Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)

2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Schreiber, Thomas: A francia külpolitika és Kelet-Európa

Thomas Schreiber resti vezető Constantinescu Jassy professzor tájékoztatási miniszter kíséretében Párizsba látogatott, hogy részt vegyen egy oktatásról szóló nemzetközi konferen­cián. A francia-román együttműködés egyébként főleg kulturális területen bonta­kozott ki. Stephen Voitec oktatásügyi miniszter a Le Monde-ban megjelent nyilat­kozatában (1946. október 9.) beszél „a románok szomjúságáról minden iránt, ami francia". A Francia könyv címmel 1946-ban Romániában megrendezett kiállítás a francia szerzők látványos visszatérését hozta. Annál is inkább, mivel a felszaba­dulás óta Közép- és Kelet-Európához tartozó országban most volt első ízben lehe­tősége a nagyközönségnek előnyös feltételekkel könyveket vásárolni, az árkülönb­séget a francia kincstár fizette... Bulgária Korábban idéztük egy bolgár újság 1945 augusztusában Franciaországról írott el­ismerő szavait. Még 1944. december 1-jén a párizsi kormány elhatározta, hogy újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Bulgáriával, és kinevezte Szófiába első kép­viselőjét, Hateau professzort, akit tíz hónappal később követi rangban Jacques- Emile Paris követett. A bolgár vezetők számos barátságos nyilatkozatot tettek, 1946 szeptemberében pedig Georgi Dimitrov, a Hazafias Front elnöke és a kom­munista párt főtitkára Franciaországhoz fordult, kérve, hogy nyújtson segítséget Közép- és Kelet-Európa új demokráciáinak. Magyarország Magyarország, noha Németország csatlós államai közé tartozott, mégsem állt ha­diállapotban Franciaországgal, ami kétségtelenül elősegítette a két ország közti kap­csolatok helyreállítását. Annál is inkább, mivel több ezer, német táborokból szö­kött francia hadifogoly talált menedéket Magyarországon, és számos magyar emig­ráns vett részt a francia ellenállási mozgalomban. A francia érdekek képviseletét 1945 szeptemberében Paul Giraud-ra bízták. Eb­ben az időben kezdődött a Francia-Magyar Társaság tevékenysége Budapesten és a magyar hazatelepítési bizottság működése Franciaországban. A Németország­ban amerikai fogságba esett mintegy 15 ezer magyar katona közül több ezren fran­cia táborokba kerültek, ahol gyakran siralmas viszonyok között éltek. A háború idején Magyarországon sokkal jobb körülmények között elszállásolt volt francia hadifoglyok tiltakozó kampányt szerveztek emiatt. A L'Aube című napilapnak a franciaországi magyarok hazatelepítésének problémájáról 1945. november 28-án megjelent cikkét a Magyar Köztársaság későbbi elnöke, Tildy Zoltán is megköszönte (Vesd össze az 1946. január 3-i számmal). A szerkesztőségnek írott levelében a Fran­ Külpolitika

Next