Érseki Főgimnázium, Kalocsa, 1879

Böngészet a történelem mezején. I. György Astricus utóda. Először is egy tetemes hézagot szeretnék legalább részben betöl­teni, mely közelebb édes hazánk egyik legkitűnőbb érseki székének mo­­nographiájában, s éppen azért profán történelmében is érezhetően mutat­kozik . — értem a mindeddig meg nem oldott kérdést: ki foglalta el Astricus*) és Desiderius közt a kalocsai főpásztori széket ? Horváth Mihály e Sc­. PP. Natales Archidioecesis Colocensis cimű­ művében az 1046. évhez Anastasiust említi mint Astricus utódát. Hogy azonban Anastasius nem tartható, azt már Katona is kimutatta. Hor­váth állítása szerint ugyanis Anastasius mint pannonhalmi apát nevezte­tett ki kalocsai püspöknek; ezen állítással szemben Katona­ világosan megbizonyítja, hogy Anastasius, pannonhalmi apátnak, kalocsai püspök­vagy érsekké kineveztetéséről semmiféle okirat sem tesz említést. Praya Astricus után bizonyos Benedictust említ. Ezen Benedictus azonban a tihanyi apátságra vonatkozó alapítási oklevél és az ez idő­­szerinti esztergomi schematismus szerint volt ugyan esztergomi érsek, de nem kalocsai, — feltéve, hogy Katona állítása helyes, mely szerint Astricus után 1135-ig a kalocsai egyházmegye csak egyszerű püspök­ség volt. Katona, Astricus és Desiderius közé 1046 — 76 egy Anonymusu­k­ . Minden félreértés elkerülése végett kijelentjük, hogy a vitakérdést Astricus fölött, melyet újabb időben Dr. Horváth Mihály támasztott és dr. Várost tudományosan és elő­ítélet nélkül védett, tökéletesen mellőzzük. Másrészt azonban kötelességünknek tartjuk eleve is bevallani, a mi értekezésünkből úgy is világosan kiderül, hogy az okok tárgyilagos mél­tánylása után mint valószínűbbet fogadjuk el a nézetet, mely Astricust kalocsai főpásztor­nak tartja. 1 Katona. Historia ecclesiae Colocensis I. 155. 2 Pray. Specimen hierarchiáé hung. II. 4.; Kat. hist. er. II. 114—116. 3 Katona. Op. cit. I. 154. 1*

Next