Jogtudományi Közlöny, 1872
1872-11-26 / 48. szám
Hetedik évfolyam. 48. Pest, 1872. november 26. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a nagy-váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. — strVa-a t^vs)^ Megjelenik minden kedden. Szerkesztői Iroda: A kéziratok a „magy. jogászgyűlés" tartama alatt naponként. Üllői-utlsó szám, II. emelet, bérmentve a szerkesztőhöz, Klauzeteul dij: Kiadó-hivatal: a iegrendelések Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. a kiadó-hivatalhoz intézendők. Se»~0A 1 3~o TARTALOM: A részvénytársulatok s a törvényhozás. Dr. Matlekovits Sándor, egyet. m. tanár és magy. k. keresk. m. titkár. • Elévülési jogeset, dr. Imiing Károly ügyvéd. — Jogtörténelmi fejlődése a városi életnek. Dr. Kuncz Ignácz, jogtanár. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. — Rendeletek. A részvénytársulatok s a törvényhozás. Jelenleg midőn a részvénytársulati ügy átalában nálunk nagyobb figyelemre méltattatik és minden oldalról felmerül a kivánság ezen ügy rendezése irányában, helyszerűnek tartjuk a külföld legnevezetesebb törvényeinek e tárgyra vonatkozó intézkedéseit következőkben olvasóink elé terjeszteni. I. A részvénytársulati törvények rövid története. a) Francziaországban. Francziaországban a részvénytársulatok először a Code de commerce (37. és köv.§§.) által lettek szabályozva, mely törvény szerint részvénytársulat alakításához kormányengedély volt szükséges. 1862. máj. 15. Francziaország Angolországgal egyezményt kötött, melynek alapján az egyik országban törvényesen elismert társulatok a másikban is jogalanyok gyanánt működhetnek, s igy az angol részvénytársulatok Francziaországban is kormányengedély nélkül szerepelhettek, tehát a külföldi (az angol) társulatok nagyobb kedvezményben részesültek, mint a honiak. E viszásság elhárítása tekintetéből az 1863. május 23. kelt törvény a részvénytársulatokat (société a responsabilité limitée) a kormányengedélytől felmenti, de egyúttal szorosan meghatározta a feltételeket, melyek mellett társulatok keletkezhetnek. E törvénynek határozatai lényegben átmentek a most érvényben álló törvénybe, mely 1867-ik julius 24-én hozatott. Az 1867-iki törvénynek czime: Loi sur les sociétés. Feloszlik öt czimre (titre). Az első czim: „des sociétés en commandite par actions" 1 —20. articles.— A második czim: „des sociétés anonimes'' 21—47. art. — A harmadik czim: „dispositions particuliéres aux sociétés a capital variable" 48— 54. art., mely elnevezés alatt az u. n. közkereseti szövetkezetek (Genossenschaften) foglaltatnak. — A negyedik czim: „disponsitions relatives á la publication des actes de société" 55 — 65. art. — Végre az ötödik czim: ,,des foutines et des sociétés d'assurances"66—68.art.Ez utolsó czim a biztosító intézetek viszonyaira nézve azt határozza, hogy a tontinak és az életbiztosító intézetek ezentúl is a kormány felügyelete alá tartoznak, holott a többi biztosító intézetek kormányengedély nélkül keletkezhetnek ugyan, de a feltételek, melyek mellett létesülhetnek, külön rendelet által fognak közhirré tétetni. E rendelet csakugyan közzé is bocsáttatott 1868. jan. havában. b) Angolországban. a » Angolországban már a 14-ik században találkozunk a részvénytársulatokkal, melyek külön törvény nélkül működtek. A 18-ik század elején, midőn a kereskedelmi és üzleti szellem nagyobb lendületet vett, részvény társulatok kedvező alkalom gyanánt szolgáltak a különböző vállalatok létesítésére, s ez időből való ama hires szédelgési iránylat, mely nagy kereskedelmi válságban találta végét. Keletkeztek társulatok, melyeknek czélja a ,,mobile perpetuum"-nak feltalálása volt; — más vállalatnak tárgya a fürészpornak mikénti felolvasztása volt, hogy az igy felolvasztott fürészporból hasadékok nélküli deszkák öntessenek stb. A törvényhozás most lett csak figyelmetessé a részvénytársulatok természetére s a szédelgést, mely az utolsó időben mutatkozott, az által vélte legczélszerűbben megszüntethetni, ha a részvénytársulatok keletkezését akadályoztatja. — Igy létesült 1720-ban az u. n. bubble act, vagy a mint hivatalosan neveztetik, Acte George I. c. 18 — Can act for better securing certain powers and privileges intended to be granted by his majesty, by two charters for assurance of ships and merchandise at sea, and for lending money upon bottomry and for restraining several extravagant and unwarrantable practices therein mentioned. E törvény túl szigoránál fogva alkalmazható nem volt, és mégis 1825-ig maradt hatályban, és csak akkor lett megszüntetve az acta Geo. IV. c. 91. által, (an act to repeal so much of an act passed in the sixth year of his late majestys King George I., as relates to the restraining several extravagant and unwarantable practices in the said act mentioned and for conferring additional powers upon his majesty with respect to the granting of charters of incorporation to trading and other companies.)E törvény csak két szakaszból áll; az első a bubble act.-át hatáson kivül helyezi, a második a királynak azon jogot adja, hogy részvénytársulatokat engedélyezhessen, s pedig szabadalom által, — 1837-ben ezen törvény is lényegesen megváltoztattatott. Az 1837-ben hozott act I. Victoria c. 73. ugyanis nem tartja megegyeztethetőnek, hogy minden egyes részvénytársulat alakulásánál királyi szabadalom adassék, s a nem oly ünnepélyes természetű királyi nyílt levelek (letters patent) alkalmazását rendeli el. A lényeg mindazáltal nem igen változott, amennyiben a részvénytársulatok enge