A Jövő Mérnöke, 1975 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1975-01-18 / 1. szám
Tanulnak az aktivisták A BME szakszervezeti tanácsa az 1974/75-ös tanévben továbbképző tanfolyamot szervezett a különböző területeken tevékenykedő aktivisták és bizalmiak részére. A tanfolyam — az aktivisták igényeivel összhangban — segítséget kíván nyújtani a szakszervezettel kapcsolatos ismeretek elmélyítéséhez, és a szakszervezeti munka napi feladatainak elvégzéséhez. Az alapszervi vezetőségek javaslata alapján 1974. őszén a továbbképzés 2 csoportban indult meg összesen 63 fő részvételével, akiknek mintegy 30 %-a szakszervezeti bizalmi, a többiek a szakszervezeti élet különböző területein dolgoznak, örvendetes, hogy a tanfolyamon résztvevők 65 %-a fizikai dolgozó és kétharmada (43 fő) nő. A tanfolyam 6 foglalkozásból áll, melyből 3 óra az első félév során lezajlott. Elsőként Lebovits Imre a szakszervezeti tanács titkára tartott előadást. Mondanivalója a következő fontos kérdések köré csoportosult: a szakszervezet felépítése, feladata, szerepe; a szakszervezeti munka az egyetemen; szervezeti kérdések; az állami párt- és szakszervezeti vezetés együttműködése; a szakszervezeti tisztségviselők feladatai és jogai. A második foglalkozáson Hegyháti József a szakszervezeti tanács ágit. prop. titkára az agitációs és politikai nevelő munka jelentőségével valamint egyetempolitikai kérdésekkel foglalkozott. Külön hangsúlyt kapott a szakszervezet információs, ill. ideológiai és szakmai nevelőmunkája. A félév utolsó foglalkozásán dr. Szabó Gábor Csaba az SZT tagja egyetemi szociálpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót és részletesen foglalkozott olyan kérdésekkel, mint az érdekvédelem, ifjúság- és nőpolitika, szociális létesítmények (menza, üdülő, bölcsőde), lakáskérdés. Nagy érdeklődés kísérte a bér-, EK-, és jutalomelosztással kapcsolatos ismertetőjét. Valamennyi előadás foglalkozott a szakszervezeti aktivisták feladataival az érintett területen. Az előadásokat követő vitákban döntően a feladatok gyakorlati megoldásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. A második félévben további olyan kérdések kerülnek megtárgyalásra, melyek a szakszervezeti aktivisták informáltságát növelik és segítséget nyújtanak a különböző szervezési, ügykezelési és eljárási feladatok megoldásában. A szakszervezeti aktivisták tanfolyamáról összefoglalóan megállapítható, hogy hasznos és hatásos eszköz az aktivisták körében még gyakrabban tapasztalható információhiány felszámolására és a szakszervezeti munka hatékonyságának növelésére. Az eddigi tapasztalatok alapján az SZT arra törekszik, hogy a résztvevők körét tovább bővítse és a tanfolyamot az egyetemi szakszervezeti élet fórumává avassa. Hajnal Miklós az szb oktatási albizottság vezetője Molnár László ideológiai továbbképző tanfolyam szervezője ...Fegyvert fogtunk Mitől lesz megható a megszokott? Évente a meghatározott rendben és formák között zajlik le a munkásőr-zászlóaljgyűlés, mégis több — rendszerint fehéredő hajú — leszerelnek könnyes marad a szeme. „... fegyvert fogtunk.” Most itt ülnek a Kertészeti Egyetem dísztermében. A vezényszavak, az üdvözlés ismerősek. A zászlóaljparancsok szavait többször megtapsolják. A kerületi pártbizottság első titkára: — Munkájuk, egész tevékenységük arra irányul, hogy építsék és őrizzék szocialista hazánkat. Haza... Hazám ..., József Attila versével indult az ünnepi gyűlés. A komoly arcokon — ahogy Toldi Gézát figyelték —, nemcsak az érdeklődés feszült. Az átélés is. A budapesti munkásőregységek minden évben versenyben állnak. A XI. kerületi Szanyi Nagy István-zászlóalj évek óta a negyedik helyen állt, tavaly lépett egyet és harmadik lett. A beszédek, az átadott, kitüntetések mögött láthatatlanul ott érződik a muzyka, a hétköznapok szolgálatának becsülete. Amikor az egyik kitüntetés átadásakor a gyári pártbizottságot is említik, mindenki érzi: nemcsak a munkásőrnek, hanem a munkásnak szól a megbecsülés, az elismerés. Szanyi Nagy István, a zászlóalj névadója tizennyolc éve, 1956-ban a Köztársaság téren, a pártbizottság védelmében halt hősi halált. Néhány éve egy gyakorlaton az egység egyik kiváló munkásőre áldozta fel az életét a feladat végrehajtásáért. Szükség lesz-e valamikor az itt ülők fegyverére és helytállására? Furcsa mód maguk az érdekeltek bíznak benne legjobban, hogy nem. Akkor hogyan, meg miért? Adatok és újra adatok ... A vietnami vendégek a küldött vérfiolákat köszönik, az árvíz sújtotta községek lakói az új épületeket és a segítséget. „... esküszöm ... minden erőmmel... megvédem a dolgozó nép hatalmát. ... ha kell, életem árán is... teljesítem a munkásőrök feladatait...” A felmert öklök mögött egymás mellett áll a segédmunkás és az egyetemi oktató, a könyvelő és a főosztályvezető. Ezután következett az a pillanat, amikor megható volt a megszokott. Minden esztendőben átadja egy leszerelő a géppisztolyát a most esküt tettnek, de most a búcsú szavai különös értelmet kaptak: ...... 1956-ban fogtam fegyvert a párt hívó szavára, hogy megvédejem a munkásosztály hatalmát. Azóta erőmhöz mérten igyekeztem teljesíteni munkásőri feladataimat. Most, amikor megromlott egészségi állapotom, miatt kénytelen vagyok leszerelni, kérlek benneteket, hogy folytassátok mindazt, amit elkezdtünk...” A kitüntetések, az elismerés megannyi jele a másik citelt, a párt és az ország köszönetét képviselték. A tíz-tizenöt éves szolgálatért kapott jelvényt és az élményeket együtt teszik el a tartalékállományba vonulók. „Zászlóaljunk közel fele-fele arányban munkás- és szellemi alkalmazott állományú dolgozó.” A BME-ről tavaly tett esküt az első szakasz. Idén újabbak követték őket. Holnan ők is megkezdik a szolgálatot *— h — A tizenöt éve szolgálatot teljesítő munkásőröket úttörők köszöntötték Mire költ a szakszervezet Egymillió-háromszázezer forint körüli bevétellel fog rendelkezni előreláthatólag 1975- ben a szakszervezeti tanács gazdasági bizottsága — állapították meg a költségvetés öszszeállításakor. Aszakszervezeti bizottság állományában dolgozók illetményeire és annak járulékaira 195 000 Ft-ot, szociális felhasználásokra (szülési, temetési és egyéb segélyek stb.) 421 000 Ft-ot, oktatási és kulturális célokra 585 000 Ft-ot, a tömegsporthoz szükséges eszközök beszerzésére, a meglevők karbantartására 157 000 Ft-ot, a szervezési és ügyviteli kiadásokra pedig 152 000 forintot irányoztak elő. A szakszervezet bevételeinek nagy része a tagdíjakból származik. A hiányzó összeget állami támogatásból és a felsőbb szakszervezeti szervek által juttatott, ún. különrészesedésből pótolják. Ismertek azok a rendezvények, amelyeket a szakszervezet évről évre megszervez. Ilyenek a már hagyományossá vált névadó ünnepek, nyugdíjas-találkozók, közös kirándulások, gyermeknapi ünnepségek és sok egyéb alkalomra történő megemlékezés. A szakszervezet feladata a segélykérelmek elbírálása, örvendetesen növekszik a szülési segélyt igénybe vevők száma. Tájékoztatásul csak annyit, hogy 1974-ben száznyolcvanan voltak. A könyvtár kapcsolatai Az egyetemi átszervezés bizonyos fokig meghatározza a könyvtár működését, és megváltoztatja feladatainak egy részét. A korszerű intézeti könyvtáraik létrehozása nemcsak a központi könyvtár fontos feladata, hanem elsősorban a megalakult intézetek érdeke is, hogy a könyvtári szolgáltatások megfelelő színvonalon segítsék az oktató-nevelő és a tudományos munkát. Ezt azonban legjobban az intézmények és karok vezetni segíthetik, az eddiginél több támogatással. A fentiek és a BME könyvtárhálózatának egyéb gondjaiörömei szerepeltek az év végén megtartott könyvtáros munkaértekezleten. Dr. Héberger Károly könyvtárigazgató beszámolójában rendkívül örvendetes jelenségként említette a hálózati könyvtárak folyamatos szerzeményezésének javulását, a nemzetközi szintű szakirodalom tanulmányozásának és figyelésének kiszélesítését és a hálózat könyvtárainak szoros együttműködését. Tizenöten szóltak hozzá. Szó esett a beszerzés gyorsításáról, a devizaárak alakulásáról, a könyvtárellátó munkájáról, az egyes hazai kiadványok itthoni devizáért történő árusításáról, a mikrokártyák alkalmazásáról és a kongresszusi anyagok beszerzésének gondjairól. Ha idén a fentebb csupán leltárszerűen felsorolt témák negyedéből lesz valóság, akkor a könyvtár tovább növelheti jó hírnevét. AZ EGYETEM HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Az Egyetem Tanácsa december 16-án tartotta harmadik ülését e tanévben. A napirend első pontjaként az egyetem 1975. évi költségvetésére, valamint beruházási és korszerűsítési munkáinak tervére vonatkozó javaslat szerepelt. A tanács az előterjesztést a következők szerint fogadta el. Felhatalmazta a rektort a felügyeletet gyakorló vezetők előterjesztésére, illetve javaslata szerinti több, tételesen megnevezett előirányzat gazdálkodó egységek közötti elosztására, a központi fejlesztési alapból állóeszköz-beszerzésre biztosított összegnek az intézetek és tanszékcsoportok részére történő engedélyezésére, továbbá arra, hogy döntsön az Egyetem Sportbizottságának indokolt javaslata alapján a sportcélokra fordítandó összeg felhasználásáról. Ezenkívül határozatilag felkérte a rektort, hogy tegyen intézkedéseket a gép- és műszerpótlási díj tervszerű és hatékony felhasználására. Egyidejűleg felhívta a tanács a gazdálkodó egységek vezetőinek figyelmét a bérszintfejlesztési keretekkel kapcsolatos néhány intézkedésre, a folyóiratbeszerzés egyetemi szintű koordinációjának fokozására és hangsúlyozta, hogy az 1975. évi terv végrehajtásánál meszszemenően szem előtt kell tartani az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány irányelveit, kiemelve az energia- és az anyagtakarékosságot. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében csökkenteni kell az indokolatlan beszerzést, túlméretezett raktárkészleteket és tartózkodni kell a nem feltétlenül szükséges kiadásoktól. Összegezve e napirendi pont vitáját, kimondta a tanács, hogy a költségvetést a tervszerűség követelményei szerint kell végrehajtani. Második napirendi pontként „A tanulmányi helyzet elemzése, értékelése. A számonkérési-ellenőrzési rendszerünk és ■fejlesztésének feladatai" című anyagot tárgyalta a tanács. Az előterjesztés elfogadást nyert azzal a megállapítással, hogy az általános tanulmányi helyzet, a hallgatók munkafegyelme megfelelő, oktatási célkitűzéseinket sikeresen valósítjuk meg. Ugyanakkor a helyzet részletes elemzése néhány hiányosságra is felhívja a figyelmet. Ezek kiküszöbölése érdekében folyamatos intézkedések szükségesek, amelyek megtételére a tanács a kari vezetőket, illetőleg a központi oktatási egységek rektorhelyettesét határozatilag kérte fel. Ugyanakkor az általános rektorhelyettest megbízta, hogy hozzon létre egy munkabizottságot a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak a tanács által meghatározott módon történő felülvizsgálatára. Utolsó napirendi pontként különböző tantervek jóváhagyására került sor. Jóváhagyást nyert az okleveles biológus mérnökszak és 5 szakmérnöki szak tanterve. További 5 szakmérnöki szak tanterve kisebb átdolgozást, illetve módosítást kíván, ezért a tanács ezen az ülésen azokat véglegesen nem hagyta jóvá, hanem felhatalmazta a rektort, hogy a szükséges átdolgozás, illetve módosítás után saját hatáskörében intézkedjék. A személyzeti főelőadók a karokra kerültek 1974. november 1-től a személyzeti osztály állományába tartozó főelőadókat, béralapjukkal együtt a rektor a karokra helyezte át. A személyzeti főelőadók a jövőben a dékánok és a főigazgató közvetlen irányítása mellett látják el a kari és a főigazgatási személyzeti vezetői feladatokat a személyzeti osztály szakirányítása mellett- Tevékenységük kiterjed minden olyan személyügyi döntés, intézkedés előkészítésére, amely kari, illetve főigazgatósági hatáskörbe tartozik. A személyzeti vezetői feladatokat a következő munkatársak látják el: az Építőmérnöki Karon: dr. Szabó Gáborné Gépészmérnöki Karon: Róka Miklósné az Építészmérnöki Karon: Kis Józsefné a Vegyészmérnöki Karon: dr. Barabás Dénesné a Közlekedésmérnöki Karon: dr. Nádori Ernő egyetemi adjunktus (megbízva 1977. júniusi 30-ig.) a Központi Oktatási Egységeknél: Horváth Józsefné dr. egyetemi adjunktus (megbízva 1977. június 30-ig.) a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon. Pelikán Lászlóné a BME személyzeti osztály vezetője. dr. Varga Sándor egyetemi docens (megbízva 1979. június 30-ig.) Kinevezések, megbízások Az Egyetemi Tanácsnak az illetékes kari tanácsi vélemények meghallgatásával tett javaslatára dr. Polinszky Károly miniszter elvtárs megbízta. Dr. Geszti P. Ottó egyetemi tanárt az Erősáramú Intézet (Villamosmérnöki Kar) igazgatói teendőinek ellátásával további 5 évre, 1979. június 30-ig, Dr. Csibi Sándor egyetemi tanárt a Híradástechnikai Elektronika Intézet (Villamosmérnöki Kar) igazgatói teendőinek ellátásával 1975. január 1-től 1977. június 30-ig. Az Egyetem Tanácsa az illetékes kari tanácsok javaslatára intézeti igazgatóhelyettesi teendők ellátásával bízta meg a következő oktatóikat: Építészmérnöki Kar Dr. Fekete Iván egyetemi docenst az Épületek Szerkezeti és Berendezési Intézetéhez 1975. január 1-től 1978. június 30-ig, Dr. Hajnóczy Gyula egyetemi docenst az Építészettörténeti és Elméleti Intézethez 1975. január 1-től 1978. június 30-ig. Villamosmérnöki Kar Dr. Bán Gábor egyetemi docenst az Erősáramú Intézethez 1975. január 1-től 1978. június 30-ig. Közlekedésmérnöki Kar Dr. Kelemen Tibor egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézethez 1974. november 15-től 1977. június 30-ig, dr. Kádas Kálmán egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézethez 1974. november 15-től 1976. június 30-ig. Központi Oktatási Egységek Dr. Kiss József egyetemi docenst a Fizikai Intézethez 1974. november 15-től 1978. június 30-ig, dr. Láng László címzetesegyetemi tanárt a Fizikai Intézethez 1974. november 15-től 1978. június 30-ig. Az Egyetem Tanácsa az illetékes kari tanácsi vélemények meghallgatásával intézeti osztályvezetői teendők ellátásával megbízta a következő oktatókat: Közlekedésmérnöki Kar Dr. Orosz József egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetben a Közlekedésüzemi Osztály vezetésével 1974. november 15-től 1977. június 30-ig, dr. Turányi István egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetben a Közlekedésirányítási és Szervezési Osztály vezetésével 1974. november 15-től 1977. június 30-ig, dr. Kádas Kálmán egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetben a Közlekedési és Vállalati Gazdasági Osztály vezetésével 1974. november 15-től 1976. június 30-ig, dr. Kelemen Tibor egyetemi tanárt a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetben a Közlekedésautomatikai Osztály vezetésével 1974. november 15-től 1979. június 30-ig, dr. Kozák Miklós egyetemi tanárt megbízta 1974. december 31-ig a Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet igazgatóhelyettesi teendőinek ellátásával. Kitüntetések Az oktatási miniszter a nemzetközi matematikai és fizikai diákolimpiák magyar versenyzőinek felkészítésében végzett eredményes munkájáért az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta dr. Reiman István egyetemi docensnek. Ugyancsak az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta eredményes munkája elismeréséül dr. Medgyasszay Viktor csoportvezető, és 60. születésnapja alkalmából Fodor Endre nyelvtanár. Dr. Fekete Lászlóné előadónak a Kiváló dolgozó kitüntetést adományozták. Jó munkája elismeréséül rektori dicséretben részesült Ladányi Gyuláné, a fotólaboratórium csoportvezetője. Módosítás A törzsgárda szabályzatot tartalmazó 14. számú körlevél 1.) A törzsgárdatagság feltételei című fejezetének 1. 2. pontját a szakszervezeti bizottság javaslatára a következők szerint módosítják: akinek munkaviszonya megszakításokkal tesz ki az egyetemen 15 évet, — a megszakítások időtartamának beszámítása nélkül —, ha egyébként az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelel, nem számít megszakításnak az az időtartam, amelyet egyetemünk dolgozója a Budapesti Műszaki Egyetemről az Oktatási Minisztérium utasítására más felsőoktatási intézménybe áthelyezve munkaviszonyban töltött, ha az áthelyezés körülményeit okmányokkal igazolja. Indul a rádiósklub A BME KISZ- és MHSZ-szervezete februárban megindítja a rádiósklubot. A jelentkezők három nagy témakör nyolc ágazata között válogathatnak, melyikben kívánnak részt venni. Az URH vétel- és adástechnikán belül a különleges terjedési módok tanulmányozásával foglalkoznak föld-föld és föld— műhold—föld összeköttetéseknél, számítógép segítségével dolgozzák fel a vett műholdakról származó telemetria jeleket. A rövidhullámú adás- és vételtechnikán belül a moduláló jelek alakításával, az F 1 üzemmódú adás és vétel áramköreivel a szélessávú félvezetős lineáris rádiófrekvenciás erősítők tanulmányozásával foglalkoznak. Az előző két munkacsoportot segíti majd a rádióadók és vevőkészülékek tervezésével és építésével foglalkozó kör, ahol ezen kívül a kisegítő be- rendezéseket is megtervezik, megépítik. A hallgatók és az egyetem dolgozói naponta 14— 16 óra között jelentkezhetnek a V2 épület VII. emelet 709. szobájában.