Jogtudományi Közlöny, 1972

1972. december / 12. szám

•612 JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY irányításában és szervezésében is, amikor ki­nyilvánítja, hogy a Minisztertanács „védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet...". A honvédelemről szóló 1960. évi IV. tör­vény különösen háború vagy az ország bizton­ságát súlyosan fenyegető veszély idejére bizto­sít jelentős jogosultságokat a Minisztertanács számára. A gazdasági ágazati miniszterek fel­adatairól és felelősségéről szóló 2027/1967. (V. 28.) Korm. sz. határozatban pedig a Miniszter­tanács valamennyi ágazati miniszter feladatává teszi, hogy ágazata területén érvényesítse a honvédelmi érdekeket. 5. A népgazdaság átfogó irányítása A Minisztertanács sokrétű kormányzati fel­adatai körében központi helyet foglal el és az egyéb természetű teendők ellátására is kihat a népgazdaság átfogó irányítása és szervezése. A népgazdaság irányítási rendszerének reformjá­ra vonatkozó politikai döntések és jogi normák új tartalmú követelményeket állítanak a nép­gazdaság irányító szervei, ezek között első he­lyen a Minisztertanács gazdaságirányító mun­kájával szemben. Hogy a Minisztertanács mi­lyen kiemelkedő szerepet tölt be a népgazdaság irányításában, kitűnik abból is, hogy a gazda­ságirányítás újszerű követelményeit és eszköz­rendszerét meghatározó, valamint a Miniszter­tanács alárendeltségében álló, a népgazdaság irányításában közreműködő központi állami szervek feladatait, hatáskörét és működési rend­jét megállapító jogszabályok túlnyomó többsé­gét a Minisztertanács, illetőleg a Miniszterta­nács saját szerveként működő, a kormány szub­delegált hatáskörében eljáró Gazdasági Bizott­ság bocsátotta ki. A Minisztertanács kiemelke­dő szerepét a népgazdaság irányításában világo­san kifejezésre juttatja a módosított alkotmány, amikor kinyilvánítja, hogy a Minisztertanács biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról. A népgazdasági tervezés tartalmi követel­ményeire, munka- és hatásköri megosztására nézve alapozó rendelkezéseket fogalmaz meg „a népgazdasági tervezés új rendszeréről" szó­ló, 22/1967. (VI. 7.) GB sz. határozat. E jogsza­bály megállapítja, hogy meg kell valósítani a különböző időtartamú tervek egységes rend­szerét, biztosítani kell ezek összehangoltságát. Mivel a népgazdasági tervezésnek és terveknek alapvető követelménye a fejlesztési célok, a megvalósítási eszközök és a végrehajtást befo­lyásoló szabályozó eszközök összhangjának, a fejlesztési törekvések egyensúlyba hozott ará­nyainak meghatározása, a tervezési eljárásban kiemelkedő szerep jut a tervezésben részt vevő szervek rendszeres és hatékony együttműködé­sének, tervező tevékenységük és kidolgozott tervjavaslataik összehangolásának. A népgazda­sági tervezésben közreműködő szervek közül ugyanis némelyek elsődlegesen feltáró, elemző és előkészítő feladatokat végeznek, mások pe­dig az előkészítő munkálatok alapján meghatá­rozzák a fejlesztési irányokat, illetőleg dönte­nek a tervjavaslatok elfogadásáról. Módosított alkotmányunk nem tesz különb­séget a különböző időtartamú tervek között, ha­nem általános megfogalmazással kinyilvánítja, hogy az országgyűlés meghatározza a népgazda­sági tervet. A népgazdasági tervezés rendszeré­re vonatkozó hivatkozott GB határozat szerint az 5 éves népgazdasági tervet jóváhagyás vé­gett az országgyűlés elé kell terjeszteni, az éves népgazdasági tervet pedig a kormány hagyja jóvá és erről tájékoztatja az országgyűlést. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok megerősítették a középtávú és az éves népgazdasági tervezés említett hatásköri rendezésének helyességét. Alkotmányjogi szempontból azonban kifogásol­ható — és ezért hosszú ideig nem tartható fenn —, hogy ezt a kérdést G­ határozati szintű jo­gi norma rendezi. „A népgazdaság negyedik öt­éves tervéről" szóló 1970. évi II. tv. 56. § (1) bekezdése is csupán a negyedik ötéves terv vég­rehajtása érdekében hatalmazza fel a kormányt, hogy az éves népgazdasági tervet jóváhagyja. Feltételezhetjük, hogy a népgazdasági tervezés­ről megalkotandó — a kormány törvényelőké­szítő munkaprogramjában az elkövetkezendő évekre kilátásba helyezett­­ törvény megfele­lő jogforrási szinten szabályozza a hosszútávú, a középtávú és az éves népgazdasági tervek elő­készítésének és elfogadásának rendjét.3/a A Minisztertanács a népgazdasági tervezés elvi irányítását valamint a népgazdasági tervek végrehajtását elsősorban a gazdaságpolitikai koncepciók kialakításával és elfogadásával vég­zi. Az említett gazdasági bizottsági határozat megállapítja, hogy a népgazdasági tervezésben közreműködő minisztériumok és országos ha­táskörű szervek javaslataik kidolgozásában az egységes gazdaságpolitikai koncepciókból in­dulnak ki. A tudományosan megalapozott fej­lesztési változatok előnyös és hátrányos voná­sait is bemutató tervjavaslatokkal, a tervek végrehajtási tapasztalatainak elemzésével az O. T.-nak, az ágazati minisztériumoknak és egyéb országos hatáskörű szerveknek egyben elő kell segíteniük a gazdaságpolitikai koncep­ciók és döntések kialakítását. Népgazdasági tervezési rendszerünkben — a népgazdasági tervezés szerves részeként — előtérbe került a területi tervezés. A negyedik ötéves tervről szóló 1970. évi II. tv. önálló (VIII.) fejezetbe foglalja a területfejlesztési célkitűzé­seket. A Minisztertanács pedig 1971-ben külön határozatot bocsátott ki területi tervezés és területi tervek rendszeréről.­ E tételek ismeretében igen jelentősnek ítél­hetjük meg az utóbb említett határozatnak azt 3 L. a 2006/1971. (III. 17.) Korm. sz. határozatot. 3/a E tanulmány nyomdába adása után jelent meg ,a népgazdasági tervezésről" szóló 1972. évi VII. tv. 1972. november hó

Next