A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)

1996-11-07 / 18. szám

Kétezerre ! A tervek szerint az új évezred­re megkezdi működését a Mű­szaki Egyetemből, az Állator­vos-tudományi Egyetem, vala­mint a Kertészeti és Élelmiszer­­ipari Egyetem együttműködé­sével kinövő sokkarú, nagy fel­sőoktatási intézmény. Az egye­lőre még el nem keresztelt egyetem Magyarország legna­gyobb hallgatói létszámú intéz­ménye lesz. Az együttműködés lehetőségeiről, az egyetemek céljairól nyilatkozott lapunk­nak Biró Péter, a BME rektora. A felsőoktatás 50-es évekbeli átalakításának, a nagy tudományegyetemek felaprózásának köszönhetően jelenleg 30 egyetem és 59 főis­kola van Magyarországon. Ennek a rendszer­nek a fenntartását sokan bírálják, gazdasági, pénzügyi vonalról a hatékonyságát kritizálják, kultúr- és oktatáspolitikai vonalról pedig azért támadják, mert nem igazán kompatibilis az európai rendszerrel. Az egyesült Európá­ban a hazai intézmények közül sokat nehéz egyetemnek nevezni - fejtette ki Biró Péter. Ezt felismerve hozta létre négy intézmény még 1992-ben a Budapesti Egyetemi Szövet­séget. A rektor az elmúlt négy év együttműkö­déséről elmondta: eredményes volt az idő­szak, interdiszciplináris szakok indultak, a ka­rok, oktatók és a kutatók között együttműkö­dés alakult ki, közös pályázatok készültek, de hatékonyabb közös gazdálkodás felé, az ak­kori jogi korlátozások miatt, nem lehetett to­vábblépni. A felsőoktatási törvény módosítá­sa tette lehetővé újabb szervezeti formák ki­alakítását. Az idei év elején így jutott el a négy intéz­mény ahhoz a döntéshez, hogy távlatilag meg­célozzák közös, sokkarú nagy egyetem létre­hozását, nem tagadva, hogy modellnek az egykori József nádor Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetemet tekinti - hangsúlyozta a rektor. A BME elődének a mai értelemben véve tíz kara volt, amellyel igen széles spekt­rumot fedett le a tudományok területén. A rektor szerint ez a célja a létrejövő intézmény­nek is, persze az előd teljességét nem lehet már visszaállítani. Azonban legalább a Buda­pesten lévő intézményekből megpróbálják a sok karú egyetemet létrehozni. Az előkészítés folyamata során az Államigazgatási Főiskola kilépett, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem belépett a szövetségbe. Az egyetemi ta­nácsok úgy döntöttek, hogy beadják terveiket a felsőoktatás-fejlesztési alapprogramok in­tegrációt támogató pályázatára, annak ellené­re, hogy a Közgazdaság-tudományi Egyetem az utolsó pillanatban visszalépett az integráci­ótól. Most ott tartunk, hogy szakértők már vé­leményezték a pályázatot, a támogatásra java­soltak körében van. A végleges döntést a mi­niszter mondja ki. A pályázatban szereplő tervek szerint 1996-97 az átmeneti időszak, 1998. január el­sejére javasolják a kormánynak a törvény sze­rinti új egyetemi szövetség létrehozását. A szövetségből természetes fejlődéssel 2000. ja­nuár elsejére alakul ki a több karú intézmény, amelyben legalább 12 kar venne részt, és le­fedné mindhárom tudományterületet. A TTTK-ból egy erős természettudományi és egy gazdasági, menedzsment és humántudo­mányi kar létrehozását tervezi a BME, ame­lyeknek a magja már ma is megvan. Megmarad a BME hat műszaki kara, a Kertészeti Egyetem az élelmiszeripari, tájépí­tési és a kertészeti karát adja, végül pedig az Állatorvos-tudományi Egyetem csatlakozik karként az együtteshez. Arra a kérdésre, hogy miért vállalkozik er­re a BME, a rektor elmondta: az oktatás, ku­tatás, fejlesztés, tanácsadás és innovációs te­rületen szélesedne az egyetem profilja, a társ­­intézményekkel együtt az ország legnagyobb hallgatói létszámú, 15-16 ezer hallgatót képző egyeteme lenne. A rektor úgy érzi, hogy az együttműködéssel a műszaki, az agrár, a me­nedzsment szféra területén olyan súlyú egye­temet tudnának kialakítani, amely méreténél, szakmai tekintélyénél fogva sikerrel léphet fel a hazai és a külföldi piaci szféra területén az erőforrásokért, támogatásokért folyó ver­senyben. Ez a rektor véleménye szerint döntő érv, mindamellett, hogy szakmai és tudo­mánypolitikai meggyőződése: a XXI. század már nem steril mérnököket igényel majd, hanem olyanokat, akiknek a látóköre kiterjed szélesebb területre is, legfőképpen a gazdál­kodási és menedzsment-tudományok terüle­tére. A társtudományok pedig egészségesen kibővíthetik a tudásterületeket, és hasznos kölcsönös együttműködések jöhetnek létre az alapképzésben, a továbbképzésben, valamint a doktorképzésben. Az integrációval járó átalakítások alapelve, hogy az intézmények tradicionálisan magas színvonalú oktató és kutató tevékenységét, a nemzetközi elismertségét és eredményeit min­den tekintetben meg kell őrizni, sőt az egyesü­lés eredményeként tovább kell fejleszteni. A hatékonyság szempontjából azt tűzték ki célul, hogy az együttműködő intézmények együttes, változatlan számú oktató, kutató létszámával az eddiginél nagyobb számú államilag finan­szírozott és önköltséges hallgató képzését te­gyék lehetővé, a tudományterületek együtt­működésének köszönhetően az eddiginél ma­gasabb színvonalon, nagyobb gazdasági és szakmai hatékonysággal és nem utolsó sorban a XXI. század társadalmi igényeinek kielégíté­sével. A rektor hangsúlyozta: nem kívánnak ebből az okból megszüntetni egyet sem az egyetem jelenleg jól működő szakaiból, és nem került szóba elbocsátás sem. A másfél éves átmeneti időszak feladata lesz a szövetségi szervezeti forma kialakítása, az irányító és döntéshozó testület, vagyis a szövetségi szenátus létrehozása, ahol vala­mennyi kar képviselteti magát, és természete­sen hallgatók is. Amíg a szövetségi forma mű­ködik, rektorok is vannak, a szenátus tagjai lesznek ők is, de előbb-utóbb szenátusi elnö­köt is kell választani pályázat útján. A szenátus feladata lesz az SZMSZ kidol­gozása. A szenátus alapvető jogköre az átme­neti időszakban a költségvetési forrásokból származó támogatások szétosztása. Ebben vi­ták valószínűleg nem lesznek, az intézmények számára normatív alapon járó támogatás könnyedén visszaosztható. Senkinek az érde­ke nem sérülhet, hiszen ekkor még az egyete­mek önállóan gazdálkodnak. A saját jövedel­meket is ott használják majd fel, ahol megter­melték, ebből legfeljebb egy nagyon csekély hozzájárulást szeretnének szavatolni a közös intézményi feladatokra. Ennek irányítása len­ne a szenátus feladata, s jogkörébe kell utalni újonnan alapítandó interdiszciplináris, tehát szövetségi szakok alapítását, ahol több intéz­mény együttesen vesz részt a képzésben. A testület feladata lesz a szövetségi pályázato­kon elnyert források felosztása is. A szövetsé­gi időszakban az intézményi autonómiák a szövetségi apparátus mellett továbbra is fenn­maradnak. Lényegében változatlan szervezeti formában és alig változó autonómia mellett, de az együttműködések erősítésére törekedve folyik majd a munka az egyetemeken. Az érdeklődők számára a BME informáci­ós hálózatán hozzáférhetőek az előpályázati anyagok. A részletek megismerésére pedig november 13-án 14 órakor lesz lehetőség az Auditorium Maximumban tartandó fórumon, ahol a rektor válaszol az integrációval kapcso­latos kérdésekre. Haszán Zoltán 2 kari egyetemünk lesz? A JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem lapja Felelős szerkesztő-kiadó: Barabás Katalin A felelős szerkesztő helyettese: Zsenits Györgyi English Supplement: Inotai András 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 9. B épület 427. Telefon: 463-2431, fax.: 463-2430 Kiadja A Jövő Mérnöke Alapítvány Nyomja a King Print Rt. nyomdája Felelős vezető: Konkoly György ISSN 0230-7510 Lapunk a MOL Rt. és a Soros-alapítvány támogatásával jelenik meg 1996. NOVEMBER 7.

Next