Jogtudományi Közlöny, 1972
1972. december / 12. szám
•612 JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY irányításában és szervezésében is, amikor kinyilvánítja, hogy a Minisztertanács „védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet...". A honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény különösen háború vagy az ország biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejére biztosít jelentős jogosultságokat a Minisztertanács számára. A gazdasági ágazati miniszterek feladatairól és felelősségéről szóló 2027/1967. (V. 28.) Korm. sz. határozatban pedig a Minisztertanács valamennyi ágazati miniszter feladatává teszi, hogy ágazata területén érvényesítse a honvédelmi érdekeket. 5. A népgazdaság átfogó irányítása A Minisztertanács sokrétű kormányzati feladatai körében központi helyet foglal el és az egyéb természetű teendők ellátására is kihat a népgazdaság átfogó irányítása és szervezése. A népgazdaság irányítási rendszerének reformjára vonatkozó politikai döntések és jogi normák új tartalmú követelményeket állítanak a népgazdaság irányító szervei, ezek között első helyen a Minisztertanács gazdaságirányító munkájával szemben. Hogy a Minisztertanács milyen kiemelkedő szerepet tölt be a népgazdaság irányításában, kitűnik abból is, hogy a gazdaságirányítás újszerű követelményeit és eszközrendszerét meghatározó, valamint a Minisztertanács alárendeltségében álló, a népgazdaság irányításában közreműködő központi állami szervek feladatait, hatáskörét és működési rendjét megállapító jogszabályok túlnyomó többségét a Minisztertanács, illetőleg a Minisztertanács saját szerveként működő, a kormány szubdelegált hatáskörében eljáró Gazdasági Bizottság bocsátotta ki. A Minisztertanács kiemelkedő szerepét a népgazdaság irányításában világosan kifejezésre juttatja a módosított alkotmány, amikor kinyilvánítja, hogy a Minisztertanács biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról. A népgazdasági tervezés tartalmi követelményeire, munka- és hatásköri megosztására nézve alapozó rendelkezéseket fogalmaz meg „a népgazdasági tervezés új rendszeréről" szóló, 22/1967. (VI. 7.) GB sz. határozat. E jogszabály megállapítja, hogy meg kell valósítani a különböző időtartamú tervek egységes rendszerét, biztosítani kell ezek összehangoltságát. Mivel a népgazdasági tervezésnek és terveknek alapvető követelménye a fejlesztési célok, a megvalósítási eszközök és a végrehajtást befolyásoló szabályozó eszközök összhangjának, a fejlesztési törekvések egyensúlyba hozott arányainak meghatározása, a tervezési eljárásban kiemelkedő szerep jut a tervezésben részt vevő szervek rendszeres és hatékony együttműködésének, tervező tevékenységük és kidolgozott tervjavaslataik összehangolásának. A népgazdasági tervezésben közreműködő szervek közül ugyanis némelyek elsődlegesen feltáró, elemző és előkészítő feladatokat végeznek, mások pedig az előkészítő munkálatok alapján meghatározzák a fejlesztési irányokat, illetőleg döntenek a tervjavaslatok elfogadásáról. Módosított alkotmányunk nem tesz különbséget a különböző időtartamú tervek között, hanem általános megfogalmazással kinyilvánítja, hogy az országgyűlés meghatározza a népgazdasági tervet. A népgazdasági tervezés rendszerére vonatkozó hivatkozott GB határozat szerint az 5 éves népgazdasági tervet jóváhagyás végett az országgyűlés elé kell terjeszteni, az éves népgazdasági tervet pedig a kormány hagyja jóvá és erről tájékoztatja az országgyűlést. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok megerősítették a középtávú és az éves népgazdasági tervezés említett hatásköri rendezésének helyességét. Alkotmányjogi szempontból azonban kifogásolható — és ezért hosszú ideig nem tartható fenn —, hogy ezt a kérdést G határozati szintű jogi norma rendezi. „A népgazdaság negyedik ötéves tervéről" szóló 1970. évi II. tv. 56. § (1) bekezdése is csupán a negyedik ötéves terv végrehajtása érdekében hatalmazza fel a kormányt, hogy az éves népgazdasági tervet jóváhagyja. Feltételezhetjük, hogy a népgazdasági tervezésről megalkotandó — a kormány törvényelőkészítő munkaprogramjában az elkövetkezendő évekre kilátásba helyezett törvény megfelelő jogforrási szinten szabályozza a hosszútávú, a középtávú és az éves népgazdasági tervek előkészítésének és elfogadásának rendjét.3/a A Minisztertanács a népgazdasági tervezés elvi irányítását valamint a népgazdasági tervek végrehajtását elsősorban a gazdaságpolitikai koncepciók kialakításával és elfogadásával végzi. Az említett gazdasági bizottsági határozat megállapítja, hogy a népgazdasági tervezésben közreműködő minisztériumok és országos hatáskörű szervek javaslataik kidolgozásában az egységes gazdaságpolitikai koncepciókból indulnak ki. A tudományosan megalapozott fejlesztési változatok előnyös és hátrányos vonásait is bemutató tervjavaslatokkal, a tervek végrehajtási tapasztalatainak elemzésével az O. T.-nak, az ágazati minisztériumoknak és egyéb országos hatáskörű szerveknek egyben elő kell segíteniük a gazdaságpolitikai koncepciók és döntések kialakítását. Népgazdasági tervezési rendszerünkben — a népgazdasági tervezés szerves részeként — előtérbe került a területi tervezés. A negyedik ötéves tervről szóló 1970. évi II. tv. önálló (VIII.) fejezetbe foglalja a területfejlesztési célkitűzéseket. A Minisztertanács pedig 1971-ben külön határozatot bocsátott ki területi tervezés és területi tervek rendszeréről. E tételek ismeretében igen jelentősnek ítélhetjük meg az utóbb említett határozatnak azt 3 L. a 2006/1971. (III. 17.) Korm. sz. határozatot. 3/a E tanulmány nyomdába adása után jelent meg ,a népgazdasági tervezésről" szóló 1972. évi VII. tv. 1972. november hó