A Jövő Mérnöke, 1972 (19. évfolyam, 1-38. szám)
1972-01-15 / 1. szám
JANUÁR 4-E van, sajnos már 1972, sajnos vizsgaidőszak. Üzemmérnök-hallgatók után bolyongok a vegyész tanszékek táján, de csak elsietőket látni, vizsgára várókat nem. Tranzitforgalom. De többnyire csend és üresség a folyosókon. A vegyipari műveletek tanszék hirdetőtábláján a biológiai ágazatosok névsora, szépen kidekorált cetli, diger- és gyakjegy motívumokkal. Egy üvé, ötösök két és felesek, hármasok, négyesek. Az élelmiszerkémia tarszék táblája azt közli, hogy december 29-én többen lementek biokémiából (szegények, karácsony után, szilveszter előtt!), nem is rosszul, egy elégtelent leszámítva, négyesek, ötösök. További vizsganapok január 5, 7, 10... Ma éppen csend van, vihar előtti, két vihar közötti. Persze nem mindenki számára, az épületek rengetegében ittott akad nem is egy hallgató, aki éppen most fohászkodik, félájultan dől be az ablakpárkányba, dermedten nézi, hogy ugrálnak a tétel betűi, kínlódik, hogy lenyelje azt a csutkát, gombócot, izét, ami a torkába szorult, és az istennek se föl, se le, vagy boldogan sóhajt, mert jól ment, mert túlvan rajta, mert éppen hogy átcsúszott, de mégis eggyel kevesebb a kínok stációiból, már csak hat, már csak öt, már csak négy vizsga van hátra... ÜZEMMÉRNÖK-hallgatót végül a kollégiumban találok. Itt is nagy a csend. Elmúlt dél, lezajlott az ebéd és a belső vándorlás egyik szobából a másikba, közös tanulás céljából. Délután teljes rend és fegyelem van a Stoczekban, de ikszet világért se keresd első emeleti szobájában, mert most az ötödiken van a folyosó végén ipszilonnál, és az ötödiken sem szentírás, hogy az ücsörög az ágyon, akinek nevét az ajtón olvasod. Vizsgaidőszak van, nyugtalanság, mindenki keres magának egy, két, három társat a közös bajban, segítségül, vigaszul, hogy ne egymagában mormogja a végenincs tankönyv, jegyzet sorait, zsolozs,n izza meg valaki mellette. Csak az nem érti ezt, aki soha életében nem vizsgázott! K. ETELKA és B. KATI. Etelka törökülésben a széken, mezítláb. Az asztalon fehér szőrű játék kutya, fajtiszta kabala, gondolom. Kati az ágy tetején ütött tanyát, onnan figyeli, eleinte kissé rezignáltam, kéretlen látogatásom fejleményeit. Keveset szól. Etelka viszont, mint akinek direkt jól jött egy kis szünet a támlás ie..i éppen szórakoztató „műsorszámai” között — beszél kettő helyett is. Rengeteg mindenről esik szó. Még mindig nem ment feledésbe az új képzési forma beindulása, a szétválasztás módja, még feltörnek a keserűségek, panaszok. — Szóval nem szívesen lesz üzemmérnök? — Nem, dehogy, alig várom, hogy már dolgozhassam. Különben is „koros” vagyok az évfolyamon. De ezt a képzést körültekintőbben, sokkal kevesebb zűrzavarral kellett volna megoldani. Ez a véleményem röviden és még lenne egy-két szavam a dologról. De hát nem ez a téma ugye, hanem a vizsgák. Mit mondjak? Nehéz, de át lehd vészelni ezt is. A félév egészen jó volt, könnyebb is az előzőeknél bizonyos szempontból, örültünk a sok technológai ismeretnek, hiszen erre lesz leginkább szükségünk mint üzemmérnököknek. Csak azt sajnálom, hogy most kell abbahagyni az egyetemet, mikor már éppen kezdtünk volna belejönni. Ez a fordulat, a harmadik év, ilyenkor jön rá az ember a leghelyesebb módszerekre, ilyenkor tudja meg igazán, mi is az egyetem... Ami a jövőt illeti? Nekem szerződésem van a Beloianisszal Tatabányára. A Beloiannisz nagyon rendes cég, komolyan, de újabban sokat gondolok arra, hogy milyen jó lenne például Tiszaszederkényben dolgozni, a vegyikombinátban. Egyszerűen azért, mert ott igazán lehetne dolgozni, és én ezt szeretném önállóan megvalósítani valamit. Érti, mire gondolok? Az ember állásba kerül, fölveszi a fizetést, ami nagyon jó dolog, de nekem azért nem mindegy, hogy tengek-lengek, vagyok egy állásban vagy istenigazában foglalkozom a szakmámmal. AZÉRT B. KATI is megszólal, ha kevesebbet is. Könnyűipari ágazatos. Túlvan két vizsgán, az eredmény egy ötös, egy négyes, szerdán megy „Csűrösből”, ami nem tartozik a könnyű műfajhoz. Már megvan a szakmai dolgozat témája is: reaktív színezékek rögzítési technológiájának öszszehasonlítása. A téma a pamutkikészítő gyáré. Jó téma? Jó. Saját választás, csak olyan lehet, amit szívesen csinál az ember. Állás, állás. Az még messze van, de biztos, hogy bőven lesz, lehet válogatni pesti helyekben. Ezek után hova menne legszívesebben? Vasváriba! Vannak meglepetések. MÉG EGY látogatás és ezzel kész. K. Péter és V. Magdolna tanulópáros található e szobában, amelybe „Péter, a televíziótól keresnek!” felkiáltással küldtek át az előző alanyok. Péter különben az elsőn lakik, de mint mondom, a január rendhagyó hónap. Magda december 29-én ment volna biokémiából, de kihúzta magát és holnap megy inkább, eddig biológiai ipari műveletekből és altatéból vizsgázott ötös, négyes eredménnyel, van továbbá vegyipari műveletek, szerves kémiai technológia és ipari üzemgazdaságtan. Péter természetes szerves anyagok kémiájából vizsgázott. Gyógyszer ágazatos, szakdolgozatának témája a Kőbányai Gyógyszergyár egyik új gyógyszerének előállításával kapcsolatos. Magdiról pár mondat után kiderül, hogy mégsem üzemmérnök lesz, hanem mérnöktanár. Erre ugyanis van lehetőség. Azt fájlalja csak, hogy szakdolgozatot kell készíteni éppúgy, mint a többieknek. dehogy — vigasztalom Magdit —, itt valami tévedés van (fitogtatom a jólinformális igámat), saját fülemmel hallottam a könnyűipari ágazat gyűlésén Rusznák professzor tájékoztatójában, hogy a mérnöktanárjelölteknek nem kell szakdolgozatot készíteniük. Hát én nem tudom — mondja Magdi —, de az biztos, hogy mi is megkaptuk a szakdolgozattémát. Vagyunk vagy hatan, nyolcan. FELHÍVTAM Rusznák professzor urat, mi hát a helyzet. A válasz, bánat ide, bánat oda, a következő: a tájékoztatóban csakugyan elhangzott a nem kell! Hogy a kar mégis a szakdolgozat-készítés mellett döntött azóta, annak az az oka, hogy a második és az üzemmérnökök számára egyben utolsó félév során a tárgyak többsége szorosan kapcsolódik a szakdolgozathoz. Ha a mérnöktanárjelölt nem készít szakdolgozatot, akkor ezek alól a tárgyak alól is mentesülhetne, márpedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A tárgyak ötven százalékáról van szó. A másik ok, hogy az ötödik év után főként pedagógiai jellegű szakdolgozatot készítenek a mérnöktanárok, s ha most elengedik ezt a munkát, akkor végül is úgy kerülnek ki az egyetemről, hogy egyetlen nagyobb szabású, mérnöki jellegű feladatot sem oldottak meg. Ez nem volna helyes. De, hogy ne hárítsuk el a felelősséget , az sem volt helyes, hogy ebben a kérdésben nem foglaltunk időben állást. Ha ez megtörténik, akkor nem okoztunk volna utólag csalódást. Röviden: a kar döntése szerint szakdolgozatot kell készíteni, csupán államvizsgázni nem kell. ENNÉL TÖBBET én sem tudok mondani. A Stoczektól azzal búcsúzom, hogy senkinek nem kívánok semmit. Bizonyos esetekben babonás vagyok. B. T. AZ EGYETEM HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Tájékoztató az I 1971 —72. tanév harmadik egyetemi tanácsüléséről Az egyetemi tanács december 20-án tartotta harmadik ülését e tanévben. Az öt pontból álló napirendből elsőként az 1972. évi költségvetésre és beruházásokra beterjesztett javaslat került megtárgyalásra. A javaslatot előzetesen megvitatta a tanács egyetemfejlesztési bizottsága, és írásban előterjesztett véleményével komoly segítséget nyújtott a tanács számára a problémák áttekintéséhez, illetve a következőkben összegezhető határozatok kialakításához. Az egyetemi tanács az elhangzott hozzászólások alapján elfogadja az előterjesztést azzal a megállapítással, hogy az 1972. évi költségvetési és beruházási keret fejlesztést egyáltalán nem jelent, legfeljebb szintre hozást. Egyetemünk fejlettsége elmarad a szükséges színvonaltól és minden stagnálási periódus újabb lemaradást jelent. Az egyetemi tanács tisztában van az ország jelenlegi gazdasági helyzetével és elfogadja a szigorú takarékosság elvének általános érvényesítésére vonatkozó szempontokat, de mindenképpen meggondolandónak tartja azt, hogy ha most nincs rá mód, legalább az 1973. évi költségvetési és beruházási javaslat elkészítésénél sor kerüljön egyes tételek felülvizsgálása, mérlegelése alapján átcsoportosításra, emelésre. A tanács megjegyzi továbbá, hogy az egyetemi fejlesztés, különösen a jelenlegi helyzetben, elképzelhetetlen kísérletek nélkül, ezek anyagi fedezetét azonban a költségvetés nem biztosítja, ezért központilag kell gondoskodni a szükséges anyagi feltételekről. A tanács határozatilag felhívja a gazdálkodó egységek vezetőit, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket az igények alapos és körültekintő mérlegelésével, a takarékossági szempontok legmeszszebbmenő szem előtt tartásával használják fel. Mellőzni kell az oktatáshoz, kutatáshoz nem feltétlenül szükséges beszerzéseket és reprezentációt. Tájékoztatni kell a Művelődésügyi Minisztériumot a számítástechnikai oktatási bázis továbbfejlesztési koncepciójának jelenlegi állásáról és egyben kérni kell a minisztériumtól a koncepció teljes megvalósításához szükséges bér- és dologi előirányzat biztosítását. A költségvetésben biztosított összegektől függetlenül további erőfeszítéseket kell tenni az egyetem gép- és műszerparkjának korszerűsítése érdekében, nagyobb mértékben igénybe véve a szerződéses munkából származó bevételeket, valamint a más tárcák és ipari vállalatok támogatását is. — A hallgatók testnevelési feltételeinek megjavítása, az ilyen irányú igények lehetőségek szerinti kielégítése érdekében a költségvetésen belül 3 millió forintot erre a célra kell átcsoportosítani. — Mivel a könyv- és folyóirat-beszerzés fejlesztésére nem lehet fedezetet biztosítani, a tanács felkérte a karokat, vizsgálják meg az ilyen jellegű beszerzéseknél az egységek magasabb szintű kooperációjának lehetőségét (pl. közös könyvtárak kialakítása). A karok a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközöket elsősorban azokra a területekre koncentrálják, amelyek az egyetem fejlesztési koncepciójában az oktatás tartalmi kérdései között konkrétan megfogalmazást nyertek. Az egyetemi tanács felhatalmazta a rektort arra, hogy az elhangzott felszólalások figyelembevételével a szükséges átcsoportosításokat hajtsa végre. Tudomásul vette a tanács, hogy az 1972. évi bérszintfejlesztési keret szétosztásáról a rektor dönt a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben 1972. január 31- ig. Ugyanezen időpontig dönt a rektor a szociális és kulturális alap szétosztásáról az illetékes egyetemi társadalmi szervekkel egyetértésben. A napirend második pontjaként az intézetek és tanszékcsoportok szerződéses munkákkal kapcsolatos tevékenységének szabályozását tárgyalta meg a tanács. Az e tárgyban benyújtott előterjesztés egyhangúlag elfogadást nyert. Az egyetemi tanács 1970. május 11-i ülésén tiszteletbeli doktori címet adományozott P. Kamenyev szovjet profeszszornak. Most a napirend 3. pontjaként a tanács hozzájárult, hogy Kamenyev profeszszornak betegségére való tekintettel diplomáciai vagy más megfelelő úton adják át a tiszteletbeli doktori cím adományozásáról szóló oklevelet. A napirend 4. pontjaként a tanács a villamosmérnöki kar előterjesztése alapján úgy határozott, hogy javaslatot tesz a művelődésügyi miniszternek Verebély Pál és Székely Endre villamosmérnökök Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésére. A napirend utolsó pontja három részből állt. Először ismertetésre került az egyetem 1970—71. tanévi beszámoló jelentésére vonatkozó minisztériumi leirat. A leiratot a tanács tudomásul vette. Ezt követően a szerződéses munkákban részt vevők jutalmazására vonatkozó irányelveket terjesztette elő a rektor. Az előterjesztéssel kapcsolatban a tanács egyhangú határozatával megállapította, hogy a jutalmazási irányelvek kialakításának az a célja, hogy az engedélyező szervek megfelelő tájékoztatást kapjanak az általában alkalmazandó jutalmazási arányokról és elvekről, az egyetemen érvényesítendő eljárás összhangjának biztosítása céljából. A kiadandó irányelvek a nagyságrendi mérlegelés és megítélés célját szolgálják. A tanács a rektori előterjesztést tudomásul vette azzal, hogy a szakszervezeti tanáccsal közösen kialakított irányelvek alkalmazását a rektor írja elő és a tapasztalatok aránján két év lejártával szükség esetén módosíthatja azokat. A tanács végezetül módosította egy november 15- én hozott határozatát, amelynek ajánján javasolni kívánta a TMB-nek több okleveles mérnök doktori szigorlatának kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadását. A javasolni kívánt személyek közül kettőt törölni kellett a határozatból, mivel doktori szigorlatuk letétele idején még nem volt lehetőség a szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként való elfogadására. 1. Egyetemünkön a népgazdaság igénye alapján és a Művelődésügyi Minisztérium intézkedése következtében bevezetésre került a számítástechnikai oktatás. A minisztérium megkülönböztetett támogatásával kidolgozásra került az oktatás feltételét képező számítástechnikai bázis telepítése és továbbfejlesztésének IV. 5 éves terve. Egyben gondoskodni kellett az oktatási program végrehajtásában részt vevő oktatóink megfelelő felkészítéséről, az oktatók és hallgatók jegyzettel való ellátásáról. E feladatokkal kapcsolatos szervező, irányító, előkészítő és továbbfejlesztő munkákban részt vevőknek, a számítástechnikai központok rövid határidőn belül történő kialakítása és üzembe helyezése érdekében kifejtett eredményes munkájukért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. 2. Az egyetemünk ifjúsága táborozásának és üdültetésének, valamint kollégiumi ellátottságának javítása érdekében a balatonlellei KISZ-tábor és az egyetem sportpályáján létesített 176 férőhelyes barakkkollégium rendkívül gyors és sikeres megvalósításában részt vett munkatársaknak ugyancsak elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. DR. FRIGYES ANDOR egyetemi tanár, tanszékvezetőt, a Számítástechnikai Oktatási és Fejlesztési Bizottság elnökét, a számítástechnikai házit telepítése és továbbfejlesztése, valamint az oktatás bevezetése érdekében kifejtett szervező munkájáért, CSIK GÁSPÁR docenst, a Számítástechnikai Fejlesztő Csoport vezetőjét, a fejlesztési koncepció technikai realizálásában és az ODRA számítóközpontok zavartalan üzemének biztosításában elért jó munkájáért, HAVAS IVÁN tudományos osztályvezetőt, az építőmérnöki kar számítóközpontjának vezetéséért, az összegyetemi számítástechnikai jegyzet megírásában, valamint a software fejlesztési munkák színvonalassága érdekében kifejtett jó munkájáért, KÖRÖSI ISTVÁN tudományos munkatársat, az összegyetemi érdekű számítástechnikai jegyzet megírásért, valamint az ODRA 1204-es számítógép egzekutív programjának dobmemónákkal kapcsolatos módosításáért, DR. SIKLÓSI PÁL csoportvezetőt, a számítástechnkai programmal kapcsolatos jogi vonatkozású ügyek (FACOM- szerződéskötés, EK-ügyrem stb.) lelkiismeretes, szakszerű intézéséért, MAREK OCZETKIEWICS technikust, a számítóközpontok on-line mechanikus periféráinak egyetemi szerviz hiányában végzett jó minőségű karbantartásáért, lelkiismeretes munkájáért, SZABÓ GYÖRGY műszaki főigazgató-helyettest, a számítógépek, a balatonlellei és a sporttelepi barakk-kollégium előkészítésében, a beruházások kivitelezésében és üzembe helyezésében kifejtett szervező, irányító, ellenőrző munkájáért, DR. PŐCZE JÁNOS osztályvezetőt, a számítógépek határidőre történő leszállítása, valamint a továbbfejlesztés érdekében kifejtett eredményes tevékenységéért és a balatonlellei KISZ-továbbképző tábor és a sporttelepi kollégium berendezésének határidőre történő megvalósításáért, FRIGY PÁL építészmérnököt, a számítóközpontok, a balatonlellei és a sporttelepi kollégium építészeti munkáinak gyors és sikeres befejezése érdekében kifejtett jó munkájáért. ÁKOS ANDRÁS gépészmérnököt, a számítógépek gépészeti munkáinak és klímaberendezéseinek, valamint a balatonlellei KISZ-tábor és a sporttelepi kollégium gépészeti munkáinak érdekében kifejtett jó munkájáért, CSEH BÉLA építészmérnököt, a számítástechnikai program sikeres megvalósításában kijelölt bizottsághoz 20 pályasporttelepi kollégium alapozásának elkészítése érdekében kifejtett tevékenységéért, TIRVOL LÁSZLÓNÉ főelőadót, a számítástechnikai programmal kapcsolatos gépi berendezések beszerzésének lelkiismeretes ügyintézéséért REKTORI DICSÉRETBEN és egyhavi fizetésüknek megfelelő jutalomban részesítem. Az 1971. évi nívódíjak A 10/1970—71. számú egyetemi körlevélben kiírt nívódíjakra a pályázatok odaítélésére kijelölt bizottsághoz 20 pályázat érkezett be, ebből 15 az oktató-nevelő munka területéről és 5 a tudományos kutatómunka területéről. A karok részéről díjra nem javasolt és tovább nem terjesztett pályázatokkal a bizottság nem foglalkozott. A bizottság 1971. december 18-i ülésén megtartott értékelő vita alapján javaslatot tett a pályadíjak felosztására. A javaslat figyelembevételével az 1971. évben a következő nívódíjakat adom ki. 1. Az oktató-nevelő munka területén nyújtott kimagasló teljesítményekre kitűzött 50 000 FT a következők szerint kerül kiosztásra: 1. A társadalomtudományi tanszékek tudományos diákköri munkájának szervezéséért és vezetéséért kollektíven 20 000 forint összegű nívódíjban részesülnek: Hegedűs Zoltán adjunktus (politikai gazdaságtan tanszék II.), dr. Ungvárszky Miklósné adjunktus (politikai gazdaságtan tanszék I ), dr. Szántó Sándorné docens (ipari üzemgazdaságtan tanszék), Tánczos Lászlóné tanársegéd (közlekedés- és építőipari gazdaságtan tanszék), Bernáth István tanársegéd (filozófia tanszék). Az utóbbi évek során a társadalomtudományi tanszékek a TDK-munka területén országos viszonylatban is kiemelkedő eredményt értek el. Munkájuk eredményeképpen a hallgatók érdeklődése a társadalomtudományi kérdések területén jelentősen növekedett, ez a hallgatók politikai állásfoglalását is kedvezően befolyásolta. 2. Oktatási és kutatási célokat szolgáló korszerű félüzemi géplaboratórium kialakításáért, új típusú laboratóriumi oktatási metodika kidolgozásáért és bevezetéséért 15 000 forint összegű nívódíjban részesül a vegyipari gépek és mezőgazdasági iparok tanszék dr. Szentgyörgyi Sándor professzor által vezetett kollektívája. A félüzemi laboratórium üzembe helyezése nagy jelentőségű a gépészmérnökképzés fejlesztésében. Nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elismerést váltott ki. Számos külföldi megkeresés érkezett egyetemünkre, és az itt kidolgozott metodika felhasználásával épülnek félüzemi oktatási berendezések többek között Brazíliában, Jugoszláviában, Egyiptomban, Kubában. A tanszéki kollektíva munkájának eredményeképpen olyan félüzemi laborató(Folytatás a 4. oldalon) 15 1971—72. számú egyetemi körlevél valamennyi kar dékánjának, a vízgazdálkodási főiskolai kar igazgatójának, a szervezeti egységek és a társadalmi szervek vezetőinek Helyben