A Jövő Mérnöke, 1996 (43. évfolyam, 1-20. szám)

1996-12-05 / 20. szám

A hallgatói képviselet új elnöke felkészült a kritikákra Tájékoztatásul azoknak, akikhez nem jutott el a hír, november elsejétől új vezetője van a hallgatói önkormányzatnak. A közle­kedési karon idén végzett, jelenleg doktorandusz Wintermantel Zsolt szerint a hallgatók érdekeinek képviseletéért az apatikus egyetemistáknak is tenniük kellene valamit. Közös összefogásra ugyanis jelenleg nem igazán lehet számítani.­ ­ Az elnöki tisztség Molnár Szabolcs lemondá­sával üresedett meg, ő nem is vállalta az újabb jelölést. Elégedett voltál a működésével, vagy ak­kor is indultál volna a pozícióért, ha ő a jelöltek között van? - Szabolcs a tavaszi újraválasztásán csak fél évre vállalta az elnökséget. A munkájával nemcsak én, hanem a hallgatói képviselet is elégedett volt, hiszen lemondása ellenére új­ra próbálták jelölni. Ő ezt nem fogadta el. Ha a folytatás mellett dönt, és ugyanolyan in­tenzitással dolgozott volna, mint korábban, akkor nem indulok az elnökségért. - Szerinted a hallgatók mennyire veszik ko­molyan a hallgatói képviseletet? Elégedettek-e a működésével? - Valamennyire érthető, hogy minden hallgató a saját érdekeit nézi, és ha ezzel el­lentétes döntések születnek az egyetemen, azt sérelmesnek tartja. Persze, mi is hibásak lehetünk abban, ha a hosszú tárgyalások után született kompromisszumos döntéseket nem tudjuk jól eladni a hallgatók körében. Ugyanakkor nem könnyíti a helyzetünket, hogy a hallgatókat még jelentős ügyekben sem lehet összefogásra bírni. Aláírásokat gyűjtött például a Közleke­désmérnöki Kar néhány hallgatója a vizsga­­időszak öthetesre csökkentése ellen, a kez­deményezés azonban teljes apátiába ütkö­zött. A HÖK ugyan az egyetemi tanács ülé­sén elérte, hogy az öt hetet három nappal meghosszabbítsák, sokan mégis kritizálni fogják a munkánkat. Főleg azok, akik alá sem írták a papírt. - A többi felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatával összevetve milyen kezekben van a műszaki egyetemisták érdekeinek képvise­lete? - A BME mindig elismerten a legjobbak közé tartozott ezen a területen, meghatározó a szerepünk az országos szövetségben is. A hallgatók egyharmados képviselete az egye­temi tanácsban lehetővé teszi például, hogy az intézmény szervezeti és működési szabály­zatát ne lehessen nélkülünk módosítani, ah­hoz ugyanis kétharmados többség kell. Az egyharmados képviselet egyébként törvényi előírás, de ez a maximum. A törvény szerint az arány egyharmad és egynegyed között kell, hogy legyen, tehát nem mindenhol van ekkora beleszólási lehetősége a HÖK-nek az intézmény ügyeibe. Úgy érzem, a lehetőség­gel élünk is, nem ritka, hogy az oktatóknál felkészültebben érkezünk egy-egy tárgyalás­ra. - Milyen feladatok állnak a HÖK előtt? - Éppen az egyetemi tanácsban betöltött szerepünk miatt az integráció előkészítése vált a legfontosabb feladatunkká. A BESZ ügyében napi kapcsolatban vagyunk az egye­tem vezetőivel, a rektor az egyetemi hallga­tói képviselet ülésére is eljött, hogy ismer­tesse az egyesülés jelenlegi állását. Az egye­temi tanács ülésén elfogadtuk az integráció­ra vonatkozó, a Kertészeti Egyetem vissza­­táncolása után némileg módosult elképzelé­seket. E szerint az Állatorvos-tudományi Egyetem karként az egyetembe olvadna. Az integrációhoz és a felsőoktatási törvény mó­dosításához kapcsolódó feladat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának átala­kítása, amely érinti a hallgatói jogokat is. Le­hetőség szerint erősíteni szeretnénk jogosít­ványainkat. El kell fogadtatnunk az új tandíjrendele­tet is. Ez a mostani hallgatókat még nem érinti, marad a hallgatói normatíva három százaléka, vagyis jelenleg kétezer forint. A jövőre kezdők viszont akár a normatíva tíz százalékát, hatezer-ötszáz forintot is fizet­hetnek. A tandíj nem lesz egységes, az intéz­mény differenciálhatja a fizetendő összeget, valószínűleg tanulmányi alapon. Kértünk már tájékoztatást a minisztériumtól arról a tíz százalékról, amelyet az intézmények szed­hetnek be valamilyen kompenzáció fejében. A válaszból úgy tűnik, hogy ennek módjáról még nem született döntés. - Mekkora összeg felhasználásáról dönthet a HÖK? - A külön eljárási és a vizsgaismétlési dí­jakból, valamint a tandíj egy részéből befolyt összegek állnak rendelkezésünkre. Idén ez összesen 22 millió forint volt, ami ugyan első hallásra soknak tűnik, de ebből fedeztük a diákiroda és a kulturális titkárság fenntartá­sát, az öntevékeny körök támogatását, a TDK működését, a kari lapok megjelenését, helyet adunk a különböző diákszervezetek­nek, de mi működtetjük az E-mail levelezés­re lehetőséget adó helyiséget is. Célunk egyébként, hogy a diákközpont mindenki előtt nyitva álljon, és az ide betérő hallgatók építsenek ki kapcsolatot a hallgatói önkor­mányzattal. Fontos feladatunk, hogy aktivi­záljuk a hallgatókat, saját érdekükben. Haszán Zoltán ú­r A JM következő száma 1997. január 23-án jelenik meg. Minden kedves olvasónknak boldog ünnepeket kívánunk!\ P A JÖVŐ MÉRNÖKE A Budapesti Műszaki Egyetem lapja Felelős szerkesztő-kiadó: Barabás Katalin A felelős szerkesztő helyettese: Zsenits Györgyi English Supplement: Inotai András 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 9. B épület 427. Telefon: 463-2431, fax: 463-2430 Kiadja A Jövő Mérnöke Alapítvány Nyomja a King Print Rt. nyomdája Felelős vezető: Konkoly György ISSN 0230-7510 Lapunk a MOL Rt. és a Soros-alapítvány támogatásával jelenik meg 1996. DECEMBER 5. tgy­ VI C i J lim C'-J I ! Egy régi egyetemi botrány regénye Már kapható a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének irodájában (K épület I. emelet) dr. Siklósi Pál „Korrupció felső fokon” című könyve, amely az ötvenes években a Műegyetemen megtörtént nagyszabású korrupciós ügy hátterrét és tényanyagát is­merteti, regényes keretbe foglalva a szomorú történetet.

Next