A Jövő Mérnöke, 1994 (41. évfolyam, 1-35. szám)

1994-01-20 / 1. szám

_____________________________________________________________________________ Év eleji beszélgetés Michelberger Pál rektorral A felsőoktatás egyelőre nem remélhet nagy segítséget Folytatás az 1. oldalról mérnöktovábbképző intézeti igazgató, egy rektor és az egyetemi tanács tagjainak jó­része egy csapásra változott volna meg. Tel­jesen gyakorlatlan és friss kollégák kerültek volna döntési kényszerhelyzetbe egy olyan időszakban, amely semmivel sem lesz könnyebb a korábbiaknál. Bár az ipar már elindult valamerre, a fellendülés mégis las­súnak ígérkezik, sőt a mezőgazdaságban még ennél is visszafogottabb ütemre kell számítani. Mindennek a felsőoktatásban azonban nem lesz érezhető pénzügyi hatása. Talán 1996 lehet az első esztendő, amikor a felsőoktatás kicsit könnyebb helyzetbe ke­rülhet, addig akár romolhatnak is a körülmé­nyeink. Ezek előtt a tények előtt pedig egy merőben új egyetemi vezetőség meglehető­sen tanácstalanul állna. A dékánok nemcsak a karok, hanem az egész intézmény veze­tőségének egy részét is jelentik. - Az ütemezett vezetőváltás most éppen milyen körre vonatkozik majd? - Egyelőre négy dékán esetében történik változás. Kettőt ugyanis még korábban meg­ismételt az egyetemi tanács, újabb kettőt a kari tanácsok erősítettek meg. Két dékán helyzete még nem rendezett, mert ott pályá­zatot írunk ki csakúgy, mint a Villamosmér­nöki Karon. A különbség annyi, hogy az utóbbi karon a tanszékvezetőkkel már ko­rábban beszélgettem, és ott már megvannak az emberek, akiket én kérek fel a pályázásra. Az Építőmérnöki és a Gépészmérnöki Kar esetében erről még nem beszélhetünk. -Hogyan döntik el, hogy hol írnak ki pályázatot, illetve kiket erősítenek meg posztjukon enélkül is? - A rektori tanács úgy döntött, hogy vala­mennyi karon pályázni kell a dékáni székért. Azonban helyenként a kari tanácsok a köz­vetlen megismétlés mellett döntöttek, azaz pályázás nélkül hosszabbították meg a dékán megbízatását, mely három évre szól. -Milyen testület dönt a rektor szemé­lyéről? - Ehhez az egyetemi tanácsnak van joga, de erről inkább nem nyilatkoznék, hiszen ez a tanács kompetenciája. -Ebben az esetben csupán arra lennék kíváncsi, hogy ha az egyetemi tanács a meghosszabbítás mellett döntene, akkor vállalná-e a további feladatokat? - Ha a tanács úgy döntene, hogy megis­métli a megbízatásomat, úgy csak két évre vállalnám. Az első megbízatásom ugyanis nem három évre, hanem három és félre szólt, így a hároméves ismétlés számomra tör­vényellenes lenne. Úgy érzem, eleget tudok tenni a feladatnak, és sok olyan befejezetlen munka van, amelynek a véghezvitelét ne­kem kellene vállalnom. - Említene néhányat azokból a feladatok­ból, amelyeknek szeretne a végére jutni? - A francia nyelvű képzés már harmadik, a német nyelvű pedig második éve megy, de még korántsem tekintem ezeket annyira bejá­ratottnak, mint az angol nyelvű képzést. Most indult a kredit­rendszer is, bár ennek első két éve aránylag sima, hiszen a kötelező tárgyak oktatásánál alig van a hallgatónak választási le­hetősége. Van egy sor interdiszciplináris kép­zési forma is, melynek elindításával próbálko­zunk. Ezek közé tartozik a termékfejlesztés, a környezetvédelem, a biomérnökség vagy ép­pen a menedzsment tevékenység. Egy részük valamilyen formában már működik, másik ré­szük pedig az előkészítés stádiumában van, kü­lönböző külföldi egyetemek bevonásával. Nem ártana ezeket sem nyugvópontra hozni. A külföldi kapcsolatrendszerünket is bővítettük, számos egyetemmel kötöttünk szerződéseket. A legrangosabb két egyetemmel pillanatnyilag nincs szerződéses kapcsolatunk, bár a tárgyalá­sok arra mutatnak, hogy ezek az intézmények — a Stanford és az MIT — ilyen szerződést senkivel sem köt Azonban lehetségesnek tart­ják, hogy egyéni ajánlásokra mind hallgatókat, mind pedig oktatókat is fogadjanak. Mindkét helyen jelenleg is több oktatónk és hallgatónk tartózkodik. (Azóta az egyetemi tanács úgy szavazott, hogy írják ki a rektori pályázatot - a szerk.) barabás Az emlékalapítvány kuratóriuma meghirdeti 1993. évi pályázatát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának hallgatói részére. Pályázhatnak azok a kiváló (legalább 4,0 tanulmányi átlagú) hallgatók, akik zeneel­méleti, zenetörténeti, aktív zenei vagy más, zenével kapcsolatos teljesítményt mutatnak fel. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. a pályázó nevét, címét, rövid élet­rajzát, a pályázó szakmai (pl. TDK, Vég­zős Konferencia, tanulmányi versenyek, stb.) és zenei tevékenységét, 2. valamennyi félévének tanulmányi eredményét, 3. zenei (számítógépes zeneelméleti, zeneelméleti, hangszerkészítői, zenetörté­neti, előadóművészeti, stb.) teljesítmény dokumentált leírását, 4. legalább egy professzor­ beosztású oktatójának ajánlását a Budapesti Műszaki Egyetemről, illetve a zene területéről. A pályázatot a Budapesti Műszaki Egye­tem Villamosmérnöki Kar Dékáni Hivata­lába kell benyújtani, Ambrózy András Emlékalapítvány megjelöléssel, 1994. feb­ruár 15-éig. Kiadásra kerül: 1 db első díj 20 000 forint 1 db második díj 10 000 forint A pályázatokat a kuratórium bírálja el. Fenntartja magának a díjak átcsoportosítá­sának és megosztásának jogát. Az eredmé­nyt 1994. áprilisában hirdeti ki. A díjakat a kuratórium ünnepi ülésen adja át. Magas színvonalú művészi teljesítmény díjazásá­nak esetében a díjazott részére rangos fel­lépési lehetőséget biztosít. Ambrózy András Emlékalapítvány 1993. évi pályázati felhívás 1994. JANUÁR 20. 3

Next