Jelenkor, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-103. szám)

1846-01-15 / 4. szám

közlésére szentelő,lelkes szerkezetbe fogalmazandó házaira­­tot szavaznak. — 2) Zágráb megyének a’ varasdi főispánt illető körlevele, tudomásul szolgált.—3) Az ismert honti le­véllel együtt az illető pestmegyei levelet is tanácskozási tárgyul tűzvén ki, azt tudomásul vettük,a’ pesti elveket ma­gunkéinak meg sem ismervén. Egyébiránt mi úgy hisszük, hogy a’ honti bonyolult állapot egy kis házi ingerültségnek, nem pedig politikai pártelvnek szüleménye; sokkal is be­­csesk előttünk a’ szomszédi barátság, semhogy ügyeikbel tettleges avatkozás által ne hinnők, hogy a’ megzavart ke­délyek kölcsönös méltánylás útján minél előbb ki ne simul­janak; de azt is hiszszük,hogy az egység fölbomlását a kor­­mány hathatós befolyása sem engedendi meg; ha pedig a­­kár fölülről akár alalrul illy egység-szaggatás elősegítet­nék,akkor a’BB.őfelsége’s az e.gyülés előtt törvényszerüleg szorgalmazandják az orvoslást.—4) Kossuth Lajos 20 fo­rintját, általa önkéntes adónak nevezettet, mint az adózók javára tett szabad ajánlatot köszönettel vették, miután a’ még ellenkező törvénnyel el nem töröltetett Ulászló ismert IV. t. ez. 2 §sza az illy önkéntes adózást eddigien tiltja. E­­gyébiránt akár adó, akár ajánlat legyen neve,a’jótétemény böcsös és követésre méltó. ( 5) A’nm. helyt. tanács a’ hanyatló selyemtenyésztést emelendő, a’ bérbe adhatás ’s egyebekre nézve a’ megye véleményét is kikéri. Hol sok a’ föld ’s kevés a’ kéz, ott az ipar silány.Az állandó selyem­tenyésztési válasz­tványhoz utasittaték e’tárgy.—6)A’szesz­­égetésre u. m. a’ netalán bekövetkezhető életszükség egyik rugójára figyeltetvén a’ kormány gondossága által, úgy ta­pasztaltuk, hogy szükségtől tartanunk nem kellvén, a’ tiltó rendszerhez nyúlnunk sem kell.(7)A’Dunapart vontató­­útjának rendezése iránt jött felsőbb rendelet nyomán kikül­dött kir. mérnök és választványunk jelentéséből értettük, hogy kivált a’ táti partok a’ vontatást’s igy a’haj­ózást szer­fölött gátolván,azoknak roppant költségem szabályoztatása szerfölött szükséges, e’ megye pedig illy kiváló terhet nem bírván, a’ felemelt sóárból segédeimért folyamodunk. Ha meggondoljuk , hogy az örökös tartományokkal­ vagy is felső kereskedésnek Esztergom vmegye szinte kapuja, a sok út (bécsi, cseh- morva- nagyszombati, felső magyar­­országi, bányavárosi) itt pontosul öszsze ’s hogy a’ felfelé tartó hajók rontják illyennyire partinkat, méltán számít­hatunk rendkívüli segedelemre. ( 8) E’ nyár folytában a’ viz és jégverés sok kárt tett megyénkben ’s 20 helység fo­lyamodott adóenyhitésért, de ezek közül csak Ebed, Süttő, Epöl helységnek engedtetett el féladója három évre;’s miu­tán Fámád helység kára 12 ezer ftot meghalad, rendkívüli segédeimért írtunk fel a’ helyi­ tanácshoz. 2 9) Nedeczky Imre házi adószedő hivataláról leköszönvén, helyettesítte­­tett Matyasovszky Lajos ’s ennek helyébe alszolgabiróvá az észt. járásban Koltay Zsigmond, ennek helyébe r. eskütté Bozzay Gábor, tiszt, szolgabiróvá Patk­ó Pál ’s tiszt, esküt­té Barta Adolf, le­­jövő közgyűlésünk mart. 31kére, tör­vényszékink jan. 26ra tűzettek ki. Síkra sírni aki tisztujlta. Mult 1845diki dec. 30ik és 31ik napján ment véghez a’ városi tisztujitás és a’ felszabadítási ügy kormányát tartó választott közönség tisztviselői lettek: elnök, fogarasi Constantinus György tbiró, az utána legtöbb szavazatot nyert pályázó felett, négysze­res mennyiségű szavazati többséggel, kebelvidámitó vala hallani a’józan birodalom választotta férjainak, a’ közön­ség felszabadítási ügyéhez illő, közjóra­ szántság szép ér­zelmével előadott beköszöntő beszédjét, ’s uj elnök úr ön­állása ’s erélyessége kezeskedik reményb­etni,miként kor­mányzása alatt közügyeink hátramaradást szenvedni nem fognak. Jegyzőségben Szakácsy Dániel, ügyviselőségben: Tóthpápay Zsigmond és Balogh Lipót, gazdaságban Plá­­nicz Károly megerősítettek. Határügyelőnek (inspector) Both István választatott. A­ nagy-pataki rendezett tanács tagjaivá választattak : főbírónak ns Elek János, jegyző­nek Kardos József, adószedőnek Sebeczky András, tanács­belieknek: Czira Péter, Keresztényi István, ns Baksay Jó­zsef, Serfőző Ferencz, ns Ardey Sámuel, ns Both Mihály, ns Rimaszombathy Gábor, Szabó József, Géczi János, Se­beczky András (adószedő) és Sebő Mihály. Kispalákon bí­ró lett ns Kézy János,jegyzőségben megerősíttetett mihályi Szabó Bernát. — A’ tanács névsora mutatja, miként nagy része a’ tanácsnak nemesekből áll, ennek oka az, hogy az együgyű nép azt hiszi, miként ő rá nem vetnek annyi adót, ’s nem mérnek annyi töltést (nálunk az úti munka még régi módit visel) ha nemesember a’biró ’s nemesek a’ tanácso­­­­sak, mert ezektől félnek a’ megyei tisztek; ez igazi együgyű hiedelem, és hamis elámitás, mert a’ tapasztalat ellenkezőt bizonyít. —Fogat-biztosságban meghagyatott Bodnár Im­re, szállás-mesterségben Bulkay Imre. A’ biróválasztásnál fájdalom­ felekezeti szükkeblüség szerepelt. Honfi, Békce-Csaba váltsága. Békés-Csaba, télhó 6. .1846. Legközelebb elenyészett év utolsó napján, mezővárosunk nevezetes eseményeket látott.—Csaba lege­lőszabályozási ’s minden földesúri jogok és haszonvételek alóli örökös felszabadulási nagy munkája csaknem be van fezteve. Decemb. 31-én a’ földesuraság resignálta a’ bir­tokot ’s az aláírt szerződéseket a’ népnek nyilványosan ál­taladé. Azonban a’ 802 ezer pengő forintnyi megváltási öszveget hogyan fogjuk megfizetni,az még kérdés marad.De nincs okunk a’ teljes sikerről kétkedni mindaddig, mig az ügyet olly férfiú kormányozza, mint Omazta Zsigmond táb­­labiró ur. Lángelme, szeplőtlen tiszta szív és szilárd aka­rat olly iránytű e’ férfiúban, melly gondosan kikerüli a’ fe­nyegető örvényt, ’s biztos révpartra vezeti a’ hajót. Mi nyil­­ványitani akartuk azt, hogy tiszteljük és szeretjük őt, hogy méltányolni tudjuk buzgó fáradozásait, ’s hogy ezentúl is minden, minden reményünk csak ő! ’S gyűjtánk fáklyákat, ’s a’ zene harsogása mellett a’ t. táblabiró ur lakához me­llénk, hogy a’ lisztéti férfiúnak elmondjuk azt, mi keblün­ket dagasztó. K.I. szónokunk igazán keblünk mélyibelme­­rtté a’ szókat, tartalomdús, lelkes beszéddel üdvözölvén a’ táblabiró urat. Omazta Zsigmond*) férfias méltósággal beszédben köszönve meg a’ megtiszteltetést,mi keblünk a­­zon óhajtásával távozánk el, hogy úgy áldja meg isten a’ t. táblabiró urat, a’mint igazán szivéből e’ város boldogságát megállapítani törekvők! E. K. , A’ b­u­d­ai t­u­nn­el-t­ár­s­as­á­g megalakulván, és szabályait megállapítván, az aláírások gyűjtését elkezdetni határozta. Mihez képest tudtul adatik, hogy Budán t. ez. Thoma József, Kiss Károly, Penkovics Kozma, Porkoláb Dániel, Jakobson Károly és Rózsa Lajos uraknál; — Pes­ten pedig a’ hidépitészi­ hivatalban és Burgmann Károly nagykereskedő urnái lesznek mától kezdve letéve az ivek, hol az alapszabályokat is megtekinthetni ’s az aláírások el­fogadtatnak. Jan. 1 jén 1846. A’ választvány rendeletéből Rózsa Lajos m. k. tollvivő. Budapesti napló. (tan. lóén.) Múlt vasárnap a’ pesti körben Pestalozzi II. évszázados emlék-ünnepét üllték meg a’nevelők ’s nevelés baráti. Közönség olly nagy szám­mal tódult az illy alkalomra eléggé szűk termekbe, miszerint nagyobb szám kiszorulván az ünnepélyben nem sokan vehet­tek részt. Némellyek előtt szembeötlő volt az, hogy a’ nevelés ügyének egy külföldi bajnoka emlékét Magyarországon ün­nepük, mig elhunyt jeleskeink mind mélyebb feledésben ma­radnak,a midőn mieinkre nézve is hálás utókorra számítunk, igen is helyén találjuk, hogy olly férfiak, kik az emberiségre nézve legfontosabb ügy körül élték le fáradalmas pályájokat, világszerte méltánylást, tiszteletet találjanak; ’s hogy jutalom helyett, mit földi létükben valóban gyéren aratnak, nyerjék legalább a’ túlvilági dicsőség koszorúit. Hasonló ünnepélyek­hez mint a’ most említett vala, tágabb tért, ’s maradandóbb hatást kívánnánk csatolni, hogy igy azok is,kik netalán a’ de­rék elhunytakról keveset tudnának,megismervén az érdemet hasonló jeles tényekre buzduljanak . (Lásd ez ünnepélyről külön czikleinket). Vasárnap este ritka előadásnak valának tanúji színházunkban; hol a’ katona már nem is tudjuk há­nyadszor szökött; de ha még egy párszor igy szöktetik, nagy türelmet tanusitand a’közönség, ha úti levelet nem ad neki. Ama szörnyű szerepcseréket valóban csak vasárnapi közönség tapsolhatja meg; mellynek karzati része ma ugyan­csak otthonosan viselte magát, ’s még nagyobb botrányul a’ csititó rendőr olly nyelven lármázott közé, mellynek felvirá­goztatásáért bizonyosan nem áldozott volna nemzetünk. Más részt azon tisztelt vendégeknek, kik nem színi élvezet, hanem társalgás kedveért járnak színházunkba,szabadjon más csar­nokot ajánlanunk, hol legalább senkit sem háborgatnak szó­rakozásukkal. — Másnap azonban a’ Végrendelet került szín­padra; a’ fiatal szerzőnek e’ sükerült mű­ve adatásakor mond­hatni ünnep van Thaalia templomában; e’ darab az, mellynek adatása még mindennapi színészeinket is ihlettségbe hozza ’s illy művészileg összevágó játékot, mint ez, ritkán élvezhetni . Kíváncsiak vagyunk a’ színi újdonságokra nézve, mert né­hány darab jó idő óta hever elfogadottan.Petőfi,Tigris és Gy­­énai, czimű­ drámáját is előadhatónak ítélte a’bíráló választ­vány.— A’ duna gőzhajózási társaság 1945-en October vé­géig szállított 711,804 utast, 1196 kocsit, 463 lovat, 962063 mázsa terhet, 156 zongorát, 16,937 darab sertést; — ezek­ből jövedelem, személy—szállításért 030,33­1 frt 19 kr., áruk­ért 850,023 frt 2 kr. apróbb nemű szállitványokból 7691 frt. 49 kr. — A’ pesti kényszerítő ,dologházi virágzik; eddig félel­mes volt neve, ma már olly kedves hangzatává lan,hogy szá­mosan vélik benne föltalálhatni a’ téli idők paradicsomát. I­­gazgató válaszaránya legutóbbi tanácskozási ülésében 42 fo­lyamodó kérelme olvastatott fel a’jótékony intézetbe fölvéte­lei iránt.Világos példa,miszerint a’szigorún gyakorlott feleba­ráti szeretet is csábitó hatással bir.—A’ magyar polgári gya­log őrhad ismét egy szép tettel teve emlékezetessé létezése erőszakát:Barbásunk,Oláh család jeles festvényét vásárolván meg a’ nemzeti múzeumban felállítandó s nádorunk nevét vi­selendő képtár számára. Művészetet’s az ezáltal terjedő ne­mes ízlést pártolni egyike a’ legszebb polgári kötelességek­nek. — Jó ideje hogy lapunkban a’ nemzeti színház valamelly tagát nagyon érdeklő czikk közültetett a’,Falura kell mennie a czimű­ vígjáték ügyében , aláírással. Vagyunk tudnianeddig mellőztetik ez érdekes kérdés egyszerű hallgatással? — Or­vosrendünknek ismét egy fiatal reményét irtotta ki a’ halál; tegnapelőtt temetteték el Kerner János mostudor Rókusz kórházi segéd, ki szép képességgel bírván a’díszes, mégis rö­gös pályán, a’ szenvedő emberiség egyik jeles gyámolává lehetendő; most azonban csak sírjánál gyászolnak baráti,’s azok kik éltében buzgó munkásságának tanuji becsü­lőji va­lának Béke hamvainak!—Nemzeti színházunkban pénteken január 15én, Szathmáryné javára, bérletszű­néssel, először adatik: ,Első szülött, eredeti dráma 4 felvonásban. Irta Ober­­nyik Károly, hétfőn január 2-án pedig Füredy javára, bérleti szünéssel­ ,Beatrice di Tenda, nagyopera 2 felvonásban Bel­linitől. *) B. D. helybeli lelkész úr pedig az ezen alkalomra ké­­szitett verseinek elolvasásával tisztelé meg a’ tisztelt Ibiről. E. K. Amerika. Az amerikai nép hangulataOregon-kérdésre nézve tel­jesen higgadt, egyébként pedig a­ két kabinet közti felza­vart viszonyok is kiegyenlítő félben állnak. Pakenham was­hingtoni britt követ Buchanan amerikai miniszterrel is­mét megkezdő az alkudozásokat.­Az amerikai congressus mindkét háza teljesen alakult, az előmunkálatokkal foglal­kozó osztályok egészen demokrata színezetűek. A’ tanács­házi választvány a’ külügyek elintézésére William Aller el­nöklete alatt Cast, Sevier, Atherton és Archer tagokból áll; az elnök Ohioból való, harczias jellemű ’s az egész Oregont kívánja; Casz eskütt ellene a’britteknek ’s egyedül csak Ar­cher közülök whig. Az alsóházi választvány tagjainak több­sége szinte demokrata elem, de nagyobb részt a’ déli tar­tományokból ’s igy Oregon-kérdésben velők könnyebben végezhetni. Anglia. Az Angliában jelenleg fenforgó zavaros viszonyok el­intézése ’s a’ gabnatörvények iránti viszszás hangulatból származott pártviszály gyökeres kiirtására vonatkozó ter­véről Peelnek azon bir kezd szállongani, hogy ő egy még eddig nem ismert középutat, vagy is expedienst akar hasz­nálni, miszerint a’ gabnavám fölmagasult árát lehető jutá­­nyosságig csökkentse, ’s a’ földbirtokosokat mégis minden kárvallástól megója. Azonban a’ torypárt hívei még ez el­len is berzengenek; különösen a’ „Herald44 kiszámítja, hogy e’ tekintetben kármentesítő expediens egyáltalában lehe­tetlen; mert úgymond a’ tőkepénz értékének sülyedése ’s az ez által okoztatandó bizonyos veszteség, melly még az 1845 statusadósságot is túlhaladja, elkerülhetlen. Ezen veszteséget pedig semmi kármentesítő expediens vagy kö­zelitő út sem háríthatná el. Ámde az itt említett ok , nem csupán egyedüli; tudnunk kell ugyanis, hogy a’ nemzetgaz­dagság és nemzethatalom legbiztosb alapja a’ szántóföld, vagyis a’ földbirtok, ’s hogy e’ nélkül a’ kereskedésnek és iparnak semmi jövendője. Világos ugyanis,hogy,ha a’föld­­birtokosak és haszonbérlők jövedelme megcsökken,úgy bi­zonyosan alászáll az angol iparáruczikkek fogyasztása ’s kelendősége is, mi által a’ jövedelmi adónak természetesen kevesbülni kell. Azonban mi olly keveset akarunk az ide­genkedő whigek, mint a’ gabnatörvény elleni egylet részé­ről kigondolhatandó középút felől hallani. A’,Globe 4 az an­gol egyházügy érdekében azt mondja,hogy Gladstone h­osz­­szas kimaradása, a’ gyarmatminiszter állomásában igen könnyen a’legjótékonyabb befolyású ürügykint használtat­hatnék az angol egyház érdekei előmozdítására. Gladstone ur t. i. itt, mint a’ katholicismusra átmenendő pártnak nem lelkészi, hanem világi vezére, miután vallási nézetei úgyis igen öszszeegyezhetők az angol egyház dogmáival—mint azt, egy a’ porosz követ, Bunsenhez küldött levelében ma­ga is nyilványitotta— az angol egyház érdekében igen so­kat tehetne, annál is inkább,mivel hatáskörében, mit a’ ró­mai (kath.) párt élén állása nemcsak tágított hanem szi­lárdított is, e’ részben senki sem tehetne annyit. — A’„Ti­­mes44 következőket említ egy Trapezuntból érkezett fekete tengermelléki levelezője után: „Soha nem volt Persia álla­pota panaszraméltóbb és siralmasb, mint most. Három leg­virágzóbb hatalmas városa , úgymint Tabriz, Teherán és Siras, minden más persa várost és jelentékes­ helyeket romba döntöttek és elpusztítottak. Ispahan, az egykor dús­gazdag és hatalmas birodalmi főváros gyászos romtö­meggé vált elszegényü­lt éhező népezreivel. Ezer-meg e­­zernyi nevezetesb hely, hol Feth-Ali-sah alatt a’ jóllét és közmegelégülés buja virágú tenyésztek, most az ipar, ke­reskedés vagy társas életi forgalomnak legkisebb nyomát sem mutatják.Mióta Hadzsi-Mirza-Agaszi átvevé a’ birodal­mi kormányt, azóta e’ féktelenségekben határt nem ismerő tisztviselőnek zsarnokságitól annyira eliszonyodtak az alatt­valók, hogy ezrenkint otthagyván falvaikat,készebbek va­don puszták ’s népetlen bérezek közé vonulva nyomorgani, mint az elviselhetlen zsarnok kegyetlenségit, fosztogatásig ’s vérszomjas üldözésit tovább szenvedni. Nevezetesen A­­serbidzsad tartomány, a’ korább időkben annyira termékeny, dúsgazdag és rendezett tartomány, most olly parlag és ki­etlen, olly népetlen és vadon, hogy nagyítás nélkül bizton mondhatni róla, miszerint pusztaságokká vált szép földön rideg magányban árván sír a’ szél. ’S hogy Tabriz, Aser­­bidzsad tartomány fővárosa még bir némi lakossággal, e­­gyedü­l szerencsés helyzetének köszönheti, minél fogva az Középázsia és Európa központi ’s átmeneti kereskedésének ’s világforgalmának tárhelyéül szolgál. Mindazáltal ha te­kintetbe veszszük az orosz politika erre ható rendszerének ártalmit, mik szerint ez a’ Tabriztól Tifliszig vonuló közle­kedés végképi megsemmisítésére czéloz,—előre látható,

Next