkel támogatott nézeteire a megyének adatik válasz, hanem a’ czímzett intézvény kiereszkedik a’vizsgálatokra, mi a’ megye feliratában egészen mellékes tárgy volt,’s ezekről szólván meghagyatik a’ főisp.helyettesnek, hogy a’ függőben levő vizsgálatokról magának kielégítő tudomást szerezzen; e’tudomás-szerzés vagy úgy történhetik, ha ő maga a’ vizsgálati irományokat átolvassa, miből szónok azt következteti, hogy ezekből még a’ kellő tudomás meg nem szereztethetik, minthogy azok fel valának terjesztve már a’ főméltóságu udv. kanczelláriához, vagy pedig a’ neveztük tudomás-szerzéseként történhetik, ha ő maga uj vizsgálást rendelne vagy tartana. De hova vezetne ez? kérdi szónok, oda, hová az intézvény már is czéloz, t. i. hogy a’ főispánhelyettes fölébe tétetik a’ megyének, mi iszonyú baj lenne ugyan, de még sem akkora, mint mi ebből következik, hogy t. i. superrevisora lenne a’ megyei törvényszéknek, melly a’ rt. vagyonát, függetlenségét firkntványas szabadságunk belsőbb biztositékit leginkább szokja kezelni. Szónok még több hilányit is fejtegeté az intézvénynek, hely szűke miatt itt ki nem terjeszkedhetünk, hanem indítványának azon részét említjük,mellyben felírást javasol,abban fejtessenek ki a’rr. nézetei a’ független bíróságról, a’ megyei törvényszék sérthetetlenségéről ’stb. E. S.t biró kinyilatkoztatá, mikép e’tárgynak első izbeni fejtegetésekor, nem lévén azzal egészen tisztában, nem pártolhatá mindenben szóló társinak véleményit;de annál ragaszkodóbban teszi azt most, midőn a’leirat által okozott sérelemről teljesen meg van győződve, ’s e’ meggyőződését számos törvényre történt hivatkozással támogatá’spártolá az alispáni indítványt. Sz. F. úgy vélekedett, hogy a’ tárgyban felírni ugyan lehet, de egyszersmind a’ vizsgálat befejezését is szorgalmazni kellene; a’ kibocsátást illetőleg pedig megjegyzé: mikép ha a’megyei hatóságnak joga volt a’szóban forgó zsidót letartóztatni, joga van azt ki is bocsátani, ha biztosításul elegendő kezességet ajánlhat, nem lát tehát törvénytelenséget a’ kanczellária azon kivonatában, miszerint a’ rabot kezesség mellett kieresztetni rendeli ’stb. Végül a’ felirási cselekvény bonczolgatásához fogván előterjesztő úgy találta, hogy nincs mindenkor igazsága annak, ki felír ’stb. — K. L.: Nevetségesnek vagy boszantónak lehetne némelly urak ollyatén igyekvését mondani, kik hogy czáfolhassanak valamit, tehát extremumokat állítnak; így az előtte szólott azt állítja, hogy ki felír, annak nincs mindenkor igazsága, ezt ki sem állitá a’szónokok közül, ’stb. Azonban szónok nem vallja magát szobatudósnak,kik a’ közelebbi időkben egész könyveket írtak arról, hogy alkotványos monarchia nem létezhetik, mert úgy mondák — a’ monarchia egy uralkodó főn alapszik, ellenben az alkotvány befolyást ad a’nemzetnek is. Ezen sánta állítást megczáfolja a’magyar nemzet ezredéves élete, mellynek mindig volt királya, de volt alkotványa is, melly királynak és nemzetnek egyiránt kimutatá jogkörét; a’ magyar nemzet a’ constitutionalis monarchiát a’ kölcsönös bizalom alapján iparkodott megegyeztetni szentül feltéve azt, hogy a’ korm. nem fog ollyast parancsolni, mi a’ törvénnyel ellenkezik, ’s ha mégis cselekednék illyesmit, ez ellen a’nemzet felír királyához; ’s itt van a’ repraesentationalis jog alapja. Arra nézve, mellyik részen van az igazság, azt kell megvizsgálni: ki áll a’ törvényesség terén? Jelen kérdésben a’megye áll a’törvényesség terén, mert a’megye védi az ezredéves alkotvány által biztosított bírói függetlenséget; ezúttal tehát az igazság azé, a’ ki felír. Különben tekintve csupán azt, hogy Pestmegye törvényszéke és erélyes elnöke által, mióta a’váltóhamisítás bűne reszketésben tart minden valamivel biró egyedet — közel húsz milliónyi érték mentetett meg az ország polgárinak; illy eljárás nem akadályozást, hanem a’kormány részéről meleg gyámolittatást érdemelne. De mellőzve ezt, szónok sokkal nagyobb aggodalmat lel az intézvény azon kitételében, hol a’ vizsgálat — átnézése ’s más egyéb a’ megye főispánhelyettesére bizatik.Ha a’ megbízást csak félig nyitott szemmel tekintjük is, benne azonban a’ kir. biztost találjuk, de melly megkeresztelve nincs ’stb. Ez lenne tehát szerinte ki nem fejtett egyik czélja az uj rendszernek, mi ellen e’ megye maga idejében erélyesen repraesentált, vagy is, hogy a’ megyei adminisztrátorok állandó commissariusok is legyenek;mire hogy a’ jelen leiratban csakugyan czélzás van,onnan is kitetszik, mert a’ főispánhelyettes az irományok vizsgálatába a’ megye mellőzésével hatalmaztatik fel avatkozni ’s miután tisztába jött, hogy a’leiratnak foganatot eszközöljön; ez világos theoriája a’ k. biztosságnak. Egyébként szónok alispán indítványát egész terjedelmében pártolja. Sz. J. gr. mindenek előtt bocsánatott kérve rekedtsége miatt, köszönetet szavaz másod alispánnak, mint a’megyei törvényszék erélyes elnökének azon buzgóságáért, hogy már eddig is olly nevezetes öszszeget mentett meg a’ csalások általi enyészettől. Szóló gr. nem embere az újhuzásnak, sem a’ gyanúsításoknak, mert ezen politika az ellenkező részről is hasonlót idézvén elé, csak a’ dolgok sikeres kifejtését hátráltatná. Szóló gróf annak okát, hogy e’ hazaboldogulása folyvást olly nehéz probléma, a’ sok eszes — de kevés okos főben találja; ó extra az okos szót a’ practicussal is öszszeköté. A’ hallgatóság nyugtalanságára a’ gróf ismét alkalmat van kijelenteni’s mindenkit biztosítani, miképt minden tettet ’s lépteiben a’ honszeretet vezérli; mindent csak alkotványos útón törekszik ’s minden és mindenkor csak alkotványos eszközökkel elérni; a’ helyett , hogy a’ levegőbe kapkodókat utánzaná— meggondolva számit és ezen számítása eredményét ismét csendes vérrel várja be, mi ritkán szokott elmaradni’sat. Továbbá szóló gróf a’ kormányi testületben olly pályatért látott előtte nyitva, mellyen haza-és népboldogitó cselekvésit nagyobb sikerrel teljesítheti; ’s nem látja jónak, ha a’ kormány iránt csak bizalmatlansággal lépnek föl a’ rr. annál kevésbbé, mert az,mi itt alant sérelmesnek tekintetik, gyakran azon viszonyokbóli véletlen, vagy mellőzhetlen kifolyásnak vehető, mellyel Magyarország Ausztria irányában van;aztán, ha a’ rr. bizalmatlansággal viseltetnek a’ kormány iránt 's azt rész akaratról vádolják, igen természetes, hogy a’kormány is hasonló mértékkel mér viszsza; azért kívánná ő amlga, hogy elállván a’ns rendek a’ sikeretlen ’s csak kölcsönös ellenállást előidéző újhuzási politikától, higgadtan írnák meg a’kérdés alatti dologról véleményeiket’stb. Itt közbejött kedvetlen intermezzo után, melly a’ vitatkozásokat a’ felvett tárgytól egészen elvezető ’s inkább szenvedélyi kifakadásnak mondható, Sz. M. első alispán kelt fel’s előadásával a’vitát ismét kellő kerékvágásba hozta. Első alispán ur a’ leiratban kitett kegyelmezési jogot taglalá,mert azon esetben,ha t.i. érdemesnek adatik az,már nem kegyelem, melly közönségesen könyörület vagy irgalom szüleménye szokott lenni; vagy ha kegyelem is, de minden esetre ollyan, mit — lévén reá érdem, követelni is lehet. Egyébiránt a’kegyelmezési jog itt nem is maga helyén van említve, mert a’ törvények adtak ugyan és adnak is jus gratiaet — a’ fejdelmeknek, de ezt csak a’ birákitélete után gyakorolhatják’s ekkor is az ítélet megsemmitése,vagy megmásitása nélkül; mielőtt azonban a’ vád itéletileg elintézve nincs, a’ kegyelmezési jog gyakorlása szóba sem jöhet. Jelen eset pedig már természeténél fogva ollyan, t. i. anyagi követelésektől inpraegnálva, melly a’ kir. kegyelmezési jognak gyakorlását a’ vád érdemét tekintve egészen kizárja; aggodalmat lát a’leirat azon részében,melly a’megye adminisztrátorát az iralom vizsgálatára bizza meg; és nagyon tart attól, hogy itt a’ kölcsönös egyetértés felbontására van czélzás, miszerint a’ fr. főispáni helyettesükkel viszszavonásokba keveredjenek ’stb. Különben, mik a’ dolog érdemére előtte szólók által alaposan elmondattak, azokat ismételve, az indítvány mellett szavaz. Néhány szónok nyilatkozata után főispánhelyettes úr felolvastatá a’ letartóztatott váltóhamisitóknak a’megye közönségéhez beadott folyamodványukat, mellyben előadva, miként a’ fr. a’ fm. udv. kanczelláriához tett feliratukban azt is említve, hogy egyéb vizsgálatok is lennének a’ befogottak ellen bevégzendők’s hogy ennélfogva sem bocsáttathatnak szabadon — a’ folyamodványhoz csatolt két törvényszéki ítélet ezen aggodalmat teljesen elenyészti, minthogy azon vizsgálatok befejeztettek már, mellyekből kiderült hogy K. M. azokban a’ vád, szerint nem volt bűnös. Azonban a’rr. a’ rabok letartóztatását a’ vizsgálat teljes befejezéséig szükségesnek tartván, a’ folyamodványt tudomásul vevék; főispánhelyettes pedig röviden érintve, mikép a’ leiratban ő a’ törvényszék, vagy megye fölibe épen nem állittatik, valamint a’ kölcsönös egyetértés felzavarása sem czéloztatik; ez az ó hite,lkülönben a’ rr. akaratát végzésül kimondja, miszerint a’ múlt gyűlési támasz okok nyomán a’ megye telir, a’ felíráshoz az itt soroltak szerint újabb motívumok is csatlandók, valamint a’ törvényszéki kérdéses ítélet is bővebb tudomás végett. E’ tárgy befejezte után olvastatott a’ nm. helytartótanács azon intézvénye, mellyben Szögyényi László önmagának másod-alkanczellárrá neveztetését tudatja. Ezen kinevezést a’ fr. tudomásul vevék, ’stb. Mivel következő napon a’ s c o n t r o tárgyalása következett, első alispán az inditványozá, hogy ezen szükséges része a’ közgyűlésnek ezentúl mindenkor az évnegyedes közgyűlések megnyitási határideje előtti napon szinte nyílt ajtóknál tartatnék meg. Az indítvány úgy czélszerüsége, mint létesithetősége által közhelyeslésben részesülvén elfogadtatott. Végül Buda sz. kir. város átirata olvastatott, mellyben tudatja a’rendekkel, hogy Ráday Gedeon gróf és Szentkirályi Móricz volt országgyűlési követeiket tiszteletbeli polgáraikká nevezvén ki, a’megtiszteltek számára az illető polgári okleveleket kézbesittetni kérik, mi is sűrü éljenzések közt megtörtént. Másnap 18án a’mosonyi vámkérdés forgó szőnyegen, miről jövő számunkban, f