A Jövő Mérnöke, 2001 (48. évfolyam, 1-9. szám)

2001-02-22 / 1. szám

Közlemény :A Járműgépészeti Mérnökképzésért Alapítvány az 1998. évi személyi jöve­delemadók 1 %-ából befolyt 84 115 Ft fel­­használásaként az alapítvány céljainak megfelelően CAD laboratórium eszközellá­tottságának fejlesztésével 26 500 Ft érték­ben, tudományos diákkörben folytatott hallgatói tevékenység jutalmazásának tá­mogatásával 25 000 Ft értékben és szak­könyv beszerzésével 32 003 Ft értékben já­rult hozzá a járműgépész-mérnökök képzé­sének fejlesztéséhez. Az alapítvány kurató­riuma ezúton is köszönetét fejezi ki a ka­pott támogatásokért. Dr. Szabó András alapítvány-képviselő Nokia-sorsolás! A vizsgaidőszak miatt kicsit késve kö­zölhetjük, hogy mikor adhatjuk át a következő N­okia ajándéktelefont. A sorsolá­son azok vehetnek részt, akik kitöltötték kérdőívünket, válaszoltak azokra a kérdé­sekre, amelyek A Jövő Mérnöke tartalmá­val, megítélésével voltak összefüggésben. Nyilván mindenki emlékszik még arra, hogy ránk szánta azt a néhány percet. De azok, akiknek kétségeik vannak, honlapunkon megtalálhatják a listát. Kérjük, hogy ezek a hölgyek és urak jöjjenek el március 2-án, pénteken 13 órakor a­z épület 208. termé­be. A megjelentek között kisorsolunk egy jó mi­nőségű NOKIA rádiótelefont. A DIÁK-ÉRDEKKÉPVISELETEK TILTAKOZNAK Lecsípés­ éhány nappal ezelőtt Kiss Ádám, az OM helyettes államtitkára körlevélben tudatta a felsőokta­tási intézmények vezetőivel, hogy a tárca javasolja: „a hallgatói előirányzat 10%-át különítsék el a Bursa-ösztöndíjasok juttatásaira, illetve az intézményi ösztöndíj-szabályzatokba építsék be a Bursa-programban részt vevő hallgatók támogatási kötelezettségét”. A diák-érdekképviseletek országszerte hevesen tiltakoznak a tervezett elvonás ellen. Krázli Zoltánt, a BME Egyetemi Hallgatói Képviseletének elnökét arról kérdeztük, mi indokolta a minisztérium váratlan levelét, s milyen állásfoglalást al­akított ki a műegyetemi hallgatói önkormányzat.­­ Egy augusztusban kelt (147/2000. számú) kormányrendelet idézte elő a mostani helyzetet. A mó­dosítás nyomán az oktatási miniszternek lehetősége van arra, hogy a hallgatói normatíva összegéből a költségvetési törvényben meghatározott összeg erejéig miniszteri rendelet alapján szociális támogatást nyújthat. Sajnos, ez a miniszteri rendelet a mai napig nem készült el... Az OM ígéretet tett arra, hogy olyan összeggel támogatja a települési önkormányzati ösztöndíjban ré­­szesülő hallgatókat, mint amilyen mértékben az adott település önkormányzata teszi. Állami többletfor­rás azonban nincs, ezért az OM a felsőoktatási intézményeknek juttatott hallgatói normatívából kívánja elvonni a szükséges összeget. Számításaink szerint ez mintegy 10 százalékos elvonást jelentene. Ezt az elvet és eljárást nem tartjuk elfogadhatónak. Meg kell hogy jegyezzem: a hallgatói normatíva jellemzően a tanulmányi ösztöndíjra és a rendsze­res szociális támogatásra fordíttatik. Félő, hogy az elvonás egyet jelentene a szociális támogatás kere­tének csökkentésével, vagyis ezt éppen a legrászorultabb hallgatók sínylenének meg. Ma ugyanis a normatíva összegét a felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatai - saját belső szisztémájuk szerint - jogosultak elosztani, az intézményi szabályzatok keretein belül. Minden bizonnyal nem az ösz­töndíjakhoz, hanem a szociális támogatáshoz nyúlnának először... A hallgatói önkormányzatok - élükön a HÖOK-kal - méltánytalannak tartják az elvonást, és közösen kívánnak fellépni ellene. Mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnünk a minisztérium illetékeseivel. A normatíva összege már így is elfogadhatatlanul alacsony: két éve nem emelkedett­­ma 70 ezer Ft/hall­­gató/év; 1991 után csak 1998-ban emelték meg mintegy 5000 forinttal). Ezt nemhogy csökkenteni, hanem emelni kellene, mégpedig minél sürgősebben. A BME EHK és a hallgatói képviseletek országos szervezete, a HÖOK is szorgalmazza, hogy országos szinten, közösen találjunk megoldást. Enélkül amúgy sem lehet lépni, hiszen a legtöbb intézményben a HÖK-nek vétójoga van a hallgatókra vonatkozó szabályzatok megalkotásakor. N Európai rangot kapott az Ericsson hazai • Nem sokkal az Ericsson magyarországi vállalatának megalakulása után, 1991-ben hozták létre azt az oktatóközpontot, ahol a cég dolgozóit tanították meg az akkori­ban újdonságszámba menő csúcstechnológia alkalmazására. Megismertették őket az át­viteltechnikával, az áramkörkapcsolt telefonközpontokkal. Később a felhasználók, az ügyfelek képzésére fektettek nagyobb hangsúlyt, elindították marketing- és vezetőképző kurzusaikat. A belső oktatás színvonala is folyamatosan emelkedett. Ma a csomagkap­csolat adatkommunikációval és az új generációs mobilfóniával foglalkozó tanfolyamok iránt a legélénkebb az érdeklődés. A cég felkészült a távközlés alapvetően új korszakára, amelyet a mobil­internet és a 3. generációs mobiltelefonok fémjeleznek. Az Ericsson tel­jes körű megoldásokat kínál a rendszerektől, alkalmazásoktól a telefonkészülékekig és egyéb kommunikációs eszközökig. Februárban a magyarországi oktatóbázis nagyot lépett előre a ranglétrán: felvették az Ericsson Közép-európai Oktatási Szervezetébe (ECS) - jelentette be Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója a Hotel Le Meridien-ban tartott sajtótájékoz­tatón, ahol a vállalat vezető külföldi menedzserei tartottak rövid előadásokat a világszer­te működő oktatóhálózatról. Az Ericssonnak egyébként a világ 140 országában több mint 100 ezer alkalmazottja van. Nagy regionális oktatóközpontjai a közép-európai, a közel-keleti és az afrikai régiót fedik le. A közös adatbázis megteremtésével, a képzési struktúra, a programok, a marketing-kommunikáció egységesítésével a leghatékonyabb és a lehető legszínvonalasabb oktatási tevékenységre törekszenek. A Budapesten működő oktatóközpont kiválóan képzett oktatókat és korszerű felszerelt­séget mondhatja magáénak - mindez előfeltétele volt az ECS-hez való csatlakozásnak. Bombák ■ gombákat találtak a BME Kármán Tódor I ^Kollégiumával (Irinyi utca 9-11.) éppen I ^szemközt fekvő építkezési területen febru­ár 14-én. Lezárták az egész környéket, a Petőfi híd budai hídfőjétől Az Irinyi út - Karinthy utca sarokig. Másnap a Népszabadság arról számolt be, hogy a második világháborúból származó há­rom nagy hatóerejű bomba gyújtószerkezetét - feltehetően a háború után valamikor - már eltá­volították. A 250, 100, illetve 50 kilogrammos bombákat szigorú óvintézkedések közepette, dél­után hat óra körül szállították el. Dr. Horváth Béla, a Kármán kollégium igazga­tója elmondta a JM-nek: délután négy óra előtt pár perccel kereste fel egy magas rangú rendőr­tiszt, aki tájékoztatta a rendkívüli helyzetről, s kö­zölte, hogy a bombák kiemelésének és elszállítá­sának idejére az egész környéket hermetikusan lezárják, így lélek a kollégiumajtón se be, se ki. A hallgatók fegyelmezetten vették tudomásul az in­tézkedést és a felsőbb emeletek ablakaiból érdek­lődve követték az eseményeket. Gyors, korrekt és szakszerű volt a rendőrség és a tűzszerészek munkája és a tájékoztatás - mondta az igazgató. A főváros forgalmában viszont az elterelés óriási fennakadást okozott.

Next