Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-01-16 / 7. szám
Előfizetni elkészeknek teljes számú példánynyal szolgálhat még a’ szerkesztőség. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Megtiszteltetések és előléptetések. Országgyűlés: kerületi tanácskozások a’ magyar nyelv- és nemzetiségről; petitiók, a’ verificationalis választvány jelentése ’stb. Budapesti napló. — Törvényhatóságok: Heves és külső Szolnok vgye országos utasítási és közgyűlése.) Külföld. (Ausztria , Amerika, Francziaország, Németország, Olaszország .) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ’s ap. kir. fels. az erdélyi udv. főkanczellárhoz küv. legfelsőbb kéziratos levelet méltóztatott legkegyelm. intézni: ,Kedves K. Jósika! A’közelebb lefolyt erdélyi országgyűlés alatt olly lényeges szolgálatokat tett ön nekem ’s az országnak, hogy én ezen alkalommal, midőn az említett üdvös állapot előmozdítására különös hatálylyal munkált férfiak iránt méltánylásom bizonyitványit adom, egyszersmind örömmel nyilatkoztatom ki teljes megelégülésemet önnek sikerrel koronázott fáradozásai iránt.“ Bécs, január 10én 1848. Ferdinand. (3 cs.’s ap. kir. felsége f.helyén kelt saját kézirata folytán Teleki József gróf erdélyországi kormányzót az ausztriai cs. Leopoldrend nagy keresztjével,—ugyanakkor az erdélyi országgyűlés elnökét b. Kemény Ferencz b. tit. tan. az ausztriai Leopoldrend középkeresztjével; gr. Lázár László tartományi kanczellárt és Bedeus József főtartományi biztost bel.titkos tanácsosi czimmel; — dobokai főispán és kormányszéki tanácsos b. Jósika Lajost sz. Istvánrend kis keresztjével; alsó-fejérmegyei főispán b. Bánffy Miklóst és kir. hivatalos gr. Bethlen Domokost az ausztriai cs. Leopoldrend kiskeresztjével, erdélyi törv.széki ülnök Szentiványi Dánielt és középszolnoki alispán Bálint Eleket kir.tanácsosi czimmel díjmentesen diszesiteni — Szamosujvár város volt országgyűlési követét Jakab Bogdánt pedig Erdélyország nemesei közé igtatni legkegy. méltóztatott. A’ rm. magy. kir. udv. kamara Déry István előléptetése által ürességbejött muhii kamrai ispánságra Markovich Imre diósgyőri kamrai ispánt saját kérelmére helyezte át; a’ turdosini sórivatalnál megürült mázsálói állomásra Gyurcsik Károly ottani díjtalan gyakornokot; a’szigeti só-szállitó hivatalnál megürült első mázsamesteri állásra Szentgály János másod mázsamestert ’s ennek helyére Bajzáth Andor nyugalmazott szállító tisztet ’s végre az ó-kemenczei erdőszi állomásra Pokorny Antal gyakornokot alkalmazá. ORSZÁGGYŰLÉS. 31. kerületi ülés január 8an kezd, 92 órakor. Elnökök: Szentiványi Ödön (Liptóm. k.) és Szentiványi Károly (Gömör m. k.) Jegyző: Szabó M. (Vasm. k.) (Tárgy: magyar nyelv és nemzetiség.) A tegnapi országos ülés határozatából viszszautasított magyar nyelv és nemzetiségi ügynek újólag tárgyalása végett nyittatván meg ezen kerületi ülés, ez a 110 p ek Lajos (Szerém. k.) hivatkozva újabban nyert utasítására és az 1715: 120. tcz említése mellett vitatja, hogy a’nyelv dolgábani intézkedés joga a’kapcsolt részekre nézve azok tartományi gyűlését illeti, mi okból a’ m. nyelv tárgyábanit javaslatot nem kívánja kiterjesztetni a’kapcsolt részekre. Illy értelemben nyilatkoznak,egymásután szót emelve, Károlyváros, Pozsega és Varasd városok követei, kik az 1844. 2. tcz. által eléggé biztosítva látván a’magyar nyelvet a’ kapcsolt részekben, az előfekvőjavaslatban a’ kapcsolt részekre vonatkozó új rendelkezéseket ellenzik.Mire Jr* Elnökség: Javasolván, hogy sonkint tárgyaltatnék a’javaslat.—Bó n i s Samu (Szabolcs m. k.) előbb a’ fölirási javaslatot óhajtaná fölvétetni,hogy a’ netaláni egyes kivonatok azonnal előterjesztethessenek, miután többfélét helybenhagyás nyilványittatott, kerületi jegyző fölolvasá a’ fölirási javaslatot. Többen: „maradjon, maradjon.“ Lónyay Gábor (Zemplén m. k.)megjegyzi, hogy ezen fölirási javaslat szerkezetének változnia kell, mihelyt a’ törvény nem marad általányosságban; egyébiránt nagy kérdés: vájjon lehet e általányos törvényt hozni ? Goldbrunner Sándor (Selmeczvsi k.) megérintvén a’javaslataikát, a’ magyar mint oktatási nyelvet illetőleg kivételt kívánna tenni a’ selmeczi bányász-akadémiára nézve, miután egyrészről a’ bányatanokban a’ magyar nyelv még eléggé kiművelve nincsen , más részről pedig ez intézetnek, mellyet minden nemzetiségbeliek,németek, fran Cziák, schweiziak, sőt amerikaiak is látogatnak, tekintélye, Ikre és hatása csökkenne, de azon pénz is, mellyet eddig a’ külföldi tanulók az országba hoznak, minthogy ezek a’ m. nyelv által elzáratnának, hazánkra nézve elveszne. Elnökség: „Legjobb lenne Pestmegye követe tegnap előadott kivonatai nyomán folytatni a’ tanácskozást.“ Kossuth Lajos egyetértvén Szabolcs m. követével, miszerint az egyes kivánatok ez alkalommal volnának előadandók, az imént szólott selmeczvárosi követhez fordulva a’ dolog siettetése szempontjából is, bizonyos rendet kívánna tartani, és a’javaslat 3. §át csak majd, mikor sorra kerül, tárgyaltatni. A’ zempléni követ fönebbi beszédére megjegyzi szóló, mikint egyes kivánatok a’ törvény általányosságban leendő szerkesztésének útját nem állják, mert vagy sérelemképen adatnak elő, és akkor a’ felírás motivatiójául szolgálhatnak, vagy pedig inditványi alakban ’s ez esetben a’magyar nyelv általányos behozatalát rendelő törvényben szinte czélt érnek. Szólónak is vannak egyes kivánatai, vagyis inkább sérelmei e’ tárgy körül; és pedig következők: 1) hogy az 1844. 2ik t.cz. 9ik §a ellenére az oktatási nyelv nem mindenütt magyar; 2) hogy a’ magyar nyelv a’ határőrvidéken nem bir diplomatikai tekintéllyel és nem tanitlatik. 3)végre, hogy a’ magyar nyelv terjesztésére czélzó társulatok a’ kormány részéről eltiltattak. Orgyay Titusz (Pozsony m. k.) nincs azon helyzetben, hogy küldési részéről olly eseteket terjeszthetne elő, mellyek világos törvények megsértésére mutatnának, csak annyit vél megemlitendőnek,hogy ezenfelül a’kormány által mi sem létetett, de igenis tapasztaltatnak hátralépések, mint ezt a’ sóhivataloknál létező német czédulák tanusitják.Egyébiránt szóló Pestmegye követével, az általa felhozott három rendbeli sérelemre nézve egyetért, azonfölül csak azt kívánja megemlíttetni, hogy a’ görög n. e. vallásuak valláskönyvei országos költségen magyarra fordiltassanak. Justh József (Turócz m. k.) megnyugszik a’felírás általányos szerkezetében annál is inkább, minthogy az általányosság már határozattá is lett. Lónyay M. (Beregm. k.) és Balogh K. (Győrm. k.) szinte az általányos felírás mellett akarnak maradni. Bőnis L. (Szabolcsm. k.) felszólalni készül. Elnökség: „Tán szavazni lehetne: vájjon általányos legyen e a’ felírás vagy nem?“ — Bőn is S. (Szabolcs m. k.) Figyelmeztetvén az elnökséget, hogy jövőre szavát ketté ne vágja végzés kimondásával, úgy tartja, hogy épen a’felirásban volna helye a’ részletek elősorolásának, azért ’s miután már legelőször is az határoztatok, hogy a’felirás részletben, a’ 1.javaslat pedig általányosságban legyen szerkesztve, a’ legelső végzést fenkivánván tartani, a’ részletes kivánatoknak feliráslag leendő előterjesztése mellett szavaz. Simon J. (Soprony m. k.) Bajos helyzetben látja magát reciprocitás iránt tett indítványára nézve, miután, noha illőnek tartotta volna, hogy arról a’ felírásban említés legyen, ez indítványától dec. 22 én elállott a’ rr. kivánatára, kik szólót azzal az egyes kivánatok előterjesztése alkalmára utasították. Azért szóló most, nem tudván mi okból utasittatott tulajdonkép a’ kerületbe viszsza ezen ügy,minthogy kivánatát az országos ülésben el nem mondhatta,kéri a’rr.ket,mondanák meglehető indítványát, a’ nélkül hogy szerénytelenségről vádoltathassék, most előadni? ha igen, úgy szóló előterjesztendi azt. Biró Imre (Arad m. k.) előadja kivonatát, miszerint az aradi oláh praeparandiákban a’ magyar nyelv használtassák. Kövér G. (Hajduker. k.) Hajlandó volna ugyan a’felírást általánosságban szerkesztve elfogadni, de attól tart, hogy ez által gyakorlatilag nem fejtethetnek ki eléggé az egyes esetek,’s csak papiroson marad a’ törvény. Kíván tehát részletekbe bocsátkozni annál inkább, minthogy küldőinek is vannak egyes kivánataik: igy a’ görög n. e. vallási könyvek magyarra fordíttatása, a’ hivatalos hirdetvényeknek kizárólag magyar lapokba igtatása és a’ magyar közirású pecsétek általányos használása. Tarnóczy Kázmér (Nyitram. k.) Kivánvámhogy a’ kerületi ülések tekintélye megovassék, az uj praxist, minélfogva e’ tárgy ismét a’ kerületi ülésbe hozatott viszsza, nem helyeselheti; mert hova vezetne az, hogy ha egyik pártnak indítványa megbukik, az a’ tárgynak újabb fölvételét követelhetné. A’ kerületi határozatnak sérthetlenül kell állani, vagy ha egyik pártnak szabad azt megsérteni, úgy a’másiknak is szabad. Ennélfogva, miután a’ fölirás általányossága már határozatba ment, szóló Turóczmegye követével kezet fogván a’szerkezetet változatlanul kívánja megtartatni. Ellenben Asztalos Pál (Mármaros 5.) sikert óhajtván,a’ fölirás részletessége mellett szavaz. Justh József (Turócz m. k.) Az ügy mostani stádiumában meggyőződik arról, mikép csakugyan igazsága volt, midőn mondá, hogy e’ tárgyat, fontossága miatt, pár óra alatt eldönteni nem lehet. Most az a’ kérdés, vájjon megtartatik e általányos szerkezetében a’fölirási javaslat?“ — Szentkirályi Móricz (Pest m. k.) Azok kivánata, kik e’ tárgyat a’ kerületi ülésbe viszszahozatni javasták, igen méltányos volt;mert a’ kerületi ülésben nagyon sietvén,a’fr. a’ fölirás főelveihez nem is szólottak,hanem mindjárt a’szerkezethez, és ez okból az ügy még kimerítve nem volt.Tegnap mi sem határoztatván érdemleg,a’ dolog viszszaesik maga eredetére; min nem kell bámulni, miután múlt országgyűlésen is többféle szerkezet készíttetett a’ magyar nyelv körül. De szóló nem hiszi, hogy e’ viszszavétel által a’ kerületi ülés tekintete megsérült volna, mert csak abban van a’ főkérdés, hogy végtére miben állapodnak meg a’ ik.Ennélfogva szóló elfogadja a’ szerkezetet, a’ mint van, de ha valaki azt keveselné és többet kíván, ahoz áll; ha részletek kívántatnak, szóló szívesen áll el javaslatától és beléegyezik. Elnökség: Most tán már szavazhatnánk. Gr. Forgách Ágoston (pozsonyi kapt. k.) Egyetértvén Nyitramegye követével, uj országgyűlési praxisnak tartja, hogy valamelly tárgy az országos üléstől minden ok nélkül elvonathassék, és a’ kerületi ülésbe utasittathassék, mit óvás nélkül elhallgatnia nem lehet. Illy eljárás megfosztja az országos üléseket eddigi kevés tekintetöktől is,és nagy idővesztéssel jár. Szóló tehát nem kíván részletes fölirást. Ducinovics Sándor (eperjesi g. e.kapt. k.) A’görög e. valláskönyvek magyarra fordíttatását, sőt lithurgiábani használhatóját lehetségesnek ugyan, de nem tartja rögtön létesithetőnek, mert ehez még canonisatio szükséges, melly a’római szentszék által helybenhagyandó. Azért szóló nemcsak az érintett könyvek magyarra fordításába egyezik, hanem azt is kívánná, hogy a’törvényhozás intézkednék, miszerint e’ könyvek cannonizáltatása, azok használhatóvá tétele végett, a’ kormány befolyásával eszközöltessék. Sebestyén Gábor (Veszprém m. k.) következetes akarván maradni általányos felíráshoz járul.— Babarczy Antal(Csongrád m. k.)megemlíti, mikint ő azt kívánta volt, hogy a’ részletek tárgyalása után szerkesztessék a’felírás, de ekkor a’többség által elüttetett, most Pestmegye ismét részletesen akarja, miért is e’ tárgy a’ kerületi ülésbe viszszahozatott. De ezen eljárást szóló nem fogja fel ’s ez okból Nyitramegye követével szavaz. Bón is Samu (Szabolcs m. k.) Nem Pestmegye, hanem szóló részéről kivántatott a’ részletesség. De szóló ez eljárásban újat nem talál, mert ez már sokszor igy történt; egyébiránt ha ezen praxis olly veszedelmes,miért nem szólalt fel tegnap a’ pozsonyi kapt. követe? a’ tett óvásra szóló megjegyzi, hogy contradictione nihil obstante az ügy bizony tárgyaltatni fog. Kossuth Lajos csudálatosnak tartja, hogy a’pozsonyi kápl. követe leczkézni akarja e’táblát, pedig a’ diaetalis praxis azon kalendáriomból nem tűnik ki, mellyben a’ czimzetes püspökök állanak, de annak ismerete a’sz.lélek inspiratiójából sem szereztethetik meg. Szóló a’ nyitrai követ véleményében nem osztozik, miután nem egyszer történt már, hogy midőn a’ vélemények az országos ülésben annyira divergálnak , hogy egyezség nem egy hamar reméllhető, — a’ tárgy bővebb megvitatás végett kerületi ülésre hagyatik. Egyébiránt itt szem előtt kell tartani, mikép nem elvi kérdés forog fen, a’ kk. és rr. pártszinezet nélkül mindnyájan kívánják a’ m. nyelv terjedését, — hanem csak a’ létesítés módja van kérdésben. Szóló a’ részletességre nézve elégségesnek tartja az 1843ki dec. lről és 1844. nov. 8ról tett felirásokrai hivatkozást, mint ezt a’ felírási javaslat mutatja, egyébiránt mindenkinek egyes kivonatát is kész volna teljesíteni. — Lónyay Gábor (Zemplén) Szeretné tudni, miért hozatott viszsza tulajdonkép ez ügy a’ kerületi ülésbe; ha azért, hogy némelly egyes kivánatok előadathassanak, szóló a’ kerületi ülések tekintete megóvására kimondatni kívánná,hogy az előbbi határozat alapul fentartatik. Zsarnay Imre (Tornám, k.) Tekintvén, miként kellett a’ nemzetnek előbbi években nyelve és nemzetisége miatt küzdeni; miként ez ügy körül mindig csak egyes kérelmek és előterjesztésekre szoritkozott, szóló nem kíván az előbbi országgyűlések nyomán maradni, az általánosság elvét pártolja ’s úgy tartja, hogy e’ mellett a’ nemzetre nagyobb nyereség háramlik. Azért is kíván általános felírást és törvényt, mert nemcsak a’ nyelv, hanem a’ nemzetiség is van benne érdekelve. 7 ik szám 1848. PEST vasárnap január 16kán M ■ , —i^=T"^T^r=^éevszer. t. i a* J c 1 é n k o r vasárnap kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy íven. Előfizethetni helyben 7 szer- Sf-fködöt aj posnál un. utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyfaház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kivánkesztos kiadó tulajabécsi csatópostahivatal utjan történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenfele hirdetveny fölvétetik ’s pontosan es jutányosan kezdltetik.