Jóbarát, 1937 (12. évfolyam, 7-9. szám)
1937-03-15 / 7. szám
Jóbarát Szerkesztőség és kiadóhivatal. Római Katolikus Főgimnázium•I XII. évfolyam 7.szám. •1 1937 március 15. Szerkesztik ési kiadjak: Megjelenik minden hónap 15-én , i .. .1 v/ Előfizetési ára egész évre 120 L. reumai rvaiutikus rugimnazium, w p. □ l w tionzeiesi ara egesz evre izul. ClujjStrada Kogalniceanu 2. sz. Y Dr. RÓZSA JÓZSEF és Ultz Mátyás Y Egyes számára: 14 lej. Credo-napok után. Alig pár napja egész országrészünk minden plébániája fényes ünnepségekkel tüntetett az istenhit mellett. A bolsevizmus istentelen propagandájával szemben tízezeres tömegek gyertyás körmenetei, zúgó, harsogó hiszekegyei bebizonyították, hogy az emberek mégis csak ragaszkodnak azokhoz a értékekhez, amelyeket számukra az Istenhit jelent. Ezek a hitvallótömeg-megmozdulások azonban csak külsőségek vagy pillanatnyi fellángolások maradnak mindaddig, amíg nem válik tudatossá mindnyájunkban az a veszedelem, amit a bolsevizmus jelent. Mert a bolsevizálódás veszedelme most is kísért. Hitler uralomrajutása súlyos csapást mért ugyan előretörésére, de terjeszkedő erejét nem tudta megtörni. Gyökerei mélyebben ágazzék keresztül-kasul az egész társadalmat, a mienket is, semhogy egy rántással ki lehetne tépni azokat. Remény sincs arra, hogy a talaj friss szántással egyhamar megváltozik, hogy a bolsevizmusnak kedvező körülmények a közeljövőben megszűnnek. Vagy ételt lehet-e adni máról-holnapra annak a sokmillió szájnak, amely nagyon sokszor nemcsak megfelelő, kellő tápértékkel rendelkező élelemhez, hanem még száraz kenyérhez sem jut? Amíg 20—40 lejeket keres a napszámost, 100—300 lej a heti bére a legtöbb szakmunkásnak, 3—4 hold földet túr a sajátján gazdálkodó földműves, havi 500—2000 lejekért dolgoznak a hivatalnokok, emberöltőt áttanult szellemi munkások, ügyvédjelöltek, tanárok, orvosok, addig a bolsevizmus egyik legfontosabb hajtóereje mindig dolgozik. Mert a nincstelenekből — márpedig az emberek nagy többsége ilyen — mindig feltör a miért. Miért van másnak és miért nincs nekem? Miért dúskálnak mások — ha kevesen is — minden jóban? Miért nem telik nekem — ha sokan is vagyunk sorstársak — a legszükségesebbre sem? Hát ha nekem nincs, ha nekem nem lehet, másnak se legyen! íme a bolsevizmus terjedésének egyik melegágya. Vájjon mikor lesz elég erő, elég föld és mész megszüntetni, betemetni, fertőtleníteni ezt a miazma-fészket? A bolsevizmus terjedésének másik motora keleten, a Szovjetek felől zakatol és dübörög. Álmodozók és rövidlátók, fanatikusak és hataloméhesek, eltévelyedettek és gonoszak azt hirdetik ott, hogy az orosz paradicsom csak akkor száll a földre, ha mindenütt vörösre gyűl az ég. A hároméves és ötéves tervek azért buktak meg — mondják a vezetők — mert burzsuj és szabotál az egész világ. Azért nincs kenyér, ruha és cipő, azért van tömeglakás és robotos, örömtelen munka, mert köröskörül ellenkezik, szándékokat gáncsol és acsarkodik az egész emberiségnek még mindig polgári társadalma. Ha majd az egész világ bolsevista lesz, csak akkor valósul meg az álom. Tehát az egész világot bolsevizálni: ez a programútjuk. Ha a világforradalom jelszavával nem lehetett, majd fegyverrel fog menni. S a gyárak ontják a mérges gázakat, repülőgépeket, tankokat, ágyúkat és gépfegyvereket, a tömegek, férfiak és nők egyaránt, katonai egyenruhákba öltöznek, századokba és hadosztályokba sorakoznak és készülnek olyan háborúra, amelyben a bölcsőben ringó csecsemőre s a házikója körül totyogó aggastyánra is halál leselkedik. Akit nem akar jószántából boldog lenni, azt majd fegyverrel fogják kényszeríteni, hogy boldog legyen. Vájjon remélhetjük-e, hogy a szovjet külpolitika ezen imperializmusa, amely felkészült eszméinek fegyverrel való terjesztésére, s amely propagandájával az egész világot behálózta, egy-kettőre megszűnik? Nem lehet erre számítani! A tűzcsóvákat állandóan dobálják kelet felől, s könnyen vérzuhatag is szakadhat fedeleinkre. A harmadik tünet, ami a bolsevizmusnak kedvez, a kollektivizmus gondolatának terjedése. Mindenfelé tért hódít az a felfogás, hogy az egyes jelentősége eltörpül a közösség érdekei mellett. Az egyes jogai mindenütt csorbulnak nap-nnap után. A fascizmusban a fokozott összetartás gondolata s a hitlerizmusban a faji felsőbbrendűség hitvallása nem az egyén jelentőségének tagadása-e? A németországi és olaszországi hatalmas adók, amelyek nagy városok bérpalota-tulajdonosainak jövedelmeit annyira megnyirbálják, hogy azokat a házak fenntartási költségei nagyrészt felemésztik. Olaszországnak az a szándéka, hogy gyermektelen családokra 100%-os örökösödési illetéket ró ki, nem olyan 45 JÓBARÁT