Kalligram, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019-03-01 / 3. szám

Persze nem szabad ezeket a városfilmeket pusz­ta előzményekké lefokozni, mint ahogyan az újhul­lámra gyakorolt hatásaik sem feltétlenül közvetlenek. Amíg azonban a magyar neoavantgárd film saját előz­ményeit leginkább csak atyákban (Kassák Klub, Kas­­sák-díj, Balázs Béla Stúdió) és nem konkrét filmes gyakorlatokban találhatta meg, addig a csehszlovák újhullám visszanyúlhatott a két háború közötti idő­szakhoz, aminek messze ható következményei van­nak a két filmművészetben a mai napig. Meggyőző­désem, hogy a magyar filmtörténet máig szenvedi azt a hiányt, hogy kimaradt a 1920—30-as évek kísérlete­ző európai filmavantgárdjából. ■ ■■ JEGYZETEK --------------------------------- 349-376. 15 Graf 2007.79. 16 Arisztotelész: Poétika. Ford. Ritoók Zsigmond. Bp. PannonKlett, 1997.41. 17 Hayden White: A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében. Ford. Braun Róbert. In uő.: A történelem terhe. Szerk. Braun Róbert. Bp. Osi­ris, 1997.116. 18 David Bordwell: A klasszikus elbeszélésmód. Ford. Mester Tibor. In A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Bp. Palatínus, 2004.183— 229. 19 Vlagyimir Jakovlevics Propp: A mese morfológi­ája. Ford. Soproni András. Bp., Osiris, 20052.28- 29. 20 Graf 2007.77.82. 21 Bürger 2010.72., ill. 5. fejezet, mely osztott képernyőt alkalmazva az alapmo­tívumokkal, a tükröződéssel és a megkettőzé­sekkel játszik, a régi felvételeket újakkal kombi­nálja. Hackenschmied előtt 2006-ban Andreas Wurz Éjszakai séta (Nočníprocházka) című rö­vidfilmjével tisztelgett, melyben az éjjeli külvá­rosi állatkert és a belváros felvillanó képeit egy fülhallgatós férfi ismétlődő képei szakítják meg, miközben a time-lapse technikához a kép és a hang aszinkronitása, városi kakofónia és fordí­tott hanglejátszás társul. Jakub és Ondrej Ševčík 2007-ben Účelná procházka, azaz Célirányos séta címmel készített ironikus átiratot, melynek vé­gén Ziggi kutyát leütik és megsütik. 27 Alexander Hackenschmied: Film and Music. Ford. Karel Santar. Logos, 3. évf. 3. szám (Summer 2004). Online elérhetőség: http://www. logosjournal.com/hammid_1.htm. (2017.11. 11.) 28 Andel 2000.10. 29 Nemes Károly: Valóság és illúzió. Az európai né­pi demokráciák filmművészetének fejlődése. Bp. Magvető, 1971.163. 30 Daniel Dayan: A klasszikus filmművészet irányító kódja. Ford. Papp Orsolya. Metropolis, 2005/1. 1 William E. B. Verrone: The Avant-Garde Feature Film: Critical History. McFarland, 2011.18-19. 2 Vo. Alexander Graf: Berlin-Moscow: On the Montage Aesthetic in the City Simphony Films of the 1920s. In Alexander Graf - Diet­­ rich Scheunemann (szerk.): Avant-Garde Film. Amsterdam-New York, Rodopi, 2007.78-79. 3 Peter Burger: Az avantgárd elmélete. Ford. Seregi Tamás. Szeged, Universitas Szeged, 2010. 4 Bürger 2010.61. 5 Hal Foster: What’s Neo about Neo-Avant-Garde? October, Autumn 1994.14. 6 Foster 1994.19. 7 Andrew J. Horton: Avant-Garde Film and Video in the Czech Republic. Kinoeye, 0. (I) évf. 2. sz. (1998. október 5). Online elérhetőség: http:// www.ce-review.org/kinoeye/kinoeye2old.html (2017.11.11.) 8 Alexander Hackenschmied: The First Screening of Avant-Garde Films in Prague at the Kotva Cinema. Logos, 3. évf. 3. sz. (Summer 2004). Online elérhetőség: http://www.logosjournal. com/hammid.htm (2017.11.11.) 9 Malte Hagener: Moving Forward, Looking Back. The European Avant-Garde and the Invention of Film Culture 1919-1939. Amsterdam, Amster­dam University Press, 2007.40. 10 Karel Teige: Haladás, hanyatlás, avantgarde és de­kadencia. Ford. Danyi Magdolna. Új Symposion, 1975/október, 335. 11 Horton 1998. 12 Harnes 2009.146. 13 Vö. Jaroslav Andel: Alexandr Hackenschmied. Ford. Derek Paton. Praha,Torst, 2000.9-10. 14 Petr Szczepanik: Modernism, Industry, Film. A Network of Media in the Bat'a Corporation and the Town of Zlin in the 1930s. In Vinzenz Hediger - Patrick Vonderau (szerk.): Films that Work. Industrial Film and Productivity of Media. Amsterdam, Amsterdam University Press, 2009. 22 Graf 2007.83-84. 23 Graf 2007.87. 24 1938-ban a náci sötétség árnyékában szintén ezt a szimbolikát használja Karel Dodal A gondolat fényt keres című absztrakt fényjátékában. 25 Karel Teige: A film esztétikájáról. Ford. Berkes Sándor. Filmspirál, 1998/1.63. 26 Martina Kudláček azonos című alkotói portré­ját (1996) nem számítva, az eredeti filmet Fi­lip Cenek 2004-ben Periferie - Hommage á Alexandr Hackenschmied címmel vágta újra, 32-41. 31 Andél. 2000.8-9. Jaroslav Andél a tükröződő víz funkcióját illetően több értelmezési javasla­tot kínál: a tükörmotívum a történet tükröződé­sének alakzata, közvetlen reflektálás a film nyel­vére, a természet jelölőjeként a városi civilizáció ellentéte, a képzelet vagy a tudattalan szimbó­luma, a világ és az én kettőségének megteste­sülése. Gerencsér Péter (1977, Kapuvár): magyar, irodalomelmélet és történelem szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen. A SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerzett doktori fokozatot. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa. Kutatási területei: internetes művészet, újmédia, cseh/szlovák film, közép­európai animációs film. Kötetei: Új, média, művészeti szerk. és ford., 2008), Hany Istók alakváltozásai (2011).

Next