A Jövő Mérnöke, 1972 (19. évfolyam, 1-38. szám)

1972-01-15 / 1. szám

JANUÁR 4-E van, sajnos már 1972, sajnos vizsgaidő­szak. Üzemmérnök-hallgatók után bolyongok a vegyész tanszékek táján, de csak elsietőket látni, vizsgára várókat nem. Tran­zitforgalom. De többnyire csend és üresség a folyosókon. A vegyipari műveletek tan­szék hirdetőtábláján a bio­lógiai ágazatosok névsora, szé­pen kidekorált cetli, diger- és gyak­jegy motívumokkal. Egy üvé, ötösök két és felesek, hár­masok, négyesek. Az élelmi­szerkémia tarszék táblája azt közli, hogy december 29-én többen lementek biokémiából (szegények, karácsony után, szilveszter előtt!), nem is rosszul, egy elégtelent leszá­mítva, négyesek, ötösök. To­vábbi vizsganapok január 5, 7, 10... Ma éppen csend van, vihar előtti, két vihar közötti. Per­sze nem mindenki számára, az épületek rengetegében itt­­ott akad nem is egy hallgató, aki éppen most fohászkodik, félájultan dől be az ablakpár­kányba, dermedten nézi, hogy ugrálnak a tétel betűi, kínló­dik, hogy lenyelje azt a csut­kát, gombócot, izét, ami a tor­kába szorult, és az istennek se föl, se le, vagy boldogan só­hajt, mert jól ment, mert túl­van rajta, mert éppen hogy átcsúszott, de mégis eggyel ke­vesebb a kínok stációiból, már csak hat, már csak öt, már csak négy vizsga van hátra... ÜZEMMÉR­­NÖK-hallgatót végül a kollégiumban találok. Itt is nagy a csend. Elmúlt dél, lezajlott az ebéd és a bel­ső vándorlás egyik szobából a másikba, közös tanulás céljá­ból. Délután teljes rend és fe­gyelem van a Stoczekban, de ikszet világért se keresd első emeleti szobájában, mert most az ötödiken van a folyosó vé­gén ipszilonnál, és az ötödiken sem szentírás, hogy az ücsörög az ágyon, akinek nevét az aj­tón olvasod. Vizsgaidőszak van, nyugtalanság, mindenki keres magának egy, két, há­rom társat a közös bajban, se­gítségül, vigaszul, hogy ne egymagában mormogja a vé­­genincs tankönyv, jegyzet so­rait, zsolozs,n izza­­ meg valaki mellette. Csak az nem érti ezt, aki soha életében nem vizsgázott! K. ETELKA és B. KATI. Etelka törökülésben a széken, mezítláb. Az asztalon fehér szőrű játék kutya, fajtiszta kabala, gondolom. Kati az ágy tetején ütött tanyát, on­nan figyeli, eleinte kissé re­zignáltam, kéretlen látogatá­som fejleményeit. Keveset szól. Etelka viszont, mint akinek direkt jól jött egy kis szünet a tá­mlás ie..i éppen szórakoz­tató „műsorszámai” között — beszél kettő helyett is. Renge­teg mindenről esik szó. Még mindig nem ment feledésbe az új képzési forma beindulá­sa, a szétválasztás módja, még feltörnek a keserűségek, pa­naszok. — Szóval nem szívesen lesz üzemmérnök? — Nem, de­hogy, alig várom, hogy már dolgozhassam. Különben is „koros” vagyok az évfolya­mon. De ezt a képzést körül­tekintőbben, sokkal kevesebb zűrzavarral kellett volna meg­oldani. Ez a véleményem rö­viden és még lenne egy-két szavam a d­ologról. De hát nem ez a téma ugye, hanem a vizsgák. Mit mondjak? Ne­héz, de át leh­d vészelni ezt is. A félév egészen jó volt, könnyebb is az előzőeknél bi­zonyos szempontból, örültünk a sok technológai ismeretnek, hiszen erre lesz leginkább szükségünk min­t üzemmér­nököknek. Csak azt sajnálom, hogy most kell abbahagyni az egyetemet, mikor már éppen kezdtünk volna belejönni. Ez a fordulat, a harmadik év, ilyenkor jön rá az ember a leghelyesebb módszerekre, ilyenkor tudja meg igazán, mi is az egyetem... Ami a jövőt illeti? Nekem szerződé­sem van a Beloianisszal Ta­tabányára. A Beloiannisz na­gyon rendes cég, komolyan, de újabban sokat gondolok arra, hogy milyen jó lenne például Tiszaszederkényben dolgozni, a vegyikombinátban. Egysze­rűen azért, mert ott igazán lehetne dolgozni, és én ezt szeretném­ önállóan megvaló­sítani valamit. Érti, mire gon­dolok? Az ember állásba ke­rül, fölveszi a fizetést, ami nagyon jó dolog, de nekem azért nem mindegy, hogy ten­­gek-lengek, vagyok egy ál­lásban vagy istenigazában fog­lalkozom a szakmámmal. AZÉRT B. KATI is megszó­lal, ha kevesebbet is. Könnyű­ipari ágazatos. Túlvan két vizsgán, az eredmény egy ötös, egy négyes, szerdán megy „Csűrösből”, ami nem tartozik a könnyű műfajhoz. Már meg­van a szakmai dolgozat té­mája is: reaktív színezékek rögzítési technológiájának ösz­­szehasonlítása. A téma a pa­mutkikészítő gyáré. Jó téma? Jó. Saját választás, csak olyan lehet, amit szívesen csinál az ember. Állás, állás. Az még messze van, de biztos, hogy bőven lesz, lehet válogatni pesti helyekben. Ezek után hova menne legszívesebben? Vasváriba! Vannak meglepetések. MÉG EGY látogatás és ezzel kész. K. Péter és V. Magdolna ta­nulópáros található e szobá­ban, amelybe „Péter, a televí­ziótól keresnek!” felkiáltással küldtek át az előző alanyok. Péter különben az elsőn la­kik, de mint mondom, a ja­nuár rendhagyó hónap. Mag­da december 29-én ment vol­na biokémiából, de kihúzta magát és holnap megy inkább, eddig biológiai ipari művele­tekből és altatéból vizsgázott ötös, négyes eredménnyel, van továbbá vegyipari műveletek, szerves kémiai technológia és ipari üzemgazdaságtan. Péter természetes szerves anyagok kémiájából vizsgázott. Gyógy­szer ágazatos, szakdolgozatá­nak témája a Kőbányai Gyógy­szergyár egyik új gyógysze­rének előállításával kapcsola­tos. Magdiról pár mondat után kiderül, hogy mégsem üzemmérnök lesz, hanem mér­nöktanár. Erre ugyanis van le­hetőség. Azt fájlalja csak, hogy szakdolgozatot kell készíteni éppúgy, mint a többieknek.­­ dehogy — vigasztalom Magdit —, itt valami tévedés van (fi­togtatom a jólinf­ormális igá­mat), saját fülemmel hallot­tam a könnyűipari ágazat gyű­lésén Rusznák professzor tá­jékoztatójában, hogy a mér­nöktanárjelölteknek nem kell szakdolgozatot készíteniük. Hát én nem tudom — mondja Mag­di —, de az biztos, hogy mi is megkaptuk a szakdolgozatté­mát. Vagyunk vagy hatan, nyolcan. FELHÍVTAM Rusznák pro­fesszor urat, mi hát a helyzet. A válasz, bánat ide, bánat oda, a következő: a tájékoztatóban csakugyan elhangzott a nem kell! Hogy a kar mégis a szak­dolgozat-készítés mellett dön­tött azóta, annak az az oka, hogy a második és az üzem­mérnökök számára egyben utolsó félév során a tárgyak többsége szorosan kapcsolódik a szakdolgozathoz. Ha a mérnöktanárjelölt nem készít szakdolgozatot, akkor ezek alól a tárgyak alól is mentesülhet­ne, márpedig ez nyilvánvaló­an lehetetlen. A tárgyak öt­­ven százalékáról van szó. A másik ok, hogy az ötödik év után főként pedagógiai jellegű szakdolgozatot készítenek a mérnöktanárok, s ha most el­engedik e­z­t a munkát, akkor végül is úgy kerülnek ki az egyetemről, hogy egyetlen na­gyobb szabású, mérnöki jelle­gű feladatot sem oldottak meg. Ez nem volna helyes. De, hogy ne hárítsuk el a felelősséget , az sem volt helyes, hogy eb­ben a kérdésben nem foglal­tunk időben állást. Ha ez meg­történik, akkor nem okoztunk volna utólag csalódást. Rövi­den: a kar döntése szerint szak­­dolgozatot kell készíteni, csu­pán államvizsgázni nem kell. ENNÉL TÖBBET én sem tu­dok mondani. A Stoczektól azzal búcsú­zom, hogy senkinek nem kívá­nok semmit. Bizonyos esetek­ben babonás vagyok. B. T. AZ EGYETEM HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Tájékoztató az I 1971 —72. tanév harmadik egyetemi tanácsüléséről Az egyetemi tanács decem­ber 20-án tartotta harmadik ülését e tanévben. Az öt pont­­ból álló napirendből elsőként az 1972. évi költségvetésre és beruházásokra beterjesztett javaslat került megtárgyalás­ra. A javaslatot előzetesen megvitatta a tanács egyetem­­fejlesztési bizottsága, és írás­ban előterjesztett véleményé­vel komoly segítséget nyújtott a tanács számára a problémák áttekintéséhez, illetve a kö­vetkezőkben összegezhető ha­tározatok kialakításához.­­ Az egyetemi tanács az el­hangzott hozzászólások alap­ján elfogadja az előterjesztést azzal a megállapítással, hogy az 1972. évi költségvetési és beruházási keret fejlesztést egyáltalán nem jelent, legfel­jebb szintre hozást. Egyete­münk fejlettsége elmarad a szükséges színvonaltól és min­den stagnálási periódus újabb lemaradást jelent. Az egyete­mi tanács tisztában van az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetével és elfogadja a szigorú takarékosság elvének általános érvényesítésére vonatkozó szempontokat, de mindenkép­pen meggondolandónak tartja azt, hogy ha most nincs rá mód, legalább az 1973. évi költ­ségvetési és beruházási javas­lat elkészítésénél sor kerüljön egyes tételek felülvizsgálása, mérlegelése alapján átcsopor­tosításra, emelésre.­­ A tanács megjegyzi to­vábbá, hogy az egyetemi fej­lesztés, különösen a jelenlegi helyzetben, elképzelhetetlen kísérletek nélkül, ezek anyagi fedezetét azonban a költség­­vetés nem biztosítja, ezért központilag kell gondoskodni a szükséges anyagi feltételek­ről.­­ A tanács határozatilag felhívja a gazdálkodó egysé­gek vezetőit, hogy a rendelke­zésre álló anyagi eszközöket az igények alapos és körülte­kintő mérlegelésével, a taka­rékossági szempontok legmesz­­szebbmenő szem előtt tartásá­val használják fel. Mellőzni kell az oktatáshoz, kutatáshoz nem feltétlenül szükséges be­szerzéseket és reprezentációt.­­ Tájékoztatni kell a Mű­velődésügyi Minisztériumot a számítástechnikai oktatási bá­zis továbbfejlesztési koncep­ciójának jelenlegi állásáról és egyben kérni kell a miniszté­riumtól a koncepció teljes megvalósításához szükséges bér- és dologi előirányzat biz­tosítását.­­ A költségvetésben bizto­sított összegektől függetlenül további erőfeszítéseket kell tenni az egyetem gép- és mű­szerparkjának korszerűsítése érdekében, nagyobb mértékben igénybe véve a szerződéses munkából származó bevétele­ket, valamint a más tárcák és ipari vállalatok támogatását is. — A hallgatók testnevelési feltételeinek megjavítása, az ilyen irányú igények lehetősé­gek szerinti kielégítése érdeké­ben a költségvetésen belül 3 millió forintot erre a célra kell átcsoportosítani. — Mivel a könyv- és folyó­irat-beszerzés fejlesztésére nem lehet fedezetet biztosítani, a tanács felkérte a karokat, vizsgálják meg az ilyen jellegű beszerzéseknél az egységek magasabb szintű kooperáció­jának lehetőségét (pl. közös könyvtárak kialakítása).­­ A karok a rendelkezésük­re bocsátott anyagi eszközöket elsősorban azokra a területek­re koncentrálják, amelyek az egyetem fejlesztési koncepció­jában az oktatás tartalmi kér­dései között konkrétan megfo­galmazást nyertek.­­ Az egyetemi tanács fel­hatalmazta a rektort arra, hogy az elhangzott felszólalá­sok figyelembevételével a szükséges átcsoportosításokat hajtsa végre. Tudomásul vet­te a tanács, hogy az 1972. évi bérszintfejlesztési keret szét­osztásáról a rektor dönt a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben 1972. január 31- ig. Ugyanezen időpontig dönt a rektor a szociális és kultu­rális alap szétosztásáról az il­letékes egyetemi társadalmi szervekkel egyetértésben. A napirend második pontja­ként az intézetek és tanszék­­csoportok szerződéses mun­kákkal kapcsolatos tevékeny­ségének szabályozását tárgyal­ta meg a tanács. Az e tárgy­ban benyújtott előterjesztés egyhangúlag elfogadást nyert. Az egyetemi tanács 1970. május 11-i ülésén tiszteletbeli doktori címet adományozott P. Kamenyev szovjet profesz­­szornak. Most a napirend 3. pontjaként a tanács hozzájá­rult, hogy Kamenyev profesz­­szornak betegségére való te­kintettel diplomáciai vagy más megfelelő úton adják át a tiszteletbeli doktori cím ado­mányozásáról szóló oklevelet. A napirend 4. pontjaként a tanács a villamosmérnöki kar előterjesztése alapján úgy ha­tározott, hogy javaslatot tesz a művelődésügyi miniszternek Verebély Pál és Székely Endre villamosmérnökök Felsőokta­tási Tanulmányi Érdemérem­mel történő kitüntetésére. A napirend utolsó pontja három részből állt. Először is­mertetésre került az egyetem 1970—71. tanévi beszámoló jelentésére vonatkozó minisz­tériumi leirat. A leiratot a ta­nács tudomásul vette. Ezt kö­vetően a szerződéses munkák­ban részt vevők jutalmazására vonatkozó irányelveket ter­jesztette elő a rektor. Az elő­terjesztéssel kapcsolatban a tanács egyhangú határozatával megállapította, hogy a jutal­mazási irányelvek kialakításá­nak az a célja, hogy az enge­délyező szervek megfelelő tá­jékoztatást kapjanak az álta­lában alkalmazandó jutalma­zási arányokról és elvekről, az egyetemen érvényesítendő el­járás összhangjának biztosítá­sa céljából. A kiadandó irány­elvek a nagyságrendi mérle­gelés és megítélés célját szol­gálják. A tanács a rektori elő­terjesztést tudomásul vette az­zal, hogy a szakszervezeti ta­náccsal közösen kialakított irányelvek alkalmazását a rektor írja elő és a tapaszta­­latok aránján két év lejártá­val szükség esetén módosíthat­ja azokat. A tanács végezetül módosította egy november 15- én hozott határozatát, amely­nek ajánján javasolni kívánta a TMB-nek több okleveles mérnök doktori szigorlatának kandidátusi szakmai vizsga­ként történő elfogadását. A javasolni kívánt személyek közül kettőt törölni kellett a határozatból, mivel doktori szigorlatuk letétele idején még nem volt lehetőség a szigorla­tok kandidátusi szakmai vizs­gaként való elfogadására. 1. Egyetemünkön a népgaz­daság igénye alapján és a Művelődésügyi Minisztérium intézkedése következtében be­vezetésre került a számítás­technikai oktatás. A minisz­térium megkülönböztetett tá­mogatásával kidolgozásra ke­rült az oktatás feltételét képe­ző számítástechnikai bázis te­lepítése és továbbfejlesztésé­nek IV. 5 éves terve. Egy­ben gondoskodni kellett az oktatási program végrehaj­tásában részt vevő oktatóink megfelelő felkészítéséről, az oktatók és hallgatók jegy­zettel való ellátásáról. E feladatokkal kapcsolatos szer­vező, irányító, előkészítő és to­vábbfejlesztő munkákban részt vevőknek, a számítástech­nikai központok rövid határ­időn belül történő kialakítása és üzembe helyezése érdeké­ben kifejtett eredményes mun­kájukért elismerésemet és kö­­szönetemet fejezem ki. 2. Az egyetemünk ifjúsága táborozásának és üdültetésé­nek, valamint kollégiumi ellá­tottságának javítása érdekében a balatonlellei KISZ-tábor és az egyetem sportpályáján léte­sített 176 férőhelyes barakk­kollégium rendkívül gyors és sikeres megvalósításában részt vett munkatársaknak ugyan­csak elismerésemet és köszöne­­temet fejezem ki. DR. FRIGYES ANDOR egye­temi tanár, tanszékvezetőt, a Számítástechnikai Oktatási és Fejlesztési Bizottság elnökét, a számítástechnikai házit tele­pítése és továbbfejlesztése, va­lamint az oktatás bevezetése érdekében kifejtett szervező munkájáért, CSIK GÁSPÁR docenst, a Számítástechnikai Fejlesztő Csoport vezetőjét, a fejlesztési koncepció technikai realizálá­sában és az ODRA számítóköz­pontok zavartalan üzemének biztosításában elért jó munká­jáért, HAVAS IVÁN tudományos osztályvezetőt, az építőmérnö­ki kar számítóközpontjának vezetéséért, az összegyetemi számítástechnikai jegyzet meg­írásában, valamint a software fejlesztési munkák színvona­­lassága érdekében kifejtett jó munkájáért, KÖRÖSI ISTVÁN tudomá­nyos munkatársat, az összegye­temi érdekű számítástechnikai jegyzet megírásért, valamint az ODRA 1204-es számítógép eg­­zekutív programjának dobme­­mónákkal kapcsolatos módosí­tásáért, DR. SIKLÓSI PÁL csoport­­vezetőt, a számítástechn­kai programmal kapcsolatos jogi vonatkozású ügyek (FACOM- szerződéskötés, EK-ü­gyrem­ stb.) lelkiismeretes, szakszerű intézéséért, MAREK OCZETKIEWICS technikust, a számítóközpontok on-line mechanikus perifér­ái­nak egyetemi szerviz hiányá­ban végzett jó minőségű kar­bantartásáért, lelkiismeretes munkájáért, SZABÓ GYÖRGY műszaki főigazgató-helyettest, a szá­mítógépek, a balatonlellei és a sporttelepi barakk-kollégium előkészítésében, a beruházások kivitelezésében és üzembe he­lyezésében kifejtett szervező, irányító, ellenőrző munkájáért, DR. PŐCZE JÁNOS osztály­­vezetőt, a számítógépek ha­táridőre történő leszállítása, valamint a továbbfejlesztés ér­dekében kifejtett eredményes tevékenységéért és a balaton­lellei KISZ-továbbképző tábor és a sporttelepi kollégium be­rendezésének határidőre tör­ténő megvalósításáért, FRIGY PÁL építészmérnö­köt, a számítóközpontok, a balatonlellei és a sporttelepi kollégium építészeti munkái­nak gyors és sikeres befejezé­se érdekében kifejtett jó mun­kájáért. ÁKOS ANDRÁS gépészmér­nököt, a számítógépek gépé­szeti munkáinak és klímabe­rendezéseinek, valamint a ba­latonlellei KISZ-tábor és a sporttelepi kollégium gépészeti munkáinak érdekében kifej­tett jó munkájáért, CSEH BÉLA építészmérnö­köt, a számítástechnikai prog­ram sikeres megvalósításában kijelölt bizottsághoz 20 pálya­­sporttelepi kollégium alapozá­sának elkészítése érdekében kifejtett tevékenységéért, TIRVOL LÁSZLÓNÉ főelő­adót, a számítástechnikai prog­rammal kapcsolatos gépi be­rendezések beszerzésének lel­kiismeretes ügyintézéséért REKTORI DICSÉRETBEN és egyhavi fizetésüknek meg­felelő jutalomban részesítem. Az 1971. évi nívódíjak A 10/1970—71. számú egyete­mi körlevélben kiírt nívódíjak­ra a pályázatok odaítélésére kijelölt bizottsághoz 20 pályá­zat érkezett be, ebből 15 az ok­tató-nevelő munka területéről és 5 a tudományos kutatómun­ka területéről. A karok részéről díjra nem javasolt és tovább nem terjesz­tett pályázatokkal a bizottság nem foglalkozott. A bizottság 1971. december 18-i ülésén megtartott értékelő vita alap­ján javaslatot tett a pályadíjak felosztására. A javaslat figyelembevételé­vel az 1971. évben a következő nívódíjakat adom ki. 1. Az oktató-nevelő munka te­rületén nyújtott kimagasló tel­jesítményekre kitűzött 50 000 FT a következők szerint kerül kiosztásra: 1. A társadalomtudományi tanszékek tudományos diákkö­ri munkájának szervezéséért és vezetéséért kollektíven 20 000 forint összegű nívódíj­ban részesülnek: Hegedűs Zoltán adjunktus (politikai gazdaságtan tanszék II.), dr. Ungvárszky Miklósné adjunktus (politikai gazdaság­tan tanszék I ), dr. Szántó Sán­­dorné docens (ipari üzemgaz­daságtan tanszék), Tánczos Lászlóné tanársegéd (közleke­dés- és építőipari gazdaságtan tanszék), Bernáth István ta­nársegéd (filozófia tanszék). Az utóbbi évek során a tár­sadalomtudományi tanszékek a TDK-munka területén orszá­gos viszonylatban is kiemelke­dő eredményt értek el. Mun­kájuk eredményeképpen a hallgatók érdeklődése a társa­dalomtudományi kérdések te­rületén jelentősen növekedett, ez a hallgatók politikai állás­­foglalását is kedvezően befo­lyásolta. 2. Oktatási és kutatási célo­kat szolgáló korszerű félüzemi géplaboratórium kialakítá­sáért, új típusú laboratóriumi oktatási metodika kidolgozá­sáért és bevezetéséért 15 000 forint összegű nívódíjban ré­szesül a vegyipari gépek és mezőgazdasági iparok tanszék dr. Szentgyörgyi Sándor pro­fesszor által vezetett kollektí­vája. A félüzemi laboratórium üzembe helyezése nagy jelen­tőségű a gépészmérnökképzés fejlesztésében. Nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is elismerést váltott ki. Szá­mos külföldi megkeresés ér­kezett egyetemünkre, és az itt kidolgozott metodika felhasz­nálásával épülnek félüzemi oktatási berendezések többek között Brazíliában, Jugoszlá­viában, Egyiptomban, Kubá­ban. A tanszéki kollektíva munkájának eredményekép­pen olyan félüzemi laborató­(Folytatás a 4. oldalon) 15 1971—72. számú egyetemi körlevél valamennyi kar dékánjának, a vízgazdálkodási főiskolai kar igazgatójának, a szervezeti egységek és a társadalmi szervek vezetőinek Helyben

Next