Jogtudományi Közlöny, 1868

1868-08-02 / 31. szám

Harmadik évfolyam. 31. Pest, 1868. augusztus 2. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY . Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj:­­ Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. tjpsföly*­ív-SAG-IS Szerkesztői iroda: Pesten, Deák-utcza 14. szám. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó­hivatalhoz intézendők. a budapesti ügyvédi egylet közlönye. Vélemény az egyetemi tantervre nézve a jogo­s államtid.­karban. (Vége.) 6. De miért ne maradjunk a 3, illetőleg 4 éves folytonos tanrendszernél ugy mint azt a bizottság java­solja?*) Válasz. Azért, mert e tanrendszer egyik fentebbi kelléknek sem felel meg, az elemire nézve sok, a tudo­mányra nézve kevés. E tanrendszer t. i. valósággal csak 3 éves, s kivételesen azok számára, kik doktorok akarnak lenni, 4 éves. A szerint tehát az, ki biró, ügy­véd, sőt a ki államférfi akar lenni, úgy képződik, mint az, ki sem biró, sem ügyvéd, sem államférfi lenni nem akar, holott világos, hogy az előbbi kettőnek hivatása más lesz, mint az állam­férfiúé, s megin­t más azé, ki egyik sem akar ezek közül lenni. E tanrendszer szerint a tanítás az egyetemnél valamivel több lesz az eleminél, de semmiesetre nem lesz tudományos; a jövendőbeli doctor pedig egy esztendővel tovább volna kénytelen az egyetemen tanulni a­nélkül, hogy valóban tudományos előadásokat hallana, mert a tanár kénytelen lenne a kezdőkhöz leereszkedni, hacsak tanítványai érdekét nem akarja a tudományosságnak feláldozni. A gyakorlati ta­pasztalás pedig, az itt felmerülő esetek sokasága és sok­félesége a tudományosságnak egészen veszve maradna. Ellenben az én rendszerem szerint ezekre jobban ügyelne a tanítvány, és nemcsak hogy érettebb korban térne vissza az egyetemre, hanem a tudomány iránt nagyobb érdekeltséget hozna magával, és a tudomány nem kény­telenítetnék leszállni az elemekre. A gyakorlat mindeniknek számíttatnék egyaránt, nem úgy mint most, némelyiknek 2, másnak 3, másnak 4 év múlva, másnak még később, vagy mint a kérdésben forgó tanterv szerint. Az is hibás nézet, hogy ha az ifjú egy évvel tovább tartazik a gymnasiumban, érettebben fog az egyetemre jönni. Igaz, korosabb lesz, de érettebb azért nem lesz, sok pedig, ki elég készülten jött a gymnasiumba, ezáltal mindenesetre egy évet fog veszíteni. A tanítás módjának kell az ifjút megérlelni, ki pedig szorgalmatlanságánál fogva, elégtelen a felsőbb osztályok tanai megértésére, az mindjárt az alsóbb osztályokban tartassék vissza, mert a felsőbb osztályokban csak a tanítást fogja nehezíteni, a szorgalmasokat pedig akadályoztatni. Né­zetem szerint a mathematikai és természeti tudományo­kat mindig az életre való viszonylatuk szerint, a klassi­kai nyelveket pedig fokonként mint az elme gyakorlatára és erősbítésére, a szépnek megértésére, és a polgári szabadság kellő méltánylására vezető eszközt kellene tanítani, és ezen fok szerint a fejlődő korhoz mérni. Soha sem volna pedig szem előtt veszítendő, hogy a gymna­siumok feladata, nem tudósokat növelni, sem tudomá­nyossággal elárasztani a gyenge kort, hanem szeretettel és nemes magatartással felkelteni benne a nemes iránti tiszteletet, azt a jelen kor ismereteibe könnyű módon beavatni, s ezáltal átalános művelést és felsőbb taninté­zetekre való képességet létesíteni. De a gymnasiumok ily tanárait mint az emberiség jóltevőit kellene tekin­teni, s illő módon fizetni. Én meg vagyok győződve, hogy helyes módszer mellett az elégtelen tanítványok aránya, mely most, őszintén szólva, mint 7 a 3-hoz áll, kevés idő múlva az ellenkezőre változhatnék. 7. Ezen rendszer szerint sokan el fognak a 3-ik osztályú tanfolyamtól maradni. Válasz. Ezen ellenvetés akkor állna, ha ezáltal a tudományosság veszélyeztetnék, s honfitársaink egy ré­széről elvétetnék a mód, magának kellő tudományt sze­rezni. De az én rendszerem épen azáltal, hogy a szakem­bereknek külön osztályait megkülönbözteti, és nem kívánja, hogy az is, a­ki bíró vagy ügyvéd nem leszen, jogtudományokra azonban szüksége lesz, a jogtudomá­nyok mélyébe behasson, ellenben ez a bírónál és ügy­védnél már jövendőbeli hivatásánál fogva m­ellőzhetlen, meggyőződésem szerint e feladatnak jobban felel meg, mint akár a mostani, akár a jövőre javasolt rendszer. Ne ámítsuk magunkat, hiszen a volt hátramaradásunk-a­n­nak fő oka, hogy szükségeinket nem vizsgáltuk, és kellő figyelembe nem vettük. 8. De tanárainknak egy nagy része abban lealázást lát, ha­­ kényteleníttetnék az elemi tanfolyamra le­menni. Válasz. Szükségünk nem tanáraink balfelfogása után, hanem az élet kívánalmai szerint idomul; tanintézeteink nem a tanárok, hanem a tanítványok miatt állnak fenn. Megengedem, hogy vannak emberek, kik a kezdőknek nem szeretnek beszélni, de ellenben az is igaz, hogy nemzetünknek akkor teszünk legnagyobb szolgálatot, ha a tudományt keresőknek azokat adjuk elő, mi által a tudományt s annak becsét leginkább és legczélirányosabban fogják fel. Mi a tudományt kereső kezdőnek csak ártunk vele, ha őt mindjárt tudományos­sággal árasztjuk el. Ebben, ha valamiben kell a kellő mértéket eltalálnunk. Azért is a mostani rendszer szerint a tanárok kénytelenek voltak tanítványaikhoz leeresz­kedni. Ha mi olyanok számára, kik már többé nem kezdők, külön tanfolyamot nem nyitunk, akkor a tudo­mányosságot elhanyagoljuk, s az életet annak jótétemé­nyétől megfosztjuk. Bal is azon felfogás, mintha elemi tanításnál a nagyobb tudományosság volna nélkülöz­hető. Sőt épen a­ki mást elemekbe akarja avatni, annak a tudományt tökéletesen kell bírnia. Csak az, a­ki azzal alaposan bír, tudja a szükségest s az egésznek alapját képező részt a lényegtelen résztől megkülönböztetni, s *) A jogo­s államtudó kár e nézettől eltért, s a 4 évet az egyetemen tanul minden jogtanulóra nézve egyaránt megkivánja.

Next