Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-05-16 / 58. szám

rig Q2 üdv magyar kanczellária által kiadatni szokott bírói pa­rancsok kiadása, továbbá bírói delegátiók, bírói zár iránti kér­dések az igazságügyi miniszter köréhez tartoznak , ’s minden e­­zekre vonatkozó folyamodások és panaszok ahoz intézendők. Az igazságügyi miniszter készitendi a’büntető ’s polgári ité­­lőszékeknek, a’ törvénykezési eljárásnak ’s az ügyvédi karnak rendezését illető törvényjavaslatokat, és a’büntető, polgári ’s bá­nyatörvénykönyvek javaslatát.—Ezen munkához a’ minisztérium rendes személyzetén kívül fognak alkalmaztatni más, e’ végre külön felszólítandó ’s díjazandó szakértő egyedek is; de ezen fö­lül szívesen fogadja az igazságügyi miniszter minden honpolgár­nak czélszerű közremunkálását; ugyanazért, a‘ki a’mondott tár­gyak valamellyikére nézve, akár az egész tárgyat kimerítő, akár annak valamelly részét fölvilágosító, jól kidolgozott javaslatot a­­kar benyújtani, azt a’ miniszter teljes készséggel fogadandja. Hivatalos levelek, mellyek az igazságügyi miniszterhez irat­nak, ezen egyszerű czim alatt: ,,az igazságügyi miniszternek“ hivatalból postán Budára intézendők. Magány-folyamodók írják a’ miniszterhez intézett folyamo­dásaikat ugyanazon egyszerű czim alatt, de a’folyamodvány kül­sején a’ folyamodónak neve ’s a’ folyamodás tárgyának rövid megemlítése kitétessék. A’ folyamodóleveleket ’s egyéb nem postán küldött hivata­los iratokat Pesten Tóth Lőrincz, miniszteri titoknok urnak hi­vatali szobájában (jelenleg az István főherczeghez czímzett ven­déglő­­zik száma alatt), naponként reggeli 6 órától 12ig, vagy pedig Budán, az igazságügyi minisztérium igtató-hivatalában , az országházban, szintén reggeli 9 órától 1áig kell beadni. A’ki valamelly hivatalos ügyben az igazságügyi miniszter­rel személyesen kíván szólani, azt a’miniszter tulajdon szállásán mindennap délelőtti 9 órától lóig elfogadja, hacsak rendkívüli hivatalos foglalatosság,mint például miniszteri tanácsnak épen ezen időre eshető öszszehivása, azt lehetlenné nem teszi. — Ghyczy Kálmán állodalmi titkárral pedig a’ vele hivatalos dolog­ban értekezni kívánók hivatali szobájában Budán, az országház­ban a’ délelőtti órákban naponként értekezhetnek. A’ tárgyalás alatt levő, vagy már bevégzett ügyeknek mi­benlétéről az igazságügyi miniszter igtatói hivatala (Budán az országházban) adand fölvilágositást. Kelt Budán, május 5én 1848. Igazságügyi miniszter Deák Ferencz. I­n. Rendelet a’ nádori bíróság iránt, a’ jászkun­­kerületi rövid utu peres tárgyakra ’s száma­dásokra nézve. Császári királyi főherczeg István nádor, mint ő felségének az országbéli távollétében teljhatalmú királyi helytartója sze­mélyének sérthetlensége ’s helytartóilag gyakorlott legfelsőbb jogai mellett, a’felelős minisztériumnak törvény értelmében a­­lárendelt hivatalt nem viselhetvén, ’s ez oknál fogva,az 1848. évi XXVIII.tcz.szerint ő fölség,az országbéli távolléte idejére,a’Jász— Kunok grófsága gyakorlatáról is lemondván , ’s eképen az ed­digi nádori törvényszék és személyes bíráskodás is önként meg­szűnvén, ennek következtében, az igazságügyi miniszter előter­jesztésére, nádor ’s kir. helytartó ő fensége által rendeltetik: 1. §. A’ Jászkun kerületek köztörvényszékétől eddig a’ ná­dori törvényszékhez fölebbvitetni szokott minden rendes folyamú perek, ezentúl, újabb törvényes rendelkezésig, a’ hétszemélyes táblához lesznek megvizsgálás végett fölebbviendők, a’ hová az eddig a’ nádori törvényszékhez fölebbezett ’s még meg nem vizs­­gált perek is át fognak tétetni. Ez okból 2 §. Ezen pereknek előadása végett a’ hétszemélyes táb­­­lához egy rendes fizetéssel ellátott, de szavazatnélküli külön e­­lőadó fog az igazságügyi miniszter előterjesztésére nádor ő fen­sége által kineveztetni. 3. §. A’ folyamodás útján elintéztetni szokott keresetek pe­dig, mellyek eddigelé a’ nádorhoz vitettek fel legfelsőbb megini­­­álás végett, ennekutána egy, az igazságügyi miniszter előter­jesztésére nádor ő fensége által kinevezendő ’s három tagból ál­ló fölebbviteli bírósághoz fognak végellátás végett fölebbeztet­­ni,—az eddig el nem intézett illynemű ügyek is ehez tétetendvén által. — 4. §. A’ felkelési és közmajorkodási pénztár iránti száma­dásoknak felsőbb megvizsgálása is ezen bírósághoz fog tartozni. 5­ §• A’ törvénykezési formahibáknak orvoslása, valamint a’ perujitási engedelem megadása is, ezentúl az igazságügyi mi­nisztériumnál lesz eszközlendő. 6. §. Egyébiránt pedig az eljárásra nézve az eddigi törvé­nyes gyakorlat fenmarad. III. Azon nádori bírósághoz, melly a’ Jászkun kerületekből fölérkező folyamodványi ’s egyéb rövid-utu peres tárgyakban ’s a’ felkelési és közmajorkodási számadásokban fogja a’ május­ban kiadott rendelet­eik ’s­zik­kai szerint a’ legfelsőbb bíráskodást gyakorolni,az igazságügyi miniszter előterjesztésére, ő frissége a’kir. helytartó által, elnökül Stoff­er József, közbirákul pedig E­k­­­é­r Imre és F­odor Béla neveztettek ki. A’ ezéki segédek ügyében a’ minisztérium annyit ten , hogy a’mestereket és segédeiket fölös számmal bizottvány­­nyá alakitá egyezkedés végett a’ teendők iránt. Ha mege­gyezni nem tudnának,akkor a’ miniszter maga rendelkezen­­dik, addig is csendre inti az illetőket. Ez egyeztető bizott­­ványba, melly idén már öszszeülendő vala, a’minisztérium részéről Rombauer Tivadar, Fadgyas Pál, Csanády Ferencz, és Gyurkovi­cs Máté jelenendők meg. A’ könyvnyomtatókra nézve külön bizottvány alakít­tatott. Sikere ? Rovás. A’ czinegék tisztelegni mentenek a’bagolynak odújá­hoz.—A’bagoly kinyujtá utálatos körmeit, és rapsz! a’ czi­­negéket szegényeket igen megszabdalta.— Azóta a’ czine­gék buzogánynyal járnak az uri-utezában; a’bagoly pedig nem lévén biztos odújában, mint mondják, Komárom várába bujt el.—Itt is, ott is félelem. Múlt héten Budán egy tímár emberbőröket készittetett ki, hogy azokat a’nemzet történettárának szentelje , a’ ma­gyar nemzet iránti szeretete és tisztelete jeléül. A’ minisztérium egy alkalommal azt mondá, hogy Er­délyben az unió dolga jó lábon áll, — de tudjuk, hogy ennek három lába van.—A’magyar, meghiszszük, hogy jól áll, és az oláh is talán, de az a’ német, az rendesen görbén szokott állni. Ránczba kell szedni. Pesten a’ bőregerek öszszejöttek, ’s egy társaságot a­­lapitottak ezen czim alatt „Deutscher Klubb.“ A’ „forradalmi csarnok,“ néhai Fillinger kávéháza ne­vezetes metamorphosisokat szenved: „kártyázó szobái tanács­teremmé alakíttatnak át.“ Ez aztán méltó a’ forradalom fiai­hoz.—Ott,hol a’marczius előtti fiatalság pénzét elvesztegeté, ott a’martiusi és utáni észt fog nyerni:—lehet ő aztán pa­nasz reájuk?—Ha ez tovább is igy menne,úgy jöhet idő,hogy bizonyos intézetek honleány-nevelő intézetekké alakulnak át. Mikor az a’csetepaté volt Budán, egy akkora gránátos minta’ Mátra, egy akkora kis fiút kergetett mint egy csiga, és miután egy kapu alá szorította, a’ mangalétával infámi­­san megezirogatá. Ilyen hősök vitézeink.—Aztán még tu­dunk félni attól a’maroknyi orosztól?! Akkor szinte vagy húsz ember egy korcsmába mene­kült, de a’ korcsmáros (1*2. szám alatt) maga is mészáros lévén, kiverte őket, és a’ menekülni akarók közül egy keresz­tül is szaratott, több megpleziroztatott.— Ez a’ kocsmáros aligha­nem magyar vérből hurkát akart csináltatni.—A’ pesti polgárok pedig, az eszemadják, mondják, hogy aláírás útján fogják egy hét múlva az ifjuságot városunkból kikergetni.— A’ martiusi ifjúságot hálafejéből! — Szegény bécsiek és németek, ti olt künn azt mondjá­tok,hogy másodszor keilend meghódittanotok Magyarorszá­got. Azt tartom,előbb nekünk kell azt meghódittani és pedig épen másodszor. Legújabban hallatszik, hogy az oláh nép, melly a’ ma­gyar nemzet iránt rokonszenvet mutatott, jelenleg emissáriu­­sok által ellenünk és az unió ellen bujtogattatik , és pedig a’ legpiszkosabb eszközökkel, megvesztegetéssel támitgatással. —Ne mondjuk é erre azsámjertek ti édes bécsiek, jertek azon pár száz milliócskáért, mi elfogadunk titeket és bűnei­teket,—ugye, ezt fogjuk mondani. Az ifjúság engedvényt kapott önálló felfegyverkezésre. —És az ifjúság nem fegyverkezik.—Szó van elég, de tett nincs.—Hol vannak hát hazánkban a’tett emberei?Diogenes! add ide lámpádat, hadd keressem őket. — Nagygyá leszünk ! az előjelek nem csalnak. Lamar­tine a’franczia forradalom nagy férfi­as történetét nyolcz kötetben nyujjá a’ világnak; Nyári Albert pedig a’ nagy idők kis embereinek historikusa 1*2(olvasd: tizenkét) füzetben írja meg a’pesti forradalmat könyvárusának. „A’ minisztériumnak dőlnie kell.“ Ezt kiabálják napon­­ként egy tojásdad asztalon és körül. „Miért?“ kérdezi egy határtalan birodalmú vidéki vendég. — „Mert erélytelen, ha lesz, és tétlen, ha erélytelen.“ Riadok viszsza. „És miben áll tél­en erélytelensége?“— kérdeztelek újólag. Erre egy go­nosz nyelv következőket sugd: „mert az iparlovagi kereset kormányuk alatt tönkre jutott, és a’ hivatalok még sem ju­tottak az illetők kezeibe!“ — Ezek azonban csak titkos okok, a’ nyihányosak a’ nemzet nevében zengenek. — Ér­tettük ?! — Hm ! hm ! —­Népszerűség , minisztérium elleni ócsárlás. Bátorság—nagy száj. Nemzet­i elégületlen csoport. Respublica, semmivel bírás.­— Ezek a’ legújabb ideák­­ok haza! te mentve vagy, mert mind ez aegised alatt történik. Irodalmi uj­d­on­ság­o­k. A’ magyar irodalom-ter­jesztő társulat által kiadva e’ következő munkák jelentek meg: Kölcsey Ferencz nap­l­ója 1832—1833. nagy 8 rét. 173 lap. Ára I­it. 20 kr. A’ két magyar haza gyógyvizei és fürdő­­intézetei. Természettudományi pályamunka. Irta Török József orvos doktor 8r. 190. lap. Ara­­ ft. p.p. Garay J­á­n­os úja­bb v­ersei 1843—1847.nagy 8r. finom gépvelm­en, 288. lap. Ára? Ugyanott bizományban kaphatók: Kis természet. Irta Lukács Pál. Gyermekek számára. Ára? Eszmék a’ magyar tudományosság, aka­démia ’s iskola-ügy körül. Irta Tóth Lőrincz. Kor­szerű röpirat. Nagy 81. 78. lap. Ára ? Coriolanus, Shakespeare után angolból Petőfi Sán­dor. Ára l ft. p.p.— A’ nagy britt költő e’ műve ajánlatára elég a’ magyar közönség előtt a’ fordító neve. Tárnokszék és tárnoki törvényczikke­­lyek. Irta Kassay Adolf. 48 lapnyi füzetke. Ára 20 kr. p.p. Elkésett. — Végre megjelent: a’ Történeti névtár. Élet és jellemrajzok. Irta Vasvári Pál. I. füzet. Csák Máté arczké­­pével. Magyar Mihály költségén nyomva. Ára 40 kr.pp. — Nagy úr. 112 lap. E’ művet előlegesen is ajánljuk minden­ki figyelmébe. — Róla ’s még néhányról az említettek közöl rövid időn érdemlegesen szólni fogunk. 940 Vidéki mozgalmak N­ o nt b­ó 1. Tisztelt szerkesztő úr! Önnek ’s közelebbről ön honfi levelezőjének, ki ebeli tisztét, mellyet egy év előtt már viselni szerencsém volt, önként reám visszaruházás—en­­gedelméből: szabadságot veszek magamnak a’ „Jelenkort“ Hontbéli tudósításokkal időszakonként ellátni'") Határozott elvem most is az, melly mindig vala. Szabadság a’ leg­kiterjedtebb értelemben, de alkotványos formáit között, alkot­­ványos biztosítékok mellett; ’s valamint egy részről a’szűk­keblű önzésnek’s tespedő maradásnak (mellyről azonban há­la istennek­ már szó is alig lehet) gyűlölője, támadója, ’s te­hetségemhez képesti ostora, úgy más részről a’ nyegleség,­­állelkesülés,­ ’s szerepvadászat miatti káros elragadtatások­nak is kárhoztatója vagyok,még pedig ugyanazon egy indok­ból, mert mindkettő veszélyezteti a’ szabad­ságot. — E’ kitérés után engedje ön, hogy a’ tegnapi gyűlést röviden öszszefoglaljam. Május 4dike volt azon nap, melly Honnban a’ közös szabadság verőfényében először ragyogott; dicső nap! dicső jelentőségénél, dicső azon higgadt nyuga­lomnál, azon példás rendnél fogva, mellyel megünnepelte­­tett. Uraim! a’ nép érettebb a’ szabadságra, mint gondolá­tok! . ..Nemesek (értem az eddigi kiváltságosakat) a’ szű­rösek osztályából igen kevés számmal jelentek meg, annál számosabban a’ helységek képviselői — középszámmal ötöt lehetne egyegy helységre venni,— többen közülök zászlók­kal, ’s nagy részben nemzeti szalagokkal ékesítve. A’ gyűlés szabad ég alatt, a’ megye udvarán tartatott, mellynek tárgyai következők valának: követjelentés a’ lefolyt országgyűlésről Kalocsa által előadva ’s felolvasva, melly azoknál, kik azt megérték ’s felfogák, jó hatást tett. A’ törvények kihirdetése, mellyek közül a’ népet különösebben nem érdeklőknek csak" czimet olvastattak fel. Megbecsülhetlen szolgálatot tett e’ tör­vények felolvasásánál I­v­án­k­a Zsigmond polgártársunk, ki azokat, közkívánatra,minden részleteikben népszerű, világos, szabatos magyarázattal kiséré,’s a’jelenvoltaknak számos íz­ben kitört tetszését, megelégedését aratá. Szerencsés tapin­tattal jellemzé uj kormányzóinkat a’ minisztereket egyenként és név szerint; lelkesen adá elő minden polgárnak a’ hon ’s király iránti kötelességeit,’s midőn általjában a’ szabadságot, mellyet uj polgártársak nyerőnek, nekik egész nagyszerűsé­gében feltárá, nem mulasztá el az ezzel járó mindannyiunk­kal közös kötelességeket is minden ámítás nélkül előadni, ’s őket, kivonatukra, a’ szőllőkized, irtványok, nem úrbéri zsel­lérek, kir. haszonvételek ’stb. iránt felvilágosítani. A’megyének v­álasztó kerületekrei osztása lévén sző­nyegre, a’ választás főhelyeiül Ipolyság, Szalka, és Németi állapíttattak meg. Ez utóbbi ellenében két más kívánat is me­rült fel. Némellyek t. i. különösen a’ báthiak Báthot, mások különösen a’ bakabányaiak Bakabányát kívánták, azonban a’ többség a’ sokkal czélszerűbb Németi mellett nyilatkoz­taté ki magát. — Említést érdemel ezután elnökleti alispán Majthényi Lászlónak volt párttársai, ’s baráti nevében is tett lelkes nyilatkozata, melly szerint a’ fenálló uj alkotvány ’s ennek kezelői a’ minisztereknek minden kitelhető módoni támogatását ’s törekvéseikben­ elősegítését hazanyi szent kö­telességnek vallván, mindazokat,kik a’ törvény ’s nemzet ál­tal megállapitott rendnek ellene dolgoznának, a’ közhaza á­­rulóiul bélyegezte.A’belügyminiszteri terjedelmes utasítóren­­deletnek felolvasása után az állandó bizottvány számos minden osztályból érdekelt tagokban állapíttatott meg, melly a’ me­gye benső ügyeinek további rendezését intézendő Végre volt honi főpénztárnok Udvardy Sándor halálozása következté­ben az ezen állomásra főispán nemlétében alispánilag jelölt Laszkány Lajos és H­orváthy Kálmán közül az előbbi—a ki már előtti időkben is több évig dicséretesen ’s nagy pontossággal viselte e’ hivatalt—általán­os többséggel választatott meg. Ennyi a’nagy nap eredményeiről.—Megyénkben minden csen­des, a’ nemesség, még a’ legházsártosabbnak tartott­ közsé­gekben is dicséretesen simul a’ néphez, mellyel eddig olly szívesen érezteté felsőbbségét, de minek bizonnyal nem any­­nyira,mint az institutiók voltak oka, csak a’ nemzetőrség é­­letbeléptetése meg újólag aluszékonyan. Pajor István: Turóczmegye. Május 5. Kettős ünnepélynek szol­gált alkalmul a’ tegnapi népközgyülés. Eegyelőre ugyan Ré­­vay Simon báró, mint ujdon kinevezett főispán, hivatalába legőszintébb örömnyilványitások közepett igtattatott; kinek tartalomdús beszédére Sándor Károly főjegyző’s a’ nép ne­vében tót nyelven Lüge József üdvözlőleg válaszolván, azután az alkotott uj törvények hirdettettek ki, ’s közkívánatra tótul is megfejtettek. Vége lévén a’ kihirdetésnek, a’ választóke­rületek ’s azok főhelyei állapíttattak meg; ugyszinte a’ közép­ *) Ezen szives ajánlkozást örömmel fogadjuk. Szerk.

Next