Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)

1848-04-20 / 48. szám

FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Miniszteri jelentés és rende­let; nézetek a’ hivatalok betöltése iránt. — A fels. kegyeim, királyunk levele az ország nádorához. Országgyűlési utólagos közlemények. — Törvényhatóságok: Tolna, Fejér, Márivaros és Liptómegyék közgyűléseik; pesti mozgalmak.) Külföld. (Ausztria, Anglia, Német, Dán, Lengyel és Orosz­ország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A* 1 2 3 4 kormányi rendeletek és tudatandók lehető terjeszté­­sébeni közremunkálásra az illető lapok szerkeztői is megké­retvén és [elhivatván,mi is közöljük a’ következőket: Polgártársain­k! Az országgyűlés eloszolván, a’ hazának közkormányzá­sát a’ törvények értelmében átvettük. Midőn ezt a’haza minden törv.hatóságaival ’s egyes pol­gáraival tudatjuk, felhiva érezzük magunkat kinyilatkoztatni , miként nemcsak közügyeinket igazgatni, hanem a’ további kifejlődést is előkészíteni és biztosítani tisztünk lévén, ennek érdekében a’ nemzetnek és minden egyes honpolgárnak tör­vényes szabadságát’s a’ rendet, mint a’ szabadság föltételét, hatalmunkban álló minden eszközökkel védeni, és fentartani kötelességünknek ismerendjük. Minélfogva a’ törvény nevében a’hatóságoktól, egyes tisztviselőktől,és a’hon minden polgáraitól hazafias közremun­­kálást kívánunk, megvárva azon engedelmességet, mellyel a’ törvényeknek mindenki tartozik. Eljárásunkról annak idejében felelni úgy tartjuk köteles­­ségünknek, mint dicsőségünknek. Pest april 16.1848.A’ma­­gyar független minisztérium, gr. B­a­tt­h­y­á­n­y L., Deák F., b. Eö­­t­v­ö­s J., Klauzál G., Kossuth L., gr. S­z­é­­cheny­i I., Szemer­e B. Rendelet. Miután a’ megyék kormányzása főispánok helyett hely­tartókra alkotványellenesen bízatott. Miután a’megyei főkormányzóknak fizetéseik a’törv.ho­­zás mellőzésével emeltettek föl, és e’ fölemelt állapotban az országgyűlés kijelentett akarata ellen tartattak fen. Ezennel rendeltetik: 1) A’ megyék főispánhelyettesei hivatalaiktól fölmen­tetnek. 2) A’ megyei főispánok fizetései az 1845 ik év előtti állapotba helyeztetnek viszsza. 3) Azon utasítás,melly a’megyei főispánokra nézve 1845. augusztus 14éről adatott ki, megszüntetvén, kötelességüknek a’ törvények rendeletéhez képesti teljesítésére utasittatnak. 4) Melly megyékben jelenleg főispán nincsen, azokban addig,mig főispán neveztetnék ki, törv. értelme szerint a’kor­­mányzás az alispánt illeti.Pest april 16.1848.Szemere Ber­talan: Belügyminiszter, Pest, april 18 kán. Igen helyesen tőn a’ minisztérium, hogy legelső teen­dőjének ismeré, a’törvénytelen administrátorokat elkergetni bitor állásaikból.Csak azon nem fogy el csodánk,hogy ez em­berek elég szemtelenséggel bírhattak reméllem­ hivatalaik megtartásáéii, hallánk néhány esetet, hogy a’ 32 darab kö­zül valamellyik lemondott legyen. Részünkről, ha valahol, itt igaznak találjuk e mondást:„bonum ex integra causa,malum e quolibet defectu,a mi alkalmazva annyit tesz, hogy azon fő­ispánok, kik a’törvénytelen fizetést, a’még törvénytelenebb praesidiálisokat elfogadák— szinte azon bánásmódot érdem­­lenek, mellyet drágalátos collegáik — az administrátor u­­racskák — tapasztaltak. Miben voltak azok is különb emberek?nem űzték é szint— olly gyalázatosan a’ depravatio ördögi mesterségét, nem hó­doltak é föltétlenül az absolutismusnak? sőt nem tetézték e bűneiket még azzal is, hogy nemcsak otthon vesztegeltek,de magában a’ tövényhozás szent teremében is hintegetni kezdék a’ lelki depravatio magvait. A’ nemzet igazságos kivánatai mind az ő elleszegülései­­ken törtek meg; — ők sodorták volna hazánkat az absolutis­­mus emésztő örvényébe menthetetlenül.“ Miért kíméltessenek tehát? hogy nevök törvényes vala, hogy félelmes hatalommal bírnak? — De hát a’ nemzet i­­gazságos haragja, melly reájuk nehezedik, nem félelmesb­é? A’ konkolyhintő sátán ezentúl is eltiportatik. Ha illyesmit egy város ellenében el lehetett mondani, —miért ne néhány, a’ közvélemény által is kárhoztatott, ember ellen? Gyökeres ja­vításoknál a’ legyezgetés igen helytelen gyöngédség. Udva­­riságra semmi szükségünk. — Hogy tehát a’ bonum ex integra causa valóság legyen , a’ praesidialisos főispán uraknak is adassék ki az obsit, úgy halljuk, hogy a’ kamarai hivatalnokok mind egy lábig megerősitvék állásaikban. Uj institutió és régi emberek nem férnek együvé ! Sza­badság és absolutismus soha nem érintkezhető pólusok. Nagyon szépen hangzik, miként úgy menjünk az újkor­ba át, hogy fölötte mindenki csak örülhessen, és szomorúság­ra ne legyen oka. Igen ám! de e’ tételnél nem csak a’ régi em­berekre kell tekintenünk, vagy az új kor emberei föltétlenül csak örülni köteleztessenek ? Nem igazak . Deák Ferencznek azon, a’törvényhozás asztalánál mondott szavai, hogy az átalakulásnál az ország legszebb,legértelmesb osztálya,minő a’ mezei gazdáké és ügy­védeké áldozatul esett,­­ pedig a’ haladásnak barátai és pártolóji ők voltak; és nem igaz­­,hogy sok fiatal ember a’ fonák institutiók mellett szerzett tanulványait azon czélra, mellyre szánvák, nem fordíthatván, kenyér nélkül maradt,pe­dig ők küzdöttek, ők ontandák vala szívok meleg vérét a’ sza­badságért, az ő lángoló hazaszeretetök segité kivívni azon reformokat, mellyek isten is úgy akarván, boldogitni foghat­nák jelenben a’ nemzetet. Szabad é róluk megfeledkeznünk, olly emberek miatt, kik egész készséggel vették föl a’ szolgaság jármát ’s egész készséggel segiték kovácsolni a’bilincseket a’nemzet nyakára? Ezek öröme kedvéért szomoritsuk é meg a’ hazának sza­badság bajnokait? azért engedjük elölsarjadzani az általányos elégületlenség bujtorlányát, mert a’ kegyelemvesztett szolga­csoport zavaroghatásától félünk. Nagyon jól tudom, hogy a’szolgalelkü ember, ha leke­­nyereztük,ügyünket magáévá teszi,ki legmélyebben meggör­­bedt a’zsarnokság előtt, ha állását biztosítjuk, legdühösebb ellene leend azon hatalomnak,melly őt a’porig sülyeszté. Az uj hatalmat hizelgőleg fogja dicsérgetni mindenfelé, buzgó párthivévé esküszik, ’s vakon engedelmeskedni fog. De azt sem feledjük ám el, hogy ki eszközzé lenni meg­szokott, jöjjön egy másik, akár basai hatalom, megint annak szolgáland, mert nincs becsérzete, mert a’ szabadságot nyo­mom önérdekének alá rendeli. Nekünk nem vakon engedelmeskedő gépekre, de meg­győződésből buzgólkodó nemzeti tisztviselőkre van szüksé­günk: ollyanokra, kik a’nemzet javát piszkos önérdekeiknek alá nem rendelik soha,kik idegen hatalom­nak rabeszközei len­ni nem birtak, inkább szabad szegénységben vesztek volna el. Sokan becsületnek tartanák szolgálni a’nemzetet, édes­nek hinnék a’ kenyeret, mellyet nekik szabad nemzet küzdése­ik méltó jutalmául nyújt.— Mig most bizonytalanságra ha­gyatva, nyomorubb leend állásuk, mint volt az idegen járom alatt. — A’ kormányon ülő férfiak egyike jóslá ’s pedig, hinni a­­karjuk,szent meggyőződésből,hogy a’proletáriusokróli meg­­feledkezés rázza meg a’statusokat, — és még sem iszonyod­­tok magatok teremteni proletáriusokat?Vagy a’ rázkódások­ban telik lelketök öröme? ! Golub Vilmos. A’ „bécsi újság” 107. száma hivatalos rovatában,pedig ő felség­ének,Magyar ország nádora és kir. helytartója István főherczeghez intézett következő cabineti irata olvasható : Kedves öcsém főherczeg István! A’ felelős magyar ministerium alakítása tárgyában, 1848. mart. havában magyar rendeimhez kiadott intézvényem, valamint annak a’rendek általi elfogadtatása nyilványos lapok utján a’nem magyar státusaim felelős ministeriumának is tu­domására jutván, az utóbbi szükségesnek tartotta nálam a’ végett sürgetőleg lépést tenni, hogy minden aggodalom elhá­rítása végett a’ nagylelkű magyar nemzet és képviselőji által mondatnék ki, miszerint az egész osztrák monarchián fekvő közös státusadósság igazságos arányban, a’ magyar korona alatt levő tartományokra is átruháztassék. Mivelhogy ezen intézvények által Magyarországomnak többi statusaimhozi alapviszonyai, mikép ezek a’ pragm. san­­ctio által megállapittattak, nem változtak, sem változni nem fognak; ’s mivel az én nem magyar státusaim ministeriuma ál­tal nyilványitott aggodalom, a’ magyar nemzet nagylelkű ér­­zeményeinek megfelelő őszinte nyilatkozat által könnyen és hamar megszüntethetik; és mivel e’ tárgyban, az országgyű­lés legközelebb leendő bevégeztetése miatt formaszerinti tör­vényes intézkedés keresztül nem vihető, ezeknek következté­ben ezennel kedveltségedet sürgetőleg felhívom, hogy az or­szág rendeivel illő módon annak szükségét tudassa, miszerint birodalmam nyilvános hitelének fentartására részekről olly őszinte kijelentés történjék,hogy általa magyar tartományaim­nak a’közös státusadósságbani részvétele iránti minden aggo­dalom nyugtatólag megszüntessék. A’ rendek illyetén őszinte nyilatkozata létrejöttében a’birodalom véderői, mellyek je­lenben a’birodalom üdvére és javára minden erők egyesíté­sét kívánják, feltűnő növekedést nyerendnek, a’bizalom meg­erősödik, és a’ nagylelkű érzeményeknek, miket a’ magyar nemzet minden fontos időszakokban tanúsított, uj jele fog a­­datni. Az én lm magyar nemzetem, valamint kedveltséged, ki iránt ezen nemzet méltán teljes bizalommal viseltetik,el fognak ez által távoztatni minden okot a’ tartományaim eddig testvé­riig egyesült népei közti olly fontos és kívánatos egyesség megzavarására, és teljesitendik legbensőbb kivánatomat, a’ legszorosabb öszszeköttetés fentartása iránt. Személyes tudomása végett hozzáteszem még, hogy az esetben, ha a­ státusadósságbani részvét aránya fölött valami tájékozás szükségeltetnék, kedveltséged azon szempontból indulhatand ki, miszerint Magyarországnak az öszszes monar­­chiáhozi viszonya illő mértékben vétetnék tekintetbe, ha reá az öszszes státusadósság mintegy negyedrésze, 10 milliónyi mennyiségű évenkénti adóban ruháztatnék. Bécs, ápril­isén 1848. Ferdinánd m. k. (H. K.) Ezen fontos kir. iratról közelebb mi is elmondand­­juk nézeteinket. 481k szám 1818. PEST csütörtök április sokán Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy ivén, ülőfizethetin helyben a’ szer­kesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi posta­hivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kíván­tabb példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. ORSZÁGGYŰLÉS. April 3. d. e. 1­1 órakor tartott kér. ülés részletei.S­z­é­c­h­e­­nyi István: Uraim! Ámbár a’ bőbeszédű magyarok sorába tartozom, még is ez országgyűlés alatt nem sokat"untattam önö­ket, —most azonban engedjenek meg, hogy türelmöket igénybe vegyem. Csekély belátása szerint — úgymond — ez óriás ese­ményekben, mellyek néhány nap alatt egy század teendőit fejtet­ték ki, az állásokat constatkrozni kellvén első főpont az, hogy az országgyűlés mielőbb oszoljék el, másik, hogy minden re­­actió előidézésétől óvakodjunk. Nagy csatákban kicsinségekkel bíbelődni nem lehet, nehogy a’ sok apró érdek megsértéséből e­­redhető reactio az eredményt kétessé tegye. Soha életében sem­mi úgy meg nem hatotta , mint Kossuth Lajosnak tegnapi be­széde , melly után úgy van meggyőződve, hogy municipium nél­kül a’ zivatar bennünket elsodor. Átlátja ugyan a’ municipium hi­ányait— de annak a’ felelős ministeriummal öszszeegyeztetésé­­hez nem kell quadratura circuli kitalálására igényelt combinatio. A’ municipium eszközlendi azt, hogy a’ nemzet alkotványos ke­rékvágásából ki ne zökkenjék. Mindenek előtt akarnunk kell te­hát, hogy a’ municipium megmaradjon, de olly szerkezetbe sem kívánná szorittatni, melly az országot mozdulatlanságra kárhoz­tatva, reactiót idézzen elő. Mi kormányoz most a’ megyékben? A’ népérzelem, a’ hazafias szent érzés. Ki gondolhatta volna, hogy olly nagy tömegek, minek most az országban öszszegyül­­nek , csendesen szétoszoljanak! Ki parancsol nekik ? egyedül azon nagylelkűség méltánylása, hogy a’ nemesség testvérként az alkotvány sánczaiba vévé a’ népet. — Most rendelkezéseink­ben részletekbe nem bocsátkozhatunk. Most ideiglenes intéz­kedésnél egyébre nincs idő, most mielőbb szét kell mennünk, hogy a’ felelős ministerium a’ nyert csata gyümölcseit nyújtsa az országnak. De azt mondják, hogy a’ ministerium provisio nél­kül nem járhat el. Nincs meszsze a’képviseleti országgyűlés, ad­dig elég, ha rendet tart a’ ministerium, könnyebb lesz annak ha­ladni már, ha mi egy mocsáros feudális rendszer hináraiból ki­­bontakozánk. A’ legroszabb szerkezetű gép is jól mozog, ha he­lyes tapiolatu egyedek állanak élén, mig a’ legjobb is csak dö­­czög, kellő egyedek hiányában. Átlátja szóló, hogy a’ megye jelen szerkezetében nem maradhat, de hiszi, magától is jóra fej­ük majd a dolog. A’ törvényjavaslat ellen kifogása nincs, csak hogy jelen körülményeinkben életbe léptetni nem tartja tanácsos­nak. Jelen ünnepi állapotunk sokáig nem tarthat, az új rendszer­rel az érdekek öszszeütközésbe jőnek, és majd akkor rendre lesz szükségünk. — A’megyék rendezését illető probléma megfejté­sét az életre hagyja, az elemek küzdelme jövő országgyűlésig tisztába hozhatja az egészet. — A’ nemességet tényleg kizárni nem akarná, mert nemzetiségünk képviselője csakugyan ez.Most divatba jött mondogatni, hogy már többé a’ nemzetiséget védeni nem kell, — a’ testvériség öszszeolvaszt minden nemzetiséget, úgy de a’ szláv épen ezt hirdeti, és majd mellyik olvasztja föl másikát? — Minden nemzetiség iránt becsüléssel viseltetik, a­­zonban épen azért a’ magyar nemzetiséget minden áron megőr­­tetni kívánja. Annihiláltatni nem akar, — ennél sujtóbb emberre nem lehet, mert az nemcsak a’ testre, de lélekre is zsibbasztó­­lag hat. —A’vén ember mi egyébben keresné örömét, minthogy családja, rokonai magyarok nyelvben és értelemben egyiránt. Inkább börtönben akar sinteni, mint magyar nemzetiség nélkül lenni szabad. —Ezért nem akarná a’ különben is tömérdeket ál­dozó nemességet kizárni, mert a’nemzetiség képviselője mos­tanság csakugyan ez. Pest követének beszéde tegnap elragadd őt, vele abban egyetért, hogy a’ megyét fen kell tartani, csak azt nem hiheti el, hogy a’nemesség befolyása megrontaná a’ren­det. A’ levegő már ollyan, hogy ha a’ nép be nem menne is a’ gyűlésbe, az egyenlőség nem veszélyeztethetik. Sokszor hallá, hogy minden ember egyenlő, pedig az isten a’ legnagyobb pri­vilégium osztogató, mert az egyik embert nagyszerűvé teremté, mig a’ másiknak alig juttatott egy kis velőt, ez igy megy minden

Next