Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-16 / 7. szám

Bíró Imre (Aradm. k.) A’pozsonyi káptalan követé­nek capacitatiójára megjegyzi, hogy ezen ügy azért hozatott ide viszsza, mert a’ rrk érdemleges módosításokat akarnak abban tenni,ismételve figyelmeztetvén a’ rrket az aradi oláh praeparandiák állapotára. Babarczy Antal (Csongrádm. k.) Tudja ugyan hogy Szabolcs követe kívánta először a’ részletességet, de Pest követe is illy értelemben nyilatkozott, midőn imént három rendbeli sérelmeit említette. Elnökség: A’többség a’ felírásnak általán­­osság­ban maradandó szerkezete mellett nyilatkozván, a’ végzés o­­da mondatik ki. Kossuth Lajos. Az e’ lapok 3ik számában olvasha­tó törvényjavaslat 3dik Sál­akinl kívánja módosíttatni, hogy az elemi iskolák oda ne értessenek. Kende Zsigmond (Szatmárm. köv.) iskolák helyett „köznevelő intézeteket“ kívánván tenni. Kossuth Lajos megjegyzi, hogy e’ két kifejezés egy­re megy, mire szóló a’ 3dik Snak fönebbi javaslata szerint leendő szerkezetét ekként adja elő: ,,3dik §. A’ tudományos köziskolákban az oktatási nyelv kirekesztőleg magyar leend, az elemi iskolákban pedig, hol a’magyar nyelv minden eset­re tanittassék, annak közoktatási nyelvül behozatala iránt a’ körülmények tekintetbe vételével az illető hatóságok ren­­delkezendnek.“ Babarczy Antal (Csongrád m. k.) ezen záradékol: „az illető hatóságok meghallgatása mellett“ a’ szerkezet­be tétetni. Kossuth Lajos megjegyzi, miként bizonyos pol­gári és egyházi hatóságokat szándékosan nem akart említe­ni, mert a’ protestánsok iskoláira felügyelő hatóság­ok ma­gosa’ katolikusoknál máskint van, szóló pedig senkit tör­vényes jogában ezáltal korlátoztatni nem akarna. B­ó­n­i­s S. (Szabolcsin. K.) nézete szerint a’ Csongrád megyei követ azért kívánja a’ felebbi módosítást, mert a’ helytartótanács befolyását veszélyeztetve látja. Szóló mind­­azáltal ama záradékot kihagyatni kívánja, nagyobb biztos­ságot látván ekkép megalapítva. Egyébiránt szóló a’ hely­tartótanácstól a’ felügyelési jogot elvonni nem akarja. As­z­­­a­l­o­s Pál (Mármarosm. k.) az előtte szóló néze­teit magáévá teszi. Babarczy Antal (Csongrádm. k.) Miután helytar­tótanácsot nem említett, helytelennek látja Szabolcsm. követ észrevételét; szóló azon záradékot azon okból javasolta, — mert tudja,hogy a’ törvényhatóságok mellett is áll fen az is­­kolákrai felügyelés joga. Azért kívánja mint fölebb — Daróczy Zsigmond (pécsi kapt. k.) A’ mik­et vál­tozatlanul kívánná meghagyatni, mert a’ nép előbb tanulná meg a’ magyar nyelvet; ha azonban az uj szerkezet fogad­tatnék el, a’szó „mindenesetre“ helyett „kötelezőleg“ szót javasolja tétetni. E’ mellett megjegyzi szóló, hogy plébános korában hány gyermekkel tanultatta meg a’ magyar nyelvet. Bónisz. Ha a’ hatóságok csongrádi követ indítvá­nya szerint kihallgattatnak, mi sem fog történni; azért jobb, ha úgy marad a’ szerkezet, a’ mint az Pest megye részéről javaslatba hozatott, annál is inkább, mivel Csongrád követe czélzatát oda látja irányzottnak szóló, hogy ez után a’ hely­tartótanács a’ hatóságokkal correspondentiába hozassék. Több részről hallatszott rövid kapacitáló felszólalások következtében, mellyek közben Kossuth Lajos kijelenté, miként ő azért nem fogadhatja el a’ csongrádi javaslatot, mert nem kívánja a’ megyéket, mint az érdeklett törv.hatósá­­gokat annyira degradálni, hogy azok csak meghallgattassa­­nak — a’ 3ik §ra t. J. K. L. által javaslott szerkezet, pécsi káptalan követének módositványa szerint fogadtatott el. Kossuth Lajos tegnap tett javaslatára hivatkozva, a’ 4ik §ra megjegyzi, hogy több észrevételei vannak azon szem­pontból indulván ki, hogy a’ magyar tengerpart más intéz­kedést kíván, mint a’ slavoniai megyék, minthogy a’ körül­mények is különböznek. Ennélfogva a’ t.javaslatot egy uj §al óhajtja megbővittetni, illy tartalommal: „91k§. A’ m.tenger­melléken pedig, a’ 6, 7, és 81k §-ban foglalt kivételek ese­teiben, mig a’törvényhozás máskint nem rendelkezendik, az ott eddig is gyakorlatban volt olasz nyelv használata meg­­hagyatik.“Smaich Bertalan (buccarnik.) azon észrevételei folytában, hogy a’ magyar tengermelléken nem mindenütt az olasz, hanem a’ latin nyelv is használtatik—Bónis Samu (Szabolcs) fenebbi szerkezetből az „eddig is gyakorlatban volt“ szavakat kihagyatni,—S­z­a­b­ó M. (Vasm. k.) pedig olly kifejezést kíván, miszerint: az olasz nyelv eddigi használata fenhagyatik. Priviczer István (fiumei k.) Miután kérte, hogy Fiume kivételes állása iránt a’ rr. méltányosak legyenek, örömest ta­lálkozik a’ pesti követ inditványával’s némi tájékozásul kifejti, miként fiumei kerület némelly hatóságinál az olasz,másoknál a’ latin nyelv használtatik, beszéde végén oda nyilatkoz­ván,hogy Fiume diplomatikai állása szerint Horvátországhoz nem tarto­zik, hanem közvetlen a’ magyar sz. korona alatt áll. Fodor Károly (Torontál m. k.) nézete szerint az olasz nyelv ,­az eddigi gyakorlat szerint“ volna meghagyandó,— Bubravay János (Szerémm.k.) tiszteli a’magyar nyelvet, de a’ három slavoniai megyére nézve engesztelő intézkedést kiván.__OsegovichMetell(Horvátor. k.)Nem szólalt volna fel, ha Fiume követe nem állítja vala, hogy fiumei kerület Hor­­vátországgal kapcsolatban nincs. Ez állításnak szóló egyene­sen ellenmondani kénytelen’s indokul hivatkozik az 1777 ben kibocsátott kir. rendelvényre, melly által Fiume egyenesen Horvátországhoz csatoltatván, e’rendelvény ellen annak ide­jében észrevétel nem létetett. Bónis Samu szinte kívánván, hogy Fiumére nézve ki­vétel tétessék, pártolja a’pesti javaslatot, de nem osztozik azok véleményében, kik Faimében a’ latin nyelvet is meghagyatni akarják; hanem egyenesen olasz nyelvre volna szorítandó a’ kivétel.—Sm­a­­­c­h Bertalan(Buccari)megjegyezvén,hogy a’ tengermelléknek háromféle hatóságinál, úgymint fiumei kor­mányszék, buccarii kerület, és kincstári kerületnél az olasz nyelv mellett a’ latin is használtatik, odanyilatkoztatja ki óhaj­tását, hogy a’ fiumei kerületben addig hagyatnék meg az olasz nyelv, mig Horvátországban a’ latin nyelv­használás megengedtetik. Kossuth Lajos óhajtana már egyszer azon szerencsés helyzetbe jönni, hogy Horvátország részéről ne tapasztaltat­ok ellenzéki szellem,midőn követei,mondassék akármi,terr­­­i­ális bajaikkal lépnek elő; mikor lesz ennek már egyszer vége?Miután egy néhai spalatrói archiadaconus 7 százados chronicájában azt olvasták , hogy Kálmán király Horvátor­szággal pactum conventumot tett,neki állanak és örökké vi­tatják, hogy tartományi gyűlésünk illyen amollyan hatalom­mal bir, és municipalis jogaikra hivatkozva szüntelen protes­tálnak. Aztán még hisztériai adatokra is hivatkoznak, de ha már ezt teszik, tegyék egészen, ne szakítsanak ki valamit kö­zepéből a’többit elhallgatván; mondják el egészen a’M.The­­rezia általi reincorporatio hisztoriáját,mellyből kitűnik,hogy csak a’ hatóságok rendezetlen állapota miatt csatoltatott H.­­országhoz Fiume, mellyről a’ kir. helytartó tanács egyenesen azt mondotta, hogy Horvátországhoz nem tartozik. Az 1832. országgyűlési irományokban eziránt több nyilatkozat,még a’ boldogult nádor véleménye is foglaltatik.—Szóló Fiume ke­rületétől egyébiránt több méltányosságot várt volna, azt t.i. hogy midőn beldolgaira az olasz nyelv meghagyatni czéloz­­tatik, ők viszont a’ magyar törvényhatóságokkal ne kívánja­nak más, mint magyar nyelven levelezni. Olly állapotban van az ember ezen mindenféle elvekre nézve, hogy nem tudni, mellyik oldalról védelmezze magát. Sokat hallani Pozsega, Verőcze, Szerém megyéknek Magyarországhoz—sokat Hor­vátországhoz tartozásukról, de nem figyelnek az illetők az 1932 óta fenálló országgyűlési praxisra, miszerint e’ me­gyékről sem az nem mondatik, hogy Magyarorszghoz, sem az, hogy Horvátországhoz tartoznak,hanem ezen territoriális kér­dés végelintézése még csak váratik. Egyébiránt a­ törvény­­könyvből inkább azt lehet kihozni, hogy ezen három megye sohasem tartozott Horvátországhoz, és csudálatos hogy épen Szerém megye részéről létetik az iránt igény, noha az 1715: 118 tcz. alsó Szlavóniára külön rendelkezik ’s a’ continialis ac­ták is mást mutatnak. Szóló annak tanúságaid, hogy ezen territoriális kérdés még tisztába hozva nincsen, említi a’ hor­vátországi itélőmester eljárását, ki mindkét részt,— az egyik megóvására mondván,,,salva iurisdictione regni“ a’ másik megnyugtatására oda írván, „salva iurisdictione bani“, böl­csen ki tudta engesztelni. Akkor Horvátországban az engesz­telő szellem uralkodott, de az idők változtak. — Az 1715. 120 tcz. történetét illetőleg megemlítvén szóló, hogy azt a’ mágnások és nemesek közt támadt viszálkodások alkottatták, megjegyzi, hogyha ezen törvényen alapulna a’statutarius jog, az igen szűk korlátok közé volna szorítva. Arra nézve mit Ve­rőcze követe monda, hogy a’ tartományi gyűlésnek volna egyedül joga a’ nyelv tárgyában intézkedni, szóló ez ügyet az élet parancsoló szükége szempontjából tekinti, ’s nem kí­vánhatja oda utasítani a’ nyelv dolgát, hol örökké viszálko­dások vannak. Midőn Verőczemegye rendei két óráig arról veszekednek, mellyik nyelv három közül a’ diplomatikai? ak­kor illő és szükség, hogy a’t.hozás intézkedjék. Ezen viszál­kodások korlátozására czéloz az 1715.120. §ának rendelete „de non recurrendo ad generalem regni Ungariae et partium eidem adnexarum diaetam, praeter ita prima instan­tia.“ Ennélfogva Verőczemegyének inkább meg kellett vol­na köszönnie’tr vényjavaslat 4ik §át, nem pedig ellene föllép­ni. Azon javaslatát,hogy a’ 4ik §ba „használhatásában“ he­lyett „használásában“ tétessék, szóla tekintvén a’2ik § szerke­zetét, (melly tegnap figyelmét elkerülte) viszszavonja.— A’ 6, 7, és 8ik § iránt engesztelési szempontból akar intézked­ni, úgy, hogy ezen, pusztán nyelvet illető rendelkezés sem­minemű követelésnek utjét ne állja, és territoriális feszege­­tésekre alkalom ne nyujtassék. Ennélfogva ha a’ „kapcsolt részek“­kifejezés nem czélszerű, nehogy a’ már is tapasz­talható hódítási szellem ugyanott élénkittessék, e’ §§ban vagy Körös, Varasd és Zágráb megyék, vagy pedig Horvát­ország nevezetét kellene használni. Az 5ik §nak a’ hivatalos pecsét iránti rendelete alól szóló, mint már érinté,Slavoniát kivétetni javasolja.­­ Balogh K. (Gyerm. k.) A’ pesti követ részéről in­­ditványzott uj­óba e’ szavak „olasz nyelv“ után e’ szócs­kát „is“ kívánná tétetni. Priviczer Istv. (Fiume k.) a’ horvátországi követ­nek válaszolja, mikép az 1836-i országgyűlési irományok tanúsága szerint is Fiume mindig önálló volt. Asztalos Pál (Márm. köv.) csudálatosnak látván, hogy mai időben, midőn az európai népek egyesülés felé törekszenek, Horvátország és Fiume közt és az ellenkező irány tapasztalható, miután mindenik külön ország szeretne lenni, azt kívánná szóló, hogy a’ magyar tengermelléken az olasz nyelv meghagyásával, a’ latin helyébe,hol az használ­tatik, a’ magyar rendeltessék. — Elnökség jelentvén, hogy még sokan vannak felír­va, a’ tárgyalások jövő ülésben lesznek folytatandók. Ülés oszlása közben Bern­áth Zs­­unyi követ jelenti, hogy a* fenforgó ügy bevégeztével, indítvánnyal lépend fel a’ nép­kép­v­i­s­e­l­e­t tárgyában. Ezzel a’ mai ülésnek vége jön.­­ 32ik kerületi ülés jan. 10én, kezdete 9*/2 órakor. Elnökök: Pázmándy Dénes (Komárom m. k.) és Bükk Zs. (Borsodm. k.) Jegyző: Szabó M. (Vasm. k.) (Tárgy: ma­gyar nyelv és nemzetiség iránti törvényjavaslat bevégzőleg. Petitio a’ „részek“ tárgyában.) Megnyittatván az ülés először szót emelt Osegovich Metell(Horvátorsz.k.) irigyli Pest megye 2od követének állását és lelki erejét, ki miután a’ magyar nyelv iránt tett indítványát egy toldalékkal pótolni jónak látta ’s e’ végett ez ügyet a’ kér­ ülésbe viszszavitetni javaslá, azonnal többséget nyert ’s bármikor szólaljon fel, türelmesen halgattatik ki, mig szóló olly helyzetben van, hogy legigazsá­­gosb követelései mellett is szemrehányásokat szenvedni kény­telen és soha sem lehet szerencsés háborittatás nélkül felszó­lalni, mint Pest m. követe. Méltányolja ugyan ennek tudományát és szónoki tehetségét, de ha ezt szólóval éreztetni akarja, ne tenné azt szemrehányólag, ne vádoljon hódítási vágyakról,ne hivatkozzék holmi régi krónikákra, melly utóbbi fegyverrel szóló is élhetne, állitván, hogy a’ magyar történet valami névtelen iró (anonymus) által készíttetett; de úgy van meg­győződve, hogy Horvátországnak jogai nem a’ spalatrói kró­nika, hanem százados törvények paizsa alatt állnak. Ezt előre bocsátván megjegyzi, hogy maga Pesti. követe sem vonja kétségbe,miként a’ kapcsolt részekre nézve 1936ban semmi megállapodás nem történt’s oda szorítkozik szavazatával,hogy miután most sem kíván intézkedést tenni a’ magyar nyelv iránt, a’ tövényjavaslathoz egyáltalában nem járulhat. Ebbéli uta­sításának oka abban keresendő, hogy az 1715: 201k t.cz. alapján 1805 ben hivatalos nyelvül a’ latin fogadtatott el a’ kapcsolt részekben, ennélfogva legszerencsétlenebb politi­kának tartja, a’ két testvér nemzet közti egyetértés helyreál­lítása tekintetébül olly eszközökhez nyúlni, mellyek ép ellen­kezőt képesek előidézni. Ismételve is kijelenti, hogy valamint Magyarország fentartja magának a’ nyelv iránti intézkedés jogát, ehez hasonló jog Horvátországot is illeti. A’ kik­nik és kikszakaszok iránt ismételve azt kénytelen megjegyezni, hogy a’ kapcsolt részek hol Slavonta hol Horvátország neve alatt ér­tettek. Ezen nevezés százados szokás után is törvényes lévén, nem látja át szóló, miért kellene azt a’ pesti. követ egyszerű akaratára megváltoztatni. Az 5lkivatett indítványt szóló szinte nem fogadhatván el, küldési részérül az egész 1.javaslat ellen óvást tesz. Temesvár város­a. Midőn a’ 141k -ban a’ magyar tengermellékre nézve kivétel javasoltatott, ezt a’ következe­tesség elve kívánta, de midőn Pozsega, Verőcze és Szerém­­­megyékre is kiterjesztetik e’kivétel, ezt szóló a’ következe­tesség szabályival nem tartja megegyeztethetőnek, mert kön­nyen léphetnének föl egyéb tót megyék is hasonló követe­lésekkel, ’s miután Pest követe bebizonyítani tudja, hogy a’ nevezett három megye nem a’ kapcsoltrészekhez, hanem Ma­gyarországhoz tartozik, a’ megengedett kivétel által és az ellenkező látszanék elismertetni’s indirecte az mondatni,hogy az érintett három megye Magyarországhoz csakugyan nem tartozik. Ennélfogva szóló e’három megyét az általányos tör­vény rendelete alól kivétetni nem kívánja. Biró Imre (Aradm.k.) Az érdeklett három megyére valamint a’ többi kapcsolt részre nézve is, Fiume város e­­gyedűli kivételével, bizonyos határidőt kívánna szabatni. Szintay János (Beregm.) Ezen tárgy a’ kerületi ü­­lésbe viszszahozatván, az inditványzott kivételek aggodalmat szülnek benne, miután úgy van meggyőződve, hogy ezek a’ magyar nyelv ügyét viszszaléptetik. Szóló maga részérűl sem az elemi iskolákat, sem a’magyar tengermelléket kivétetni nem szeretné, ez utóbbira nézve azt tartván, hogy az olasz nyelv meghagytával, a’ magyar hoszszabb időre ki leend zárva; u­­gyanazért az ott divatozó olasz nyelv helyébe is a’ magyart kí­vánná rendeltetni. Egyébiránt nehogy a’ nyelv ügye veszé­lyeztessék, a’ kapcsolt részek nevezete megtartandó lévén, szóló a’ szerkezetet általán­­osságban, mint volt, javasolja meg­ 26

Next