Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-16 / 7. szám
Bíró Imre (Aradm. k.) A’pozsonyi káptalan követének capacitatiójára megjegyzi, hogy ezen ügy azért hozatott ide viszsza, mert a’ rrk érdemleges módosításokat akarnak abban tenni,ismételve figyelmeztetvén a’ rrket az aradi oláh praeparandiák állapotára. Babarczy Antal (Csongrádm. k.) Tudja ugyan hogy Szabolcs követe kívánta először a’ részletességet, de Pest követe is illy értelemben nyilatkozott, midőn imént három rendbeli sérelmeit említette. Elnökség: A’többség a’ felírásnak általánosságban maradandó szerkezete mellett nyilatkozván, a’ végzés oda mondatik ki. Kossuth Lajos. Az e’ lapok 3ik számában olvasható törvényjavaslat 3dik Sálakinl kívánja módosíttatni, hogy az elemi iskolák oda ne értessenek. Kende Zsigmond (Szatmárm. köv.) iskolák helyett „köznevelő intézeteket“ kívánván tenni. Kossuth Lajos megjegyzi, hogy e’ két kifejezés egyre megy, mire szóló a’ 3dik Snak fönebbi javaslata szerint leendő szerkezetét ekként adja elő: ,,3dik §. A’ tudományos köziskolákban az oktatási nyelv kirekesztőleg magyar leend, az elemi iskolákban pedig, hol a’magyar nyelv minden esetre tanittassék, annak közoktatási nyelvül behozatala iránt a’ körülmények tekintetbe vételével az illető hatóságok rendelkezendnek.“ Babarczy Antal (Csongrád m. k.) ezen záradékol: „az illető hatóságok meghallgatása mellett“ a’ szerkezetbe tétetni. Kossuth Lajos megjegyzi, miként bizonyos polgári és egyházi hatóságokat szándékosan nem akart említeni, mert a’ protestánsok iskoláira felügyelő hatóságok magosa’ katolikusoknál máskint van, szóló pedig senkit törvényes jogában ezáltal korlátoztatni nem akarna. Bónis S. (Szabolcsin. K.) nézete szerint a’ Csongrád megyei követ azért kívánja a’ felebbi módosítást, mert a’ helytartótanács befolyását veszélyeztetve látja. Szóló mindazáltal ama záradékot kihagyatni kívánja, nagyobb biztosságot látván ekkép megalapítva. Egyébiránt szóló a’ helytartótanácstól a’ felügyelési jogot elvonni nem akarja. Aszalos Pál (Mármarosm. k.) az előtte szóló nézeteit magáévá teszi. Babarczy Antal (Csongrádm. k.) Miután helytartótanácsot nem említett, helytelennek látja Szabolcsm. követ észrevételét; szóló azon záradékot azon okból javasolta, — mert tudja,hogy a’ törvényhatóságok mellett is áll fen az iskolákrai felügyelés joga. Azért kívánja mint fölebb — Daróczy Zsigmond (pécsi kapt. k.) A’ miket változatlanul kívánná meghagyatni, mert a’ nép előbb tanulná meg a’ magyar nyelvet; ha azonban az uj szerkezet fogadtatnék el, a’szó „mindenesetre“ helyett „kötelezőleg“ szót javasolja tétetni. E’ mellett megjegyzi szóló, hogy plébános korában hány gyermekkel tanultatta meg a’ magyar nyelvet. Bónisz. Ha a’ hatóságok csongrádi követ indítványa szerint kihallgattatnak, mi sem fog történni; azért jobb, ha úgy marad a’ szerkezet, a’ mint az Pest megye részéről javaslatba hozatott, annál is inkább, mivel Csongrád követe czélzatát oda látja irányzottnak szóló, hogy ez után a’ helytartótanács a’ hatóságokkal correspondentiába hozassék. Több részről hallatszott rövid kapacitáló felszólalások következtében, mellyek közben Kossuth Lajos kijelenté, miként ő azért nem fogadhatja el a’ csongrádi javaslatot, mert nem kívánja a’ megyéket, mint az érdeklett törv.hatóságokat annyira degradálni, hogy azok csak meghallgattassanak — a’ 3ik §ra t. J. K. L. által javaslott szerkezet, pécsi káptalan követének módositványa szerint fogadtatott el. Kossuth Lajos tegnap tett javaslatára hivatkozva, a’ 4ik §ra megjegyzi, hogy több észrevételei vannak azon szempontból indulván ki, hogy a’ magyar tengerpart más intézkedést kíván, mint a’ slavoniai megyék, minthogy a’ körülmények is különböznek. Ennélfogva a’ t.javaslatot egy uj §al óhajtja megbővittetni, illy tartalommal: „91k§. A’ m.tengermelléken pedig, a’ 6, 7, és 81k §-ban foglalt kivételek eseteiben, mig a’törvényhozás máskint nem rendelkezendik, az ott eddig is gyakorlatban volt olasz nyelv használata meghagyatik.“Smaich Bertalan (buccarnik.) azon észrevételei folytában, hogy a’ magyar tengermelléken nem mindenütt az olasz, hanem a’ latin nyelv is használtatik—Bónis Samu (Szabolcs) fenebbi szerkezetből az „eddig is gyakorlatban volt“ szavakat kihagyatni,—Szabó M. (Vasm. k.) pedig olly kifejezést kíván, miszerint: az olasz nyelv eddigi használata fenhagyatik. Priviczer István (fiumei k.) Miután kérte, hogy Fiume kivételes állása iránt a’ rr. méltányosak legyenek, örömest találkozik a’ pesti követ inditványával’s némi tájékozásul kifejti, miként fiumei kerület némelly hatóságinál az olasz,másoknál a’ latin nyelv használtatik, beszéde végén oda nyilatkozván,hogy Fiume diplomatikai állása szerint Horvátországhoz nem tartozik, hanem közvetlen a’ magyar sz. korona alatt áll. Fodor Károly (Torontál m. k.) nézete szerint az olasz nyelv ,az eddigi gyakorlat szerint“ volna meghagyandó,— Bubravay János (Szerémm.k.) tiszteli a’magyar nyelvet, de a’ három slavoniai megyére nézve engesztelő intézkedést kiván.__OsegovichMetell(Horvátor. k.)Nem szólalt volna fel, ha Fiume követe nem állítja vala, hogy fiumei kerület Horvátországgal kapcsolatban nincs. Ez állításnak szóló egyenesen ellenmondani kénytelen’s indokul hivatkozik az 1777 ben kibocsátott kir. rendelvényre, melly által Fiume egyenesen Horvátországhoz csatoltatván, e’rendelvény ellen annak idejében észrevétel nem létetett. Bónis Samu szinte kívánván, hogy Fiumére nézve kivétel tétessék, pártolja a’pesti javaslatot, de nem osztozik azok véleményében, kik Faimében a’ latin nyelvet is meghagyatni akarják; hanem egyenesen olasz nyelvre volna szorítandó a’ kivétel.—Smach Bertalan(Buccari)megjegyezvén,hogy a’ tengermelléknek háromféle hatóságinál, úgymint fiumei kormányszék, buccarii kerület, és kincstári kerületnél az olasz nyelv mellett a’ latin is használtatik, odanyilatkoztatja ki óhajtását, hogy a’ fiumei kerületben addig hagyatnék meg az olasz nyelv, mig Horvátországban a’ latin nyelvhasználás megengedtetik. Kossuth Lajos óhajtana már egyszer azon szerencsés helyzetbe jönni, hogy Horvátország részéről ne tapasztaltatok ellenzéki szellem,midőn követei,mondassék akármi,terriális bajaikkal lépnek elő; mikor lesz ennek már egyszer vége?Miután egy néhai spalatrói archiadaconus 7 százados chronicájában azt olvasták , hogy Kálmán király Horvátországgal pactum conventumot tett,neki állanak és örökké vitatják, hogy tartományi gyűlésünk illyen amollyan hatalommal bir, és municipalis jogaikra hivatkozva szüntelen protestálnak. Aztán még hisztériai adatokra is hivatkoznak, de ha már ezt teszik, tegyék egészen, ne szakítsanak ki valamit közepéből a’többit elhallgatván; mondják el egészen a’M.Therezia általi reincorporatio hisztoriáját,mellyből kitűnik,hogy csak a’ hatóságok rendezetlen állapota miatt csatoltatott H.országhoz Fiume, mellyről a’ kir. helytartó tanács egyenesen azt mondotta, hogy Horvátországhoz nem tartozik. Az 1832. országgyűlési irományokban eziránt több nyilatkozat,még a’ boldogult nádor véleménye is foglaltatik.—Szóló Fiume kerületétől egyébiránt több méltányosságot várt volna, azt t.i. hogy midőn beldolgaira az olasz nyelv meghagyatni czéloztatik, ők viszont a’ magyar törvényhatóságokkal ne kívánjanak más, mint magyar nyelven levelezni. Olly állapotban van az ember ezen mindenféle elvekre nézve, hogy nem tudni, mellyik oldalról védelmezze magát. Sokat hallani Pozsega, Verőcze, Szerém megyéknek Magyarországhoz—sokat Horvátországhoz tartozásukról, de nem figyelnek az illetők az 1932 óta fenálló országgyűlési praxisra, miszerint e’ megyékről sem az nem mondatik, hogy Magyarorszghoz, sem az, hogy Horvátországhoz tartoznak,hanem ezen territoriális kérdés végelintézése még csak váratik. Egyébiránt a törvénykönyvből inkább azt lehet kihozni, hogy ezen három megye sohasem tartozott Horvátországhoz, és csudálatos hogy épen Szerém megye részéről létetik az iránt igény, noha az 1715: 118 tcz. alsó Szlavóniára külön rendelkezik ’s a’ continialis acták is mást mutatnak. Szóló annak tanúságaid, hogy ezen territoriális kérdés még tisztába hozva nincsen, említi a’ horvátországi itélőmester eljárását, ki mindkét részt,— az egyik megóvására mondván,,,salva iurisdictione regni“ a’ másik megnyugtatására oda írván, „salva iurisdictione bani“, bölcsen ki tudta engesztelni. Akkor Horvátországban az engesztelő szellem uralkodott, de az idők változtak. — Az 1715. 120 tcz. történetét illetőleg megemlítvén szóló, hogy azt a’ mágnások és nemesek közt támadt viszálkodások alkottatták, megjegyzi, hogyha ezen törvényen alapulna a’statutarius jog, az igen szűk korlátok közé volna szorítva. Arra nézve mit Verőcze követe monda, hogy a’ tartományi gyűlésnek volna egyedül joga a’ nyelv tárgyában intézkedni, szóló ez ügyet az élet parancsoló szükége szempontjából tekinti, ’s nem kívánhatja oda utasítani a’ nyelv dolgát, hol örökké viszálkodások vannak. Midőn Verőczemegye rendei két óráig arról veszekednek, mellyik nyelv három közül a’ diplomatikai? akkor illő és szükség, hogy a’t.hozás intézkedjék. Ezen viszálkodások korlátozására czéloz az 1715.120. §ának rendelete „de non recurrendo ad generalem regni Ungariae et partium eidem adnexarum diaetam, praeter ita prima instantia.“ Ennélfogva Verőczemegyének inkább meg kellett volna köszönnie’tr vényjavaslat 4ik §át, nem pedig ellene föllépni. Azon javaslatát,hogy a’ 4ik §ba „használhatásában“ helyett „használásában“ tétessék, szóla tekintvén a’2ik § szerkezetét, (melly tegnap figyelmét elkerülte) viszszavonja.— A’ 6, 7, és 8ik § iránt engesztelési szempontból akar intézkedni, úgy, hogy ezen, pusztán nyelvet illető rendelkezés semminemű követelésnek utjét ne állja, és territoriális feszegetésekre alkalom ne nyujtassék. Ennélfogva ha a’ „kapcsolt részek“kifejezés nem czélszerű, nehogy a’ már is tapasztalható hódítási szellem ugyanott élénkittessék, e’ §§ban vagy Körös, Varasd és Zágráb megyék, vagy pedig Horvátország nevezetét kellene használni. Az 5ik §nak a’ hivatalos pecsét iránti rendelete alól szóló, mint már érinté,Slavoniát kivétetni javasolja. Balogh K. (Gyerm. k.) A’ pesti követ részéről inditványzott ujóba e’ szavak „olasz nyelv“ után e’ szócskát „is“ kívánná tétetni. Priviczer Istv. (Fiume k.) a’ horvátországi követnek válaszolja, mikép az 1836-i országgyűlési irományok tanúsága szerint is Fiume mindig önálló volt. Asztalos Pál (Márm. köv.) csudálatosnak látván, hogy mai időben, midőn az európai népek egyesülés felé törekszenek, Horvátország és Fiume közt és az ellenkező irány tapasztalható, miután mindenik külön ország szeretne lenni, azt kívánná szóló, hogy a’ magyar tengermelléken az olasz nyelv meghagyásával, a’ latin helyébe,hol az használtatik, a’ magyar rendeltessék. — Elnökség jelentvén, hogy még sokan vannak felírva, a’ tárgyalások jövő ülésben lesznek folytatandók. Ülés oszlása közben Bernáth Zsunyi követ jelenti, hogy a* fenforgó ügy bevégeztével, indítvánnyal lépend fel a’ népképviselet tárgyában. Ezzel a’ mai ülésnek vége jön. 32ik kerületi ülés jan. 10én, kezdete 9*/2 órakor. Elnökök: Pázmándy Dénes (Komárom m. k.) és Bükk Zs. (Borsodm. k.) Jegyző: Szabó M. (Vasm. k.) (Tárgy: magyar nyelv és nemzetiség iránti törvényjavaslat bevégzőleg. Petitio a’ „részek“ tárgyában.) Megnyittatván az ülés először szót emelt Osegovich Metell(Horvátorsz.k.) irigyli Pest megye 2od követének állását és lelki erejét, ki miután a’ magyar nyelv iránt tett indítványát egy toldalékkal pótolni jónak látta ’s e’ végett ez ügyet a’ kér ülésbe viszszavitetni javaslá, azonnal többséget nyert ’s bármikor szólaljon fel, türelmesen halgattatik ki, mig szóló olly helyzetben van, hogy legigazságosb követelései mellett is szemrehányásokat szenvedni kénytelen és soha sem lehet szerencsés háborittatás nélkül felszólalni, mint Pest m. követe. Méltányolja ugyan ennek tudományát és szónoki tehetségét, de ha ezt szólóval éreztetni akarja, ne tenné azt szemrehányólag, ne vádoljon hódítási vágyakról,ne hivatkozzék holmi régi krónikákra, melly utóbbi fegyverrel szóló is élhetne, állitván, hogy a’ magyar történet valami névtelen iró (anonymus) által készíttetett; de úgy van meggyőződve, hogy Horvátországnak jogai nem a’ spalatrói krónika, hanem százados törvények paizsa alatt állnak. Ezt előre bocsátván megjegyzi, hogy maga Pesti. követe sem vonja kétségbe,miként a’ kapcsolt részekre nézve 1936ban semmi megállapodás nem történt’s oda szorítkozik szavazatával,hogy miután most sem kíván intézkedést tenni a’ magyar nyelv iránt, a’ tövényjavaslathoz egyáltalában nem járulhat. Ebbéli utasításának oka abban keresendő, hogy az 1715: 201k t.cz. alapján 1805 ben hivatalos nyelvül a’ latin fogadtatott el a’ kapcsolt részekben, ennélfogva legszerencsétlenebb politikának tartja, a’ két testvér nemzet közti egyetértés helyreállítása tekintetébül olly eszközökhez nyúlni, mellyek ép ellenkezőt képesek előidézni. Ismételve is kijelenti, hogy valamint Magyarország fentartja magának a’ nyelv iránti intézkedés jogát, ehez hasonló jog Horvátországot is illeti. A’ kiknik és kikszakaszok iránt ismételve azt kénytelen megjegyezni, hogy a’ kapcsolt részek hol Slavonta hol Horvátország neve alatt értettek. Ezen nevezés százados szokás után is törvényes lévén, nem látja át szóló, miért kellene azt a’ pesti. követ egyszerű akaratára megváltoztatni. Az 5lkivatett indítványt szóló szinte nem fogadhatván el, küldési részérül az egész 1.javaslat ellen óvást tesz. Temesvár városa. Midőn a’ 141k -ban a’ magyar tengermellékre nézve kivétel javasoltatott, ezt a’ következetesség elve kívánta, de midőn Pozsega, Verőcze és Szerémmegyékre is kiterjesztetik e’kivétel, ezt szóló a’ következetesség szabályival nem tartja megegyeztethetőnek, mert könnyen léphetnének föl egyéb tót megyék is hasonló követelésekkel, ’s miután Pest követe bebizonyítani tudja, hogy a’ nevezett három megye nem a’ kapcsoltrészekhez, hanem Magyarországhoz tartozik, a’ megengedett kivétel által és az ellenkező látszanék elismertetni’s indirecte az mondatni,hogy az érintett három megye Magyarországhoz csakugyan nem tartozik. Ennélfogva szóló e’három megyét az általányos törvény rendelete alól kivétetni nem kívánja. Biró Imre (Aradm.k.) Az érdeklett három megyére valamint a’ többi kapcsolt részre nézve is, Fiume város egyedűli kivételével, bizonyos határidőt kívánna szabatni. Szintay János (Beregm.) Ezen tárgy a’ kerületi ülésbe viszszahozatván, az inditványzott kivételek aggodalmat szülnek benne, miután úgy van meggyőződve, hogy ezek a’ magyar nyelv ügyét viszszaléptetik. Szóló maga részérűl sem az elemi iskolákat, sem a’magyar tengermelléket kivétetni nem szeretné, ez utóbbira nézve azt tartván, hogy az olasz nyelv meghagytával, a’ magyar hoszszabb időre ki leend zárva; ugyanazért az ott divatozó olasz nyelv helyébe is a’ magyart kívánná rendeltetni. Egyébiránt nehogy a’ nyelv ügye veszélyeztessék, a’ kapcsolt részek nevezete megtartandó lévén, szóló a’ szerkezetet általánosságban, mint volt, javasolja meg 26