A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-03-14 / 10. szám
JVAJPIHEIJtEJV Az oktatók továbbképzése, az egyetemi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése A Rektori Tanács és a Szakszervezeti Tanács Intéző Bizottsága az elmúlt hónapban együttes ülést tartott. Az ülés részvevői az egyetemi oktatók szakmai, pedagógiai, ideológiai és nyelvi továbbképzésének, valamint az egyetemi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kérdéseit vitatták meg. Legalább egy éves szakmai gyakorlat Az első napirendi pontot dr. Benke István, dr. Kádas Kálmán rektorhelyettesek és dr. Fodor György docens terjesztették elő. A tervezet megállapítja: a mérnökképzés színvonalának emelése megköveteli, hogy az oktatók felkészültségi színvonala lépést tartson a követelményekkel, szem előtt tartva az oktatás-nevelés-kutatás hármas egységét. A továbbképzés egyes területei alapelveinek, követelményeinek megállapítása után az előadók gyakorlati javaslatokat tettek a továbblépésre. Többek között: el kellene érni, hogy minden oktató rendelkezzék legalább egyéves szakmai gyakorlattal; kívánatos cserefoglalkoztatási megállapodásokat kötni a kutatóintézetekkel; az ideológiai továbbképzés területén célszerű lenne egy központi elvi irányító szervet létrehozni; hasznos lenne a nyelvi továbbképzés szempontjából nagyobb számban külföldi ösztöndíjak létesítése. Az együttes ülés a javaslatokat a további munka alapjául elfogadta. Egységes jutalmazás A továbbiakban az egyetemi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kérdéseiről (bérezés, premizálás, lakás, üdülés stb.) esett szó. Dr. Orosz Zoltán gazd. műsz. főigazgató és Simányi Gyula adjunktus előadásában. A bérezéssel előző számunkban részletesen foglalkoztunk. Az új jutalmazási rendszer utasítás tervezetének lényege az volt, a jövőben az egyetemen egységesen jutalmazzák az oktatók és nem-oktatók tevékenységét aszerint, hogy milyen oktató, nevelő, tudományos, vagy gazdasági munkát végeztek. Az új rendszer célja a jutalmazási összegek eddiginél céltudatosabb felhasználása. Hogy a jutalmazási keretösszeg ne aprózódjék szét, a keret 65 százalékát a pedagógusnap alkalmával, 20 százalékát pedig november 7-én kell felhasználni. A fennmaradó összegek szétosztása nincs időhöz kötve (KK tevékenység, célfeladatok...) És bölcsőde és óvoda épül Az egyetem szociális létesítményeiről szólva többször elhangzott, hogy a BME-nek, mint az ország legnagyobb felsőoktatási intézményének szociális és jóléti intézményekkel való ellátottsága nem kielégítő, korszerűtlen. A helyzet javítása érdekében a következő intézkedésekre kerül sor: a jelenlegi 30 férőhelyes bölcsőde és 60 férőhelyes óvoda helyett egy új, minden igényt kielégítő 40 férőhelyes bölcsőde és 75 férőhelyes óvoda létesítése a Mányoki úton, előreláthatólag 7 millió forintos költséggel. A kiviteli tervek már elkészültek, az intézmény építése a tervek szerint 1971-ben kezdődik és 1973-ban fejeződik be. A tervek között szerepel egy korszerű, 8 millió forintos beruházást igénylő üdülőtelep építése Balatonfüreden. A füredi telepen vízisport telep, idényjellegű sportszálló (vitorlás klubházzal, hajótárolóval), 120 főt befogadó üdülő, önállóüzemi konyha és étterem lesz. A tervezett kezdés időpontja 1970, a befejezésé 1972. (A foalatomboglári üdülő továbbfejlesztése az 1973 és 1975 közötti időben, a nagymarosi üdülőé későbbi időpontban várható). Az egyetem foglalkozik 4 lakásos társasház építésének lehetőségével, valamint tetőtérbeépítési lehetőségek feltárásával. Saját erőből épít 17 lakásos épületet szolgálati lakások céljára. A lakások előreláthatólag 1970. szeptemberében beköltözhetőek lesznek. Az előterjesztett anyagot a vitában elhangzott észrevételekkel kiegészítve az együttes ülés, mint koncepciót, elfogadta; a Rektori Tanács és a Szakszervezeti Tanács Intéző Bizottsága egyetért a tervezett intézkedésekkel, s tovább keresi a lehetőségeket, melyek az egyetem dolgozóinak szociális ellátását tovább javíthatják. O. J. Tájékoztató A folyó évben másodszor történik egyetemünkön törzsgárdatagok felvétele. A jelentkezéseket február hó 28-ig kellett a szakszervezeti bizalmiakhoz eljuttatni. A felvételekről történt döntés után június hó folyamán adják át az illetékes vezetők a törzsgárdajelvényeket és a vele járó jutalmakat. A dolgozók köréből a jogosultság időpontjának megállapítására vonatkozóan néhány észrevételt kaptunk. Erre vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatjuk az érdekelteket. A szakszervezettel egyetértésben 1969. július 17-én kiadott 22/1969/70. sz. Egyetemi Körlevél szerint csak az tarthat igényt törzsgárdafelvételre, aki 1970. április hó 30-ig az egyetemen 15—20, illetve 25 éves munkaidőt már eltöltött. Sz. T. Bér- és Munkaügyi Bizottság KIVÁLÓ KISZ-MUNKÁÉRT ÉS KIVÁLÓ SZAKMAI-TANULMÁNYI MUNKÁÉRT EMLÉKÉREM A „KIVÁLÓ KISZ-MUNKÁÉRT“ EMLÉKÉREM ADOMÁNYOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI I. A KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezete „Kiváló KISZ- munkáért” emlékérmet alapított. A kitüntetés 1970. április 4-én kerül első ízben kiosztásra, majd minden év március 21-e tiszteletére. II. Az emlékérem adományozható az egyetemi KISZ-szervezet azon tagjainak, akik — több éven keresztül kiemelkedően láttak el KISZ-megbízatást — tartósan értek el jó tanulmányi eredményt (3,51 felett), példamutató emberi-politikai magatartást tanúsítottak. III. Az emlékérem adományozható azoknak, akik hosszú időn keresztül magas színvonalú segítséget nyújtottak az egyetemi KISZ-szervezet feladatainak megoldásában. IV. Az adományozásról a BME KISZ-bizottsága dönt. A kitüntetésre javaslatot tehetnek a KISZ-alapszervezetek, kari KISZ-vb-k és az egyetemi KISZ-vb tagjak A „KIVÁLÓ SZAKMAI-TANULMÁNYI MUNKÁÉRT"« EMLÉKÉREM ADOMÁNYOZÁSÁNAK ALAPSZABÁLYAI 1. A KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, és a KISZ-bizottság, a több éves kiemelkedő szakmai-tanulmányi munka jutalmazására „Kiváló Szakmai-Tanulmányi Munkáért” emlékérmet alapított. 2. Az adományozás évente egy alkalommal történik. Az emlékérem első ízben hazánk felszabadulásának 25. évfordulója, majd évenként március 21-e tiszteletére rendezett ünnepségen kerül kiosztásra. A kitüntetésre a kari KISZ végrehajtó bizottságok és a dékánok tegyenek javaslatot évenként március 1-ig. Az adományozásról a BME rektora és a KISZ-bizottság dönt. 3. Követelményrendszer: A „Kiváló Szakmai-Tanulmányi Munkáért” emlékérmet az a hallgató kaphatja meg: — akinek tanulmányi átlaga legalább 5 féléven keresztül 4,50 felett van. Ilyen értékűnek tekintendő két díjazott TDK-dolgozat: — aki a szakma valamely területén kimagasló eredményt ért el; — aki tevékeny mozgalmi munkát végez az egyetemi KISZ-szervezetben; — akinek példamutató az emberi-politikai magatartása. 4. A „Kiváló Szakmai-Tanulmányi Munkáért” emlékérem leírása: kb. 12 cm átmérőjű bronzlap, ábrával, „Kiváló Szakmai-Tanulmányi Munkáért” felirattal, tokban elhelyezve. Török Imre, Dr. Perényi Imre, a KISZ-bizottság titkára rektor FELHÍVÁS Hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére faliújság, illetve vitrinversenyt hirdetünk, a szakszervezeti bizalmi csoportok között. Az ünnepi faliújság, illetve vitrin cikkei, képei, demonstrációs eszközei dokumentálják a csoport politikai, szakszervezeti, szakmai munkájában elért fejlődést az elmúlt 25 év alatt. Mutassák meg milyen nagy segítséget adtak a lenini eszmék a bemutatott eredmények eléréséhez. A legjobb faliújságokat, vitrineket díjazzuk. A díjakat a szakszervezeti alapszervezeti zsűri ítéli oda. A verseny díjazására a szakszervezeti tanács összesen 17 000 forintot biztosított. Szakszervezeti Tanács ágit. prop.-bizottság Mon Mariage UM FAlBE.pACV B& WON W&BlAGE.,«J Méhes Balázs rajza Katonai politika Ezzel a címmel új jellegű politikai tájékoztató indul egyetemünkön. Ebben a félévben előreláthatólag 3 előadásra kerül sor. Az előadókat a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról kérték fel. Az előadássorozat témái: a fegyveres küzdelem törvényszerűségei; az USA globális stratégiája, helyi háborúk. Az előadásokat filmek bemutatásával teszik színesebbé. Helye: valamelyik egyetemi klub. (A pontos időpont a hirdetőtáblákon jelenik meg.) — mZk — ' .W.'* ‡'• ifJj&í"-». Sri*. ■ .•v.-.iirvvv • ‹«»‡iíjs ’A Dr. Erdey László (1910—1970) Tragikus hirtelenséggel hunyt el február 21-én, 60 éves korában. Tanítványai úgy emlékeznek rá, mint aranyos kedélyű, de szigorú és feddhetetlen professzorra, aki rendkívül komolyan fogta fel pedagógiai munkásságát, az új tudós- és mérnöknemzedék nevelését. Erre is jutott — nem is kevés — ideje. Pedig tudósként is korán hírnevet szerzett. 1919- ben egyetemi tanár, majd a műegyetem általános kémiai tanszékének vezetője. Az Akadémia 1951-ben választotta levelező, 1955-ben rendes tagjává. Analitikai, kémiai kutatásaival világszerte ismert nevet szerzett magának. Tudományos munkásságáról csaknem 500 közlemény tanúskodik. A kémiai analízis súly szerinti módszerei című munkája három kötetben német és angol nyelven is megjelent. Munkásságával egyaránt gazdagította a termikus, a térfogatos és a súly szerinti analízis, a spektroanalízis, a radioanalitika, a kromatográfia és az analitikai kémia elméletét. Tudományos munkájáról 12 országban tartott előadásokat. Több ízben járt a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is. Mint az Akadémia kémiai tudományok osztályának hat éven át volt osztálytitkára szűkebb szakterületén kívül nagy szerepet játszott az egész magyarországi kémiai kutatás korszerű megszervezésében is. Kétszer kapott Kossuth-díjat, és halála előtt, 60-ik születésnapján tüntette ki az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával. Számos külföldi kémiai egyesületnek volt tagja, nemzetközi tekintélyű tudományos folyóiratok szerkesztő bizottságában töltött be fontos szerepet. Egyetemünk, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Tanítványai és egész egyetemünk mély megrendüléssel gyászolja. Hevesi Gyula (1890-1970) Hevesi Gyula elvtárs, a Magyar Tanácsköztársaság egykori népbiztosa, akadémikus, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTESZ tiszteletbeli elnöke február 25-én, 80 éves korában elhunyt. Gazdag, tartalmas élet állt mögötte. A mérnök, a tudós, a forradalmár egész életében kiegészítették benne egymást. Sokszínű érdeklődésével, képzelőerejének szárnyalásával, szervező- és cselekvőképességének mindenkori készenlétével több mint fél évszázadon át a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom élvonalában küzdött. Fiatalságában két nagy névvel jegyezte el magát, pályáját. Petőfi Sándor sugárzó költészete, forradalmisága az emberek, a népek sorsára terelte figyelmét, életreszólóan összekötötte a világforradalom eszméivel. Camille Flammarion, a csillagok világának tudós kutatója — a műszaki, technikai érdeklődésű fiatalember tekintetét a természettudományok széles körére irányította. Hevesi Gyula Ungváron született, Budapesten járt középiskolába, majd a Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán diplomázott 1912-ben. Ezután az Egyesült Izzóban dolgozott egészen a forradalomig. 1917-ben megszervezte a Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetségét, amelyet a világ első szocialista mérnök szakszervezeteként tartanak számon. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában, 1919-ben a KMP Központi Bizottságának tagja lett. 1918—1919-ben ő szerkesztette Komját Aladárral együtt az Internacionálé című lapot. Az ebben közölt cikkeinek eredményeként is fontos iparpolitikai intézkedések történtek. Nagy szerepet játszott a Magyar Tanácsköztársaságban, mint szociális termelési népbiztos, a különböző iparágak szocialista átszervezésének egyik operatív irányítója. Egy mérnök a forradalomban című önéletrajzi művében írja: belépett egy magasabb iskolába, „ahol nem könyvekből tanítanak, hanem a körülöttünk zajló élet felszíni jelenségei alatt magunknak kell a rejtett és bonyolult lényeget megtalálnunk.”. A forradalom vérbefojtása után Ausztriába és Nyugat- Európán át a Szovjetunióba ment, és átfogó műszaki tudásának hasznosítása közben tovább folytatta forradalmi tevékenységét. 1921 végétől 1948-ig a Szovjetunióban dolgozott, különböző felelős iparszervezési beosztásokban. 1948-ban, hazaérése után, az Országos Találmányi Hivatal vezetője lett. Számos, nagy hatású cikket és tanulmányt írt a lapokba és folyóiratokba a hazai újítómozgalom fellendítése érdekében. Szervezője és szerkesztője volt az első magyar— orosz és orosz—magyar műszaki nagyszótárnak. Osztálytitkárként tevékenykedett az Akadémián, a műszaki tudományok osztályán. 1960-tól az MTA alelnökeként dolgozott nyugdíjazásáig. Kiváló tudományos eredményeiért Kossuth-díjjal tüntették ki. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével háromszor tüntették ki. A párt nagyra értékelte munkásságát. Az MSZMP VII. Kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Ez év végén töltötte volna be 80. életévét, de sok nehéz küzdelemben elfáradt szíve megszűnt dobogni. Ő nem nyilatkozik többé, de mi elmondhatjuk róla: tervét véghez vitte, életművét megalkotta. Elérte embertársai osztatlan megbecsülését, s az utókor azok közt őrzi majd nevét, akik a legtöbbet tettek szocialista jövőnkért. SÍREMLÉK MÉHES BALÁZS RAJZA