A Jövő Mérnöke, 1975 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1975-01-18 / 1. szám

...Fegyvert fogtunk Mitől lesz megható a meg­szokott? Évente a meghatározott rendben és formák között zaj­lik le a munkásőr-zászlóalj- gyűlés, mégis több — rendsze­rint fehéredé hajú — lesze­relnek könnyes marad a szeme. „... fegyvert fogtunk.” Most itt ülnek a Kertészeti Egyetem dísztermében. A ve­zényszavak, az üdvözlés is­merősek. A zászlóaljparancsok szavait többször megtapsolják. A kerületi pártbizottság el­ső titkára: — Munkájuk, egész tevé­kenységük arra irányul, hogy építsék és őrizzék szocialista hazánkat. Haza... Hazám ..., József Attila versével indult az ün­nepi gyűlés. A komoly arco­kon — ahogy Tordi Gézát fi­gyelték —, nemcsak az érdek­lődés feszült. Az átélés is. A budapesti munkásőregy­ségek minden évben verseny­ben állnak. A XI. kerületi Szanyi Nagy István-zászlóalj évek óta a negyedik helyen állt, tavaly lépett egyet és harmadik lett. A beszédek, az átadott, ki­tüntetések mögött láthatatla­nul ott érződik a muryka, a hétköznapok szolgálatának be­csülete. Amikor az egyik* ki­tüntetés átadásakor a gyári pártbizottságot is említik, mindenki érzi: nemcsak a munkásőrnek, hanem a mun­kásnak szól a megbecsülés, az elismerés. Szanyi Nagy István, a zász­lóalj névádója tizennyolc éve, 1956-ban a Köztársaság téren, a pártbizottság védelmében halt hősi halált. Néhány éve egy gyakorlaton az egység egyik kiváló munkásőre áldoz­ta fel az életét a feladat vég­rehajtásáért. Szükség lesz-e valamikor az itt ülők fegyve­rére és helytállására? Furcsa mód maguk az érdekeltek bíz­nak benne legjobban, hogy nem. Akkor hogyan, meg miért? Adatok és újra ada­tok ... A vietnami vendégek a küldött vérfiolákat köszönik, az árvíz sújtotta községek la­kói az új épületeket és a se­gítséget. „... esküszöm ... minden erőmmel... megvédem a dol­gozó nép hatalmát. ... ha kell, életem árán is... teljesí­tem a munkásőrök felada. tait...” A felmelt öklök mö­gött egymás mellett áll a se­gédmunkás és az egyetemi ok­tató, a könyvelő és a főosz­tályvezető. Ezután következett az a pil­lanat, amikor megható volt a megszokott. Minden esztendő­ben átadja egy leszerelő a géppisztolyát a most esküt tettnek, de most a búcsú sza­vai különös értelmet kaptak: ...... 1956-ban fogtam fegy­vert a párt hívó szavára, hogy megvédejem a munkásosztály hatalmát. Azóta erőmhöz mér­ten igyekeztem teljesíteni munkásőri feladataimat. Most, amikor megromlott egészségi állapotom, miatt kénytelen vagyok leszerelni, kérlek ben­neteket. hogy folytassátok mindazt, amit elkezdtünk...” A kitüntetések, az elismerés megannyi jele a másik oiie.lt, a párt és az ország köszönetét képviselték. A tíz-tizenöt éyes szolgálatért kapott jelvényt és az élményeket együtt teszik el a tartalékállományba vonulók. „Zászlóaljunk közel fele-fe­le aránvban munkás- és szel­lemi-alkalmazott állományú dolgozó.” A BME-ről tavaly tett esküt az első szakasz. Idén újabbak követték őket. Holnan ők' is megkezdik a szolgálatot *— h — A tizenöt éve szolgálatod teljesítő munkásőröket úttörők kö- ' szöntöttók Tanulnak az aktivisták A BME szakszervezeti taná­csa az 1974/75-ös tanévben to­vábbképző tanfolyamot szerve­zett' a különböző területeken tevékenykedő aktivisták és bi­zalmiak részére. A tanfolyam — az aktivisták igényeivel összhangban — segítséget kí­ván nyújtani a szakszervezet­tel kapcsolatos ismeretek el­mélyítéséhez, és a szakszer­vezeti munka napi feladatai­nak elvégzéséhez. Az alapszervi vezetőségek javaslata alapján 1974. őszén a továbbképzés 2 csoportban indult meg összesen 63 fő részvételével, akiknek mint­egy 30 %-a szakszervezeti bi­zalmi, a többiek a szakszerve­zeti élet különböző területein dolgoznak, örvendetes, hogy a tanfolyamon résztvevők 65 %-a fizikai dolgozó és kétharmada (43 fő) nő. A tanfolyam 6 foglalkozás­ból áll, melyből 3 óra az első félév során lezajlott. Elsőként Lebovits Imre a szakszervezeti tanács titkára tartott előadást. Mondanivalója a következő fontos kérdések köré csopor­tosult: a szakszervezet felépí­tése, feladata, szerepe; a szak- szervezeti munka az egyete­men; szervezeti kérdések; az állami párt- és szakszervezeti vezetés együttműködése; a szakszervezeti tisztségviselők feladatai és jogai. A második foglalkozáson Hegyháti Jó­zsef a szakszervezeti tanács ágit. prop. titkára az agitációs és politikai nevelő munka je­lentőségével valamint egye­tempolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Külön hangsúlyt ka­pott a szakszervezet informá­ciós, ill. ideológiai és szakmai nevelőmunkája. A félév utolsó foglalkozásán dr. Szabó Gábor Csaba az SZT tagja egyetemi szociálpo­litikai kérdésekről tartott tá­jékoztatót és részletesen fog­lalkozott olyan kérdésekkel, mint az érdekvédelem, ifjúság- és nőpolitika, szociális létesít­mények (menza, üdülő, böl­csőde), lakáskérdés. Nagy ér­deklődés kísérte a bér-, KK-, és jutalomelosztással kapcso­latos ismertetőjét. Valamennyi előadás foglal­kozott a szakszervezeti akti­visták feladataival az érintett területen. Az előadásokat kö­vető vitákban döntően a fel­adatok gyakorlati megoldásá­val kapcsolatos kérdéseket tár­gyalták meg. A második félévben további olyan kérdések kerülnek meg­tárgyalásra, melyek a szak- szervezeti aktivisták infor­máltságát növelik és segítséget nyújtanak a különböző szerve­zési, ügykezelési és eljárási feladatok megoldásában. A szakszervezeti aktivisták tanfolyamáról összefoglalóan megállapítható, hogy hasznos és hatásos eszköz az aktivis­ták körében még gyakrabban tapasztalható információhiány felszámolására és a szakszer­vezeti munka hatékonyságá­nak növelésére. Az eddigi tapasztalatok alapján az SZT arra törek­szik, hogy a résztvevők körét tovább bővítse és a tanfolya­mot az egyetemi szakszervezeti élet fórumává avassa. Hajnal Miklós az szb oktatási albizottság vezetője Molnár László ideológiai továbbképző tanfolyam szervezője Mire költ a szakszervezet Egymillió-háromszázezer fo­rint körüli bevétellel fog ren­delkezni előreláthatólag 1975- ben a szakszervezeti tanács gazdasági bizottsága — állapí­tották meg a költségvetés ösz- szeállításakor. A -szakszervezeti bizottság állományában dolgozók illet­ményeire és annak járulékai­ra 195 000 Ft-ot, szociális fel- használásokra (szülési, teme­tési és egyéb segélyek stb.) 421 000 Ft-ot, oktatási és kul­turális célokra 585 000 Ft-ot, a tömegsporthoz szükséges esz­közök beszerzésére, a megle­vők karbantartására 157 000 Ft-ot, a szervezési és ügyvite­li kiadásokra pedig 152 000 forintot irányoztak elő. A szakszervezet bevételei­nek nagy része a tagdíjakból származik. A hiányzó összeget állami támogatásból és a fel­sőbb szakszervezeti szervek által juttatott, ún. különrésze- sedésből pótolják. Ismertek azok a rendezvé­nyek, amelyeket a szakszerve­zet évről évre megszervez. Ilyenek a már hagyományos­sá vált névadó ünnepek, nyug­díjas-találkozók, közös kirán­dulások, gyermeknapi ünnep­ségek és sok egyéb alkalom­ra történő megemlékezés. A szakszervezet feladata a segétykérelmek elbírálása, ör­vendetesen növekszik a szülési segélyt igénybe vevők szá­ma. Tájékoztatásul csak annyit, hogy 1974-ben száz­nyolcvanán voltak. A könyvtár kapcsolatai Az egyetemi átszervezés bi­zonyos fokig meghatározza a könyvtár működését, és meg­változtatja feladatainak egy részét. A korszerű intézeti könyvtáraik létrehozása nem­csak a központi könyvtár fon­tos feladata, hanem elsősorban a megalakult intézetek érde­ke is, hogy a könyvtári szol­gáltatások megfelelő színvona­lon segítsék az oktató-nevelő és a tudományos munkát. Ezt azonban legjobban az intézmé­nyek és karok vezetni segíthe­tik, az eddiginél több támo­gatással. A fentiek és a BME könyv­tárhálózatának egyéb gondjai- örömei szerepeltek az év vé­gén megtartott könyvtáros munkaértekezleten. Dr. Héber- ger Károly könyvtárigazgató beszámolójában rendkívül ör­vendetes jelenségként említet­te a hálózati könyvtárak fo­lyamatos szerzeményezésének javulását, a nemzetközi szin­tű szakirodalom tanulmányo­zásának és figyelésének ki- szélesítését és a hálózat könyvtárainak szoros együtt­működését. Tizenöten szóltak hozzá. Szó esett a beszerzés gyorsítá­sáról, a devizaárak alakulásá­ról, a könyvtárellátó munká­járól, az egyes hazai kiadvá­nyok itthoni devizáért törté­nő árusításáról, a mikrokár- tyák * alkalmazásáról és a kongresszusi anyagok beszer­zésének gondjairól. Ha idén a fentebb csupán leltárszerűen felsorolt témák negyedéből lesz valóság, ak­kor a könyvtár tovább növel­heti jó hírnevét. AZ EGYETEM HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Az Egyetem Tanácsa decem­ber 16-án tartotta harmadik ülését e tanévben. A napirend első pontjaként az egyetem 1975. évi költségvetésére, vala­mint beruházási és korszerű­sítési munkáinak tervére vo­natkozó javaslat szerepelt. A tanács az előterjesztést a kö­vetkezők szerint fogadta el. Felhatalmazta a rektort a fel­ügyeletet gyakorló vezetők előterjesztésére, illetve javas­lata szerinti több, tételesen megnevezett előirányzat gaz­dálkodó egységek közötti el­osztására, a központi fejleszté­si alapból állóeszköz-beszer­zésre biztosított összegnek az intézetek és tanszékcsoportok részére történő engedélyezésé­re, továbbá arra, hogy döntsön az Egyetem Sportbizottságá­nak indokolt javaslata alap­ján a sportcélokra fordítandó összeg felhasználásáról. Ezen­kívül határozatilag felkérte a rektort, hogy tegyen intézke­déseket a gép- és műszerpót­lási díj tervszerű és hatékony felhasználására. Egyidejűleg felhívta a tanács a gazdálko­dó egységek vezetőinek figyel­mét a bérszintfejlesztési ke­retekkel kapcsolatos néhány intézkedésre, a folyóiratbe­szerzés egyetemi szintű koor­dinációjának fokozására és hangsúlyozta, hogy az 1975. évi terv végrehajtásánál mesz- szemenően szem előtt kell tar­tani az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány irány­elveit, kiemelve az energia- és az anyagtakarékosságot. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében csökkente­ni kell az indokolatlan beszer­zést, túlméretezett raktárkész­leteket és tartózkodni kell a nem feltétlenül szükséges ki­adásoktól. összegezve e napi­rendi pont vitáját, kimondta a tanács, hogy a költségvetést a tervszerűség követelményei szerint kell végrehajtani. Második napirendi pontként „A tanulmányi helyzet elem­zése, értékelése. A számonké­rési-ellenőrzési rendszerünk és ■fejlesztésének feladatai" cí­mű anyagot tárgyalta a ta­nács. Az előterjesztés elfoga­dást nyert azzal a megállapí­tással, hogy az általános ta­nulmányi helyzet, a hallgatók munkafegyelme megfelelő, ok­tatási célkitűzéseinket sikere­sen valósítjuk meg. Ugyan­akkor a helyzet részletes elem­zése néhány hiányosságra is felhívja a figyelmet. Ezek ki­küszöbölése érdekében folya­matos intézkedések szüksége­sek, amelyek megtételére a ta­nács a kari vezetőket, illető­leg a központi oktatási egysé­gek rektorhelyettesét határo­zatilag kérte fel. Ugyanakkor az általános rektorhelyettest megbízta, hogy hozzon létre egy munkabizottságot a Ta­nulmányi és Vizsgaszabályzat­nak a tanács által meghatáro­zott módon történő felülvizs­gálatára. Utolsó napirendi pontként különböző tantervek jóváha­gyására került sor. Jóváha­gyást nyert az okleveles bioló­gus mérnökszak és 5 szakmér­nöki szak tanterve. További 5 szakmérnöki szak tanterve ki­sebb átdolgozást, illetve módo­sítást kíván, ezért a tanács ezen az ülésen azokat végle­gesen nem hagyta jóvá, ha­nem felhatalmazta a rektort, hogy a szükséges átdolgozás, illetve módosítás után saját hatáskörében intézkedjék. Kinevezések, megbízások Az Egyetemi Tanácsnak az illetékes kari tanácsi vélemé­nyek meghallgatásával tett ja­vaslatára dr. Polinszky Ká­roly miniszter elvtárs megbíz­ta: Dr. Geszti P. Ottó egyetemi tanárt az Erősáramú Intézet (Villamosmérnöki Kar) igazga­tói teendőinek ellátásával to­vábbi 5 évre, 1979. június 30-ig, Dr. Csibi Sándor egyetemi ta­nárt a Híradástechnikai Elektronika Intézet (Vil­lamosmérnöki Kar) igazgatói teendőinek ellátásával 1975. január 1-től 1977. június 30-ig. Az Egyetem Tanácsa az il­letékes kari tanácsok-javasla­tára intézeti igazgatóhelyettesi teendők ellátásával bízta meg a következő oktatóikat: Építészmérnöki Kar Dr. Fekete Iván egyetemi do­censt az Épületek Szerkezeti és Berendezési Intézetéhez 1975. január 1-től 1978. június 30-ig, Dr. Hajnóczy Gyula egyetemi docenst az Építészet- történeti és Elméleti Intézet­hez 1975. január 1-től 1978. jú­nius 30-ig. Villamosmérnöki Kar Dr. Bán Gábor egyetemi do­censt az Erősáramú Intézethez 1975. január 1-től 1978. június 30-ig, Közlekedésmérnöki Kar Dr. Kelemen Tibor egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézethez 1974. november 15-től 1977. június 30-ig, dr. Kádas Kálmán egyetemi tanárt a Közlekedés- technikai és Szervezési Inté­zethez 1974. november 15-től 1976: június 30-lg. Központi Oktatási Egységek Dr. Kiss József egyetemi do­censt a Fizikai Intézethez 1974. november 15-től 1978. június 30-ig, dr. Láng László címzetes .egyetemi tanárt a Fi­zikai Intézethez 1974. novem­ber 15-től 1978. június 30-ig. Az Egyetem Tanácsa az il­letékes kari tanácsi vélemé­nyek meghallgatásával intézeti osztályvezető} teendők ellátá­sával megbízta a következő oktatókat: Közlekedésmérnöki Kar Dr. Orosz József egyetemi ta­nárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetben a Köz­lekedésüzemi Osztály vezetésé­vel 1974. november 15-től 1977. június 30-ig, dr. Turányi István egyetemi tanárt a Köz­lekedéstechnikai és Szervezési Intézetben a Közlekedésirányí­tási és Szervezési Osztály ve­zetésével 1974. november 15-től 1977. június 30-ig, dr. Kádas Kálmán egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szer­vezési Intézetben a Közleke­dési és Vállalati Gazdasági Osztály vezetésével 1974. no­vember 15-től 1976. június 30-ig, dr. Kelemen Tibor egye­temi tanárt a Közlekedéstech­nikai és Szervezési Intézetben a Közlekedésautomatikai Osz­tály vezetésével 1974. novem­ber 15-től 1979. június 30-ig, dr. Kozák Miklós egyetemi ta­nárt megbízta 1974. decem­ber 31-ig a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet igazgató- helyettesi teendőinek ellátásá­val. Indul a rádiós­klub A BME KISZ- és MHSZ­szervezete februárban megindítja a rádiósklubot. A jelentkezők három nagy témakör nyolc ágazata kö­zött válogathatnak, me­lyikben kívánnak részt venni. Az URH vétel- és adás­technikán belül a külön­leges terjedési módok ta­nulmányozásával foglal­koznak föld-föld és föld— műhold—föld összekötte­téseknél, számítógép se­gítségével dolgozzák fel a vett műholdakról szárma­zó telemetria jeleket. A rö­vidhullámú adás- és vétel- technikán belül a modu­láló jelek alakításával, az F 1 üzemmódú adás és vé­tel áramköreivel a széles­sávú félvezetős lineáris rádiófrekvenciás erősítők tanulmányozásával foglal­koznak. Az előző két mun­kacsoportot segíti majd a rádióadók és vevőkészülé­kek tervezésével és építé­sével foglalkozó kör, ahol ezen kívül a kisegítő be-' rendezéseket is megterve­zik, megépítik. A hallgatók és az egye­tem dolgozói naponta 14— 16 óra között jelentkezhet­nek a V2 épület VII. eme­let 709. szobájában. Kitüntetések Az oktatási miniszter a nem­zetközi matematikai és fizikai diákolimpiák magyar ver­senyzőinek felkészítésében végzett eredményes munká­jáért az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adomá­nyozta dr. Reiman István egyetemi docensnek. Ugyan­csak az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta eredményes munkája elisme­réséül dr. Medgyasszay Vik­tor csoportvezető, és 60. szü­letésnapja alkalmából Fodor Endre nyelvtanár. Dr. Fekete Lászlóné előadónak a Kiváló dolgozó kitüntetést adomá­nyozták. Jó munkája elismeréséül rektori dicséretben részesült Ladányi Gyuláné, a fotólabo­ratórium csoportvezetője. A személyzeti főelőadók a karokra kerültek 1974. november 1-től a sze­mélyzeti osztály állományába tartozó főelőadókat, béralap­jukkal együtt a rektor a ka­rokra helyezte át. A személy­zeti főelőadók a jövőben a dé­kánok és a főigazgató közvet­len irányítása mellett látják el a kari és a főigazgatási sze­mélyzeti vezetői feladatokat a személyzeti osztály szakirányí­tása mellett- Tevékenységük kiterjed minden olyan sze­mélyügyi döntés, intézkedés előkészítésére, amely kari, il­letve főigazgatósági hatáskör­be tartozik. A személyzeti vezetői fel­adatokat a következő munka­társak látják el: az Építőmérnöki Karon: dr. Szabó Gáborné Gépészmérnöki Karon: Róka Miklósné az Építészmérnöki Karon: Kis Józsefné a Vegyészmérnöki Karon: dr. Barabás Dénesné a Közlekedésmérnöki Karon: dr. Nádori Ernő egyetemi ad­junktus (megbízva 1977. jú­niusi 30-ig.f a Központi Oktatási Egysé­geknél: Horváth Józsefné dr. egyetemi adjunktus (megbízva 1977. jú­nius 30-ig.) a Gazdasági és Műszaki Fő­igazgatóságon: Pelikán Lászlóné a BME személyzeti osztály vezetője-. dr. Varga Sándor egyetemi docens (megbízva 1979. június 30-ig.) Módosítás A törzsgárda szabályzatot tartalmazó 14. számú körle­vél 1.) A törzsgárdatagság fel­tételei című fejezetének 1. 2. pontját a szakszervezeti bizott­ság javaslatára a következők szerint módosítják: akinek munkaviszonya megszakítá­sokkal tesz ki az egyetemen 15 évet, — o megszakítások időtartamának beszámítása nélkül —, ha egyébként az 1. 1 pontban foglalt feltételeknek megfelel; nem számít megsza­kításnak az az időtartam, ame­lyet egyetemünk dolgozója a Budapesti Műszaki Egyetem­ről az Oktatási Minisztérium utasítására más felsőoktatási intézménybe áthelyezve mun­kaviszonyban töltött, ha az át­helyezés körülményeit okmá­nyokkal igazolja. t i t

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék