Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Szilágyi Imre: Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban

Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban Szilágyi Imre A magyar külpolitikát az elmúlt húsz évben a még az Antall-kormány idején megfogalmazott hármasság határozta meg (az euroatlanti integráció, a baráti együttműködésen alapuló szomszédságpolitika és a határon túli magyarság érdekvédelmét ellátó nemzetpolitika­, ami persze a változó idővel együtt módosult. Az, hogy Magyarország számára nagy fontosságú a szomszédságpolitika, illetve a határon túli magyarság helyzete, lényegében véve állandó tényező a magyar külpolitikában. Az euroatlanti integráció kiemelt jelentősége 2004 után annyiban módosult, hogy Ma­gyarország immár az Európai Unió, illetve a NATO tagjaként segíti szomszédainak integrációs törekvéseit. Ezen belül a volt Jugoszlávia új államaira vonatkozó politikát az határozza meg, hogy hazánknak biztonságpolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetpoli­tikai érdeke, hogy a térség országai mielőbb csatlakozzanak az integrációs szervezetek­hez. Magyarország álláspontja szerint ugyanis ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy ne kerüljön sor újabb fegyveres összeütközésekre, a térségben csökkenjen a feszültség, a gazdaság prosperáljon, illetve, hogy a magyar kisebbség helyzete javuljon. Amint azt egy jóval későbbi, külügyminisztériumi dokumentum megfogalmazta: „A magyar kül­politika számára kiemelt érdek a szomszédos nyugat-balkáni térség tartós stabilizálása. A régió helyzetének tartós és megnyugtató rendezése és fejlődése annak euro-atlanti integrációján keresztül valósítható meg."­ Bár az egymást követő magyar kormányok külpolitikájában mindig voltak hang­súlyeltolódások (a meghatározó három fő szempontnak hol az egyik, hol a másik eleme vált hangsúlyosabbá), sőt bizonyos esetekben viták is, de a fent említett folytonosság egészében véve jól nyomon követhető. Ugyanakkor a húsz év egészéről elmondható, hogy a vajdasági magyarok problémáinak szerbiai kezelése folyamatosan megnehezí­tette, hogy Budapest fenntartások nélkül támogathassa Szerbia integrációs folyamatát. Ezzel a problémával minden eddigi kormánynak szembe kellett néznie. Az elmondot­tak miatt az alábbi írást nem a magyar kormányváltások, hanem a szerbiai politikai változások alapján tagolom. Külügyi Szemle

Next