Jogtudományi Közlöny, 1871

1871-10-10 / 41-42 . szám

Hatodik évfolyam. 41. 42 Pest, 1871. október 7. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a budapesti, nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. Megjelenik minden kedden.­­Előfizetetti díj:­­ Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Szerkesztői iroda: Üllői-ut 1-ső szám, II. emelet. Kiadó-hivatal : Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. A második magyar jogászgyülés. A második magyar jogászgyű­lésre majdnem ugyan­annyi tag jelentkezett (1568) mint a mult évben (1687); fényes jele ez az állandó ügybuzgalomnak, s a lefolyt vitatások is tanúságot tesznek a felette ritka ügyérdekeltségről. De nemcsak a tagok részéről jelenthetjük ezen az ügy iránti természetes érdekelt­séget, h­anem önérzettel állíthatjuk, hogy már az első magyar jogászgyűlés kivivta magának azon tekintélyt, mely az elvi jelentőségű határozatainak erkölcsi súlyát mindinkább növelni fogja. — Pest város hatósága tehát valóban magamagát tisztelte meg, midőn a magyar jogászgyülés törekvéseit méltányolva — sietett a gyű­lés külfényét az által emelni, hogy hatóságilag eszkö­zölte a vendégeknek szívélyes fogadtatását. És oly kel­lemes meglepetésünkre szolgált, hogy az igazságügyi miniszter úr Bittó István, a megnyitó közgyűlésbeni hivatalos s személyes megjelenése által az állítólagos közömbösségéről keringett híreket megc­áfolta. Ellen­ben egy kellemetlen publicistai kötelességet kell telje­sitnü­nk, midőn azon közmegbotránkozásnak adunk kifejezést, melyre a kir. Curia és kir. tábla elnö­kei, al- és tanácselnökei már távolmaradásuk által is elegendő okot szolgáltattak, ezt azonban még az ugyanazon napokra kitűzött tanácsülések által tetézvén, a bírák legnagyobb részét a közreműködhetésben gátolták. A­mit a múlt évi első jogászgyűlés alkalmával óhajtottunk, reméltünk, azt mai nap valósulva, teljesülve látjuk. Ismét egybe­gyűltek az ország minden részéből a bírói, a tanári és az ügy­védi kar buzgó tagjai, hogy ismereteikkel, gazdag tapasztala­taikkal azon kérdések felvilágosításához, megvitatásához járul­janak, melyek tanácskozásaink tárgyait képezik. Mind ezen körülmény, mind a tett indítványok száma és tartalma kétség­telenül bizonyítja, hogy a jogászgyűlés eszméjének magva ha­zánkban termékeny földre talált, és a legszebb reményekre jogosít. Özö­n ne üdvözlöm önöket az állandó bizottság nevében, melyre id­közben ügyeink vezetését bízták, melynek működése e napon véget ért, és mely ezennel felhatalmazását önök kezeibe leteszi. Örömmel üdvözlöm megkezdendő működésük küszöbén, azon szívem mélyéből fakadt óhajtással, hogy ez id­ei tanács­kozásainkat is a komoly tudományosságnak pártatlan, tárgyias felfogású szelleme vezérelje; ily módon jogéletünk néhány fon­tos feladványának megoldása által tehetségünkhöz képest járul­junk hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának előmozdításá­hoz, mert nem szenved kétséget, hogy csak azon országnak jóléte nyugszik biztos alapon, melynek társadalmi intézményei a jog és igazság elveiben gyökereznek. ,,Omnia incorta sunt, cum a jure recessum est." Az alapszabályok értelmében a teljes ülés első teendője az elnök és alelnök választása. Ez mind az alapszabályok, mind a tanácskozási szabályok értelmében a korelnök és korjegyző közreműködése mellett tör­ténik, és ennélfogva felszólítom Nagy József nagyváradi ügy­véd urat, kit már taval is a korelnök székén volt szerencsénk tisztelni, hogy azt elfoglalni, Kopácsi Miklós egri ügyvédet pedig, hogy a korjegyzői tiszt teendőit végezni szíveskedjék. (Élénk éljenzés.) A korelnök a gyűléshez intézett rövid beszéde után, melyben a másodizbeni megtiszteltetést megköszöni, elfoglalja az elnöki széket. Ezután Pest-Buda testvérvárosok nevében Bogisich Lajos főbiró e következő beszédet tartá: Mélyen tisztelt jogászgyülés! Felette szerencsésnek érzem magam, hogy Pest sz. k. város köztörvényhatósága nevében a jelen alkalommal másod­szor van szerencsém üdvözölhetni a magyar jogászgyűlésnek hazánk minden vidékeiről egybegyűlt jogtudósait. A magyar jogászgyűlés, mely csak egy év előtt szerves testületté egyesülve, magasra emelt zászlójára a jogreform, szellemi újjáalakítás és hazánk zilált jogviszonyainak helyes rendezését írá fel, az egész haza által lelkesedéssel fogadtatott. A mag, melyet a magyar birodalom annyi kitűnő szakférfia vetett el, hálás talajba esett, s hogy eddig óriási fává nem emel­kedhetett, ennek oka részint az idő rövidsége, részint az em­beri számításokat oly gyakran zavaró viszonyok s körülmények. De ha az eredmény még eddig nem is oly kitűnő — a magy. jogászgyűlés, mely szaktudománya, bő tapasztalata, ön­feláldozó tevékenysége s lelkes honszerelmével lép a küzdelem terére — bátran kiálthatja e szavakat: miénk a jövő ! Pest-Buda sz. kir. városok köztörvényhatósága nevében a magyar jogászgyülés minden egyes tagját szivélyes „Isten hozottal" üdvözlöm ! (Zajos éljenzés.) Első teljes ülés szept. 24-én. Vasárnap szept. 24-én a magyar tud.­akadémia dísztermé­ben volt az első teljes ülés, melyen 400-nál több jogász és számos hallgató volt jelen. Ezen első ülés tárgyai voltak : 1. Elnök s alelnök választása (négy jegyzőt az elnök választ.) 2. A mult évi számvizsgálók jelentésének elintézése. 3. A jövő évi 3 tagú számvizsgáló bizottság választása. 4. Az alapszabályok és tanácskozási szabályok m­ódosítását tárgyazó indítványok tárgyalása következő sorrendben : a) Az állandó bizottság indítványa előterjesztve dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úr, mint a bizottság titkára által Pesten ; b) inditvány Boor József ügyvéd úrtól Komáromban ; c) inditvány dr. Weisz József ügyvéd úrtól Temesvárott; d) e) két inditvány dr. Környey Ede ügy­véd úrtól Pesten; f) inditvány dr. Teleszky István ügyvéd úrtól Nagy­váradon. 5. Esetleg egy öttagú szavazatszedő bizottság kiküldése az elnök által. 6. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak az illető szakosztályokhoz utasítása. A 9 órára kitűzött ülés csak fél tíz órakor vette kezdetét. Dr. Pauler Tivadar vallás és közoktatásügyi miniszter, mint az állandó bizottság elnökének következő beszédével.

Next