Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-11-26 / 94. szám

FOGLALAT. Magyar- és Erdélyorsz.­­Kinevezés ; adako­zás a’ József-nádor nemzeti képcsarnokra; tengerhajózás; né­hány őszinte szó a’l’est. Zeit. szerkesztőségéhez; Pest, Zala és Nógrád megyék közgyűlései; vásári tudósítás; erdélyi ügyek; ár­vaügy; iparműkiállitási sorsjegyek húzásának határideje; buda­pesti napló.) Au­s­z­t­r­i­a. (Császári rendelet kihirdetése Kralul bekeb­­leztetése iránt.) A­m­e­r­i­k­a. (Mexicói hírek a­ Monterey mellett történt üt­közetről; újabb készületek.) Portugália. (Végzemény a’ királynőt illető dictatori ha­talomról; portói lázadás; elegy.) Spanyolország. (Hírek miniszterváltozásról; nézetek a’ kormányzásról.) Anglia. (Kabinet-tanács a’ portugáli ügyek felett; eleg­y.) Olaszország. Értesítő; dunavizállás. 9S«ny«*r­­éu Erdélyor«lág. (­ cs. ’s ap. kir/Fölsége Krasznyánszky András zsebfalvai plébánost sárosi főesperessé kinevezni legkegy. méltóztatott. A’ kir. kamrai ungvári erdőmesteri állomás megürült. József­ nádor nemzeti képcsarnoka ré­szére közelebbi napokban érkezett Pestre a’római Colos­seumot ’s azt környező római vidéket ábrázoló, aranyo­zott rámába foglalt olajfestvény, mellyet ő felsége Má­ria Ludovica,cs. kir. főherczegnő, ’s Párma, Pia­cenza és Guastalla uralkodó herczegnője Kerpel Leo­pold kismartoni születésű hazánkfia ’s akadémiai műfes­­tész ur által az említett képcsarnok számára készíttetni, ’s a’ nevezett művész által a’ nemzeti képcsarnokot alakitó egyesület helyettes elnökének kézbesiltetni méltóztatott.— Midőn ő felségének nemzeti vállalatunk iránt e’ nagybecsű ajándékával kegyesen bizonyított figyelméért, az egyesü­let legmélyebb háláját nyilványitni szerencsés az alulirtt, egyszersmind örömmel mutatja be hazánknak említett fia­tal s kitűnő tehetségekkel biró művészünket, ki Olaszor­szágban nyolcz évig mutatása alatt szerencsés volt Marko Károly tyres művész-hazánkfia tanítványai közé soroztatni, kinek a’ tájfestésben sajátságos jeles modorát ernyedetlen szorgalma által sajátjává tévé, ’s közelebbi September hó­napban Pécsben léte közben arra érdemesittetett, hogy hat rendbeli táj­festvényeit, mellyeket a’ fels- szardíniai király, a’ fels. parmai herczegnő, a’ cs. kir. római és tu­­rini követek, Bethmann báró Frankfurtban, és Hirschel tri­eszti banquier számára külön megrendeléseknél fogva ké­szített, a’ cs. k. palota lovagteremében közszemléletül ki­állíthatta. Mind az említett Colosseumot ábrázoló műve, mind pedig igen számos ’s érdekes azon tanulvány-fest­­vényei, mellyeket magával Pestre hozván, mindenkinek teljes készséggel előmutat, a’ leghitelesebb tanujelei mű­vészete kitűnő fokának ’s különösen finom ecsetének. Mát­­ray Gábor m. k. egyesületi titoknok. Tengerhajózás. E’ nagyszerű ’s hiedelmem sze­rint szép jövendőjü tárgynál akaratom ellenére is a’ görög allegóriának Sphinxe jut eszembe, melly feltartóztatván az utast rejtélyt monda neki, szétszaggatással fenyegetvén azt, ha a’ talányt megfejteni nem volna képes. Ezen allegó­ria — mond l. Eötvös — való még napjainkban is; min­­denikünk elébe, midőn az életbe lépünk, rejtély állittatik fel, ki ezt,melly nem egyéb, mint hivatásunk megértése, fel­oldani nem tudja, elvesz, ki rá felelni tud, ki magával tisz­tába jött, hogy hadvezérnek, vagy tudósnak, vagy földmí­vesnek született, annak jövője biztosítva van. Az emberek többnyire nem azon harczban vesznek el, mellyet kül­­viszonyaikkal, hanem abban, mellyet önmagukkal küzde­nek ’s ki ezen túl van, habár lassú léptekkel,de mégis szün­telen haladni fog a’ pályán, mellyet választott. Ugyanez alkalmazható nemzetekre is. Melly nemzet, mint az angol,megérté hivatását, melly szerint emelkedését a’ kereskedés mezején érheti el,annak jövője biztosítva van; ’s hadtörténetek évkönyveibe tekintünk, ezen alkalmazás kevés állomány irányában szenved hajótörést. Ha Róma nem­ tartá vala hivatásának a’ túlterhelt ’s túlcsigázolt hó­dításokat ’s millió népek leigázását,’s nem tartá vala egyik kötelességéül istenei számát ezrekre szaporítni, hanem a’ helyett okos és bölcs törvényeket hozva maradt volna to­vábbra is az igazság apostola, hirdetője a’ tudományoknak, jelképe a’ férfias szilárdságnak: a’ kéthalmu város nagy­szerű bámulatos művei ma nem hevernének romjaikban,’s nyelve nem lenne csak tisztes emléke a’ régiségnek. Min­den,mi hivatását téveszti, vagy azt felfogva bár, nem követi, martaléka előbbutóbb roskadásnak. Kérdés: megértette e nemzetünk sorsa hivatását? I­­gennel felelek, pedig a’hibázás minden félelme nélkül. Nem­zetek élete hoszszú ú­tán örökös, abban századok csak mint pillanatok vehetők; a’ hivatás is tehát minden nemzet irányában annyi, mennyi korszakát az idővel haladó civili­­satiónak megérte. Midőn honszerzés, élelmi biztos alap megteremtése volt a’ népek feladata, atyáink megérték azt ’s teljesiték;később ellenség ellen kelle a’kenyértermő han­tokat megvédeni,és ők megvédték; most? most a civilisa­­tio győztes szelleme az iparmozgalmakat’s tudományos mí­­veltséget helyzé a’ harczi fegyverek helyére, igen termé­szetes, hogy a’ jóllét is csak e’ téren foglalkozva teremt­hető meg. A’ század jelszava ipar,forgalom,érintkezés,súr­lódás, szóval kereskedés; ez len tehát hivatása minden saját enyészetét, vagy szolgaságát megérni nem akaró nemzetnek. ’S vájjon felfogta­m, megértette e e’ hivatást a’ magyar? Ha az újabb évtizedek történeteire, mellyek a’ közbe­jött reformokat képezik, figyelünk, azt, hogy e’ hi­vatást nemzetünk meg nem értette, vagy hogy minden lehető u­­toni követésére hajlónak nem mutatkozott volna, csak az mondhatja, ki socialis mozgalmunkról, egyesületink cselek­­vőségiről, készülő csatornáinkról, vasutainkról ’stb. semmit sem tud. Törvénykönyveink 1825 óta majd kiválólag a’ ke­reskedés élénkítésére ’s könnyítésére czéloznak, a’ kelet­kezett egyesületek — gyér kivétellel— sőt mondhatni ta­lán majd kizárólag ide gravitálnak, ’s hogy a’ jótékony ered­­mények malasztiban mégis olly fösvényen részeltetünk, an­nak oka nem a’ hivatás meg nem értésében, hanem inkább azon bizodalmatlan állapotban kereshető, mellyben a’ nem­zet évek óta forog. Ha és míg alkotványos szabadságunk felett kell virasztanunk, majd vitáznunk,’s néha az elkese­redésig csatáznunk, akkor és addig a’teljes foglalkodást ’s békebizalmat igénylő kereskedés egész haszonnal nem i­­gen kecsegtetheti szorgalmunkat. E’ tekintetben pótlást találunk ugyan az e’ czélra alakult egyesületekben, de mi­vel ezek is a’ törvény és annak végrehajtó hatalmára tevék alapjokat, csak pangólag haladhatnak; mert sérült lévén a’ gyök, nem zöldelhet tavaszi ifjúságában a’ lomb. Ilyen egyesület volt a’ kereskedelmi társaság szí­vesen üdvözölve minden becsületes tiszta szándékú hon­polgártól; illyen a’tengerhajózó egyesület is, melly amannak szüleménye. Világosan mutatja fenebbi állításunk igazsá­gát, miszerint e’ nemzet megérté hivatását, ’s csak szeren­­csésb viszonyok hi­ányzanak, hogy teljes felvirágzásnak ör­vendhessen e’ megifjadott haza, melly olly sokáig nyögött viharos idők súlya alatt. A’mai kor emberei megértvén hi­vatásuk betűiből azt is, mikép arra, hogy valaki— értve ki­vált országot — kereskedést jutalmazó sikerrel vezethes­sen, nem elég csak egy két szomszéddal illyetén érintkezé­sekbe jőni, hanem minél többel és minél távolabb; érintke­zésbe jőni az egész világgal, hogy viszont az egész világ abba jőjön velünk. Ha mi azon nyers terményczikkeinket, mellyekre napi vagy fényűzési szükségünk van, nem köz­vetlen a’ termesztőiül, hanem harmadik vagy negyedik kéz­ből veszszük, a’nyereség mindig kisebb, valamint a’vesz­teség nagyobb, valamint ha saját nyers terményinket,vagy feldolgozott iparczikkeinket mindig csak egy-két, de ugyan­azon szomszédinknak adjuk el, ezek egyedárussága saját tetszésök szerint jutalmazza fáradságunkat, ’s habár a’ fi­nomabb termesztésben, vagy gyártás és feldolgozásban nevezetes­ előlépéseket tennénk is, ezt nevezett szomszé­dunkon kívül ki sem tudja, mert ők többnyire sajátjukként árulják azokat, nekünk az iparvilág nagy piaczán nem jut sátor, mellynek homlokára nevünket függesztenék. És itt rejlik egyik oka, hogy jövedelmező országunk a’ nem épen olly meszsze fekvő Frankhonban is terra incognitának — vagy, mi roszszabb — civilizálatlannak tartatik. Mi hizlal­tuk ’s gazdagítottuk szomszédinkat több száz esztendő óta ’s jutalmunk az, hogy firmánk, sőt nevünk sincsen, csak az övék, pedig mi önálló ország, független nemzet volnánk, mellynek van alkotványa, törvényei, szabadsága, termékeny földe, kedvező éghajlata, egy pár csatornáji ’s hajózható folyóji, maholnap vasutai, sőt van tengere is; csak — csak neve és kereskedési élete nincs, még saját nyers termé­nyeire is — mert gyár- és kézműi kereskedésről addig szó sem lehet, míg minden saját belszükségeinkre kivántató czikket hazánkban elő nem állíthatunk. A’ belfogyasztási czikkeknek tehát kellő jóság és jutányosságban hazai gyár és kéz általi előteremtése legfőbb szükségü teendőnk. Most külkereskedésünk még jobbadán a’ nyers terményfölösleg­re terjeszkedhetik valódiképen. Érzé e'sajgó hi­ányt köze­lebbi időkben a’ büszke magyar is, ’s azért egyesült, hogy egyesítsen érdekeket, mikből anyagi és szellemi haszon ki­­meríthetlen legyen; e’ buzgalmában tekintett — egyéb te­endőin kivül—a’ tengerre is, és szeme kimondhatlan kéjjel merengvén a’ végtelen vizuton, melly elvezet bennünket is a’ nagy világba, hogy bevalljuk nevünket, hogy kihirdessük életünket,’s hogy bebizonyítsuk, miként szép jogainkra ’s e szerint nagyobb gazdagságra is érdemesek elkészültek va­gyunk, és e’ buzgalmában támadt fel az induló szózat: hen­gerre magyar!­ A’feladat nagyobbszerű, semhogy egy két ember véges ereje azt sikerrel létesíthetné, ’s azért többen álltak öszsze, kiknek eddigi életéről nem beszél ugyan vi­rágos szóbőséggel a’krónika, no deb­endidő,ha szép czél­­jokat kellőleg létesítik és szilárd kitartással kezelik, midőn ezek életéről túl a’gerinczeken is igen igen sokat fog­nak tudni. Voltak ’s vannak kicsinyhitüek, kik a’m.keresk.társaság igazgatója megszöktében ez egyesületnek is megásott sírját nézték. Ők csalatkoztak, miként csalódik minden, ki bármi társulati czélt egyesek életéhez kötöttnek hisz; vannak ha­talmas okok, mellyek enyészte vagy támadása — hátrálta­tó vagy emelő befolyással lehet nemzeti vállalatokra, de eldöntő hatással soha.Ezen baleset megingatá ugyan a’ma­­gyar hitelt, de meg nem dönté, így — habár a’ tengerha­­józó egyesületnek ő egyik nevezetes tényezője volt, azért ezt nem enyészté el, hanem csak felrázta. Hiteles adat erre az egyesületnek f. nov. tőkén tartott közgyűlése, mellyben Marczibányi Lajos elnöklete alatt a’jelenvolt lelkes tagok­nak előterjesztetett: „miként az egyesületi érték, mellynek kezelése a’ magyar kereskedelmi társaságra van alapsza­bályig bízva, veszélyen kivül áll és semmi csorbulást nem szenvedett.Előterjesztetett, miként a’ bizottság a’keresked­­ttség volt igazgatóját,ki a’ tengerhajózó társaság teendői­nek alapszabályilag megbízott eszközlője volt, költségve­tések,hajótervek ’s építési ajánlkozások megszerzésére szó­lította fel, ’s ennek következtében több költségvetést meg is bírált, ’s végre utasította is az érintett végrehajtót, hogy bocsátkozzék hajóépítővel értekezésbe az építési szerző­dés megkötése iránt’s igyekezzék ezen értekezési megál­lapodást mielőbb a’bizottság elibe terjeszteni. De illy meg­állapodásról a’ bizottság nem lan értesítve. Az egyesület eként értesülvén állapotáról további fenmaradását elha­­tárzá ’s rendelé, hogy a’ bizottság tudomást szerezvén ma­gának a’ tengerparti viszonyokról az építkezés iránt min­den előleges lépést újra megtegyen; építői ajánlásokat sze­rezzen, ezeket a’ vég-elhatárzásig előkészítse, ’s a’ jövő martiusban — vagy ha szükséges és lehető leszen — ha­marább is tartandó közgyűlésen előterjeszsze, addig pedig az egyesületi érték gyümölcsöztetése iránt gondoskodjék.“ Ezen végzés, ha hiedelmem szerint tettleg sikerül, világos tanúja lesz annak, hogy mi rövid idő alatt élni fo­gunk a’ tengeren is,’s ha kereskedési hajóink építtetése is legalább olly arányban gyarapodik, mint vasutaink szár­nyasakkor lassanként közlekedésbe tehetjük magunkat sa­ját nemzeti hajóinkon a’ nagy világgal, ’s élni fog nevünk vele hitelünk kelettől nyugatig’s déltől éjszakig. E’ kor di­cső kor leend; benne nem fog gúnyképen vétetni a’dali­­gazsága­ ól magyar áll Buda még; hanem ama jóslat sze­rint: Adrián ’s Boszporokon hajónk vitorlát majd ereszt ’s villog minden világfokon a’ hármas bérez ’s kettős ke­reszt.­­ . Néhány őszinte szó a’„Pester Zeitung“ szer­kesztőségéhez. Ma, midőn már nemcsak az általán­os saj­tó, hanem egyes közlönyök is hatalommá váltak,a’ mennyi­ben egyesek vagy társulatok irányában olly közvéleményt alakíthatnak, melly sajtó vagy jutalmazó lehet, ma, mon­dom igen nagy felelősséget ’s terjedt kötelességet vállalnak magokra azok, kik nyilván­os közlönyök kezelőjévé lesznek. Egyik legszebb hivatásuk, de egyszersmind legszentebb kötelességök ezeknek: a’társas-élet mezején feltűnt je­les tetteket úgy, mint a’ felbojtorjányzott bűnöket’s viszsza­­éléseket pártatlanság’s részrehajlatlanság világánál mutat­ni fel olvasóiknak. Legkisebb részrehajlás, sőt egyes nem eléggé átgondolt kitételek részökről, a’ legkomolyabb kö­­vetkezvényeket vonhatják magok után; egyes,a’positivitás egész súlyával odavetett szavak a’közvélemény izgalmat nem ismerő fóruma elé hozatva, sújthatnak, sőt erkölcsi­leg úgy szólván mégis ölhetnek egyedeket,kik v.ártatlanok, v. legalább kevés büntetésre érdemesek. Hányszor történt már, hogy egy vagy más lap által a’nyilván­osság terére átültetett balhit a’közvélemény szárnyain kárhoztató íté­letté­len ’s megbélyegezve lőnek egyesek vagy családok — érdemetlenül. Mindezt meg nem gondolva, vagy talán e­­gyed miatt elvet tagadva meg, egy pillanatig sem kétkedett a’ „Pester Zeitung“ érdemes szerkesztősége e’vészes fegy­verrel élni, midőn 343 és 344 számú lapjaiban és Pestme­gye legközelebbi közgyűléséről tett tudósításában K. M-ot kétszer egyenesen mint váltóhamisitót, egyszer pe­ 94­ lik szám 1846. ,­­1 » T- N­ 1' 1 • 1 • i » i msármn é« ('«cütörtökön. Előfizethetni helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik szám alatti Trattner-Károlyi ház első Megjelenik a Társalkodóval minden héten kétszer • • ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivontató példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ «■***"' egyebütt pedig minddD tv aly, P^a-|,,vaUM. Aa Blvek­lik­­ pontosa,» ét, jutányos».. köttetik. megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény felvetetik és f­ontosan

Next