Jelenkor, 1848. január-december (17. évfolyam, 1-104. szám)
1848-04-20 / 48. szám
FOGLALAT. Magyarország és Erdély. (Miniszteri jelentés és rendelet; nézetek a’ hivatalok betöltése iránt. — A fels. kegyeim, királyunk levele az ország nádorához. Országgyűlési utólagos közlemények. — Törvényhatóságok: Tolna, Fejér, Márivaros és Liptómegyék közgyűléseik; pesti mozgalmak.) Külföld. (Ausztria, Anglia, Német, Dán, Lengyel és Oroszország.) Értesítő: MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A* 1 2 3 4 kormányi rendeletek és tudatandók lehető terjesztésébeni közremunkálásra az illető lapok szerkeztői is megkéretvén és [elhivatván,mi is közöljük a’ következőket: Polgártársaink! Az országgyűlés eloszolván, a’ hazának közkormányzását a’ törvények értelmében átvettük. Midőn ezt a’haza minden törv.hatóságaival ’s egyes polgáraival tudatjuk, felhiva érezzük magunkat kinyilatkoztatni , miként nemcsak közügyeinket igazgatni, hanem a’ további kifejlődést is előkészíteni és biztosítani tisztünk lévén, ennek érdekében a’ nemzetnek és minden egyes honpolgárnak törvényes szabadságát’s a’ rendet, mint a’ szabadság föltételét, hatalmunkban álló minden eszközökkel védeni, és fentartani kötelességünknek ismerendjük. Minélfogva a’ törvény nevében a’hatóságoktól, egyes tisztviselőktől,és a’hon minden polgáraitól hazafias közremunkálást kívánunk, megvárva azon engedelmességet, mellyel a’ törvényeknek mindenki tartozik. Eljárásunkról annak idejében felelni úgy tartjuk kötelességünknek, mint dicsőségünknek. Pest april 16.1848.A’magyar független minisztérium, gr. Batthyány L., Deák F., b. Eötvös J., Klauzál G., Kossuth L., gr. Széchenyi I., Szemere B. Rendelet. Miután a’ megyék kormányzása főispánok helyett helytartókra alkotványellenesen bízatott. Miután a’megyei főkormányzóknak fizetéseik a’törv.hozás mellőzésével emeltettek föl, és e’ fölemelt állapotban az országgyűlés kijelentett akarata ellen tartattak fen. Ezennel rendeltetik: 1) A’ megyék főispánhelyettesei hivatalaiktól fölmentetnek. 2) A’ megyei főispánok fizetései az 1845 ik év előtti állapotba helyeztetnek viszsza. 3) Azon utasítás,melly a’megyei főispánokra nézve 1845. augusztus 14éről adatott ki, megszüntetvén, kötelességüknek a’ törvények rendeletéhez képesti teljesítésére utasittatnak. 4) Melly megyékben jelenleg főispán nincsen, azokban addig,mig főispán neveztetnék ki, törv. értelme szerint a’kormányzás az alispánt illeti.Pest april 16.1848.Szemere Bertalan: Belügyminiszter, Pest, april 18 kán. Igen helyesen tőn a’ minisztérium, hogy legelső teendőjének ismeré, a’törvénytelen administrátorokat elkergetni bitor állásaikból.Csak azon nem fogy el csodánk,hogy ez emberek elég szemtelenséggel bírhattak reméllem hivatalaik megtartásáéii, hallánk néhány esetet, hogy a’ 32 darab közül valamellyik lemondott legyen. Részünkről, ha valahol, itt igaznak találjuk e mondást:„bonum ex integra causa,malum e quolibet defectu,a mi alkalmazva annyit tesz, hogy azon főispánok, kik a’törvénytelen fizetést, a’még törvénytelenebb praesidiálisokat elfogadák— szinte azon bánásmódot érdemlenek, mellyet drágalátos collegáik — az administrátor uracskák — tapasztaltak. Miben voltak azok is különb emberek?nem űzték é szint— olly gyalázatosan a’ depravatio ördögi mesterségét, nem hódoltak é föltétlenül az absolutismusnak? sőt nem tetézték e bűneiket még azzal is, hogy nemcsak otthon vesztegeltek,de magában a’ tövényhozás szent teremében is hintegetni kezdék a’ lelki depravatio magvait. A’ nemzet igazságos kivánatai mind az ő elleszegüléseiken törtek meg; — ők sodorták volna hazánkat az absolutismus emésztő örvényébe menthetetlenül.“ Miért kíméltessenek tehát? hogy nevök törvényes vala, hogy félelmes hatalommal bírnak? — De hát a’ nemzet igazságos haragja, melly reájuk nehezedik, nem félelmesbé? A’ konkolyhintő sátán ezentúl is eltiportatik. Ha illyesmit egy város ellenében el lehetett mondani, —miért ne néhány, a’ közvélemény által is kárhoztatott, ember ellen? Gyökeres javításoknál a’ legyezgetés igen helytelen gyöngédség. Udvariságra semmi szükségünk. — Hogy tehát a’ bonum ex integra causa valóság legyen , a’ praesidialisos főispán uraknak is adassék ki az obsit, úgy halljuk, hogy a’ kamarai hivatalnokok mind egy lábig megerősitvék állásaikban. Uj institutió és régi emberek nem férnek együvé ! Szabadság és absolutismus soha nem érintkezhető pólusok. Nagyon szépen hangzik, miként úgy menjünk az újkorba át, hogy fölötte mindenki csak örülhessen, és szomorúságra ne legyen oka. Igen ám! de e’ tételnél nem csak a’ régi emberekre kell tekintenünk, vagy az új kor emberei föltétlenül csak örülni köteleztessenek ? Nem igazak . Deák Ferencznek azon, a’törvényhozás asztalánál mondott szavai, hogy az átalakulásnál az ország legszebb,legértelmesb osztálya,minő a’ mezei gazdáké és ügyvédeké áldozatul esett, pedig a’ haladásnak barátai és pártolóji ők voltak; és nem igaz,hogy sok fiatal ember a’ fonák institutiók mellett szerzett tanulványait azon czélra, mellyre szánvák, nem fordíthatván, kenyér nélkül maradt,pedig ők küzdöttek, ők ontandák vala szívok meleg vérét a’ szabadságért, az ő lángoló hazaszeretetök segité kivívni azon reformokat, mellyek isten is úgy akarván, boldogitni foghatnák jelenben a’ nemzetet. Szabad é róluk megfeledkeznünk, olly emberek miatt, kik egész készséggel vették föl a’ szolgaság jármát ’s egész készséggel segiték kovácsolni a’bilincseket a’nemzet nyakára? Ezek öröme kedvéért szomoritsuk é meg a’ hazának szabadság bajnokait? azért engedjük elölsarjadzani az általányos elégületlenség bujtorlányát, mert a’ kegyelemvesztett szolgacsoport zavaroghatásától félünk. Nagyon jól tudom, hogy a’szolgalelkü ember, ha lekenyereztük,ügyünket magáévá teszi,ki legmélyebben meggörbedt a’zsarnokság előtt, ha állását biztosítjuk, legdühösebb ellene leend azon hatalomnak,melly őt a’porig sülyeszté. Az uj hatalmat hizelgőleg fogja dicsérgetni mindenfelé, buzgó párthivévé esküszik, ’s vakon engedelmeskedni fog. De azt sem feledjük ám el, hogy ki eszközzé lenni megszokott, jöjjön egy másik, akár basai hatalom, megint annak szolgáland, mert nincs becsérzete, mert a’ szabadságot nyomom önérdekének alá rendeli. Nekünk nem vakon engedelmeskedő gépekre, de meggyőződésből buzgólkodó nemzeti tisztviselőkre van szükségünk: ollyanokra, kik a’nemzet javát piszkos önérdekeiknek alá nem rendelik soha,kik idegen hatalomnak rabeszközei lenni nem birtak, inkább szabad szegénységben vesztek volna el. Sokan becsületnek tartanák szolgálni a’nemzetet, édesnek hinnék a’ kenyeret, mellyet nekik szabad nemzet küzdéseik méltó jutalmául nyújt.— Mig most bizonytalanságra hagyatva, nyomorubb leend állásuk, mint volt az idegen járom alatt. — A’ kormányon ülő férfiak egyike jóslá ’s pedig, hinni akarjuk,szent meggyőződésből,hogy a’proletáriusokróli megfeledkezés rázza meg a’statusokat, — és még sem iszonyodtok magatok teremteni proletáriusokat?Vagy a’ rázkódásokban telik lelketök öröme? ! Golub Vilmos. A’ „bécsi újság” 107. száma hivatalos rovatában,pedig ő felségének,Magyar ország nádora és kir. helytartója István főherczeghez intézett következő cabineti irata olvasható : Kedves öcsém főherczeg István! A’ felelős magyar ministerium alakítása tárgyában, 1848. mart. havában magyar rendeimhez kiadott intézvényem, valamint annak a’rendek általi elfogadtatása nyilványos lapok utján a’nem magyar státusaim felelős ministeriumának is tudomására jutván, az utóbbi szükségesnek tartotta nálam a’ végett sürgetőleg lépést tenni, hogy minden aggodalom elhárítása végett a’ nagylelkű magyar nemzet és képviselőji által mondatnék ki, miszerint az egész osztrák monarchián fekvő közös státusadósság igazságos arányban, a’ magyar korona alatt levő tartományokra is átruháztassék. Mivelhogy ezen intézvények által Magyarországomnak többi statusaimhozi alapviszonyai, mikép ezek a’ pragm. sanctio által megállapittattak, nem változtak, sem változni nem fognak; ’s mivel az én nem magyar státusaim ministeriuma által nyilványitott aggodalom, a’ magyar nemzet nagylelkű érzeményeinek megfelelő őszinte nyilatkozat által könnyen és hamar megszüntethetik; és mivel e’ tárgyban, az országgyűlés legközelebb leendő bevégeztetése miatt formaszerinti törvényes intézkedés keresztül nem vihető, ezeknek következtében ezennel kedveltségedet sürgetőleg felhívom, hogy az ország rendeivel illő módon annak szükségét tudassa, miszerint birodalmam nyilvános hitelének fentartására részekről olly őszinte kijelentés történjék,hogy általa magyar tartományaimnak a’közös státusadósságbani részvétele iránti minden aggodalom nyugtatólag megszüntessék. A’ rendek illyetén őszinte nyilatkozata létrejöttében a’birodalom véderői, mellyek jelenben a’birodalom üdvére és javára minden erők egyesítését kívánják, feltűnő növekedést nyerendnek, a’bizalom megerősödik, és a’ nagylelkű érzeményeknek, miket a’ magyar nemzet minden fontos időszakokban tanúsított, uj jele fog adatni. Az én lm magyar nemzetem, valamint kedveltséged, ki iránt ezen nemzet méltán teljes bizalommal viseltetik,el fognak ez által távoztatni minden okot a’ tartományaim eddig testvériig egyesült népei közti olly fontos és kívánatos egyesség megzavarására, és teljesitendik legbensőbb kivánatomat, a’ legszorosabb öszszeköttetés fentartása iránt. Személyes tudomása végett hozzáteszem még, hogy az esetben, ha a státusadósságbani részvét aránya fölött valami tájékozás szükségeltetnék, kedveltséged azon szempontból indulhatand ki, miszerint Magyarországnak az öszszes monarchiáhozi viszonya illő mértékben vétetnék tekintetbe, ha reá az öszszes státusadósság mintegy negyedrésze, 10 milliónyi mennyiségű évenkénti adóban ruháztatnék. Bécs, áprilisén 1848. Ferdinánd m. k. (H. K.) Ezen fontos kir. iratról közelebb mi is elmondandjuk nézeteinket. 481k szám 1818. PEST csütörtök április sokán Megjelenik minden héten négyszer: t. i. a’ Jelenkor vasárnap, kedden és csütörtökön; a’ Társalkodó pedig pénteken, mindegyik minden ízben egyegy ivén, ülőfizethetin helyben a’ szerkesztő ’s kiadó tulajdonosnál úri utcza 453dik sz. alatti Trattner-Károlyi ház első emeletében, egyebütt pedig minden királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba vagy külföldi tartományokba kívántabb példányok iránt csupán a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik a’ megrendelés. Az Értesítőben mindenféle hirdetvény fölvétetik ’s pontosan és jutányosan közöltetik. ORSZÁGGYŰLÉS. April 3. d. e. 11 órakor tartott kér. ülés részletei.Széchenyi István: Uraim! Ámbár a’ bőbeszédű magyarok sorába tartozom, még is ez országgyűlés alatt nem sokat"untattam önöket, —most azonban engedjenek meg, hogy türelmöket igénybe vegyem. Csekély belátása szerint — úgymond — ez óriás eseményekben, mellyek néhány nap alatt egy század teendőit fejtették ki, az állásokat constatkrozni kellvén első főpont az, hogy az országgyűlés mielőbb oszoljék el, másik, hogy minden reactió előidézésétől óvakodjunk. Nagy csatákban kicsinségekkel bíbelődni nem lehet, nehogy a’ sok apró érdek megsértéséből eredhető reactio az eredményt kétessé tegye. Soha életében semmi úgy meg nem hatotta , mint Kossuth Lajosnak tegnapi beszéde , melly után úgy van meggyőződve, hogy municipium nélkül a’ zivatar bennünket elsodor. Átlátja ugyan a’ municipium hiányait— de annak a’ felelős ministeriummal öszszeegyeztetéséhez nem kell quadratura circuli kitalálására igényelt combinatio. A’ municipium eszközlendi azt, hogy a’ nemzet alkotványos kerékvágásából ki ne zökkenjék. Mindenek előtt akarnunk kell tehát, hogy a’ municipium megmaradjon, de olly szerkezetbe sem kívánná szorittatni, melly az országot mozdulatlanságra kárhoztatva, reactiót idézzen elő. Mi kormányoz most a’ megyékben? A’ népérzelem, a’ hazafias szent érzés. Ki gondolhatta volna, hogy olly nagy tömegek, minek most az országban öszszegyülnek , csendesen szétoszoljanak! Ki parancsol nekik ? egyedül azon nagylelkűség méltánylása, hogy a’ nemesség testvérként az alkotvány sánczaiba vévé a’ népet. — Most rendelkezéseinkben részletekbe nem bocsátkozhatunk. Most ideiglenes intézkedésnél egyébre nincs idő, most mielőbb szét kell mennünk, hogy a’ felelős ministerium a’ nyert csata gyümölcseit nyújtsa az országnak. De azt mondják, hogy a’ ministerium provisio nélkül nem járhat el. Nincs meszsze a’képviseleti országgyűlés, addig elég, ha rendet tart a’ ministerium, könnyebb lesz annak haladni már, ha mi egy mocsáros feudális rendszer hináraiból kibontakozánk. A’ legroszabb szerkezetű gép is jól mozog, ha helyes tapiolatu egyedek állanak élén, mig a’ legjobb is csak döczög, kellő egyedek hiányában. Átlátja szóló, hogy a’ megye jelen szerkezetében nem maradhat, de hiszi, magától is jóra fejük majd a dolog. A’ törvényjavaslat ellen kifogása nincs, csak hogy jelen körülményeinkben életbe léptetni nem tartja tanácsosnak. Jelen ünnepi állapotunk sokáig nem tarthat, az új rendszerrel az érdekek öszszeütközésbe jőnek, és majd akkor rendre lesz szükségünk. — A’megyék rendezését illető probléma megfejtését az életre hagyja, az elemek küzdelme jövő országgyűlésig tisztába hozhatja az egészet. — A’ nemességet tényleg kizárni nem akarná, mert nemzetiségünk képviselője csakugyan ez.Most divatba jött mondogatni, hogy már többé a’ nemzetiséget védeni nem kell, — a’ testvériség öszszeolvaszt minden nemzetiséget, úgy de a’ szláv épen ezt hirdeti, és majd mellyik olvasztja föl másikát? — Minden nemzetiség iránt becsüléssel viseltetik, azonban épen azért a’ magyar nemzetiséget minden áron megőrtetni kívánja. Annihiláltatni nem akar, — ennél sujtóbb emberre nem lehet, mert az nemcsak a’ testre, de lélekre is zsibbasztólag hat. —A’vén ember mi egyébben keresné örömét, minthogy családja, rokonai magyarok nyelvben és értelemben egyiránt. Inkább börtönben akar sinteni, mint magyar nemzetiség nélkül lenni szabad. —Ezért nem akarná a’ különben is tömérdeket áldozó nemességet kizárni, mert a’nemzetiség képviselője mostanság csakugyan ez. Pest követének beszéde tegnap elragadd őt, vele abban egyetért, hogy a’ megyét fen kell tartani, csak azt nem hiheti el, hogy a’nemesség befolyása megrontaná a’rendet. A’ levegő már ollyan, hogy ha a’ nép be nem menne is a’ gyűlésbe, az egyenlőség nem veszélyeztethetik. Sokszor hallá, hogy minden ember egyenlő, pedig az isten a’ legnagyobb privilégium osztogató, mert az egyik embert nagyszerűvé teremté, mig a’ másiknak alig juttatott egy kis velőt, ez igy megy minden