Jogtudományi Közlöny, 1866
1866-09-17 / 38. szám
Pest, szeptember 17. 38. 1866. évi folyam. Jogtudományi Közlöny. Megjelenik hetenkint egyszer, minden hétfőn délután. — Előfizetési dij egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 2 ft. — Előfizethetni helyben a lapkiadói, s vidéken a cs. kir. postahivataloknál. — Szerkesztői iroda Pest, hatvani utcza 1. sz. a. Kiadó-hivatal Pest, egyetem-utcza 4. sz. a. — A kéziratok, bérmentve, a szerkesztőhöz, az előfizetések és reclamatiók a kiadó-hivatalhoz intézendők. Tartalom: Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. (Folytatás.)Suhajda Jánostól.— Fogházjavitás. VI. Az Obermayer-féle vagy társadalmi rendszer. — Átalános német perrendtartás. (Folytatás ) — A franczia iskola befolyása a XIX. század jogfejtésére. (Ledru-Rollin után Rakovszky István.) — Tárgyalási terem. 19. A zsemleper. Közli Mérai Nagy Gyula. — Különfélék. Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén. (Folytatás.) (Suhajda Jánostól.) Hogy egy polgári törvénykönyv rendszeresen kidolgozva jelentkezzék, az „Átalános rész" az ujabb iskola embereinek, kiket a szász polgári törvénykönyv készítői is követtek, túlnyomó nézetei szerint el nem maradhat. Mert bármennyire különbözők is a jogok a főjogintézetek szerint vagyoni, követelési, családi vagy örökjogi tekintetben, mégis némi közös ismereteik vannak. Ilyenek a jogalany természete, ennek cselekvőképessége, a jogok keletkezése, megszűnése, a sértések elleni otalma és az ezekből eredő igénynek különfélesége. Vagy tehát ismételni kell a jogok ezen közös ismereteit mindenütt, hol előfordulnak, vagy az első alkalommal kell azokat megjegyezni, és utóbb e megjegyzésekre utalni. A harmadik út, mely szerint az átalános tanok tetszés szerint bárhol adathatnak elő, mindenesetre rendszerellenes marad. De az első kettőnek is megvan a maga árnyoldala. Az első mód a czélnélküli gyakori ismétléseket szüli, a másodiknak azon rosz következménye van, hogy a tan, melynél az ily közös ismertet legelőször tárgyaltatik, megszakítja magának azannak folyamát, az összefüggést és átnézetet nehezíti. Az átalános rész azonban, mindazt, mi ezekre közös, tüzetesen előadja, és ha nem feledjük, hogy még több szabály van, melyeket, ha a törvénykönyvet rendszeresen akarjuk előállítani, másutt a lényeges főrészekben igen nehéz elhelyezni; az átalános rész hasznát, sőt szükségét tagadnunk nem lehet. Mi képezi közelebbről ezen átalános rész tárgyait, erre nézve többször említett dr. Ungernek tan a következő: Vannak bizonyos tulajdonságok, mik több, vagy egyes jogviszonyoknak átalános és közös jellegvonásait képezik. Eme jellegvonások és azokra vonatkozó tételek képezik azon szellemiséget, melyben az egyes jogintézetek mozognak. Ezek előadása és összeállítása a különös jogi mozzanatokat mintegy előkészíti. Szerinte: „Das Allgemeine ist die Substanz, die Idee, das Princip, das Besondere der Modus, die