Jóbarát, 1970 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1970-03-26 / 13. szám

A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE Ez év március 17-én, 18-án és 19-én plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. Az ülés napirendjén szere­pelt: országos program az állattenyésztés fej­lesztéséről és az állati eredetű termelés növe­léséről 1970—1980 között, országos program az észszel vízgazdálkodásról, az öntözési, ár­vízvédelmi, lecsapolási és talajerózió leküz­dési munkálatok kiterjesztéséről az 1971—1975- ös években, valamint más, 1985-ig terjedő ál­talános irányelvek megvitatása. A plénum jóváhagyta ezeket, a szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából jelentős dokumentumokat, és megvitatott más, népünk életszínvonalának és jólétének növe­kedését célzó kérdéseket. Ezek a határozatok szerves részei a X. pártkongresszus által el­fogadott sokoldalú országfejlesztési program­nak. A plenáris ülésen beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, egyik részlegét ábrázolja.­ ­ A jövő mérnökeinek, technikusainak jól fel kell készülniük, hogy lépést tart­hassanak a technika rohamos fejlődésével. Éppen ezért már az egyetemen komoly gyakorlati munkát végeznek. Képünk a fővárosi politechnikai intézet diákjainak gyakorlati óráján készült. 2. A francia újságolvasó közönség örömmel fogadta a képen látható automata készülékeket. Egy frank ellenében a vásárló megkaphatja kívánt lapját. 3. Az utóbbi években egyre több könnyűipari vállalat kezdte meg működését. A korszerű, automatizált berendezésekkel ellátott üzemek rangos helyet foglal­nak el az ország iparában Képünk a ludasi tejporgyár MI TÖRTÉNT A NAGY VILÁGBAN? • Március 15-én Oszakában megnyílt az Expo'70 világki­állítás. A sok millió fontba került kiállítás nemcsak az ipari és kereskedelmi fej­lődés bemutatója, hanem az emberiségbe vetett hit megerősítése is. A mintegy száz vállalati, országos és nemzetközi pavilonban az emberiség eddigi nagy ipari, tudományos és technikai eredményei láthatók. Becs­lések szerint a kiállítás pa­vilonjainak futólagos meg­tekintése is egy hetet vesz igénybe.­­ A brüsszeli Ragier nem­zetközi központ megrendez­te a második nemzetközi könyvvásárt. A romániai könyvkiadók 400 irodalmi, művészeti tudományos és műszaki könyvet mutattak be. • Ulán Bátorban megkez­dődött a szocialista orszá­gok űrtávközlési állandó munkacsoportjának ta­nácskozása. Részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, a Német DK, Mongó­lia, Lengyelország, Romá­nia, Magyarország és a Szovjetunió képviselői. • A gdyniai hajógyárban vízrebocsátottak egy 55 000 tonnás hajót. A lengyel ha­jógyártás történetében ez a legnagyobb hajó. • A rigai tengeri geológiai és geofizikai intézet szak­emberei olyan műszert állí­tottak elő, amely automati­kusan jelzi a földkéreg jelleg­zetességeit öt kilométer mélységig a tengerfenék alatt. Az új műszer kitűnően felhasználható a tenger alat­ti kőolaj- és gázlelőhelyek megoszlásának tanulmá­nyozásában. NAPTÁR 0 Huszonöt éve (1945. március 23) tették közzé a földreformra vonatkozó rendeletet. 0 1885. március 25-én született Matei I. Caragia­­le író és költő, a nagy I.L. Caragiale fia. 0 Március 27. a Színház Nemzetközi Napja.­­ Százhuszonöt éve (1845. március 27) született Wil­helm Conrad Roentgen (Röntgen), német tudós, az X-sugarak felfedezője, aki 1923-ban Nobel-díjat kapott.­­ 1885. március 29-én született Kosztolányi De­zső, magyar író és publi­cista, a Nyugat című fo­lyóirat neves munkatársa.­­ Kilencven éve hunyt el Gh. Magheru tábornok, az 1848-as forradalom egyik­ neves havasalföldi vezetője. BRASSAI SÁMUEL LÍCEUM Nemrég a kolozsvári 7-es számú líceum a Brassai Sámuel Líceum elnevezést kapta. Az iskola taná­rait és növendékeit egyaránt büsz­keséggel töltötte el, hogy név sze­­rint is folytatói lehetnek annak a hagyománynak, amelyet az iskola egykori tanára, az enciklopédista tudós, fáradhatatlan pedagógus a­­lapozott meg több mint százötven évvel ezelőtt. Mit jelent a mai ifjúság számára Brassai Sámuel? Miben követen­dő példakép? Nehéz néhány mon­datban összefoglalni, mert talán nem is létezik a tudománynak, mű­vészetnek, irodalomnak olyan ága, ahol ne alkotott volna maradandót jelentőset. Torockói tanár fia volt, ott is végezte iskoláit. Fiatal ta­nárként történelmet, földrajzot, majd matematikát, fizikát tanított a mai Bassai líceumban. Az ifjú­ságnak nemcsak tanítója, vezére is volt, a kultúra szeretetét, az em­berséget, a munka tiszteletét és igényét oltotta diákjaiba. Nagy hangsúlyt fektetett az iskolai mú­zeum, szertár, könyvtár gazdagí­tására. Tankönyveket írt, tudomá­­nyos módszert dolgozott ki a ma­tematika, földrajz, stb. tanítására. Később egyetemi tanár lett, majd a tudományos akadémia tagja. Hosszú élete minden szakaszá­ban tanult, tanított. Életrajzírói így jellemzik tömören: tíz nyelvet be­szélt, tíz tudományágat művelt, tíz évtizedet élt. Az elnevezés hivatalos beikta­­tatása a pioniregység művészi-kul­turális vetélkedőjével folytatódott. A műsor magas színvonala az első bizonyíték volt arra, hogy az isko­la legkisebb nemzedékében őszinte a törekvés: méltónak lenni a Brassai névhez. AZ EURYDICE KATASZTRÓFÁJA A sajtó nemrég arról számolt be, hogy elsüllyedt az Eurydice Tran­­oia tengeralattjáró. Az eset annál is inkább feltűnést keltett, mivel a második világháború befejezése óta ez már a negyedik francia ten­geralattjáró, amely a Földközi-ten­ger övezetében járt szerencsétle­nül. Az első eset 1946.december 6-án történt, amikor egy tengeralattjá­ró 22 főnyi legénységével eltűnt a touloni vizeken. 1952. szeptember 24-én a Sibylle tengeralattjárónak nyoma veszett ugyanabban az öve­zetben. Ezúttal az áldozatok szá­ma 46 volt A Minerva tengeralatt­járó 1968. január 25-én süllyedt el, 52 tengerésszel a fedélzetén. A mostani katasztrófa 57 ember­áldozatot követelt. Az Eurydice ép­pen tenger alatti taktikai gyakor­latok végrehajtására készült, ami­kor leadta utolsó jelzéseit. Ezután hiábavalónak bizonyult minden kí­sérlet arra, hogy helyreállítsák a rádióösszeköttetést. Néhány órá­val a tengeralattjáró eltűnése után egy hajó műanyag- és fémdarabok­ra bukkant az Eurydice eltűnésé­nek helyén. A szakembereknek azt a feltevését, hogy a tengeralattjá­rón szerencsétlenség történt, meg­erősíti a geofizikai laboratórium je­lentése is. A laboratórium ugyanis közölte, hogy műszerei heves mély­­vízi robbanást regisztráltak csak­nem azonos időben az Eurydice el­tűnésével. Az övezet mélysége, ahol a tengeralattjáró gyakorlato­zott 1000—1500 méter. Eddig nem vezettek eredményre a kísérletek, hogy felkutassák az eltűnt Eurydice roncsait.

Next