Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-01-16 / 7. szám

Előfizetni elkészeknek teljes számú példánynyal szolgálhat mé­g a’ szerkesztőség. FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Megtiszteltetések és előlép­tetések. Országgyűlés: kerületi tanácskozások a’ magyar nyelv- és nemzetiségről; petitiók, a’ verificationalis választvány jelentése ’stb. Budapesti napló. — Törvényhatóságok: Heves és külső Szol­nok vgye országos utasítási és közgyűlése.) Külföld. (Ausztria , Amerika, Francziaország, Németország, Olaszország .) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ’s ap. kir. fels. az erdélyi udv. főkanczellárhoz küv. legfelsőbb kéziratos levelet méltóztatott legkegyelm. intézni: ,Kedves K. Jósika! A’közelebb lefolyt erdélyi országgyűlés alatt olly lényeges szolgálatokat tett ön nekem ’s az országnak, hogy én ezen alkalommal, midőn az említett üdvös állapot előmozdí­tására különös hatálylyal munkált férfiak iránt méltánylásom bizonyitványit adom, egyszersmind örömmel nyilatkoztatom ki teljes m­egelégü­lésemet önnek sikerrel koronázott fáradozásai iránt.“ Bécs, január 10én 1848. Ferdinand. (3 cs.’s ap. kir. felsége f.he­lyén kelt saját kézirata folytán Teleki József gróf erdélyországi kormányzót az ausztriai cs. Leopoldrend nagy keresztjével,—ugyanakkor az erdélyi ország­gyűlés elnökét b. Kemény Ferencz b. tit. tan. az ausztriai Leo­poldrend középkeresztjével; gr. Lázár László tartományi kan­­czellárt és B­e­d­e­u­s József főtartományi­ biztost bel.titkos taná­csosi czimmel; — dobokai főispán és kormányszéki tanácsos b. Jósika Lajost sz. Istvánrend kis keresztjével; alsó-fejérme­­gyei főispán b. B­á­n­ffy Miklóst és kir. hivatalos gr. Bethlen Domokost az ausztriai cs. Leopoldrend kiskeresztjével, erdélyi törv.széki ülnök Szenti­ványi Dánielt és középszolnoki alis­pán B­álint Eleket kir.tanácsosi czimmel díjmentesen diszesi­­teni — Szamosujvár város volt országgyűlési követét Jakab Bogdánt pedig Erdélyország nemesei közé igtatni legkegy. mél­­tóztatott. A’ rm. magy. kir. udv. kamara D­éry István előlépteté­se által ürességbejött muhii kamrai ispánságra Markovich Imre diósgyőri kamrai ispánt saját kérelmére helyezte át; a’ tur­­dosini sórivatalnál megürült mázsálói állomásra G­y­u­r­c­s­i­k Ká­roly ottani díjtalan gyakornokot; a’szigeti só-szállitó hivatalnál megürült első mázsamesteri állásra Szentgály János má­sod mázsamestert ’s ennek helyére Bajzáth Andor nyugal­mazott szállító tisztet ’s végre az ó-kemenczei erdőszi állomásra P­o­k­o­r­n­y Antal gyakornokot alkalmazá. ORSZÁGGYŰLÉS. 31­­. kerületi ülés január 8an kezd, 9­­2 óra­kor. Elnökök: Szentiványi Ödön (Liptóm. k.) és Szentiványi Károly (Gömör m. k.) Jegyző: Szabó M. (Vasm. k.) (Tárgy: magyar nyelv és nemzetiség.) A­ tegnapi országos ülés ha­tározatából viszszautasított magyar nyelv és nemzetiségi ügy­nek újólag tárgyalása végett nyittatván meg ezen kerületi ülés, e­z a 110 p e­k Lajos (Szerém. k.) hivatkozva újabban nyert utasítására és az 1715: 120. tcz említése mellett vitat­ja, hogy a’nyelv dolgábani intézkedés joga a’kapcsolt ré­szekre nézve azok tartományi gyűlését illeti, mi okból a’ m. nyelv tárgyábanit javaslatot nem kívánja kiterjesztetni a’kap­­csolt részekre. Illy értelemben nyilatkoznak,egymásután szót emelve, Károlyváros, Pozsega és Varasd városok követei, kik az 1844. 2. tcz. által eléggé biztosítva látván a’magyar nyelvet a’ kapcsolt részekben, az előfekvő­­javaslatban a’ kapcsolt részekre vonatkozó új rendelkezéseket ellenzik.Mire Jr* Elnökség: Javasolván, hogy sonkint tárgyaltatnék a’­­javaslat.—B­ó n i s Samu (Szabolcs m. k.) előbb a’ fölirá­­si javaslatot óhajtaná fölvétetni,hogy a’ netaláni egyes kivo­­natok azonnal előterjesztethessenek, miután többfélét hely­benhagyás nyilványittatott, kerületi jegyző fölolvasá a’ fölirási javaslatot. Többen: „maradjon, maradjon.“ L­ó­n­y­a­y Gábor (Zemplén m. k.)megjegyzi, hogy e­­zen fölirási javaslat szerkezetének változnia kell, mihelyt a’ törvény nem marad általányosságban; egyébiránt nagy kér­dés: vájjon lehet e általányos törvényt hozni ? Goldbrunner Sándor (Selmeczvsi k.) megérint­vén a’­­javaslat­aik­­át, a’ magyar mint oktatási nyelvet il­letőleg kivételt kívánna tenni a’ selmeczi bányász-akadé­miára nézve, miután egyrészről a’ bányatanokban a’ magyar nyelv még eléggé kiművelve nincsen , más részről pedig ez intézetnek, mellyet minden nemzetiségbeliek,németek, fran­ Cziák, schweiziak, sőt amerikaiak is látogatnak, tekintélye, Ik­re és hatása csökkenne, de azon pénz is, mellyet eddig a’ külföldi tanulók az országba hoznak, minthogy ezek a’ m. nyelv által elzáratnának, hazánkra nézve elveszne. Elnökség: „Legjobb lenne Pestmegye követe teg­nap előadott kivonatai nyomán folytatni a’ tanácskozást.“ Kossuth Lajos egyetértvén Szabolcs m. követével, miszerint az egyes kivánatok e­z alkalommal volnának elő­adandók, az imént szólott selmeczvárosi követhez fordulva a’ dolog siettetése szempontjából is, bizonyos rendet kíván­na tartani, és a’­­javaslat 3. §át csak majd, mikor sorra kerül, tárgyaltatni. A’ zempléni követ fönebbi beszédére megjegyzi szóló, mikint egyes kivánatok a’ törvény általányosságban leendő szerkesztésének útját nem állják, mert vagy sére­lemképen adatnak elő, és akkor a’ felírás motivatiójául szol­gálhatnak, vagy pedig inditványi alakban ’s ez esetben a’ma­gyar nyelv általány­os behozatalát rendelő törvényben szinte czélt érnek. Szólónak is vannak egyes kivánatai, vagyis inkább sérelmei e’ tárgy körül; és pedig következők: 1) hogy az 1844. 2ik t.cz. 9ik §a ellenére az oktatási nyelv nem min­denütt magyar; 2) hogy a’ magyar nyelv a’ határőrvidéken nem bir diplomatikai tekintéllyel és nem tanitlatik. 3)végre, hogy a’ magyar nyelv terjesztésére czélzó társulatok a’ kor­mány részéről eltiltattak. Or­g­y­ay Titusz (Pozsony m. k.) nincs azon helyzetben, hogy küldési részéről olly eseteket terjeszthetne elő, mellyek világos törvények megsértésére mutatnának, csak annyit vél megemlitendőnek,hogy ezenfelül a’kormány által mi sem lé­tetett, de igenis tapasztaltatnak hátralépések, mint ezt a’ só­­hivataloknál létező német czédulák tanusitják.Egyébiránt szóló Pestmegye követével, az általa felhozott három rendbeli sé­relemre nézve egyetért, azonfölü­l csak azt kívánja megemlít­­tetni, hogy a’ görög n. e. vallásuak valláskönyvei országos költségen magyarra fordiltassanak. Justh József (Turócz m. k.) megnyugszik a’felírás ál­talányos szerkezetében annál is inkább, minthogy az általá­nyosság már határozattá is lett. L­ó­n­y­a­y M. (Beregm. k.) és Balogh K. (Győrm. k.) szinte az általányos felírás mellett akarnak maradni. Bőn­is L. (Szabolcsm. k.) felszólalni készül. Elnökség: „Tán szavazni lehetne: vájjon általányos legyen e a’ felírás vagy nem?“ — Bőn is S. (Szabolcs m. k.) Figyelmeztetvén az elnök­séget, hogy jövőre szavát ketté ne vágja végzés­ kimondásá­val, úgy tartja, hogy épen a’felirásban volna helye a’ részle­tek elősorolásának, azért ’s miután már legelőször is az ha­tároztatok, hogy a’felirás részletben, a’ 1.javaslat pedig álta­lányosságban legyen szerkesztve, a’ legelső végzést fen­­kivánván tartani, a’ részletes kivánatoknak feliráslag leendő előterjesztése mellett szavaz. Simon J. (Soprony m. k.) Bajos helyzetben látja magát reciprocitás iránt tett indítványára nézve, miután, noha illőnek tartotta volna, hogy arról a’ felírásban említés legyen, ez in­dítványától dec. 22 én elállott a’ rr. kivánatára, kik szólót az­zal az egyes kivánatok előterjesztése alkalmára utasították. Azért szóló most, nem tudván mi okból utasittatott tulajdonkép a’ kerületbe viszsza ezen ügy,minthogy kivánatát az országos ülésben el nem mondhatta,kéri a’rr.ket,mondanák meglehet­ő indítványát, a’ nélkül hogy szerénytelenségről vádoltathassék, most előadni? ha igen, úgy szóló előterjesztendi azt. Biró Imre (Arad m. k.) előadja kivonatát, miszerint az aradi oláh praeparandiákban a’ magyar nyelv használtassák. Kövér G. (Hajduker. k.) Hajlandó volna ugyan a’fel­írást általán­osságban szerkesztve elfogadni, de attól tart, hogy ez által gyakorlatilag nem fejtethetnek ki eléggé az egyes esetek,’s csak papiroson marad a’ törvény. Kíván tehát részletekbe bocsátkozni annál inkább, minthogy küldőinek is vannak egyes kivánataik: igy a’ görög n. e. vallási könyvek magyarra fordíttatása, a’ hivatalos hirdetvényeknek kizárólag magyar lapokba igtatása és a’ magyar közirású pecsétek ál­talányos használása. Tarnóczy Kázmér (Nyitram. k.) Kivánvámhogy a’ kerületi ülések tekintélye megovassék, az uj praxist, minél­fogva e’ tárgy ismét a’ kerületi ülésbe hozatott viszsza, nem helyeselheti; mert hova vezetne az, hogy ha egyik pártnak indítványa megbukik, az a’ tárgynak újabb fölvételét köve­telhetné. A’ kerületi határozatnak sérthetlenül kell állani, vagy ha egyik pártnak szabad azt megsérteni, úgy a’másik­­nak is szabad. Ennélfogva, miután a’ fölirás általányossága már határozatba ment, szóló Turóczmegye követével kezet fogván a’szerkezetet változatlanul kívánja megtartatni. El­lenben As­z­ta­los Pál (Mármaros 5.) sikert óhajtván,a’ föl­irás részletessége mellett szavaz. Justh József (Turócz m. k.) Az ügy mostani stádiu­mában meggyőződik arról, mikép csakugyan igazsága volt, midőn mondá, hogy e’ tárgyat, fontossága miatt, pár óra alatt eldönteni nem lehet. Most az a’ kérdés, vájjon meg­tartatik e általányos szerkezetében a’fölirási javaslat?“ — Szentkirályi Móricz (Pest m. k.) Azok kivánata, kik e’ tárgyat a’ kerületi ülésbe viszszahozatni javasták, igen méltányos volt;mert a’ kerületi ülésben nagyon sietvén,a’fr. a’ fölirás főelveihez nem is szólottak,hanem mindjárt a’szer­­kezethez, és ez okból az ügy még kimerítve nem volt.Teg­­nap mi sem határoztatván érdemleg,a’ dolog viszszaesik ma­ga eredetére; min nem kell bámulni, miután múlt országgyű­lésen is többféle szerkezet készíttetett a’ magyar nyelv kö­rül. De szóló nem hiszi, hogy e’ viszszavétel által a’ kerüle­ti ülés tekintete megsérült volna, mert csak abban van a’ főkérdés, hogy végtére miben állapodnak meg a’ ik.Ennél­fogva szóló elfogadja a’ szerkezetet, a’ mint van, de ha va­laki azt keveselné és többet kíván, ahoz áll; ha részletek kí­vántatnak, szóló szívesen áll el javaslatától és beléegyezik. Elnökség: Most tán már szavazhatnánk. Gr. Fo­r­gách­ Ágoston (pozsonyi kapt. k.) Egyetért­vén Nyitramegye követével, uj országgyűlési praxisnak tart­ja, hogy valamelly tárgy az országos üléstől minden ok nél­kül elvonathassék, és a’ kerületi ülésbe utasittathassék, mit óvás nélkül elhallgatnia nem lehet. Illy eljárás megfosztja az országos üléseket eddigi kevés tekintetöktől is,és nagy idő­vesztéssel jár. Szóló tehát nem kíván részletes fölirást. Ducinovics Sándor (eperjesi g. e.kapt. k.) A’gö­rög e. valláskönyvek magyarra fordíttatását, sőt lithurgiá­­bani használhatóját lehetségesnek ugyan, de nem tartja rög­tön létesithetőnek, mert ehez még canonisatio szükséges, melly a’római szentszék által helybenhagyandó. Azért szóló nemcsak az érintett könyvek magyarra fordításába egyezik, hanem azt is kívánná, hogy a’törvényhozás intézkednék, miszerint e’ könyvek cannonizáltatása, azok használhatóvá tétele végett, a’ kormány befolyásával eszközöltessék. Sebestyén Gábor (Veszprém m. k.) következetes akarván maradni általányos felíráshoz járul.— Babarczy Antal(Csongrád m. k.)megemlíti, mikint ő azt kívánta volt, hogy a’ részletek tárgyalása után szerkesztes­­sék a’felírás, de ekkor a’többség által elüttetett, most Pest­megye ismét részletesen akarja, miért is e’ tárgy a’ kerüle­ti ülésbe viszszahozatott. De ezen eljárást szóló nem fogja fel ’s ez okból Nyitramegye követével szavaz. B­ó­n i­s Samu (Szabolcs m. k.) Nem Pestmegye, hanem szóló részéről kivántatott a’ részletesség. De szóló ez eljá­rásban újat nem talál, mert ez már sokszor igy történt; e­­gyébiránt ha ezen praxis olly veszedelmes,miért nem szólalt fel tegnap a’ pozsonyi kapt. követe? a’ tett óvásra szóló megjegyzi, hogy contradictione nihil obstante az ügy bizony tárgyaltatni fog. Kossuth Lajos csudálatosnak tartja, hogy a’pozso­nyi kápl. követe leczkézni akarja e’táblát, pedig a’ diaetalis praxis azon kalendáriomból nem tűnik ki, mellyben a’ czim­­zetes püspökök állanak, de annak ismerete a’sz.lélek inspira­­tiójából sem szereztethetik meg. Szóló a’ nyitrai követ véle­ményében nem osztozik, miután nem egyszer történt már, hogy midőn a’ vélemények az országos ülésben annyira di­vergálnak , hogy egyezség nem egy hamar reméllhető, — a’ tárgy bővebb megvitatás végett kerületi ülésre hagyatik. Egyébiránt itt szem előtt kell tartani, mikép nem elvi kérdés forog fen, a’ kk. és rr. pártszinezet nélkül mindnyájan kí­vánják a’ m. nyelv terjedését, — hanem csak a’ létesítés módja van kérdésben. Szóló a’ részletességre nézve elég­­ségesnek tartja az 1843ki dec. l­ről és 1844. nov. 8ról tett felirásokrai hivatkozást, mint ezt a’ felírási javaslat mutatja, egyébiránt mindenkinek egyes kivonatát is kész volna telje­síteni. — Lónyay Gábor (Zemplén) Szeretné tudni, miért ho­zatott viszsza tulajdonkép ez ügy a’ kerületi ülésbe; ha azért, hogy némelly egyes kivánatok előadathassanak, szóló a’ ke­rületi ülések tekintete megóvására kimondatni kívánná,hogy az előbbi határozat alapul fentartatik. Zsarnay Imre (Tornám, k.) Tekintvén, miként kel­lett a’ nemzetnek előbbi években nyelve és nemzetisége mi­att küzdeni; miként ez ügy körül mindig csak egyes kérel­mek és előterjesztésekre szoritkozott, szóló nem kíván az e­­lőbbi országgyűlések nyomán maradni, az általán­osság el­vét pártolja ’s úgy tartja, hogy e’ mellett a’ nemzetre nagyobb nyereség háramlik. Azért is kíván általán­os felírást és tör­vényt, mert nemcsak a’ nyelv, hanem a’ nemzetiség is van benne érdekelve. 7 ik szám 1848. PEST vasárnap január 16kán M ■ , —i^=T"^T^r=^éevszer. t. i a* J c 1 é n k o r vasárnap kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy íven. Előfizethetni helyben 7 szer- Sf-fk­ödöt aj p­osnál un. utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyfaház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta-hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kiván­­keszto­s kiadó tulajabécsi csa­tópostahivatal utjan történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenfele hirdetveny fölvétetik ’s pontosan es jutányosan kezdltetik.

Next