Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Illyés Gergely - Kántor Zoltán: Románia 1989 után

Románia 1989 után fejlődése, az igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsőbb értékeket képviselik és garantáltak".­ Az alkotmány leszögezte, hogy „az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identi­tásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez".­ Az alaptörvény amellett, hogy a kormány vezetőjének a miniszterelnököt nevezte meg, jelentős jogosítványokat nyújtott az államfőnek is - ebből a későbbiekben számos probléma keletkezett. Mivel azonban ekkor még az elnök és a parlament mandátumának ideje megegyezett, és a választáso­kat is egyszerre tartották, a parlamenti többség és az elnök rendre ugyanabból a pártból vagy politikai családból származott, így az együttműködés gördülékenyebb volt. Ennek az időszaknak a magyar-román kétoldalú kapcsolatairól az Országgyűlés külügyi bizottságának 1990. december 17-i ülése tanúskodik: az ott elfogadott állásfog­lalás szerint sajnálatosnak tartják, hogy „a magyar és román kormány képviselői között a múlt év végén született megállapodások­­ a román kormányszervek elutasító maga­tartása miatt - nem teljesülhettek, sőt, Romániában felerősödtek a nacionalista hangok, ismételten előfordul a történelem meghamisítása, és aggasztó méretűvé vált a szélsősé­ges elemek uszítása a nemzeti kisebbségek ellen. Horn Gyula a külügyi bizottság nevé­ben mélységes aggodalmát fejezte ki a Tőkés László és Sütő András ellen indított alap­talan támadások miatt. A bizottság a kapcsolatok rendezéséhez nélkülözhetetlennek tartja a romániai magyarság egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, ugyanígy a főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Ro­mániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését."­ Ehhez hasonló magyar vélemények többször is elhangzottak ebben az időszakban. Horn Gyula egy későbbi interjúban hangsúlyozta, hogy „a tárgyalások során a román partner azt akarta, hogy válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb terüle­teitől. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni". Ugyanakkor pozitív fejlemények is történtek: 1991. január 30-án Budapesten aláír­ták a magyar-román oktatási és tudományos munkatervet, majd májusban Bukarest­ben Somogyi Ferenc magyar és Theodor Melescanu román külügyi államtitkár látta el kézjegyével a magyar-román nyitott égboltról szóló szerződést. 1991 októberében Antall József egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy a magyar kormány - a helsinki záróokmány szellemében - a magyar-román viszony javítására törekszik. Saj­nálattal állapította meg, hogy a kapcsolatépítést szolgáló magyar kezdeményezésekre visszautasítás volt a válasz. Magyarország és az erdélyi magyar közösség első hivatalos kapcsolatfelvételére november 8-án került sor, amikor Antall József miniszterelnök fogadta az RMDSZ kül­döttségét Budapesten. Az erdélyi magyarok egyetértettek Magyarország politikájával, miszerint nem törekszik Románia nemzetközi elszigetelésére. Nem sokkal később pe­dig, 1992 januárjában, Budapesten megkezdődött a magyar-román alapszerződés szö­vegezésével foglalkozó szakértői megbeszélés. 2012. tél

Next