A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)

1996-11-21 / 19. szám

Le kell győznünk a hungaropesszimizmust Versenyképes a magyar mérnök A címből úgy tűnt, az előadás a magyar mérnökök jövőjéről és a műszaki oktatás előtt nyíló lehetőségekről szól majd. Ez a téma röviden szóba is került Habsburg Ottó díszteremben tartott be­szédében, ám elsősorban mégis arról szólt a Páneurópai Unió rendezvénye, hogy az ország helyzete nem könnyű, de el kell hinnünk, hogy óriásiak a lehetőségeink. A hidegháború a harmadik világháború volt, Magyarország pedig ennek a győztese - kezdte beszédét Habsburg Ottó. A Páneuró­pai Unió elnöke szerint ‘56 volt ennek a há­borúnak a Sztálingrádja, amely előrevetítet­te a kommunizmus bukását. A Budapesti Műszaki Egyetem, amely a meghívó szerint „a magyar szabadság vára és védelmezője”, különösen sokat jelent az elnök számára - derült ki az előadásból. Habsburg Ottó sze­rint Magyarország szerepe a hidegháború­ban olyan morális tőke, amelyet kamatoztat­nunk kell. Ugyanakkor nem szabad elfelejte­nünk, hogy negyven éves romboláson va­gyunk túl, amit néhány év alatt nem lehet rendbehozni. Az átalakítás nem könnyű, a nehézségek ellenére mégis óriási lehetőségei vannak az országnak. Aki pedig csüggedne, nézze végig a nyolc év alatt elért eredménye­ket, amelyek önbizalmat kell, hogy adjanak a folytatáshoz. Nem szabad, hogy a hun­­garopesszimizmus legyen úrrá az országon - hangsúlyozta az elnök. Az átalakulással jár az a veszély is, hogy a tudományos aktivitás külföldre „távozik”. Ez így történt Ausztriában is, de nyugati szom­szédunk példája is azt mutatja: a jeles szak­emberek egy idő után visszatérnek. A koro­sodó embereknek, és ez alól a szónok sem ki­vétel, felerősödik a honvágyuk - tudatta a hallgatósággal Habsburg Ottó. A mostani hátrány tehát akár előnnyé is válhat a későb­biekben. Az pedig bizonyos, hogy kiváló tu­dósaink, műszaki szakembereink a jövőben is lesznek. Az Európa Parlament 18 éven át egyetlen magyarságot képviselő tagjáról lévén szó, természetesen nem lehetett megkerülni az ország európai integrációjának lehetőségeit, várható következményeit. Habsburg Ottó szerint az országnak elsősorban biztonsága miatt érdeke a csatlakozás az egységesülő Európához. A közhiedelemmel ellentétben az Európai Unió nem csupán gazdasági együttműködés, a fejlődés alapja a biztonság. Magyarország első számú feladata a béke fenntartása, ennek pedig a teljes jogú uniós tagság a feltétele. Taggá kell tehát válnunk minél hamarabb, de úgy, hogy nemzeti érté­keinket és kultúránkat közben megőrizzük. Ez az elnök szerint különösen fontos, hiszen egyetlen népre sem érvényes annyira a mon­dás: „nyelvében él a nemzet”. A magyar nép­ben az összetartó erő a közös kultúra és a nyelv. Ezt pedig meg kell védeni, hiszen ziva­taros történelmünkben ez volt megmaradá­sunk titka - fejtette ki az elnök. Csatlakozásunk időpontját Habsburg Ot­tó nem kívánta megnevezni, mert a jóslások­ban nem hisz. A folyamatok azonban azt mu­tatják, hogy Magyarország az első körben nyeri el a tagságot. Ezért munkálkodik ő is az Európa Parlamentben, de a múlt héttől már nemcsak egyedül. Károly fia ugyanis szintén tag lett, így megduplázódott a magyarságot képviselők száma. A magyar mérnökök tudásával nincs baj, ezt külföldön is elismerik, de a saját önbe­csülésünket kell visszanyernünk - mondta előadásában Mécs Imre, a Páneurópai Unió magyar alelnöke. A Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát szer­zett szabaddemokrata országgyűlési képvise­lő szerint fel kell szabadítanunk önmagun­kat, az elmúlt évtizedek ugyanis passzivitást kényszerítettek a társadalomra. Mécs több példával is igazolta, hogy a magyar műszaki szakemberek megállják helyüket a verseny­ben. Az Ericsson öt szoftverfejlesztő köz­pontja közül egyet Magyarországon létesí­tett. A magyar központ az elmúlt években az öt közül a legjobb eredményeket mutatta fel. A képviselő beszámolt németországi tapasz­talatairól is. Egy cégnél országonként rang­sorolták a dolgozókat, és a listán a magyarok még a németeket is megelőzték. Tehát bár­milyen hihetetlen, többet tudunk, mint amit gondolunk magunkról - vélekedett Mécs. Haszán Zoltán Elnökváltás a HÖK-nél A BME hallgatói önkormányzata ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő egy évre Wintermantel Zsoltot választotta elnökévé. Az elő­ző vezető, Molnár Szabolcs megbí­zása október 31-én járt le - ő egyéb­ként két ciklust töltött el a HÖK élén így az új elnök november 1- jén vette át „hivatalát”. Előző lapszámunkban Biró Péter rek­tor az egyetemek integrációjának fon­tosságáról beszélt. Lapzárta után érke­zett a hír, hogy a FEFA 200 millió fo­rint támogatást nyújt integrációs cél­jaink megvalósításához. 4 - JAA A Magyar Mérnökakadémia tisztújító közgyűlése Az 1990 januárjában megalakult Magyar Mér­nökakadémia 1996. november 7-9. között a Hotel UNI-ban rendezte meg tisztújító közgyűlését és az ehhez kapcsolódó tudományos rendezvénye­ket, mintegy 120 ember részvételével. A közgyűlés elfogadta Rubik Ernő elnök be­számolóját, amelyben áttekintést adott a Magyar Mérnökakadémia, valamint a Mérnökakadémia Alapítvány elmúlt 3 évben végzett tevékenységé­ről, s egyben kitért a jövő feladataira is. A közgyű­lés ugyancsak elfogadta az ellenőrző bizottság el­nökének, Hadas Jánosnak a jelentését. Ezután az elnökség - mandátumának lejárta miatt - bejelen­tette lemondását, s az MMA új vezetőséget vá­lasztott. Egyhangú szavazás eredményeként a közgyű­lés Rubik Ernő professzort a Magyar Mérnökaka­démia örökös tiszteletbeli elnökévé, Ginsztler Já­nos professzort, egyetemünk rektorhelyettesét a Magyar Mérnökakadémia elnökévé választotta. A két újonnan megválasztott alelnök Tófalvi Gyu­la és Geleji Frigyes, az új főtitkár egyetemünk tan­székvezető docense, Takács János lett. A Magyar Mérnökakadémia közgyűlése úgy határozott, hogy a következő három évben ki­emelten foglalkozik majd a­­ környezetbarát, gazdaságos technológiák fejlesztésével,­­ a magyar műszaki felsőoktatás minőségének szintentartásával, fejlesztésével,­­ a technológia-transzferrel, az alkalmazott in­formatikával kapcsolatos tevékenységek támoga­tásával,­­a hazai infrastruktúra fejlesztésével össze­függő témakörök felkarolásával. A közgyűlés után és a rákövetkező napon szakmai kerekasztal-beszélgetésekre és külföldi vendégprofesszorok expozéira került sor. Sárköziné Zágoni Zsuzsanna a Magyar Mérnökakadémia külügyi titkára 1996. NOVEMBER 21.

Next