Jogtudományi Közlöny, 1876
1876-09-22 / 38. szám
ség. Vagyoni census. Adóminimum. Legtöbb adót fizetők. Kor. Írni olvasni tudás. Honoratiorok. Alaplajstrom. Szolgálati lajstrom. Választás vagy sorshúzás. E két mód vegyítése. A vád és itélő esküdtszék. Illetőség. A vádlott beismerése esetén néhol mellőztetik az esküdtek közreműködése. A visszavetés. A vádlevél. Az elnök hatásköréről. Az államügyész expozéjáról. Néhol a védő is tart bevezető beszédet. A bizonyításról. Az elnök általi kihallgatás. A felek kérdezési joga. Az elnök összegezése. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Ezeknek mikénti megállapítása. A tanácskozás módja. A szavazatok számaránya. Egyhangúság. Szótöbbség. A biróság befolyása a bűnösség kérdésének eldöntésére. A jogorvoslatokról. Statistikai adatok. A marasztaló és felmentő határozatok számaránya. Ezekből vont következtetések. Az osztrák esküdtszéki eljárás története és vezéreszméi. — Sociális viszonyok. Történet. Vádesküdtszék nincsen. Esküdtképesség. Lajstromok alakítása. Tekintetek a nyelvismeretre. Összehasonlítások az 1850-iki esküdtszéki eljárással. Illetőség. A visszavetési jog. Az államügyészség hivatása. A vádlevél. Az ehhez csatolt külön indokolás. Vádlott joga ez ellen kifogásokkal élhetni. Formaszerű vád alá helyezés nem történik. A főtárgyalás menete. A bizonyításról. A felek közvetlen kérdéseket intézhetnek. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. A vád- és védbeszédek. Az elnök végszava. A tanácskozásról. Az esküdtek felvilágosításokat kérhetnek. Az elnök e végből szobájukba mehet. Marasztaláshoz 8 szavazat szükségeltetik. A közvádló nem tesz határozott indítványt a büntetés mértékére. A jogorvoslatokról. Az újra felvételről. Ezen intézmény fény- és árnyoldalai. Téves kiindulási pontok. Politikai jelentőség. Legfőbb előnye a visszavetési jog. Állambiróságoknál kivihetetlen. Közvetlen szóbeliség. Az előiratok ismerete. Az első benyomások hatása. Terjeszti a törvényismeretet. Emeli a jogérzetet. Éber figyelem. A nyilvánosság. Állandó bíróságoknál a collegialitás befolyása. Bizonyos nézetek következetességből követtetnek. A vád és védelem hatálytalansága. A formák figyelmen kivül hagyása. Megismerheti az állam az esküdtek határozatából, hogy törvényei félre nem értetnek s korszerűek-e ? Példák az életből. Összehasonlítás a parlamentáris kormányformával. Az esküdt sincs a törvény fölé helyezve. Schwarze nyilatkozata. Az esküdtszéki eljárás bizalmat kelt. Az eskü közvetlen benyomása. Ellentétes ítéletek hatása a jogérzetre. Statistikai adatok hazai törvénykezésünkből. A felebbviteli jogorvoslatok demoralizáló hatása. Felebbvitel és szóbeliség összeegyezhetlen. A költségek kérdése. Az ítéletek indokolása nem nyújt garantiát. A vádlott előéletét, jellemét polgártársai ismerik legjobban. Hatósági erkölcsi bizonyítvány ezt nem pótolhatja. Az esküdtek határozata a birák felülvizsgálatának van alávetve. Ha állambiróságnál honosul meg helytelen irány, az ismétlődik esetről esetre. Ugyanazon esküdtek nem igen kerülnek ismét mindnyájan össze. Felmentések és marasztalások közötti arány. A törvényhozás mulasztásai. Az elavult törvényekről. A bizonyítási szabályokról. A hosszas vizsgálati fogság káros befolyásáról a bűnösség felett határozó biró elfogulatlanságára. A vegyes bíróságokról. — Kísérletek a polgári és hivatalnoki elem egyesítésére. Ez intézmény előnyei. A vitatott előnyök cáfolata. Az esküdtszék hiányait csak elleplezi, nem orvosolja. A felek ellenőrködését kizárja. Nem jár a polgárok kisebb terheltetésével, mint az esküdtszék. Állandóan alkalmazott polgárok tudákossága. A figyelem ébersége ezeknél is gyengül idővel. Collegialitás. Jogászok suprematiója. Csak statisták. Az ítéletek indokolásába be nem folynak. Az elnök törvénymagyarázata zárt ajtóknál. Nyilvánuló jogi nézetkülönbségek káros befolyása. A visszavetési jog hiánya. Heterogén elemek vegyítése. Ebből folyó félszegségek. Az esküdtszékekről hazai viszonyaink szempontjából. — Előzmények. A bécsi reactió. Az 1840-iki választmány tárgyalásai. Az esküdtszék mellett és ellen felhozott érvek. Az országos választmány többsége elveti az esküdtszékeket. Az alsóház többsége ellenben elfogadja azt. Az esküdtszék miként rendeztessék. A felsőház ez újításnak elébe áll. A kérdés függőben marad. Az 1848-iki országgyűlés esküdtszékre bizza a sajtóügyek elbírálását. Közbejön az osztrák törvények uralma. 1867-ben újra felállíttatnak sajtóügyekre nézve az esküdtszékek. 1868-ban a fővárosi kisajátítási ügyek is esküdtszékekre bízatnak. 1871-ben a magyar jogászgyűlés tárgyalja e kérdést. Ugy a szakosztály, valamint a teljes ülés is az esküdtszékekre ruházandónak tartja a bűnösség kérdésének eldöntését. Az esküdtszék culturális kérdés. Műveltségi viszonyok Európában. Írni olvasni tudás. Városi és vidéki lakosság közötti különbség e tekintetben. A nép jogérzete. A nyelvek és nemzetiségek sokasága. Egyes vidékek közötti különbségek a műveltség tekintetében. Nem költségesebb a rendes bírósági eljárásnál. Nem idegenszerű." Esküdtszékeink gyakori felmentései. A kisajátító esküdtszék magas becslései. Büntető eljárásunk reformja az esküdtszéki intézmény szempontjából. — Mostani büntető törvénykezésünk ismertetése. Alapelvek. Alaki és anyagi törvények. Vádrendszer. Vizsgálat. Ennek viszonya a szóbeliséghez. Nyilvánosság. Vád alá helyezés eltörlése. Vádesküdtszékek felesleges volta. A keresztkérdésekről. Ez a biróság tekintélyét s az iránta való bizalmat emeli. Az elnöki összegezés korlátozásának szükségtelensége. Vád és védelem. Esküdtszékek alakítása. Sors és választás. Beismerés feleslegessé teszi az esküdtek közreműködését. Tény- és jogkérdés egyesítése. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Felvilágosítások. A tanácskozásról. Az esküdtek elnöke. Egyhangúság vagy szavazattöbbség. Erkölcsi solidaritás. Alapos tanácskozás biztosítása. Czélszerűségi indokok. Téves határozatok mikénti orvoslása. Zármegjegyzések. (Hengelmüller Mihály) a kir. itélő tábla tanácselnöke, a birói kar egyik legjelesebb tagja s a hivatali pálya mintaképe — f. hó 17-én meghalt. Béke hamvaira! (A nyilvánosság végletei.) Mig a budapesti kir. tervszék elnöke a nyilvánosságot, avagy magyarosabban «a nyílt ajtók melletti törvénykezésit igen kétes jogalapon megszokta, — addig a kir. itélő tábla fenyitő-tanácsa az ellenkező végletig menve, a Mileticsféle perben még a letartóztatás kérdését is, — tehát nem a bűnösség kérdését, hanem a vizsgálati gyanuokok alapját is nyilvános ülésben tárgyalta! A királyi itélő tábla ezen gyakorlatáról eddig nem volt tudomásunk, de a Miletics-féle eset közlése után a fenti körülmény valószínűleg kevésbbé politikus ügyben sem fogja «az érdekelt felek» figyelmét kikerülni és sikeresen a vizsgálatok meghiúsítására vezetni. Sajnos ugyan, hogy nincsen büntető rendtartásunk, mely a vizsgálati kérdések eldöntését a főtárgyalás nyilvánosságától megkülönböztetné, — de ha a kir. ítélőtábla criminalistái, kik annyira jártasok még a külügyi politikában is, hogy Törökországhoz való barátságos viszonyunkat is latba vetették, — ép oly jártasságot tanúsítanának a külföldi büntető rendtartások ismeretében, — akkor a vizsgálati kérdések nyilvános tárgyalásával hasonló botlásokat nem követnének el. Felelős szerkesztő: Dr. Dárdai Sándor. A Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda kiadásában (Budapest, egyetem-utcza 4. szám) megjelent s minden könyvkereskedés által megszerezhető . A BŰNTETTEK ÉS BÜNTETÉSEIK. A büntetőjog különös része. Tekintettel az ujabbkori törvényhozásra és hazai törvényjavaslatunkra. — Irta: Schnierer Aladár. Fűzve 3 frt. A MAGYAR VÁLTÓJOG KÉZIKÖNYVE. Az 1840. XV. tezikk I. r. és az 1844. VI. tcz., nemkülönben az ezeket kiegészítő rendeletek alapján, különös tekintettel a felsőbb törvényszékek elvi megállapodására. Irta: Apáthy István. Második kiadás. Fűzve 2 frt 40 kr. MAGYAR FÖLDADÓ-KATASTER az 1875-ik év márczius 30-ki VII. alaptörvény s az ezzel kapcsolatban álló kormányrendeletek szakműveleti utasítások elméleti s gyakorlati magyarázatával, számos rovatos táblázat, mintadolgozat s irománypéldákkal ellátva : Földadó-katasteri, kerületi, megyei bizottságok, becslőbiztosok, községelöljárók s földbirtokosok használatára. Irta Mészáros Károly. — Fűzve 2 frt.