Jogtudományi Közlöny, 1972
1972. december / 12. szám
1972. szeptember hó , JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY alakítják ki. A párt irányító szervei a párt politikai koncepcióinak kidolgozásában támaszkodnak a megfelelő állami szervek, valamint az egyéb politikai jellegű társadalmi szervezetek és szervek segítő közreműködésére. A Magyar Népköztársaság belpolitikájának és külpolitikájának kidolgozásában kezdeményező és alkotó szerepet tölt be a Minisztertanács. Az állami politika ugyanis közvetlenül a kormánypolitikára épül. A Minisztertanács által kialakított és követett politikai koncepciókat az országgyűlés a Minisztertanács rendszeres beszámolói alapján értékeli és erősíti meg. A kormány bel- és külpolitikai koncepciójának összefoglalásában kiemelkedő helyet foglal el a kormány programja. Módosított alkotmányunk értelmében a kormány programját az országgyűlés vitatja meg és erősíti meg. Biztosra vehetjük ezért, hogy rendszeressé válik az az 1971-ben alkalmazott megoldás, amely szerint az újonnan megválasztott országgyűlés által első ülésén megválasztott, illetőleg megerősített kormány az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti megvitatás és jóváhagyás végett bel- és külpolitikai programját. A kormány által kidolgozott és az országgyűlés által alapjaiban megerősített belpolitika számos összetevőből áll. A belpolitika legjelentősebb szelvényeiként említhetjük a gazdaságpolitikát, a tudományos és kulturális politikát, az egészségügyi és szociális politikát, az igazságszolgáltatási és igazgatási politikát. 2. A központi állami tevékenység összehangolása A Minisztertanács kormányzati munkájának legfontosabb tartalmi összetevője és követelménye az összehangolás. Az állami feladatok gyarapodása, az államszervezet bővülése és szakosodása, az állami munkamegosztás mélyülése, az állami célkitűzések és a megoldásukat szolgáló állami tevékenységi formák szaporodása, a megoldandó feladatok sokrétű összefüggései az állami munka valamennyi szintjén előtérbe állítják a kapcsolódási pontok feltárását, a lényeges összefüggésekre épülő egyeztető, összehangoló munkát. Fokozott mértékben jelentkezik ez az igény a Minisztertanács tevékenységében, amely átfogja az állam által szervezett gazdaságépítő és társadalomformáló munka egészét. A Minisztertanács által végzendő kormányzati összehangoló funkció kiterjed a célkitűzések tartalmi és időbeli egyeztetésére, az arányok és az ütem megállapítására, a célok és a megvalósításukat előmozdító eszközök egyeztetett kidolgozására. Nem kétséges, hogy a Minisztertanács tudományos igényű összehangoló szerepét csak úgy tudja eredményesen betölteni, ha döntéseinek kialakításában hasznosítja a tudományok legújabb eredményeit. A minisztertanácsi testületi munka nem nélkülözheti az optimális informáltságon nyugvó, egzakt számításokat végző és a döntési változatokat is alátámasztó előkészítő tevékenységet. Ebben a munkában a Minisztertanács alárendeltségében álló funkcionális és ágazati szervek kiterjedt hálózata vesz részt. 3. A Minisztertanács külügyi tevékenysége Az alkotmányreform keretében ugyancsak hasznosítottuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a jelentősebb külügyi jogosultságok gyakorlása terén szereztünk. Az alkotmányreform előtt az alkotmány a nemzetközi szerződések kötésének és ratifikálásának jogát kizárólag az Elnöki Tanács hatáskörébe utalta. Ennek ellenére az Elnöki Tanács megbízásából kötött nemzetközi szerződéseken kívül gyakran születtek a Minisztertanács felhatalmazása alapján is nemzetközi szerződések. Természetes velejárója ez az általános nemzetközi szerződéskötési gyakorlatnak, amelyben a viszonosság elvét követve, a kötendő nemzetközi szerződés tárgykörétől és tartalmától függően az államfői szintű nemzetközi szerződések, vagyis az államszerződések mellett elég gyakoriak a kormányok megbízásából kötött, vagyis a kormányok közötti nemzetközi szerződések is. Több szocialista — pl. az 1965. évi román, az 1968. évi NDK, az 1971. évi bolgár — alkotmányhoz hasonlóan módosított alkotmányunk kinyilvánítja, hogy a Minisztertanács nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá. A Minisztertanács készíti, illetőleg készítteti elő természetesen azokat a külügyi természetű döntéseket is, amelyekben az alkotmány rendelkezése, vagy a kialakult gyakorlat alapján az Országgyűlés és az Elnöki Tanács hatáskörébe tartozik a végső döntés meghozatala. A magyar külpolitika kialakításának és realizálásának mellőzhetetlen alapelveként rögzíti az alkotmány 5. §-ának (2) bekezdése, hogy a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. 4. A társadalmi és állami rend védelmének irányítása A Minisztertanács ténylegesen gyakorolt funkciója a honvédelmi feladatok elvégzésének kormányzati szintű irányítása is. Az alkotmány 5. § (1) bekezdése az állam egyik alapvető funkciójaként rögzíti, hogy „a Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét..Az alkotmány 7. §-a a népgazdaság tervszerű irányításának és ellenőrzésének egyik célkitűzéseként jelöli meg az ország védelmi erejének fokozását. Átfogó és általános megfogalmazással ugyan, de határozottan kifejezi a Minisztertanács kiemelkedő szerepét a honvédelem átfogó 611