A Jövő Mérnöke, 2001 (48. évfolyam, 1-9. szám)
2001-02-22 / 1. szám
Közlemény :A Járműgépészeti Mérnökképzésért Alapítvány az 1998. évi személyi jövedelemadók 1 %-ából befolyt 84 115 Ft felhasználásaként az alapítvány céljainak megfelelően CAD laboratórium eszközellátottságának fejlesztésével 26 500 Ft értékben, tudományos diákkörben folytatott hallgatói tevékenység jutalmazásának támogatásával 25 000 Ft értékben és szakkönyv beszerzésével 32 003 Ft értékben járult hozzá a járműgépész-mérnökök képzésének fejlesztéséhez. Az alapítvány kuratóriuma ezúton is köszönetét fejezi ki a kapott támogatásokért. Dr. Szabó András alapítvány-képviselő Nokia-sorsolás! A vizsgaidőszak miatt kicsit késve közölhetjük, hogy mikor adhatjuk át a következő Nokia ajándéktelefont. A sorsoláson azok vehetnek részt, akik kitöltötték kérdőívünket, válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek A Jövő Mérnöke tartalmával, megítélésével voltak összefüggésben. Nyilván mindenki emlékszik még arra, hogy ránk szánta azt a néhány percet. De azok, akiknek kétségeik vannak, honlapunkon megtalálhatják a listát. Kérjük, hogy ezek a hölgyek és urak jöjjenek el március 2-án, pénteken 13 órakor az épület 208. termébe. A megjelentek között kisorsolunk egy jó minőségű NOKIA rádiótelefont. A DIÁK-ÉRDEKKÉPVISELETEK TILTAKOZNAK Lecsípés éhány nappal ezelőtt Kiss Ádám, az OM helyettes államtitkára körlevélben tudatta a felsőoktatási intézmények vezetőivel, hogy a tárca javasolja: „a hallgatói előirányzat 10%-át különítsék el a Bursa-ösztöndíjasok juttatásaira, illetve az intézményi ösztöndíj-szabályzatokba építsék be a Bursa-programban részt vevő hallgatók támogatási kötelezettségét”. A diák-érdekképviseletek országszerte hevesen tiltakoznak a tervezett elvonás ellen. Krázli Zoltánt, a BME Egyetemi Hallgatói Képviseletének elnökét arról kérdeztük, mi indokolta a minisztérium váratlan levelét, s milyen állásfoglalást alakított ki a műegyetemi hallgatói önkormányzat. Egy augusztusban kelt (147/2000. számú) kormányrendelet idézte elő a mostani helyzetet. A módosítás nyomán az oktatási miniszternek lehetősége van arra, hogy a hallgatói normatíva összegéből a költségvetési törvényben meghatározott összeg erejéig miniszteri rendelet alapján szociális támogatást nyújthat. Sajnos, ez a miniszteri rendelet a mai napig nem készült el... Az OM ígéretet tett arra, hogy olyan összeggel támogatja a települési önkormányzati ösztöndíjban részesülő hallgatókat, mint amilyen mértékben az adott település önkormányzata teszi. Állami többletforrás azonban nincs, ezért az OM a felsőoktatási intézményeknek juttatott hallgatói normatívából kívánja elvonni a szükséges összeget. Számításaink szerint ez mintegy 10 százalékos elvonást jelentene. Ezt az elvet és eljárást nem tartjuk elfogadhatónak. Meg kell hogy jegyezzem: a hallgatói normatíva jellemzően a tanulmányi ösztöndíjra és a rendszeres szociális támogatásra fordíttatik. Félő, hogy az elvonás egyet jelentene a szociális támogatás keretének csökkentésével, vagyis ezt éppen a legrászorultabb hallgatók sínylenének meg. Ma ugyanis a normatíva összegét a felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatai - saját belső szisztémájuk szerint - jogosultak elosztani, az intézményi szabályzatok keretein belül. Minden bizonnyal nem az ösztöndíjakhoz, hanem a szociális támogatáshoz nyúlnának először... A hallgatói önkormányzatok - élükön a HÖOK-kal - méltánytalannak tartják az elvonást, és közösen kívánnak fellépni ellene. Mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnünk a minisztérium illetékeseivel. A normatíva összege már így is elfogadhatatlanul alacsony: két éve nem emelkedettma 70 ezer Ft/hallgató/év; 1991 után csak 1998-ban emelték meg mintegy 5000 forinttal). Ezt nemhogy csökkenteni, hanem emelni kellene, mégpedig minél sürgősebben. A BME EHK és a hallgatói képviseletek országos szervezete, a HÖOK is szorgalmazza, hogy országos szinten, közösen találjunk megoldást. Enélkül amúgy sem lehet lépni, hiszen a legtöbb intézményben a HÖK-nek vétójoga van a hallgatókra vonatkozó szabályzatok megalkotásakor. N Európai rangot kapott az Ericsson hazai • Nem sokkal az Ericsson magyarországi vállalatának megalakulása után, 1991-ben hozták létre azt az oktatóközpontot, ahol a cég dolgozóit tanították meg az akkoriban újdonságszámba menő csúcstechnológia alkalmazására. Megismertették őket az átviteltechnikával, az áramkörkapcsolt telefonközpontokkal. Később a felhasználók, az ügyfelek képzésére fektettek nagyobb hangsúlyt, elindították marketing- és vezetőképző kurzusaikat. A belső oktatás színvonala is folyamatosan emelkedett. Ma a csomagkapcsolat adatkommunikációval és az új generációs mobilfóniával foglalkozó tanfolyamok iránt a legélénkebb az érdeklődés. A cég felkészült a távközlés alapvetően új korszakára, amelyet a mobilinternet és a 3. generációs mobiltelefonok fémjeleznek. Az Ericsson teljes körű megoldásokat kínál a rendszerektől, alkalmazásoktól a telefonkészülékekig és egyéb kommunikációs eszközökig. Februárban a magyarországi oktatóbázis nagyot lépett előre a ranglétrán: felvették az Ericsson Közép-európai Oktatási Szervezetébe (ECS) - jelentette be Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója a Hotel Le Meridien-ban tartott sajtótájékoztatón, ahol a vállalat vezető külföldi menedzserei tartottak rövid előadásokat a világszerte működő oktatóhálózatról. Az Ericssonnak egyébként a világ 140 országában több mint 100 ezer alkalmazottja van. Nagy regionális oktatóközpontjai a közép-európai, a közel-keleti és az afrikai régiót fedik le. A közös adatbázis megteremtésével, a képzési struktúra, a programok, a marketing-kommunikáció egységesítésével a leghatékonyabb és a lehető legszínvonalasabb oktatási tevékenységre törekszenek. A Budapesten működő oktatóközpont kiválóan képzett oktatókat és korszerű felszereltséget mondhatja magáénak - mindez előfeltétele volt az ECS-hez való csatlakozásnak. Bombák ■ gombákat találtak a BME Kármán Tódor I ^Kollégiumával (Irinyi utca 9-11.) éppen I ^szemközt fekvő építkezési területen február 14-én. Lezárták az egész környéket, a Petőfi híd budai hídfőjétől Az Irinyi út - Karinthy utca sarokig. Másnap a Népszabadság arról számolt be, hogy a második világháborúból származó három nagy hatóerejű bomba gyújtószerkezetét - feltehetően a háború után valamikor - már eltávolították. A 250, 100, illetve 50 kilogrammos bombákat szigorú óvintézkedések közepette, délután hat óra körül szállították el. Dr. Horváth Béla, a Kármán kollégium igazgatója elmondta a JM-nek: délután négy óra előtt pár perccel kereste fel egy magas rangú rendőrtiszt, aki tájékoztatta a rendkívüli helyzetről, s közölte, hogy a bombák kiemelésének és elszállításának idejére az egész környéket hermetikusan lezárják, így lélek a kollégiumajtón se be, se ki. A hallgatók fegyelmezetten vették tudomásul az intézkedést és a felsőbb emeletek ablakaiból érdeklődve követték az eseményeket. Gyors, korrekt és szakszerű volt a rendőrség és a tűzszerészek munkája és a tájékoztatás - mondta az igazgató. A főváros forgalmában viszont az elterelés óriási fennakadást okozott.