Jogtudományi Közlöny, 1880
1880-09-17 / 38. szám
Tizenötödik évfolyam. 38. SZ. Budapest, 1880. szeptemb. 17. ÍGYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem,utcza 4d ik szám. Előfizetési dij : negyedévre.. 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM: A politikai egyletek jogrendje. Dr. Fekete Gyula, kir. tervszéki biró úrtól. — A vagyonátengedés jogkedvezménye Francziaországban. Dr. Roth Zsiga úrtól. — Jogirodalom. Dr. Vécsey Tamás egyet, tanár úrtól. — Törvénykezési szemle : Köteles-e az ügygondnok (curator absentis) a kereseti tényeket tagadni? Dr. Berkovics Ferencz, ügyvéd úrtól. — A polgári perrendtartás 3. §-ról. Dr. Nagy Árpád, ügyvéd úrtól. — Döntvénybirálat. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. A politikai egyletek jogrendje. A politikai egyletek egy osztályát képezik a nagy egyleti összcsoportnak. De mivel amazok a többi egyletektől nekik saját, önálló jogrendszerök folytán elválnak, joguk a többiekétől külön tárgyalandó. A politikai egyletek joga pedig speciális, önálló jelleget különösen azáltal nyert a tételes törvényhozásokban, hogy a korlátozások, melyek az associáció elemét terhelik , sokkal nagyobb mérvűek, mint az egyesülés más ágainál. A nagyobb mérvű korlátozások indoka a törvényhozók azon általánosan uralkodó meggyőződésén gyökeredzik , miszerint az associáció ez ága a legveszélyesebb. Innét az osztályozás politikai és nem politikai egyletekre. A tételes jog alkotói ama irányához csatlakoznak a legnagyobb államjogászok is. Washington egy 1794. aug. 26-ki levelében így nyilatkozott a democratikus egyletekről: «ich habe von Anfang an ausgesprochen, dass diese Gesellschaften die Staatsordiuno selbst in ihren Grundlagen ob erschüttern werden, wenn man dieselben nicht bekampft (freilich nicht durch Verfolgungen, wonurch sie nur neue Kräfte gewinnen) oder wenn sie nicht bald durch die Enthüllung ihres Ursprungs und ihres Zuveckes in Misscredit komment . Annak daczára azonban, hogy a politikai egyletek különvált jogrendszerrel birnak — maradnak lényeges pontok — amelyekben joguk a gyülekezeti joggal egy és ugyanazon elveken fog nyugodni. Az egylet tagjainak a gyülekezetbeni fegyverben megjelenése, a gyűlések szabad ég alatti megtartása s a rendes hatósági felügyeletet illetőleg közös elvek lesznek itt és ott irányadók. A politikai egyletek létjogát s cselekvőségek körét, menetét illetőleg, hasonlag mint a nyilvános gyülekezeteknél lehetőleg széles szabadság elve "követendő. Ha nagy is a befolyás, melyet a politikai egyletek az államtestre gyakorolnak — ha néha megjelenésükben közzavart is okoznak, mégsem szabad az egyleti szabadság biztosításáról egyes epizódot valamely nemzet életéből zsinórmértékül venni. A veszélyes szabadság élvezete — mondja TOQUEVILLE — megtanítja a népeket arra, hogy kell a szabadság veszélyeit enyhíteni. Minthogy azonban nincs Die Gründe, welche den Gesetzgeber bestimmt habén zwischen politischen und nichtpolitischen Vereinen zu unterscheiden und die ersteren lastigeren Budingungen zu unterwerfen, als die letzteren, liegen in der grösseren Gefahrlichkeit der ftolit. Veretne für den Staat; sie können leichter als andere zu rechtswidrigen Zwecken missbraucht werden, und der Staat sueht sich daher eine vollstándi^e Uebersicht über die Vereine dieser Art, über ihren Bestand und ihre Wirksamkeit zu ver-Schaffen und sich in bestándiger Kenntniss ihres Handelns zu erhalten, um je nach Umstánden die nöthigen Massregeln zur Sicherung des Ansehen der Gesetze und zur Wahrung der öffentlichen Interessen treffen zu können. PÖZL. id. m 471. 1. L. még TOCQUEVILLE, id. m. II. k. 143. 1. DUBOIS, id. m. 34. 1. BLUXTSCHLT, id. m. II. k. 531. 1. emberi szabadság, melyre nézve az államigazgatás oly kiváló figyelme szükségeltetnék, mint ennél: illő korlátozások nem nélkülözhetők. A mai társadalom irányeszméjét e részben ekkép fejezi ki BLUNTSCHLI : «von einer Freiheit der politischen Vereine kann vernünftiger Weise nur in dem Sinne die Rede sein, als damit die Sicherheit und Wohlfahrt der grossen organisioten Vereinigung der Nation, die wir Staat heissen, vertráglich ist.(í 2 E tételből következik, miszerint mindazon politikai egyletek, melyek czélját vagy eszközeit már a büntetőtörvények tiltják s melyek a közjogrendet fenyegetik, tilalmazandók. Az államigazgatás kötelessége a fenálló jogrendet védelmezni, ezen kötelességgel szemben azonban kell állania azon hatalmi jogosultságnak is — h°gy a közrend védelméhez megkívántató eszközökkel is rendelkezhessék. A politikai egyletektől származó veszélyek, az igazgatás általi sikeres leküzdésének már a gyülekezeti jognál tárgyalt védeszközein kívül, szokásosak s ajánlatosak még a következő speciális védrendszabályok. 1. Szervezeti szabályzatok bemutatása. Az eddig előadottakból belátható, hogy a politikai egyleteknél preventív jellegű rendszabályok jelentkeznek szükségeseknek. A betegrszei természetéhez kell szabni az orvosszereket. Or_: Hogy azonban a preventió hatályos lehessen, hogy veszélyes egyének által szított agitációk megelőztethessenek, az állam tekintélyét compromittáló tüntetések s zavargások be ne következhessenek, nem tanácsos a politikai egyletek tényleges működését bevárni és aztán tilalmakkal lépni föl. Ha az egyletek működése beváratnék, néha javíthatlan bajok keletkeznének, melyek megszüntetése, mint a történelem tanusítja, repressió segélyével nem mindig sikerült. Ellenkezőleg, ha a repressió lágy , felbátoríttatnak a forradalom emberei az üzelmek folytatása pedig legszigorúbb is, a kedvelt politikai lara eszme megtestesülésének mártírjai fognak megszülemleni a társadalom legjobb osztályaiból — kik nyugodt lélekkel s büszke öntudattal készek fejeket a hóhér pallosa alá hajtani. Erre nagyszerű példát szolgáltat a mai orosz társadalom. A leghelyesebb eljárás az lészen tehát, ha minden egylet — mint azt az összes continentális törvényhozások követelik — már megalakulásakor soroztatik valamely egyleti kathegóriába. Hogy azonban ez megtörténhessék,az illetékes hatóságnak oly helyzetben kell lennie, miszerint képes lehessen az alakítandó egylet czélját megítélhetni s ekkér az egyletet osztályozhatni. Erre nézve egyik mód az egylet természetének a statutumokbeli meghatározása. Bemutatandók e végből tehát a szervezeti szabályzatok, melyekből az igazgatás képes lesz az egylet közelebbi czélja iránt tudomást szerezhetni. Sajnos azonban, hogy az alakítandó egylet politikai jellegének megalapitása tekintetéből a beterjesztett alapszabályok ritkán nyújtanak a hatóság részére biztos alapot. Már pedig az egylet természetének megalapitása . Id. m. II. k. 532. 1. 3 L. JÁGER «welche Vereine sind als politische anzuschen» ? cz. ért. Oesterr. ZeitschriftfilrVerwattung. 1870. évf. 16. sz.