Boncz Ferencz: Magyar államjog (Budapest, 1877)
I. Rész. A magyar államról - II. Fejezet. A magyar birodalom államisága
és kék, melyek a lobogón épen úgy alkalmaztatnak, mint a magyar szinek, fölül a vörös, közepén a fehér s alul a kekszin foglalván helyet. A magyar korona igényeit képező — most tőle elszakasztott —~ országok czimerei pedig, melyek koronázás alkalmával a magyar király előtt hódolat jeleül szoktak vitetni, a következők : Bosnyákország vagy Ráma bíbor mezejű paizsán felhőkből kinyúló ezüst pánczéllal takart kar, mely kivont kardot markol; Szerbország ezüst mezejü czimerpaizsán egy vadkanfő szemlélhető, mely szájában vörös nyilat tart; Bolgárország veres mezejű paizsában egymás fölé helyzett három farkas látható: Kunország czimere arany (mások szerint égszin) mezőben két első lábával ágaskodó, és nyelvét kiöltő fekete oroszlánt láttat, melynek farka hátára van kanyarodva; az oroszlán első lábai alatt vörös fogyó holdszarv, a paizs felső átellenes sarkán vörös hatágú csillag szemlélhető. Gácsországé: kék (mások szerint vörös) paizs közepén hegyes ágú három aranykorona, melyek akép helyezték el, hogy alul kettő, fölül pedig egy van. Ladomérország czímere kék mezejű paizs, melyen felváltva vörös és fehér koczkákból álló két szalag vonul által. Megjegyeztetik e helyütt, hogy ezen országok czimerei leírásában közjogi íróink egymástól eltérnek; mi a nélkül, hogy a vitás kérdést ez által eldöntöttnek kivánnók tekintetni, Cziráky Antal nyomain indultunk, aki ismét e végre a budapesti tudomány egyetem alapitó levelét használta, melyben mindezen czimerek lefestve léteznek. Még Erdélyt kell megemlitenünk. Ez a mohácsi vészig önálló ország nem lévén, saját czimerrel nem élt; csak midőn Báthory István fejedelem alatt az erdélyi három nemzet egyesült, egyszersmind ezek czimerei is egy országos czimerbe akép egyesittettek, hogy a vízszintes veres vonal által középen egyenlően kétfelé osztott paizs felső kék mezejű részében egy emelkedő fél sas, a paizs felső szegleteiben pedig egy felül a növekedő hold, más felül a nap szemlélhető; az alsó ezüst mezőben pedig két sorban két várakép van rajzolva, hogy az alsó sorban három, a felsőben pedig négy látható. A várak a szászok; a napba néző repülő sas vagy »turulmadár« a magyarok; a növekedő hold pedig a székelyek czimere volt. Erdély ezen czímere az anyaországgali egyesülése folytán most már csak történelmi érdekkel bír.