A Jövő Mérnöke, 1988 (35. évfolyam, 1-35. szám)

1988-02-05 / 1. szám

Hogyan fest az egyetemi étkeztetés Főzeléket - feltét nélkül m az Január ötödikén indult út­jára az az egyetemi körlevél, amely a munkahelyi étkezte­tés új támogatási rendszerét ismerteti. Az ebben foglaltak részletezésére Hajós Róbertet, (akkor még) a jóléti intézmé­nyek osztályvezetőjét kértem meg. — Ha jól tudom, akkor a tavalyi év során többször is emelték a közétkeztetés árait, és itt nem csupán nyersanyag­ár-emelkedésről van szó, ha­nem haszonkulcsemelés is tör­tént. Ennek következtében ma már a menzai árak is csilla­gászatiak. Hogy értékeled mindezt? — Tekintsük előbb a tavalyi évet. 87 januárjában történt az említett haszonkulcs­emelés, a menünél 29%-ról 35%-ra, az á la carte étkez­tetésnél 39%-ról 45%-ra. Majd áprilisban a nyersanyagárak emelkedése miatt nőttek meg ismét a fogyasztói árak. Az idei évtől a közétkeztetéshez nyújtott Állami támogatás MEGSZŰNT, ezt valahogy ellentételezni kellett. A Pest-Budai vendég­­látóipari vállalat fő profilja­­ az üzemi étkeztetés, ezért a támogatás megszűnésével ke­letkező pénzügyi hiányt csak úgy tudta megszüntetni, ha azt — az új jogszabályoknak megfelelően — a fogyasztókra hárítja át. Így lett a 35%-os menühaszonkulcsból 60%, il­letve az á la carte 45%-ból 72%. — Mit jelent ez forintban az egyetem dolgozói számára? — Először is szeretnék tisz­tázni néhány alapfogalmat: a nyersanyagnorma az az ösz­­szeg, amiből az étkezés nyers­anyagait kell biztosítani, a haszonkulcs pedig ennek az összegnek a megfelelő száza­léka. Ez fedezi a rezsit, a munkabért, az egyéb dologi kiadásokat, s a maradék lesz a Pest-Budai Vendéglátóipari Vállalat nyeresége. A közétkeztetésre vonatkozó 4/1985 PM. rendelet szerint a dolgozói térítés nem lehet ke­vesebb, mint az előírt nyers­anyagnorma. Jelen esetben (áremelés után) ez a norma menünél 19,70 Ft/adag, á la carte esetében az új jegyek nyomdai elkészülése után a kerekítés miatt 20,20 Ft. Ez az a hányad,,amit az egyetem nem vállalhat át, tehát a dol­gozónak kell fizetnie. — Akkor mi az, amit az egyetem magára­­ „vállal”? — Az egyetem vállalja a haszonkulcs emeléséből adódó árnövekedést. Míg ez egy menüatlagnál 86-ban 4,54 Ft volt, majd az elmúlt év janu­árjától 6,00 Ft-ra emelkedett, a jelenlegi emelkedés ehhez újabb 5,80 Ft-ot tett hozzá. Tehát az egyetem jelenleg 11,80 Ft-ot térít adagonként. Ugyanez érvényes az à la carte-ra is. De ez csak a prob­léma, egyik fele. A másik az, hogy ha Művelődési Miniszté­­­rium 1 500 000 adagra vállalja át ezt a támogatást. Ezt az adatot már jó néhány évvel ezelőtt állapították meg,­ s idő­közben az étkezési kedv meg­nőtt: jelenleg körülbelül 750 000 adag fogy el évente. S mivel 87-től az egyetem a rezsiemelkedést nem kapja vissza a költségvetéstől, így a munkáltatói támogatás össze­sen évi 6,5 MILLIÓ FORINT TÖBB­LETTERHET jelent az egyetemnek. — A körlevélnek az á la carte-étkeztetésre, illetve a je­gyekre vonatkozó mondata nem teljesen világos. Megma­gyaráznád ezt részletesebben? — Az á la carte-jegyek nyomdai átfutási ideje a sor­számozás miatt rendkívül hosszú, akár több hónapot is igénybe vesz. Ismétlem, ezek az új, 32 forintról szóló je­gyek lesznek. (20,20 Ft nyers­anyagnorma, plusz 11,80 Ft támogatás.) Ameddig ezek nem állnak rendelkezésünkre, addig a régi jegyeket bocsát­juk ki 26 Ft névértékben, amelyért 14,20 Ft-ot kell fi­zetni. A dolgozói á la carte­, jegyekre érvényes a fent em­lített miniszteri­ rendelet, amely kimondja, hogy a ked­vezményt csak egy tételben lehet a dolgozó részére ki­utalni, továbbá, hogy az csak akkor jár, ha a dolgozó igény­li, és pénzben nem fizethető ki. A Pénzügyminisztériumtól kértük, hogy engedélyezze a jegyek értékének bontását. Úgy gondolom, nem sérti a rendelet szellemét, ha a 32 Ft-ot két 16-os címletben ad­juk ki, hiszen így lehetőséget adnánk a kollégáknak, hogy ha egyik nap beérik egy üres főzelékkel, akkor másnap tud­janak fizetni egy szolidabb húsételt is. Egyelőre várjuk a döntést. — Anélkül, hogy a helyze­tet minősíteném — gondolom megtette ezt minden olvasó — térjünk át a hallgatói étkez­tetésre. E gondok a téren vannak-e — A helyzet itt lényegesen egyszerűbb. A normaemelést a hallgató maga viseli, amit állami támogatás címén (hús­pénz) címén vissza is kap. A rezsi (tehát a haszonkulcs) emeléséből adódó áremelke­dést pedig az egyetem vállal­ta magára, amit hiányatlanul megkap a minisztériumtól. Hallgatói szemszögből inkább az étkeztetési renddel van probléma. Az elmúlt év végén kiírtunk egy pályázatot, ám a felajánlott tízezer forint, sen­kire nem hatott serkentőleg, ugyanis január huszadikáig egyetlen pályázat sem érkezett be. Pedig a Pest-Buda még külön pénzösszegeket is fel­ajánlott. (A rektor időközben meghosszabbította a beadási határidőt január 31-ig). Feb­ruár 1-jétől egyébként ÚJ ÉTKEZTETÉSI RENDET vezetünk be, amely talán na­gyobb sikert arat a hallgatók körében. — Ismertetnéd ezt részlete­sebben is? — A leglényegesebb válto­zás, hogy eddig az első-, és másodéveseket irányítottuk a Bartók Béla úti étterembe, ez­után csak az elsősöket „köt­jük” ide, viszont ezt mindkét étkezési típusnál megtesszük. A közelmúltban többször is összeült az egyetemi menza­bizottság, megvizsgáltuk a hallgatói érveket, s úgy hatá­roztunk, hogy a villamoskari hallgatók kivételt képeznek a fenti irányítás alól. Ők ugyan­is elfoglaltságaik alapján egyértelműen hátrányos hely­zetben vannak, mert minden órájuk az úgynevezett, déli szárnyon levő épületekben van. Mivel az étteremről le­mondani nem tudunk, csu­pán azzal vigasztalhatom az elsősöket, hogy ők is lesz­nek másodévesek... — Kik és hogyan fogják el­lenőrizni az étkezési rend be­tartását? — Nyomatékosan felhívjuk a dékáni hivatalok figyelmét, hogy az utalványokra az év­folyamot arab számokkal ír­ják rá, így sokkal nehezebb lesz az egyesből kettest, vagy hármast „varázsolni”. Ugyan­­így megkértük a jegyváltókat, hogy csak hibátlan utalványt vegyenek át, ahol az évfolyam átírt, javított, azt ne. — Lesz-e valamiféle megol­dás a külsősök „tiltott” étke­zésével kapcsolatban? — A legnagyobb problémát e téren a Goldmann menzán jogtalanul étkező idősek és az Egry József Utcai Általános is­kolások jelentik. Számuk kb. százra tehető Mivel a kedvez­mény nem ruházható át, így ők egyértelműen jogtalanul étkeznek, bár nem hiszem, hogy a kitiltás egyértelműen megoldást jelentene. Minden­esetre a jövőben ellenőrizni fogjuk a jogosultságot, ehhez néhány hallgató már jelentke­zett is. Ezúton arra szeret­nék kérni minden oktatót és hallgatót, akinek az étkezte­téssel kapcsolatban ötlete, ész­revétele van, hívjon fel en­gem a 27-86-os telefonon, vagy keressen fel személyesen az A épület IV. emeletén. Végeztül álljon it­t két táb­lázat, benne néhány étel régi és új áraival, illetve az árkal­kulációval. Ha valaki eddig netán kételkedett volna, ez­után biztosan elhiszi, hogy a főzés is művészet. Legalábbis, ha 19,70 forintból próbálunk meg háromfogásos ebédet főz­ni... Horváth Étel neve régi ár (Ft) új ár (Ft) emelkedés (Ft) Brassói apróp. 33,20 41,30 8,30 sült csirkecomb 36,50 46,70 10,20 sült csirke 36,30 50,90 12,60 rántott s. borda 28,30 35,90 7,60 bélszín tükör t. 55,60 71,10 15,50 rántott sajt 27,20 39,10 11,90 zöldborsófőzelék 10,30 , 12,50 2,20 káposztás kocka 9,60 11,50 1,90 gyümölcsleves 7,80 9,60 1,80 ­ Bruttósítás' .1 . \ -i rí lT.» 1 . . . . . . .. és adóreform 0 a • .. i­ • . r Dr. Koródi Anna (GMF pénzügyi főigazgató-helyettes) tájékoztatóra összesen 62­ millió forint állt rendelkezésre a bruttósításhoz. Ebből a főfoglalkozásúak, va­lamint a nyugdíjas dolgozók alapbérét és pótlékait teljes körben bruttósítottu­k. A mel­lék- és részfoglalkozásúak ese­tében csak az általunk folyó­sított bér nettó értékének meg­őrzésére korlátozódott a fede­zet, így az ilyen körben fog­lalkoztatottakat lényegében hátrány éri. A minden bizony­­nyal felmerülő jogos panaszok korrigálására a másod- és mel­­lékfoglalkozásúak bérének kö­telező minimumot meghaladó bruttósítására, a szervezeti egységek részére korrekciós keretet biztosítottunk. Az ezek után fennmaradó keretrészt az óra- és vizsgadíjak, megbízási díjak, túlórakeretek bruttósí­tására fordítottuk. Azonban már a végrehajtás fázisában látható volt, hogy az egyetemi feladatokhoz nélkülözhetetlen, nagy szakismerettel — emiatt főállásban magas fizetésben részesülő — másod-, mellék­foglalkozású dolgozóknak, il­letve óraadóknak a jövedelem­­adó miatti elvonást nem tud­juk kellően ellentételezni. Emiatt a Művelődési Minisz­tériumtól 8 millió forint bér­alap pótelőirányzat biztosítá­sát kértük. Nem a költségvetési keretek terhére alkalmazott dolgozók bérének bruttósítását az el­mondott elvekkel azonosan, de az érintett saját forrás (állami megbízások, szerződéses mun­kák, tőkés térítéses képzés stb.) terhére kellett végrehaj­tani. Az egyetem dolgozói az 1987. évi 14. érv-ben előírt besoro­lási értesítőt 1988. január 15- én kézhez kapták. Az értesí­tés dolgozó által aláírt, példá­nyát 1988. február 4-ig kellett a bér- és munkaügyi osztály­nak megküldeni. A korrekciós keretek végleges felhasználási adatairól ezt követően lesz pontos információ. Az esetle­ges keretmaradványokat a gaz­dálkodó egységek óra-, vizsga­díjak, megbízási díjak, túlóra­keretek bruttósítására használ­hatjuk fel. A személyi jövedelemadó (SZJA) alkalmazásában gondot jelentett, hogy a rendelet ké­sőn jelent meg, még ma is érkeznek kiegészítő értelmezé­sek, néhány kérdésben pedig még nincs döntés. Emiatt a feb­ruár 2-i bérfizetésnél az erre jogosultaknál még csak az al- al­kalmazotti, kedvezményt tud­juk figyelembe venni (1000 Ft/hó). Az egyéb — például a három- és többgyermekesek­nek gyermekenként 12 000 Ft­­os, valamint a súlyosan­­testi fogyatékosokat megillető — kedvezményeket csak a szük­séges igazolások bemutatása után tudjuk visszamenőleges hatállyal rendezni. Erről a gazdálkodó egységeknek 100 097/1988. köriratban adtunk tájékoztatást. Az általános forgalmi adó (ÁFA) kapcsán a következő a helyzet: a forgalmi adót nem az idei árak alapján számítot­ták ki, hanem minden ter­méknél alkalmaznak egy egy­nél kisebb szorzószámot. Ezek­hez a csökkentett árakhoz ki­számították az adót, s mi ezt a pénzt kaptuk meg. A hiányt megbecsülni nem tudjuk, mert becsülni csak azt lehet, ami­re már van tapasztalati adat. Mint tudjuk, erre nincs, ezért év közben kell kiemelten és folyamatosan az ÁFA hatását megfigyelni. A keretek nyil­vántartását és visszaigénylését központilag végezzük. A hiányt intézményi pénzmaradványból — ha lesz ilyen — kívánjuk fedezni. Ugyanis az 1987. évi gazdálkodás során kötelező tartalékként kezelt 15,5 millió Ft végleges elvonásán túl, idén további 24 millió Ft-ot zárol­­­­tak... Titkárok élvonal végén 88 legfontosabb feladatai tömören BARTA GYÖRGY párttitkár: Az oktató-, kutatómunka romló feltételei között min- - dent meg kell tenni egye­temünk hagyományos értékei­nek, hazai és nemzetközi rangjának megőrzésért, sőt — nem túlzás — a relatív pozí­ciójavításért. Ez ma elsőrendű politikai feladat is. Ennek egyik része az iparvállalatok, felsőbb szervek irányába mu­tató erőteljes aktivitás, má­sik része pedig az egyetemen belül nagyon­ nagy követ­kezetességet és egészen új, esetleg népszerűtlen döntése­ket is jelent. Úgy látom, hogy az egyetem és a karok veze­tése, a párt- és társadalmi szervek messzemenően rendel­keznek a „szót értés” igényé­vel és képességével. Ez min­den korábbinál nehezebbé vá­lik. Az egyik, bár nem egyet­len ok az, hogy „a szegénység veszekszik ...” A hallgatók és az egész egyetemi közösség számára nagyon lényeges, hogy a leg­fontosabb kérdésekben a dön­tések alapos tájékozódás, szakszerű, érdemi vita, le­hetőleg alternatívák alapján jól működő, átlátható fóru­mokon szülessenek meg. És ehhez kell egy gyors és ha­tásos tájékoztatás, egy tole­ráns, véleménykülönbségeket is befogadó és színvonalasan kezelni tudó egyetemi nyil­vánosság. A demokrácia érvényre jut­tatása egyszerűen a kor pa­rancsa. A pártélet megélénkült és nagyon kritikus hangvételű vitái e tekintetben is bizo­nyító erejűek. A párt tagsága tud és akar előrelépni a demokrácia fej­lesztésében. Ezt az egyetemi párttestületek hitelesen tük­rözik és képviselik. Ha bizonyítani tudjuk eb­ben az esztendőben, hogy nemcsak a keserű panasz­­kodásnak és az éles kritiká­nak vagyunk mesterei — jól­lehet mai szorító helyzetünk miatt erre sajnos minden ala­punk megvan —, hanem ér­zékelhetően előrelépünk egy tartalmas, korszerűen működő és jelenlegi gondjainkat meg­haladni tudó egyetemi közélet felé, akkor az nemcsak egye­temi és nemcsak idei jelentő­ségű. Kis Papp László, a szak­szervezeti bizottság titkára: A szakszervezeti bizottság az 1988. év legfontosabb fel­adatának tekinti az egyetemi értékek megőrzését és átmen­tését a következő időszakra. A szociálpolitikában min­dent elkövetünk, hogy dol­gozóink közérzetét ne ront­suk tovább. Ennek kapcsán az egyetemi bizalmi testület úgy foglalt állást, hogy az üdülési térítési díjak emelésé­re 1988-ban semmiképpen ne kerüljön sor. Orosz Csaba KISZ-titkár: Ha nagyon röviden kell megfogalmaznom az év leg­fontosabb­­feladatait, akkor a tennivalókat­­három csoportba­ tudom sorolni. Az első a teljesítményelv egyetemen belüli érvényesíté­sét célozza meg. Ez a dolgo­zók és a hallgatók­­esetében egyaránt időszerű és érvényes követelmény. Második célkitűzésünk az országos döntések befolyáso­lása. Ezt részben a KISZ KB-n keresztül valósítjuk meg, részben pedig itt hely­ben, nyílt politizálással. Fon­tos, hogy minél nagyobb szerephez jussunk egyes dön­tések előkészítésében, vitájá­ban, hiszen így az általunk képviselt vélemény is na­gyobb súlyt kap. Végül, de nem utolsósor­ban el kell érni, hogy a KISZ megtalálja helyét és bázisát a társadalomban, s az egyetemen belül is. Pályázati felhívás osztályvezetői és osztály­vezető-helyettesi állásra! A Budapesti Műszaki Egyetemen pályázatot hirdet az alábbi állásokra: 1 fő­osztályvezető a bér- és munkaügyi osztály vezetésé­re. Feltételek: Állam- és jogtudományi vagy közgazdasági egyetemi végzettség, munkaügyi területen szerzett, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, vezetői jártasság, erkölcsi és poli­tikai feddhetetlenség. 1 fő­osztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére a terv- és pénzügyi osztályon. Feltételek: Szakirányú közgazdasági egyetemi, pénzügyi számviteli főiskolai végzettség vagy felsőfokú államháztartási végzettség, 5 éves költségvetési gazdálkodásban szerzett gya­korlat, vezetői jártasság, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázatok a Művelődési Közlönyben jelennek meg. A pályázatokat a Közlönyben történő megjelenésétől számított 30 napon belül a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságra, dr. Bo­­ross Zoltán részére kell megküldeni. FEBRUÁR ELSEJÉTŐL A KÖVETKEZŐ ÉTKEZÉSI REND VAN ÉRVÉNYBEN egyetemünkön: a villamos­­mérnöki kar kivételével valamennyi kar első évfolya­mos hallgatója (menü és á la carte jeggyel egyaránt) a Bartók Béla úti étteremben ebédelhet, s jegyét is itt válthatja ki. A villamosmérnöki kar első évfolyamos, és valameny­­nyi kar felsőbb évfolyamos hallgatói szabadon választ­hatják meg étkezésük helyszínét. A vacsorát mindenki a Sztoczek utcai étteremben fogyaszthatja el. A dolgozók szabadon választhatják meg, hogy me­lyik étteremben étkeznek. Új előírás az is, hogy február 1-jétől az á la carte ét­kezésnél mindenki köteles legalább egy jegy leadá­sára. Az intézkedéssel a külsősöket próbálják kizárni, s ezzel csökkenteni a zsúfoltságot is. Ki mit mond? Amikor az első véleménykülönbségek megjelennek, máris kezdik mondani, hogy a Grósz barátja Berecz, vagy szembefordult a Berecz Grósszal, vagy Berecz­ Grósz szembefordultak a Pozsgayval, s Pozsgay ve­lünk. .. Holott szó sincs róla, nemcsak azért mert kitűnő az emberi viszony köztük, hanem mert természetes, hogy mi vitázunk és véleménykülönbségünk is van. Vé­leménykülönbségek fogalmazódnak meg a viták során. Grósz Károly miniszterelnök Képes 7, 1988 (2. szám) Fotópályázat A Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete (AIESEC) és a Közgáz Fotóklub „Magyarország, ma” címmel fotópályáza­tot hirdet. A postára adás határideje 1988. február­ 20. A legjobb fotó készítője részt vehet egy külföldön rendezendő nemzetközi diákkonferencián. A beérkezett képekből a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kiállítást rendez­nek. A pályaműveket a következő címre lehet küldeni: AIESEC Budapest, Dimitrov tér 8. 1093. Kedvezményes tü­zelőakció A SZOT titkársága a dolgozók tüzelőbeszerzésének köny­­nyítésére az idén is biztosít részletfizetési kedvezményt. Az akció során 900, illetve 1200 forint értékű utalványok ke­rülnek kibocsátásra, melyek bármilyen tüzelőanyagra bevált­­hatóak. Az igényeket 1988. február 29-ig kell megküldeni a bér- és munkaügyi osztálynak (Kecskeméti Józsefné, V. emelet 514.).

Next