Jó Egészség, 1920 (19. évfolyam, 7-15. szám)

1920-07-01 / 10. szám

EGÉSZSÉG NÉPSZERŰ ISMERETTERJESZTŐ ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÚJSÁG ____________________________________________________________________ KIADÓHIVATAL: BUDAPEST,­­ PANNÓNIA-(ITKA 21. —TELEFON: 52-25 n " A mai szám ta­rtalma se segítség, ha a gyermek­-'baleset éri Mesterségek és betegí^ek Magas sarok, hegy^es c|pö-~^ A táplélék útja az­­em­­ber testében A nagSzurás­­­ t$ -----------------------|—I—.— Az első segítség, ha a gyermeket baleset éri Az öntudatnál levő ember érzék­szervei segitségével a körülötte lefolyó­­dolgokról tudomást vesz, lát, hallja a hozzá intézett szavakat, érez. Akár bal­eset, akár betegségek és egyéb ok köve­i^ ^ keztében előállhat az az eset is, hogy az illető egyén nem vesz tudomást a környezetéről, hozzá intézett szavunkra sem szóval, sem mozgással nem vála­szol, — öntudatlan, eszméletlen^ ^ . Ha az öntudatlanság nem sok&ll*'^ tart, közönségesen ájulásnak nevezne. Ha az öntudatlamság ~tovább tart, s amellett az illető légzése, s­ziv^pködése, érvelése alig, vagy épen k­ehrt vehető észre, de halottnak sem rhondp^ió teljes bizonyossággal, az illető egyel/ olyan, mintha meg volna­­halva,­ főszalagos halott (tetszhalott). Ájulással, eszméletvesztéssel járó balesetek elég gyakran érik a gyer­mekeket. Rosszul lehetnek túlzsúfolt helyiségekben, iskolákban, előadásokon, színházakban ; ájulást idézhet itt elő a szénsardás, rossz levegő, nagy meleg, összenyomás. Ideges, vérszegény gyer­mekek az idegrendszert rohamosan érő, nagy behatásokra, pl. ijedtségre elájul­hatnak; sokan sebek, vérzések láttára lesznek rosszul. De létrejöhet az ájulás, eszméletlenség, vérvesztés és betegségek (idegbajok, nagy fájdalmak, stb.) követ­­kezményekép is. Megfulás, befulás ve­szélye, mérge^é«®^ sokszor okai iu^lapaá^t járó állapotoknak. "Bárm­ilyen baleset okozta is az rmilyen baleset okozta is az aju­lást, eszm­életlenséget, a,, tennivalónk veszenetem (TKc^orátor megszabadítani és eszméletre téríteni. A veszedelmes helyről (szénsavval, füsttel vagy ims veszél^sjgá^akkal teW 'y'^a0l­i|f^t’el, f^o^ás alól,­stb.jf é4ítésiuiuT.S2ab,í|ld.a. köteles óv^intézkedésekröl, yjgyá^tról és óva­tosságról megfeledji^nün/, mert a ki­mentő veszélybe^itáeá^^k fokozza a kimentendő eg^i veszeabluTét és a ki­mentés nehézségét. Vjy Ha a vízből kifogott^gén téltés van, nincs sok tennivalónk. Vizes ruháját levetjük, testét szárazra törüljük, száraz ruhát adunk reá. Ha a vizbeesés hideg időben történik, haza szállítjuk, ágyba fektetjük és orvost hivatunk hozzá. Ha a vízből kimentett gyermek eszméletlen, akkor lefektetjük, a nedves ruháját levetjük, mert a reá tapadt ruha is akadályozza a légzést; száraz ruhát adunk reá és az alább leírt élesztési el­járásokat alkalmazzuk. Szükség esetén mesterséges lélegeztetést végzünk rajta. Előbb azonban gondosan megtisztítjuk száját, garatját, orrát az esetleg belé­­futott iszaptól, sártól. Majd térdünkre on­ InWr'5# méle­ /■ ( XIX. ÉVFOLYAM. 10. szám, 1920. JULIUS 1-16.

Next