A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-11-07 / 18. szám
Kétezerre ! A tervek szerint az új évezredre megkezdi működését a Műszaki Egyetemből, az Állatorvos-tudományi Egyetem, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem együttműködésével kinövő sokkarú, nagy felsőoktatási intézmény. Az egyelőre még el nem keresztelt egyetem Magyarország legnagyobb hallgatói létszámú intézménye lesz. Az együttműködés lehetőségeiről, az egyetemek céljairól nyilatkozott lapunknak Biró Péter, a BME rektora. A felsőoktatás 50-es évekbeli átalakításának, a nagy tudományegyetemek felaprózásának köszönhetően jelenleg 30 egyetem és 59 főiskola van Magyarországon. Ennek a rendszernek a fenntartását sokan bírálják, gazdasági, pénzügyi vonalról a hatékonyságát kritizálják, kultúr- és oktatáspolitikai vonalról pedig azért támadják, mert nem igazán kompatibilis az európai rendszerrel. Az egyesült Európában a hazai intézmények közül sokat nehéz egyetemnek nevezni - fejtette ki Biró Péter. Ezt felismerve hozta létre négy intézmény még 1992-ben a Budapesti Egyetemi Szövetséget. A rektor az elmúlt négy év együttműködéséről elmondta: eredményes volt az időszak, interdiszciplináris szakok indultak, a karok, oktatók és a kutatók között együttműködés alakult ki, közös pályázatok készültek, de hatékonyabb közös gazdálkodás felé, az akkori jogi korlátozások miatt, nem lehetett továbblépni. A felsőoktatási törvény módosítása tette lehetővé újabb szervezeti formák kialakítását. Az idei év elején így jutott el a négy intézmény ahhoz a döntéshez, hogy távlatilag megcélozzák közös, sokkarú nagy egyetem létrehozását, nem tagadva, hogy modellnek az egykori József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet tekinti - hangsúlyozta a rektor. A BME elődének a mai értelemben véve tíz kara volt, amellyel igen széles spektrumot fedett le a tudományok területén. A rektor szerint ez a célja a létrejövő intézménynek is, persze az előd teljességét nem lehet már visszaállítani. Azonban legalább a Budapesten lévő intézményekből megpróbálják a sok karú egyetemet létrehozni. Az előkészítés folyamata során az Államigazgatási Főiskola kilépett, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem belépett a szövetségbe. Az egyetemi tanácsok úgy döntöttek, hogy beadják terveiket a felsőoktatás-fejlesztési alapprogramok integrációt támogató pályázatára, annak ellenére, hogy a Közgazdaság-tudományi Egyetem az utolsó pillanatban visszalépett az integrációtól. Most ott tartunk, hogy szakértők már véleményezték a pályázatot, a támogatásra javasoltak körében van. A végleges döntést a miniszter mondja ki. A pályázatban szereplő tervek szerint 1996-97 az átmeneti időszak, 1998. január elsejére javasolják a kormánynak a törvény szerinti új egyetemi szövetség létrehozását. A szövetségből természetes fejlődéssel 2000. január elsejére alakul ki a több karú intézmény, amelyben legalább 12 kar venne részt, és lefedné mindhárom tudományterületet. A TTTK-ból egy erős természettudományi és egy gazdasági, menedzsment és humántudományi kar létrehozását tervezi a BME, amelyeknek a magja már ma is megvan. Megmarad a BME hat műszaki kara, a Kertészeti Egyetem az élelmiszeripari, tájépítési és a kertészeti karát adja, végül pedig az Állatorvos-tudományi Egyetem csatlakozik karként az együtteshez. Arra a kérdésre, hogy miért vállalkozik erre a BME, a rektor elmondta: az oktatás, kutatás, fejlesztés, tanácsadás és innovációs területen szélesedne az egyetem profilja, a társintézményekkel együtt az ország legnagyobb hallgatói létszámú, 15-16 ezer hallgatót képző egyeteme lenne. A rektor úgy érzi, hogy az együttműködéssel a műszaki, az agrár, a menedzsment szféra területén olyan súlyú egyetemet tudnának kialakítani, amely méreténél, szakmai tekintélyénél fogva sikerrel léphet fel a hazai és a külföldi piaci szféra területén az erőforrásokért, támogatásokért folyó versenyben. Ez a rektor véleménye szerint döntő érv, mindamellett, hogy szakmai és tudománypolitikai meggyőződése: a XXI. század már nem steril mérnököket igényel majd, hanem olyanokat, akiknek a látóköre kiterjed szélesebb területre is, legfőképpen a gazdálkodási és menedzsment-tudományok területére. A társtudományok pedig egészségesen kibővíthetik a tudásterületeket, és hasznos kölcsönös együttműködések jöhetnek létre az alapképzésben, a továbbképzésben, valamint a doktorképzésben. Az integrációval járó átalakítások alapelve, hogy az intézmények tradicionálisan magas színvonalú oktató és kutató tevékenységét, a nemzetközi elismertségét és eredményeit minden tekintetben meg kell őrizni, sőt az egyesülés eredményeként tovább kell fejleszteni. A hatékonyság szempontjából azt tűzték ki célul, hogy az együttműködő intézmények együttes, változatlan számú oktató, kutató létszámával az eddiginél nagyobb számú államilag finanszírozott és önköltséges hallgató képzését tegyék lehetővé, a tudományterületek együttműködésének köszönhetően az eddiginél magasabb színvonalon, nagyobb gazdasági és szakmai hatékonysággal és nem utolsó sorban a XXI. század társadalmi igényeinek kielégítésével. A rektor hangsúlyozta: nem kívánnak ebből az okból megszüntetni egyet sem az egyetem jelenleg jól működő szakaiból, és nem került szóba elbocsátás sem. A másfél éves átmeneti időszak feladata lesz a szövetségi szervezeti forma kialakítása, az irányító és döntéshozó testület, vagyis a szövetségi szenátus létrehozása, ahol valamennyi kar képviselteti magát, és természetesen hallgatók is. Amíg a szövetségi forma működik, rektorok is vannak, a szenátus tagjai lesznek ők is, de előbb-utóbb szenátusi elnököt is kell választani pályázat útján. A szenátus feladata lesz az SZMSZ kidolgozása. A szenátus alapvető jogköre az átmeneti időszakban a költségvetési forrásokból származó támogatások szétosztása. Ebben viták valószínűleg nem lesznek, az intézmények számára normatív alapon járó támogatás könnyedén visszaosztható. Senkinek az érdeke nem sérülhet, hiszen ekkor még az egyetemek önállóan gazdálkodnak. A saját jövedelmeket is ott használják majd fel, ahol megtermelték, ebből legfeljebb egy nagyon csekély hozzájárulást szeretnének szavatolni a közös intézményi feladatokra. Ennek irányítása lenne a szenátus feladata, s jogkörébe kell utalni újonnan alapítandó interdiszciplináris, tehát szövetségi szakok alapítását, ahol több intézmény együttesen vesz részt a képzésben. A testület feladata lesz a szövetségi pályázatokon elnyert források felosztása is. A szövetségi időszakban az intézményi autonómiák a szövetségi apparátus mellett továbbra is fennmaradnak. Lényegében változatlan szervezeti formában és alig változó autonómia mellett, de az együttműködések erősítésére törekedve folyik majd a munka az egyetemeken. Az érdeklődők számára a BME információs hálózatán hozzáférhetőek az előpályázati anyagok. A részletek megismerésére pedig november 13-án 14 órakor lesz lehetőség az Auditorium Maximumban tartandó fórumon, ahol a rektor válaszol az integrációval kapcsolatos kérdésekre. Haszán Zoltán 2 kari egyetemünk lesz? A JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem lapja Felelős szerkesztő-kiadó: Barabás Katalin A felelős szerkesztő helyettese: Zsenits Györgyi English Supplement: Inotai András 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 9. B épület 427. Telefon: 463-2431, fax.: 463-2430 Kiadja A Jövő Mérnöke Alapítvány Nyomja a King Print Rt. nyomdája Felelős vezető: Konkoly György ISSN 0230-7510 Lapunk a MOL Rt. és a Soros-alapítvány támogatásával jelenik meg 1996. NOVEMBER 7.