A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)
1996-12-05 / 20. szám
A hallgatói képviselet új elnöke felkészült a kritikákra Tájékoztatásul azoknak, akikhez nem jutott el a hír, november elsejétől új vezetője van a hallgatói önkormányzatnak. A közlekedési karon idén végzett, jelenleg doktorandusz Wintermantel Zsolt szerint a hallgatók érdekeinek képviseletéért az apatikus egyetemistáknak is tenniük kellene valamit. Közös összefogásra ugyanis jelenleg nem igazán lehet számítani. Az elnöki tisztség Molnár Szabolcs lemondásával üresedett meg, ő nem is vállalta az újabb jelölést. Elégedett voltál a működésével, vagy akkor is indultál volna a pozícióért, ha ő a jelöltek között van? - Szabolcs a tavaszi újraválasztásán csak fél évre vállalta az elnökséget. A munkájával nemcsak én, hanem a hallgatói képviselet is elégedett volt, hiszen lemondása ellenére újra próbálták jelölni. Ő ezt nem fogadta el. Ha a folytatás mellett dönt, és ugyanolyan intenzitással dolgozott volna, mint korábban, akkor nem indulok az elnökségért. - Szerinted a hallgatók mennyire veszik komolyan a hallgatói képviseletet? Elégedettek-e a működésével? - Valamennyire érthető, hogy minden hallgató a saját érdekeit nézi, és ha ezzel ellentétes döntések születnek az egyetemen, azt sérelmesnek tartja. Persze, mi is hibásak lehetünk abban, ha a hosszú tárgyalások után született kompromisszumos döntéseket nem tudjuk jól eladni a hallgatók körében. Ugyanakkor nem könnyíti a helyzetünket, hogy a hallgatókat még jelentős ügyekben sem lehet összefogásra bírni. Aláírásokat gyűjtött például a Közlekedésmérnöki Kar néhány hallgatója a vizsgaidőszak öthetesre csökkentése ellen, a kezdeményezés azonban teljes apátiába ütközött. A HÖK ugyan az egyetemi tanács ülésén elérte, hogy az öt hetet három nappal meghosszabbítsák, sokan mégis kritizálni fogják a munkánkat. Főleg azok, akik alá sem írták a papírt. - A többi felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatával összevetve milyen kezekben van a műszaki egyetemisták érdekeinek képviselete? - A BME mindig elismerten a legjobbak közé tartozott ezen a területen, meghatározó a szerepünk az országos szövetségben is. A hallgatók egyharmados képviselete az egyetemi tanácsban lehetővé teszi például, hogy az intézmény szervezeti és működési szabályzatát ne lehessen nélkülünk módosítani, ahhoz ugyanis kétharmados többség kell. Az egyharmados képviselet egyébként törvényi előírás, de ez a maximum. A törvény szerint az arány egyharmad és egynegyed között kell, hogy legyen, tehát nem mindenhol van ekkora beleszólási lehetősége a HÖK-nek az intézmény ügyeibe. Úgy érzem, a lehetőséggel élünk is, nem ritka, hogy az oktatóknál felkészültebben érkezünk egy-egy tárgyalásra. - Milyen feladatok állnak a HÖK előtt? - Éppen az egyetemi tanácsban betöltött szerepünk miatt az integráció előkészítése vált a legfontosabb feladatunkká. A BESZ ügyében napi kapcsolatban vagyunk az egyetem vezetőivel, a rektor az egyetemi hallgatói képviselet ülésére is eljött, hogy ismertesse az egyesülés jelenlegi állását. Az egyetemi tanács ülésén elfogadtuk az integrációra vonatkozó, a Kertészeti Egyetem visszatáncolása után némileg módosult elképzeléseket. E szerint az Állatorvos-tudományi Egyetem karként az egyetembe olvadna. Az integrációhoz és a felsőoktatási törvény módosításához kapcsolódó feladat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának átalakítása, amely érinti a hallgatói jogokat is. Lehetőség szerint erősíteni szeretnénk jogosítványainkat. El kell fogadtatnunk az új tandíjrendeletet is. Ez a mostani hallgatókat még nem érinti, marad a hallgatói normatíva három százaléka, vagyis jelenleg kétezer forint. A jövőre kezdők viszont akár a normatíva tíz százalékát, hatezer-ötszáz forintot is fizethetnek. A tandíj nem lesz egységes, az intézmény differenciálhatja a fizetendő összeget, valószínűleg tanulmányi alapon. Kértünk már tájékoztatást a minisztériumtól arról a tíz százalékról, amelyet az intézmények szedhetnek be valamilyen kompenzáció fejében. A válaszból úgy tűnik, hogy ennek módjáról még nem született döntés. - Mekkora összeg felhasználásáról dönthet a HÖK? - A külön eljárási és a vizsgaismétlési díjakból, valamint a tandíj egy részéből befolyt összegek állnak rendelkezésünkre. Idén ez összesen 22 millió forint volt, ami ugyan első hallásra soknak tűnik, de ebből fedeztük a diákiroda és a kulturális titkárság fenntartását, az öntevékeny körök támogatását, a TDK működését, a kari lapok megjelenését, helyet adunk a különböző diákszervezeteknek, de mi működtetjük az E-mail levelezésre lehetőséget adó helyiséget is. Célunk egyébként, hogy a diákközpont mindenki előtt nyitva álljon, és az ide betérő hallgatók építsenek ki kapcsolatot a hallgatói önkormányzattal. Fontos feladatunk, hogy aktivizáljuk a hallgatókat, saját érdekükben. Haszán Zoltán úr A JM következő száma 1997. január 23-án jelenik meg. Minden kedves olvasónknak boldog ünnepeket kívánunk!\ P A JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem lapja Felelős szerkesztő-kiadó: Barabás Katalin A felelős szerkesztő helyettese: Zsenits Györgyi English Supplement: Inotai András 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 9. B épület 427. Telefon: 463-2431, fax: 463-2430 Kiadja A Jövő Mérnöke Alapítvány Nyomja a King Print Rt. nyomdája Felelős vezető: Konkoly György ISSN 0230-7510 Lapunk a MOL Rt. és a Soros-alapítvány támogatásával jelenik meg 1996. DECEMBER 5. tgy VI C i J lim C'-J I ! Egy régi egyetemi botrány regénye Már kapható a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének irodájában (K épület I. emelet) dr. Siklósi Pál „Korrupció felső fokon” című könyve, amely az ötvenes években a Műegyetemen megtörtént nagyszabású korrupciós ügy hátterrét és tényanyagát ismerteti, regényes keretbe foglalva a szomorú történetet.