A Jövő Mérnöke, 1970 (17. évfolyam, 1-40. szám)
1970-09-19 / 28. szám
a lovo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MÉRNÖKE A BuDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR smamtmussmamm 1970. SZEPTEMBER 19. IFJÜSÄGPOOTIKA - 1970 4 cím talán nem is igazán jó, mert azok a kérdések, amelyekkel egyetemünk pártbizottságának és KISZ- szervezetének a nyár folyamán megtartott együttes ülése foglalkozott, nem csupán erre az esztendőre, hanem sokkal hosszabb távra, a jövőre határozzák meg az ifjúságpolitikával kapcsolatos egyetemi tennivalókat. Mindazokat a feladatokat, amelyek az MSZMP állásfoglalását követően egyetemünkre, „házunk tájára” hárulnak. Miután egyetemünknek az ifjúsági kérdésekkel összefüggő elemzései, tapasztalatai teljesen megegyeznek az MSZMP mélyreható széles körű elemzések alapján született állásfoglalásával és határozataival — a következő lépés saját egyetemi feladataink meghatározása, rögzítése kell legyen. Az együttes ülés célja az volt, hogy a párt- és a KISZ- szervezet számára konkrét feladatokat határozzon meg, és javaslatokat, ajánlásokat tegyen az állami vezetés s az egyéb szervek részére mindenekfelett hangsúlyozva, hogy az ifjúságpolitika ügye valamennyi egyetemi fórum közös ügye, s hogy az utóbbi évek kétségkívül jelentős fejlődése után a továbblépés a személyre szóló feladatok végrehajtásában, valamint a lehetőségek megteremtésében van. Az ifjúság nevelésének ügye nem egy feladat a sok közül, hanem a szocializmus teljes felépítése időszakának egyik legfőbb kérdése. Az ifjúságnak a KISZ az egyetlen politikai tömegszervezete, ebből azonban még nem következik, hogy kizárólagos szerepe van az ifjúság nevelésében, különösen nem az oktatási intézményekben, amelyekben a nevelést számos tényezőnek (állami vezetés, oktatók, pártszervezet, párttagok, társadalomtudományi tanszékek, kollégiumok, dékáni hivatalok, MAFC) mintegy munkaköri kötelességként, „hivatalból” is kell végeznie. E munkában természetszerűen a KISZ is részt vesz, s továbbfejlődésének alapvető kérdése ma az, hogy jobban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsődlegessége. Ennek érdekében fokozni kell a KISZ- tagsággal szemben támasztott erkölcsi és politikai követelményeket, ugyanakkor az eddiginél magasabb színvonalon kell biztosítani a KISZ ifjúságnevelési tevékenységének anyagi, technikai feltételeit (kultúr-, sportmunka, kollégium, vezetőképzés, külföldi utazások stb.). A pártszervezet az egyes nevelési tényezők részére konkrétan a következő feladatok megoldását határozta meg, illetve javasolta. A pártbizottságnak, a pártvégrehajtó bizottságnak el kell érnie és meg kell követelnie, hogy 1. egyetemünk valamennyi oktatója, különösen pedig valamennyi párttag oktatója végezzen konkrét nevelő tevékenységet; 2. a pártszervezet saját vizsgálatain, elemzésein túl rendszeresen be kell számoltatni a nevelő munka többi tényezőit feladatai ellátásáról, illetve felmérni a tapasztalatokat, segítséget adni a feladatok megoldásához; 3. létre kell hozni a pártbizottság ifjúsági munkabizottságát azzal a feladattal, hogy az illetékes párttestületek részére tudományos módszerekkel megalapozott elemzéseket készítsen, illetve javaslatokat dolgozzon ki a nevelési feladatokkal kapcsolatban. A pártalapszervezetek taggyűléseken ismertessék a PB. határozatait, rögzítsék feladataikat, értékeljék valamennyi párttag egyéni nevelő munkáját évente legalább egy alkalommal. A pártcsoportok szervezzék meg és koordinálják a párttagok nevelő munkájának konkrét formáit, nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tanszékek valamennyi oktatója végezzen konkrét, egyéni nevelő munkát, és ösztönözzék az ilyen munka kialakulását. Ami az állami vezetés szerepét, feladatait illeti, az együttes ülés javasolta, hogy az Egyetemi Tanács tűzze napirendre az MSZMP állásfoglalását, az egyetemi pártbizottság határozataiból adódó feladatok meghatározását. Felkérte az állami vezetést, hogy amikor a már jelenleg kimunkálás alatt levő egyetemfejlesztési koncepció olyan stádiumban lesz, hogy nagyobb nyilvánosság előtt tárgyalható — az egyetemi ifjúság a KISZ-szervezeten keresztül megismerhesse és véleményét nyilváníthassa. Igen fontos annak a kérdésnek megvizsgálása, illetve megoldása is: milyen módon kell egyetemünk állami apparátusát továbbfejleszteni ahhoz, hogy az egyetemünk előtt álló nevelési (és természetesen oktatási, tudományos) feladatok színvonalas végrehajtására a legalkalmasabb legyen; igen fontos az oktatók oktatási fegyelmének ellenőrzése; a fizikai dolgozók gyermekeinek nyújtott segítség lehetőségeinek, formáinak, módszereinek kidolgozása; a kollégiumi nevelő munka irányításának és továbbfejlesztésének lehetősége a tanszékek és a hallgatók kapcsolatának rendszeressé és intenzívebbé tétele; a hallgatóság részvételének fokozása az egyetemi közéletben; a tanulókör vezető oktatói rendszer teljeskörű kiterjesztése, a tankörvezető oktatók feladatainak és jogainak meghatározása azzal az igénnyel, hogy sok, ma még adminisztratívnak tűnő feladatot érdemi módon a tankörvezető oktatók lássanak el. Minden lehetséges eszközzel törekedni kell arra is, hogy növekedjék a hallgatók sportolási, művelődési, üdülési, pihenési, szórakozási, külföldre utazási lehetősége, illetve e lehetőségek színvonala. Javítani kell továbbá a tanítási, tanulási körülményeket, növelni kell a könyvtári munka lehetőségét. A kari vezetés számára tett javaslatok között szerepel, hogy a tanszékeket legalább kétévenként számoltassák be nevelési feladataik teljesítéséről. A tanszékek ugyanakkor szervezzék, biztosítsák és követeljék meg valamennyi oktatójuktól, hogy vállaljanak és végezzenek konkrét nevelői munkát, határozzák meg, milyen lehetőségeik vannak oktatásuk hatékonyságának növelésére, modern oktatási módszerek bevezetésére, a felesleges terhelés csökkentésére. Az oktatók végezzenek konkrét, személyre irányuló nevelő munkát — hangsúlyozta az együttes ülés. A kommunista oktatók vállaljanak kiemelkedő szerepet az egyéni nevelésben és ennek során tekintsék kötelességüknek az arra alkalmas hallgatók párttaggá nevelését és ajánlását. A KISZ-bizottság és KISZ VB legyen kezdeményezője és aktív közreműködője a neveléssel kapcsolatos feladatok kidolgozásának, ösztönözze és segítse azok megoldását. Az 1970—71-es tanév során készítsen elemzést és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket a kommunista jelleg erősítése, a személyes politikai nevelő munka, a követelmények következetes támasztása és betartása érdekében kell elvégeznie, határozza meg a hallgatók egyetemen belüli és egyetemen kívüli társadalmi, közéleti tevékenységének szervezése, segítése terén jelentkező feladatait. Készítsen javaslatot felsőbb KISZ-szervei részére a választások demokratizmusának növelése céljából és jóváhagyás után gondoskodjon annak megvalósításáról. E munka során fordítson különös figyelmet a Szervezeti és Működési Szabályzat által biztosított lehetőségek és jogok színvonalas, tartalmas felhasználására (képviselők megválasztása, tájékoztatása, beszámoltatása). Tegyen lépéseket a dolgozó ifjúság és az egyetemi hallgatóság kapcsolatának kiépítésére, fejlesztésére, kihasználva az e kapcsolatokban rejlő nevelési lehetőségeket. Az alapszervezetek alakítsanak ki ifjúkommunista kollektívákat, a kollégiumok fejlődjenek méginkább a KISZ-élet bázisává a karokon. A szakszervezet vállaljon hatékonyabb szerepet az ifjúság politikai munkájában, testületi ülésein rendszeresen foglalkozzék a hallgatók nevelésével kapcsolatosan jelentkező feladatainak meghatározásával. Bér és jutalmazási politikájában tartja fontos feladatának a nevelőmunka elismerését. A MAFC szenteljen különös figyelmet az egyetemi tömegsport továbbfejlesztésének. A Jövő Mérnöke — egyetemünk lapja — váljék még inkább ifjúságivá, legyen színvonalas vitafórum a nevelési kérdésekben, az MHSZ határozza meg feladatait a hallgatók honvédelmi, hazafias nevelése területén és aktívan működjön közre a hallgatók ilyen irányú nevelésében — javasolta a párt- és KISZ-bizottság együttes ülése, amelyet élénk vita követett. A hozzászólások lényegét sűrítve a következő főbb kérdésekről esett szó, illetve született egyetértő megállapodás: Az utóbbi évek fejlődésének eredményeképpen elfogadott elv az egyetemeken a nevelő munka szükségessége, a továbblépés most már a személyre szóló feladatok végrehajtásában és a lehetőségek megteremtésében van. Kari, de még inkább egyetemi szinten az utóbbi években sok helyes elképzelés, módszer született különböző állami, társadalmi fórumokon. Ezek között azonban nem volt kellő koordináció, e módszerek nem váltak közkinccsé. A pártszervezet mellett létrehozott ifjúsági munkabizottság és az állami vezetés összefogja, koordinálja majd valamennyi elképzelést, módszert. A vitából kitűnt, hogy a felső- és középszintű vezetés terén jelentős lépéseket tett a KISZ. Ugyanígy lépéseket tett az alapszervezeti vezetőképzés felé is, s el óhajtja érni azt a színvonalat, amelyet közép- és felsőszinten már elért. A részvevők egyöntetűen megállapították, hogy a legjelentősebbek a nevelési munkában a személyre szóló feladatok. Végezetül, az ülés felkérte az állami vezetést arra, hogy az előterjesztés alapján a vita anyagát felhasználva, dolgozza ki a maga operatív programját. —b—t— A szakszervezet nagymarosi tanácskozása Egyetemünk szakszervezeti tanácsának intéző bizottsága szeptember 22-én és 23-án Nagymaroson, az egyetem üdülőjében tartja tanévnyitó aktívaülését. A tanácskozás során előadást tart dr. Kakulits László MM- főosztályvezető „A felsőoktatás előtt álló feladatok fejlesztésének iránya” címmel. A tanácskozás többi előadása szakszervezetünk érdekvédelmi tevékenységéről (dr. Nyeste László), szakszervezetünk tömegpolitikai munkájáról (Hörömpöly Imre), szakszervezetünk 1970—71. évi feladatairól (Lebovits Imre) szól. Dr. Harsány István tanszékvezető egyetemi tanár a megbeszélés második napján politikai tájékoztatót tart a résztvevőknek. Húszéves az I. épületgépészeti tanszék HÚSZÉVES FENNÁLLÁSÁT ünnepelte szeptember 9-én az egyetem I. épületgépészeti tanszéke. Dr. Varga József dékán megnyitó beszéde után dr. Fekete Iván docens számolt be a tanszék húszéves oktató- és kutatómunkájáról, majd Mester János old. gépészmérnök ismertette az épületgépészeti ágazat végzett hallgatóinak helyzetét az iparban. A húszéves tanszéket a hallgatók nevében Sternik Gyula ötödéves hallgató köszöntötte. Az ünnepség Dr. Dr. h. c. Macskássy Árpád tanszékvezető egyetemi tanár zárszavával ért véget. Három koncert A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar három koncertet ad ebben a félévben, az ELTE énekkarával és az Állami Operaház szólistáival karöltve. Bérletek 20 forintos árban a közönségszervezésen kaphatók (K. I. 50.). A koncertek: október 5. Beethoven-koncert, november 9. Cherubini, Wagner és Schubert, december 7. Bach-koncert. Az „Árvízvédelemért" érdemérem Ünnepség keretében adták át hetvenegy, immár elsőéves építőmérnök-hallgatónak az „Árvízvédelemért” érdemérmet szeptember 15-én, kedden délután 13 órakor. Az elnökségben dr. Sándor Imre mérnök ezredes, dr. Orosz Árpád, dékánhelyettes, Pósa János alezredes, a szentesi alakulat politikai helyettese, dr. Tóth Mihály, a pártbizottság szervező titkára és Kertai Ede, az OVH főosztályvezetője foglalt helyet. Dr. Orosz Árpád délkánhelyettes megnyitójában méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket hallgatóink tettek a Tisza és Körös menti árvízvédelmi munkában, és abbeli reményének adott kifejezést, hogy mint diplomás vízmérnökök méltók lesznek példaképükhöz, Vásárhelyi Pálhoz. A megnyitó után Pósa János alezredes olvasta föl Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter 28. sz. parancsát. A parancs felolvasása után Dányi László szakaszvezető, a bajai alakulat KISZ-titkára adta át a hetvenegy hallgatónak az érdemérmet. Tizennyolc negyed- és ötödéves vízépítő és vízgazdálkodás szakos hallgató ugyanebben a kitüntetésben részesült. A tavalyi „O” évfolyamos építőmérnök-hallgatók közül négyen a néphadsereg kétszeres kiváló katonája kitüntetést kaptak. A „O” évfolyamosok közül, akik most már szintén elsősök, harminchét fő dicséretben részesült. A kitüntetéshez gratulálunk. Dr. Orosz Árpád dékánhelyettes nyitotta meg az ünnepséget Pósa János alezredes és Dányi László szakaszvezető átadják a kitüntetéseket Fotó: Ladányiné Tanévnyitó ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓT tartott a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola közlekedésépítési kara szeptember 12-én az Egyetemi Színpadon. Tudományos konferenciát rendez a vasúti sebesség növeléséről a Zsolnai Közlekedési Főiskola, amellyel egyetemünk évek óta közvetlen együttműködési szerződésben áll. A konferenciára a Budapesti Műszaki Egyetem számos szakembere utazott el. Az egyetem rektorának képviseletében dr. Lásztity Rador úr rektorhelyettes jelent meg és részt vesz a konferencián dr. Turányi István, a közlekedésmérnöki kar dékánja, dr. Varga Sándor, a kar dékánhelyettese, dr. Szász Gábor professzor, dr. Kelemen Tibor professzor és dr. Simonyi Alfréd adjunktus is. ★ Háromtagú delegáció érkezett hazánkba a Karl Marx Stadt-i Műszaki Főiskoláról és a Drezdai Műszaki Egyetemről szeptember 14-én. A delegáció egyetemünkön, valamint a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen felsőoktatási intézmények épülettervezési és építési problémáit tanulmányozza. ★ Villamoshálózatok és erőművek tanulmányozására hazánkba érkezett Frantisels Gábris docens, a Pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola dékánhelyettese. ★ Eduardo Detti, Domenico Cardini és Ciancarlo Bertolozzi, a Firenzei Egyetem építészmérnöki karának profeszszorai egyetemünk meghívására szeptember elején látogatást tettek az építészmérnnöki kar tanszékein.