Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)

1920-07-01 / 10. szám

JÓ EGÉSZSÉG­ Zések legnagyobb részét a hozzátarto­zók gondatlansága okozza. Gyógysze­reket szabadon hagynak s a gyermek, akinek kezébe kerül, bevesz belőle. A­melyik háztartásban mosásra, edénymosogatásra, padlósúrolásra, lug­­kőeszenciát használnak ott takarékosság és időkimélés folytán egyszerre egy-két liternyi lugkőoldatot készítenek; az üveget nem jelölik kellően meg és nem zárják el jól; a víztiszta lugkő­oldatot könnyen össze lehet vízzel is téveszteni. Egy korty elegendő arra, hogy a szerencsétlen gyermek száját, garatját nyelőcsövét összemarja és örökre nyo­morékká tegye. Nagyon gyakran szolgáltat véletlen mérgezésre alkalmat az a gondatlanság is, hogy a lúgkődarabok elszóródnak; a kis­gyermekek megtalálják, cukornak nézik (a krumplicukorhoz nagyon ha­sonlít), szájukba veszik. Vidéken nem ritkaság, hogy a mezőn játszó gyermekek mérges növények gyümölcsét, magvait eszik meg. Ha egészséges gyermek szokatlan tünetek között hirtelen rosszul lesz, a környezet mérgezésre is gondoljon. A mérgek szerint különfélék az általuk okozott tünetek is. Némely méreg kábultságot, bágyadtságot, eszméletlen­séget okoz, más mérgek görcsöket, a marómérgek igen heves fájdalmat, súlyos felmarást okoznak (marólúg, só­sav, vitriol). Néha igen heves hányás és hasmenés, máskor a bőr kipirulása a mérgezési tünet. Nagyon súlyos bajokat okozhatnak a gyermekeknek adott szeszes italok. Szeszes italt (bor, sör, pálinka) gyer­mekeknek adni bűnös könnyelműség, vagy rosszakarat; felnőtteknek is méreg ! A különböző mérgeknek a testből való eltávolítását a nem-orvosok hánytatással igyekeznek megtenni. Sok emberéletet mentettek már meg idejekorán alkal­mazott hánytatással. Aki nem orvos, az csak­­eszméletnél levő egyént tud meghányatni. A hánytatást a legköny­­nyebben a garatnak ujjal, lúdtollal, más alkalmas tárgygyal való izgatása által idézhetjük elő ; sok langyos víz, szappanos, sós viz itatása is sok eset­ben hánytat. Más hánytató szert nem­orvos ne használjon. Üres gyomorból nem lehet hánytatni, ezért célszerű, ha a hánytatás előtt a mérgezettel valami folyadékot, vizet, tejet stb. itatunk. Maró mérgeknél nem szabad hánytatni, mert a maró mérgek a gyomorfalát fel­marják és megeshetik, hogy a hányással járó gyomormozgás közben az erősen felmart gyomor meg is repedhet, súlyo­sabb vérzés állhat elő. A maró mér­geket arról ismerjük fel, hogy a mér­gezett egyén ajkát, száját, nyelvét, torkát felmarják, kisebesítik. Az ilyen gyer­mekek néha véreset hánynak. Ilyen­ marómérgek az erős savak és lúgok. A felmarás által előidézett fájdalmak enyhítésére és a marás továbbterjedése ellen adjunk tejet, lágy tojást, olajos­­zsíros folyadékot. A tej általában minden mérgezésnél igen jó szer. De ha a mérgezett gyermek eszmé­letlen, akkor sem tejet, sem más folya­dékot a szájába önteni nem szabad. Mielőbb hlvassunk orvost, mert mérgezéseknél pár perc is életbe­vágó fontosságú lehet. Az orvos kimosssa a mérgezett gyomrát. Míg az orvos megérkezik, készítsenek 8—10 liter meleg vizet gyomormosás céljaira, gondoskodjanak feketekávéról, 1—2 liter tejről, tiszta hideg vízről. A hányadékot ne öntsék ki, a méregmaradékot ne semmisítsék meg az orvos megérkezése előtt és az orvos meghagyása nélkül. Az elmondottak mindenki által köny­­nyen megérthető s talán egyszerű tudni­valók, de kellő módon és jól alkal­­m­aizva, nagy haszonnal járhatnak. A vérzéscsillapítás, mesterséges légzés, egyszerű hánytatás életmentő­ eljárások, azonban életet mentünk azáltal is, ha hozzá nem értő tudákoskodás­­ helyett orvosért sietünk. Dr. L. V. A család hasznos tanácsadója a Jó egészség Előfizetési ára félévre 30 kor. a kiadóhivatal címe: Bpest, Pannónia­ u. 21

Next