Érseki Főgimnázium, Kalocsa, 1879
Böngészet a történelem mezején. I. György Astricus utóda. Először is egy tetemes hézagot szeretnék legalább részben betölteni, mely közelebb édes hazánk egyik legkitűnőbb érseki székének monographiájában, s éppen azért profán történelmében is érezhetően mutatkozik . — értem a mindeddig meg nem oldott kérdést: ki foglalta el Astricus*) és Desiderius közt a kalocsai főpásztori széket ? Horváth Mihály e Sc. PP. Natales Archidioecesis Colocensis cimű művében az 1046. évhez Anastasiust említi mint Astricus utódát. Hogy azonban Anastasius nem tartható, azt már Katona is kimutatta. Horváth állítása szerint ugyanis Anastasius mint pannonhalmi apát neveztetett ki kalocsai püspöknek; ezen állítással szemben Katona világosan megbizonyítja, hogy Anastasius, pannonhalmi apátnak, kalocsai püspökvagy érsekké kineveztetéséről semmiféle okirat sem tesz említést. Praya Astricus után bizonyos Benedictust említ. Ezen Benedictus azonban a tihanyi apátságra vonatkozó alapítási oklevél és az ez időszerinti esztergomi schematismus szerint volt ugyan esztergomi érsek, de nem kalocsai, — feltéve, hogy Katona állítása helyes, mely szerint Astricus után 1135-ig a kalocsai egyházmegye csak egyszerű püspökség volt. Katona, Astricus és Desiderius közé 1046 — 76 egy Anonymusuk . Minden félreértés elkerülése végett kijelentjük, hogy a vitakérdést Astricus fölött, melyet újabb időben Dr. Horváth Mihály támasztott és dr. Várost tudományosan és előítélet nélkül védett, tökéletesen mellőzzük. Másrészt azonban kötelességünknek tartjuk eleve is bevallani, a mi értekezésünkből úgy is világosan kiderül, hogy az okok tárgyilagos méltánylása után mint valószínűbbet fogadjuk el a nézetet, mely Astricust kalocsai főpásztornak tartja. 1 Katona. Historia ecclesiae Colocensis I. 155. 2 Pray. Specimen hierarchiáé hung. II. 4.; Kat. hist. er. II. 114—116. 3 Katona. Op. cit. I. 154. 1*