Jogtudományi Közlöny, 1871
1871-05-23 / 21. szám
Hatodik évfolyam. 21. Pest, 1871. május 23. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY ^S&n" • ve^ ^ * Megjelenik minden kedden. Szerkesztői iroda: kéziratok 9 . Előfizetési dij: Üllői-ut 1-só szám, II. emelet, bérmentve a szerkesztőhöz, f L _ ,, „ „ ' ' . Kiadó-hivatal: aiiebrendt'lesz'k Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. a kiadó-hivatalhoz intézendők. Nyitva^e-o t^xci a budapesti, nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. A bizomány-üzlet jogelvei. IV. B. A megbizó és bizományos közötti jogviszony, azoknak egymás iránti jogai és kötelességei. A bizományi jogviszony kereskedői megbízáson (utasítás, Auftrag, Comission, Consignation) és annak elfogadásán alapszik. A bizományos cselekményei ez okból az adott utasítás által szabályoztatnak. Ezen utasítás lehett határozott vagy határozatlan. Átalában elv, hogy a határozott utasítás szigorúan a nyert megbízatáshoz képest teljesítendő. Azonban a bizományos cselekményeiben kell, hogy mindig szem előtt tartva, miszerint ő nem csupán közvetítő, hanem önálló szerződő fél, hogy ő megbízója javára és előnyére köti az ügyleteket. A megbízó előnye tehát azon változhatlan czél, melyre a bizományos jogcselekményeinek törekedniök kell. Ha tehát előadná magát azon eset, hogy a megbízó utasításának rideg teljesítése tán épen nem czélzott előnyt, hanem igenis hátrányt volna képes előidézni, úgy tekintve a bizományos önállóságát s tevékenységének említett czélját — el kell fogadni azon nézetet is, hogy az esetben, ha az utasítás rideg teljesítése egyenesen kizárná a megbízó előnyét és eltérés attól ellenkezőleg biztos előnyt előidézni képes, a bizományos jogosítva van az utasítástól eltérni. 1) Nem zárja ki természetesen ezen felfogás a bizományosnak azon kötelezettségét, hogy a megbízónak eredi azon kárát, mely az utasításnak ok nélküli mellőzéséből támadt, megtérítse. De nem zárja ki ezen felfogás azt sem, hogy az esetben, ha az utasítás meg nem tartásából egyrészt ugyan kár, de másrészt előny háromlott a megbízóra, ez annak megtérítését, ennek feltétlen átszármaztatását magának követelhesse, ha tudnillik a kár és előny keletkezése egymástól független. Másként áll a dolog a határozatlan utasításnál, midőn a megbizó a bizományosnak e szokás szerinti utasítást adja, „lehető legjobban" (bestmöglichst) eladni vagy vásárolni. Ilynemű utasítások teljesítésénél az igaz a körülmények megítélése a bizományosra van ») Treitschke: i. m. 12. 1. ellenkezőleg azt hiszi, hogy a bizományos köteles, ha a bizomány utasításszerüleg nem teljesíthető, azt inkább teljesítetlenül hagyni. Azonban ezen rideg felfogás ellenkezik a bizományos elvi állásával. Lásd: Endemann: i. m. 805. 1., ált. ném. ker. tvk. 361 —363. czikkeit: Der Comission isr hat das Wienchaft.... im Interesse des Committenten auszuführen, bizva; ez tehát, és az ebből folyó tevékenysége meglehetős szabad s önálló, határát s korlátot azonban ez esetben is abban leli, mi a megbizó érdekét és előnyét veszélyeztethetné. Ilys utasitásokból eredhető kérdésekben tehát a döntő az, mennyiben óvatott meg azok teljesítésében a megbízó előnye, és a bizományos kártérítési kötelezettségtől csak akkor ment, ha a megbízó előnye, nem az ő tevékenységében rejlő ok miatt el nem éretett. Felelős marad tehát minden ő általa elkövetett, akár tevőleges, akár mulasztási hibája miatt. A bizomány díjas voltánál fogva jogilag kétségkívüli, miszerint a bizományosnak a megbízó ügyleteiben a legnagyobb gondossággal kell eljárnia, s hogy ő már a legcsekélyebb hiba vagy mulasztásért is felelős lesz a megbízó irányában. Ez okból a megbízó, ha azt találná, hogy a bizományos a megbízást, hibásan, vagy nem a nyert utasításhoz képest teljesítette, azt mint nem a maga számára tettet visszautasíthatja, vagy kártérítést követelhet a bizományostól. Kifolyólag a fent fejtegetett elvből, hogy a bizományos jogosítva lehet ott, hol az utasítás rideg teljesítése a megbízó érdekét egyenesen veszélyeztetné, attól a megbízó előnyére eltérhetni, ez utóbbi körülmény begyőzetése esetére, méltán követelheti a bizományos, hogy a megbízó a teljesített megbízást elfogadja s helybenhagyja. Kérdés lehet még a felett is, váljon személyesen tartozik-e a bizományos a nyert megbízást teljesíteni, vagy azzal megbízhat-e mást is? ott, hol a személyes teljesítés kikötve nincs, helyettesítés jogilag megengedve van, de ez esetben teljes szavatosságot vállal a bizományos a helyettesítettnek cselekvényeiért, annak minden mulasztásáért, mint a magáéért.2) Ha azonban a bizományüzlet szükségkép helyettesítést feltételez, mint p. o. távol helyeni váltófizetések eszközlése, a bizományos csak a helyettesített egyén választásában való hibáért (culpa in eligendo) felelős.3) (Folyt. köv.) Dr. STILLER MÓR. Lieber véleménye a népszavazásról nemzetközi kérdésekben. Lieber Ferencz, az élő nemzetközi írók legtekintélyesbike, akinek hadi, jogi törvénykönyvét az észak-amerikai kormány hivatalosan elfogadta, számos felszólítások folytán, a népszavazás nemzetközi alkalmazásának kérdésében következő véleményt adott: ') Hardcr: i. m. 17. I. Ném. ker. tvk. 362. czik't. 8) Fr. 8. §. 3. D. cod. Fr. 3. D. de. ncg. jrcst. 3. 5.: Treitschke, i. m. 15. 1. Kech tslexícon, IIolzcndorH. í „Comiasionsgeschiitt" 205. 1. 8) E/. felfogása az angol és franczia jognak is.