Jogtudományi Közlöny, 1871
1871-10-10 / 41-42 . szám
Hatodik évfolyam. 41. 42 Pest, 1871. október 7. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a budapesti, nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. Megjelenik minden kedden.Előfizetetti díj: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Szerkesztői iroda: Üllői-ut 1-ső szám, II. emelet. Kiadó-hivatal : Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. A második magyar jogászgyülés. A második magyar jogászgyűlésre majdnem ugyanannyi tag jelentkezett (1568) mint a mult évben (1687); fényes jele ez az állandó ügybuzgalomnak, s a lefolyt vitatások is tanúságot tesznek a felette ritka ügyérdekeltségről. De nemcsak a tagok részéről jelenthetjük ezen az ügy iránti természetes érdekeltséget, hanem önérzettel állíthatjuk, hogy már az első magyar jogászgyűlés kivivta magának azon tekintélyt, mely az elvi jelentőségű határozatainak erkölcsi súlyát mindinkább növelni fogja. — Pest város hatósága tehát valóban magamagát tisztelte meg, midőn a magyar jogászgyülés törekvéseit méltányolva — sietett a gyűlés külfényét az által emelni, hogy hatóságilag eszközölte a vendégeknek szívélyes fogadtatását. És oly kellemes meglepetésünkre szolgált, hogy az igazságügyi miniszter úr Bittó István, a megnyitó közgyűlésbeni hivatalos s személyes megjelenése által az állítólagos közömbösségéről keringett híreket megcáfolta. Ellenben egy kellemetlen publicistai kötelességet kell teljesitnünk, midőn azon közmegbotránkozásnak adunk kifejezést, melyre a kir. Curia és kir. tábla elnökei, al- és tanácselnökei már távolmaradásuk által is elegendő okot szolgáltattak, ezt azonban még az ugyanazon napokra kitűzött tanácsülések által tetézvén, a bírák legnagyobb részét a közreműködhetésben gátolták. Amit a múlt évi első jogászgyűlés alkalmával óhajtottunk, reméltünk, azt mai nap valósulva, teljesülve látjuk. Ismét egybegyűltek az ország minden részéből a bírói, a tanári és az ügyvédi kar buzgó tagjai, hogy ismereteikkel, gazdag tapasztalataikkal azon kérdések felvilágosításához, megvitatásához járuljanak, melyek tanácskozásaink tárgyait képezik. Mind ezen körülmény, mind a tett indítványok száma és tartalma kétségtelenül bizonyítja, hogy a jogászgyűlés eszméjének magva hazánkban termékeny földre talált, és a legszebb reményekre jogosít. Özön ne üdvözlöm önöket az állandó bizottság nevében, melyre idközben ügyeink vezetését bízták, melynek működése e napon véget ért, és mely ezennel felhatalmazását önök kezeibe leteszi. Örömmel üdvözlöm megkezdendő működésük küszöbén, azon szívem mélyéből fakadt óhajtással, hogy ez idei tanácskozásainkat is a komoly tudományosságnak pártatlan, tárgyias felfogású szelleme vezérelje; ily módon jogéletünk néhány fontos feladványának megoldása által tehetségünkhöz képest járuljunk hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának előmozdításához, mert nem szenved kétséget, hogy csak azon országnak jóléte nyugszik biztos alapon, melynek társadalmi intézményei a jog és igazság elveiben gyökereznek. ,,Omnia incorta sunt, cum a jure recessum est." Az alapszabályok értelmében a teljes ülés első teendője az elnök és alelnök választása. Ez mind az alapszabályok, mind a tanácskozási szabályok értelmében a korelnök és korjegyző közreműködése mellett történik, és ennélfogva felszólítom Nagy József nagyváradi ügyvéd urat, kit már taval is a korelnök székén volt szerencsénk tisztelni, hogy azt elfoglalni, Kopácsi Miklós egri ügyvédet pedig, hogy a korjegyzői tiszt teendőit végezni szíveskedjék. (Élénk éljenzés.) A korelnök a gyűléshez intézett rövid beszéde után, melyben a másodizbeni megtiszteltetést megköszöni, elfoglalja az elnöki széket. Ezután Pest-Buda testvérvárosok nevében Bogisich Lajos főbiró e következő beszédet tartá: Mélyen tisztelt jogászgyülés! Felette szerencsésnek érzem magam, hogy Pest sz. k. város köztörvényhatósága nevében a jelen alkalommal másodszor van szerencsém üdvözölhetni a magyar jogászgyűlésnek hazánk minden vidékeiről egybegyűlt jogtudósait. A magyar jogászgyűlés, mely csak egy év előtt szerves testületté egyesülve, magasra emelt zászlójára a jogreform, szellemi újjáalakítás és hazánk zilált jogviszonyainak helyes rendezését írá fel, az egész haza által lelkesedéssel fogadtatott. A mag, melyet a magyar birodalom annyi kitűnő szakférfia vetett el, hálás talajba esett, s hogy eddig óriási fává nem emelkedhetett, ennek oka részint az idő rövidsége, részint az emberi számításokat oly gyakran zavaró viszonyok s körülmények. De ha az eredmény még eddig nem is oly kitűnő — a magy. jogászgyűlés, mely szaktudománya, bő tapasztalata, önfeláldozó tevékenysége s lelkes honszerelmével lép a küzdelem terére — bátran kiálthatja e szavakat: miénk a jövő ! Pest-Buda sz. kir. városok köztörvényhatósága nevében a magyar jogászgyülés minden egyes tagját szivélyes „Isten hozottal" üdvözlöm ! (Zajos éljenzés.) Első teljes ülés szept. 24-én. Vasárnap szept. 24-én a magyar tud.akadémia dísztermében volt az első teljes ülés, melyen 400-nál több jogász és számos hallgató volt jelen. Ezen első ülés tárgyai voltak : 1. Elnök s alelnök választása (négy jegyzőt az elnök választ.) 2. A mult évi számvizsgálók jelentésének elintézése. 3. A jövő évi 3 tagú számvizsgáló bizottság választása. 4. Az alapszabályok és tanácskozási szabályok módosítását tárgyazó indítványok tárgyalása következő sorrendben : a) Az állandó bizottság indítványa előterjesztve dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úr, mint a bizottság titkára által Pesten ; b) inditvány Boor József ügyvéd úrtól Komáromban ; c) inditvány dr. Weisz József ügyvéd úrtól Temesvárott; d) e) két inditvány dr. Környey Ede ügyvéd úrtól Pesten; f) inditvány dr. Teleszky István ügyvéd úrtól Nagyváradon. 5. Esetleg egy öttagú szavazatszedő bizottság kiküldése az elnök által. 6. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak az illető szakosztályokhoz utasítása. A 9 órára kitűzött ülés csak fél tíz órakor vette kezdetét. Dr. Pauler Tivadar vallás és közoktatásügyi miniszter, mint az állandó bizottság elnökének következő beszédével.