Jogtudományi Közlöny, 1880

1880-09-17 / 38. szám

Tizenötödik évfolyam. 38. SZ. Budapest, 1880. szeptemb. 17. ÍGYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Üllői­ út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem,utcza 4d ik szám. Előfizetési dij : negyedévre­­.­. 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM: A politikai egyletek jogrendje. Dr. Fekete Gyula, kir. tervszéki biró úrtól. — A vagyonátengedés jogkedvezménye Franczia­országban. Dr. Roth Zsiga úrtól. — Jogirodalom. Dr. Vécsey Tamás egyet, tanár úrtól. — Törvénykezési szemle : Köteles-e az ügy­gondnok (curator absentis) a kereseti tényeket tagadni? Dr. Berko­vics Ferencz, ügyvéd úrtól. — A polgári perrendtartás 3. §-ról. Dr. Nagy Árpád, ügyvéd úrtól. — Döntvénybirálat. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. A politikai egyletek jogrendje. A politikai egyletek egy osztályát képezik a nagy egyleti összcsoportnak. De mivel­ amazok a többi egy­letektől nekik saját, önálló jogrendszerök folytán­­ el­válnak, joguk a többiekétől kü­lön tárgyalandó. A poli­tikai egyletek joga pedig speciális, önálló jelleget külö­nösen azáltal nyert a tételes törvényhozásokban, hogy a korlátozások, melyek az associáció e­lemét terhelik , sokkal nagyobb mérvűek, mint az egyesülés más ágainál. A nagyobb mérvű korlátozások indoka a törvényhozók azon általánosan uralkodó meggyőződésén gyökeredzik , miszerint az associáció ez ága a legveszélyesebb. Innét az osztályozás politikai és nem politikai egyletekre. A téte­les jog alkotói ama irányához csatlakoznak a legnagyobb államjogászok is. Washington egy 1794. aug. 26-ki leve­lében így nyilatkozott a democratikus egyletekről: «ich habe von Anfang an ausgesprochen, dass diese Gesell­schaften die Staatsordiuno­ selbst in ihren Grundlagen o­b erschüttern we­rden, wenn man dieselben nicht bekampft (freilich nicht durch Verfolgungen, wonurch sie nur neue Kräfte gewinnen) oder wenn sie nicht bald durch die Enthüllung ihres Ursprungs und ihres Zuveckes in Miss­credit kommen­t . Annak daczára azonban, hogy a politikai egyletek különvált jogrendszerrel birnak — maradnak lényeges pontok — a­melyekben joguk a gyülekezeti joggal egy és ugyanazon elveken fog nyugodni. Az egylet tagjai­nak a gyülekezetbeni fegyverben megjelenése, a gyűlé­sek szabad ég alatti megtartása s a rendes hatósági fel­ügyeletet illetőleg közös elvek lesznek itt és ott irányadók. A politikai egyletek létjogát s cselekvőségek körét, me­netét illetőleg, hasonlag mint a nyilvános gyülekezetek­nél lehetőleg széles szabadság elve "követendő. Ha nagy is a befolyás, melyet a politikai egyletek az államtestre gyakorolnak — ha néha megjelenésükben közzavart is okoznak, még­sem szabad az egyleti szabadság biztosí­tásáról egyes epizódot valamely nemzet életéből zsinór­mértékül venni. A veszélyes szabadság élvezete — mondja TOQUEVILLE — megtanítja a népeket arra, hogy kell a szabadság veszélyeit enyhíteni. Minthogy azonban nincs­ ­ Die Gründe, welche den Gesetzgeber bestimmt habén zwischen politischen und nichtpolitischen Vereinen zu unterscheiden und die er­steren lastigeren Budingungen zu unterwerfen, als die letzteren, liegen in der grösseren Gefahrlichkeit der ftolit. Veretne für den Staat; sie können leichter als andere zu rechtswidrigen Zwecken missbraucht wer­den, und der Staat sueht sich daher eine vollstándi^e Uebersicht über die Vereine dieser Art, über ihren Bestand und ihre Wirksamkeit zu ver-Schaffen und sich in bestándiger Kenntniss ihres Handelns zu erhalten, um je nach Umstánden die nöthigen Massregeln zur Sicherung des Ansehen der Gesetze und zur Wahrung der öffentlichen Interessen tref­fen zu können. PÖZL. id. m 471. 1. L. még TOCQUEVILLE, id. m. II. k. 143. 1. DUBOIS, id. m. 34. 1. BLUXTSCHLT, id. m. II. k. 531. 1. emberi szabadság, melyre nézve az államigazgatás oly kiváló figyelme szükségeltetnék, mint ennél: illő korláto­zások nem nélkülözhetők. A mai társadalom irányeszmé­jét e részben ekkép fejezi ki BLUNTSCHLI : «von einer Frei­heit der politischen Vereine kann vernünftiger Weise nur in dem Sinne die Rede sein, als damit die Sicherheit und Wohlfahrt der grossen organisioten Vereinigung der Nation, die wir Staat heissen, vertráglich ist.(í 2 E tételből következik, miszerint mindazon politikai egyletek, melyek czélját vagy eszközeit már a büntető­törvények tiltják s melyek a közjogrendet fenyegetik, tilalmazandók. Az államigazgatás kötelessége a fenálló jogrendet védelmezni, ezen kötelességgel szemben azon­ban kell állania azon hatalmi jogosultságnak is — h°gy a közrend védelméhez megkívántató eszközökkel is ren­delkezhessék. A politikai egyletektől származó veszélyek, az igazgatás általi sikeres leküzdésének már a gyüleke­zeti jognál tárgyalt védeszközein kívül, szokásosak s ajánlatosak még a következő speciális védrendszabályok. 1. Szervezeti szabályzatok bemutatása. Az eddig elő­adottakból belátható, hogy a politikai egyleteknél pre­ventív jellegű rendszabályok jelentkeznek szükségeseknek. A betegrszei természetéhez kell szabni az orvosszereket. O­r_: Hogy azonban a preventió hatályos lehessen, hogy veszé­lyes egyének által szított agitációk megelőztethessenek, az állam tekintélyét compromittáló tüntetések s zavargá­sok be ne következhessenek, nem tanácsos a politikai egyletek tényleges működését bevárni és aztán tilalmakkal lépni föl. Ha az egyletek működése beváratnék, néha javíthatlan bajok keletkeznének, melyek megszüntetése, mint a történelem tanusítja, repressió segélyével nem m­in­dig sikerült. Ellenkezőleg, ha a repressió lágy , fel­bátoríttatnak a forradalom emberei az üzelmek folytatá­sa pedig legszigorúbb is, a kedvelt politikai lara eszme megtestesülésének mártírjai fognak megszülemleni a társadalom legjobb osztályaiból — kik nyugodt lélek­kel s büszke öntudattal készek fejeket a hóhér pallosa alá hajtani. Erre nagyszerű példát szolgáltat a mai orosz társadalom. A leghelyesebb eljárás az lészen tehát, ha minden egylet — mint azt az összes continentális törvényhozá­sok követelik — már megalakulásakor soroztatik vala­mely egyleti kathegóriába.­­ Hogy azonban ez megtör­ténhessék,­­az illetékes hatóságnak oly helyzetben kell lennie, miszerint képes lehessen az alakítandó egylet czélját megítélhetni s ekkér az egyletet osztályozhatni. Erre nézve egyik mód az egylet természetének a statu­tumokbeli meghatározása. Bemutatandók e végből tehát a szervezeti szabályzatok, melyekből az igazgatás képes lesz az egylet közelebbi czélja iránt tudomást szerez­hetni. Sajnos azonban, hogy az alakítandó egylet poli­tikai jellegének megalapitása tekintetéből a beterjesztett alapszabályok ritkán nyújtanak a hatóság részére biztos alapot. Már pedig az egylet természetének megalapitása . Id. m. II. k. 532. 1. 3 L. JÁGER «welche Vereine sind als politische anzuschen» ? cz. ért. Oesterr. ZeitschriftfilrVerwattung. 1870. évf. 16. sz.

Next