Kanadai Magyar Munkás, 1958-1959 (30. évfolyam, 1-49. szám)

1959-07-02 / 48. szám

10. OLDAL AZ INDIAI KERALÁBAN (Folytatás az B. oldalról) formintézkedéseket hajtott végre, hogy a nép helyzetét kissé megjavítsa. Miből van hát akkor a nagy porverés? Név­legesen, az agitáció a következő intézkedések felett folyt: (1) A Közoktatási Törvény; (2) Az Agrár Reformtörvényjavaslat; (3) A Kerületi Tanácsok Törvényjavaslata. A visszásság és irónia az, hogy mind a há­rom olyan intézkedés, amely megfelel a Kong­resszus Párt össz-indiai politikájának és ame­lyeket a Kongresszus Párt visz gyakorlatba más tagállamokban. A Közoktatási Törvény javaslatait “elfogad­ták és jóváhagyták Delhiben” (Times, 1959 jún. 10). Nem volt arról szó, hogy a vallásos szekták tulajdonában lévő magán­iskolákat átvegyék, vagy még csak arról is, hogy tanítókat kinevez­zék (noha az összes tanítókat a kormány fize­ti), hanem csak annak biztosításáról, hogy — ugyanazon a vonalon, mint India más tagálla­maiban — minősített tanítók készlete álljon rendelkezésre, amiből az iskolák válogathat­nak. Ezt a záradékot — amelyből az agitáció és felháborodás állítólagos kérdését csinálták — valójában egyhangúlag elfogadta a törvényho­zó testület (a tartományi parlament). Hasonlóan, az Agrár Reformtörvény ponto­san azt hajtotta végre, amit a Kongresszus Párt eredetileg javasolt választási programjában, de sohasem hajtott végre, amikor hatalomra került. És a nagyon szerény Kerületi Tanácsi Tör­vényt ténylegesen kritizálták a Kongresszus Párt képviselői a törvényhozó testületben azon az alapon, hogy “a felnőtt szavazati jog vesze­delmes olyan emberek kezében, akik nem tud­ják hogyan kell azt használni”, a kommunisták 54 széket nyertek, a kongresz­­szuspártiak 34-et, a Praja-szocialisták hármat. Ezek az eredmények jelzik az összes politi­kai pártoknak, hogy a következő általános vá­lasztáson 1962-ben a kommunista kormányt megnövekedett többséggel választanák vissza. Innen van a Kongresszus Párt riadalma össz­­indiai méretben. Attól félnek, hogy Kerala példáját számos más tagállam is követni fogja a következő választáson. Speciális kongresszuspárti biztosságokat küldtek le Dhebar volt elnök és Indira Gandhi­­Nehru lánya, új elnök vezetése alatt, hogy jelentsenek a helyzetről. Igenám, de hogyan lehet egy alkotmányosan megválasztott kormányt kidobni anélkül, hogy a Kongresszus Párt hitelét ne veszítse? Régi módszer ,HOGY EZT a problémát megoldják, a helyi vezetőség a kaszt-rendszer régi hamis mód­szeréhez folyamodott. Egy “direkt akciós’’ kampányt szerveztek meg Sri Marnámnak, a régi kasztbeli agitátor­nak a vezetése alatt, aki a gazdag hindu Nair­­ek legreakciósabb rétegeit képviseli — és ré­góta hírhedt volt a brit Raj alatt arról a támo­gatásról, amit a fejedelmi kiskirályoknak nyúj­tott minden demokratikus mozgalom ellen, be­leértve a Kongresszus Pártot is. Mellette a Keralában erőteljes Katolikus Egyháznak a méltóságai a “veszélyben a val­lás” jelszavát dobták be és nyílt uszítást intéz­tek “vérontásra” a szent ügyben. A világi Kongresszus Párt azt a kérdést, hogy hogyan tár­suljon bele ebbe a kasztszelle­­mű kampányba, úgy oldotta meg, hogy kije­lentette, miszerint nem vesz részt abban mint egy szervezet, de engedélyeket ad arra, hogy kongresszuspárti egyének részt vegyenek ben­ne. Június 12-én, “Felszabadulás Napján”, meg­indították a direktakciós kampányt arra, hogy a kormányt kiűzzék, kinyilvánították a szervezők. Sri Mannam má­jus 3-án kijelentette: “Nem lesz lehetséges szá­mukra (a keralai minisztériumot értve), hogy a Közoktatási Törvényben vagy a Föld Tör­vényben való változtatásokkal mentsék meg magukat, mert a mi célunk a kommunista kor­mány eltávolítása.” Május 31-én a “Times of India” Keralából a “titkos hét­ ember tanácsa” megalakítását je­lentette, miközben helyi “diktátorokat” szer­veztek meg, “hogy kiűzzék a 26­ hónapos kom­munista minisztériumot”. Május 10-én a Katolikus Egyház vikáriusa Mundoorban azt mondta a nyájának a vasár­napi imák után: “Keresztények, férfiak és nők, kell, hogy vérüket ontsák ... Ha ők megpró­bálnak titeket megölni, öljétek meg őket.” Az igazi kérdés és ok AKIVEL EZEK az állítólagos kérdések csak AVA átmeneti ürügyek, mi a valódi oka annak az erőszakos kampánynak, hogy a kormányt alkotmányellenes módon kiűzzék? A valódi ok egyszerű. Az ellenzéki pártok elveszítették abbeli reményüket, hogy alkot­mányos módon győzzék le. Az általános válasz­tás óta megejtett pótválasztások eredménye további söprő kommunista előnyomulást mutat. Az összes Pancsajat (helyi tanács) pótvá­lasztásokban 1957 áprilisától 1959 februárjáig KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1959 JÚLIUS 2. CSÜTÖRTÖK NYUGAT-NÉMET VÁROS SZAVA A BOMBA ELLEN El legyen-e látva Németország nukleáris fegyverekkel? “Nem”-mel szavazott 7.916 (92.99%) “Igen”-nel ” 158 7.01% Legyenek-e Németországban rakétabázisok? “Nem”-mel szavazott 7.441 (92.16%) “Igen”-nel ” 399 7.94% Folytassák-e a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantásokat ? “Nem”-mel szavazott 7.578 (93.80%) “Igen”-nel ” 359 6.20% A wedeli békemozgalom munkabizottsága kinyom­tatta a szavazatok eredmé­nyét azzal, hogy a város la­kossága elutasítja az atom­fegyverkezést. Vallási és po­litikai különbség nélküli ösz­­szefogással a béke megvédé­se mellett foglalt állást We­del lakosságának túlnyomó többsége. A wedeli béke­mozgalom felhívással for­dult egész Németország la­kosságához, hogy kövesse Wedel példáját, vessen vé­get a nukleáris fegyverke­zésnek. A nyugat-német lapok megtagadták a wedeli béke­szavazatok eredményének közlését, ami miatt más után kellett azokat közzé tenni. Megbízható megfigyelők szerint terjed Nyugat-Né­­metországban a nukleáris fegyverek letiltását követe­lő mozgalom. Hamburgban és más ipari központokban, ahol a munkanélküliség ter­jed, erőre kap a békemozga­lom. Ámbár Adenauer kor­mánya ellenzi Kelet-Német­­ország elismerését, a nyu­gat-német lakosság keresi a kapcsolatot a keletiekkel a béke és kereskedelem vona­lán. Írta: G. Schaeffer WEDEL egy tipikus német város Schleswig-Holstein te­rületén. 14.730 hatóságilag bejegyzett szavazópolgára van. Sokan közülük a ham­burgi kikötőben dolgoznak, sokan mások meg a környe­ző iparokban. Legtöbbjük az evangélikus egyház hívei. A városi tanács többsége szociáldemokrata, de sokan tagjai Adenauer keresztény­­demokrata pártjának is.­­ Sok olyan város vagy köz­ség van Nyugat-Németor­­szágban, mint Wedel azzal a különbséggel, hogy Wedel Németország nevében szó­lalt fel. Kijelentette ugyanis Wedel városa, hogy Német­országban nem lenne sza­bad nukleáris bombáknak bázsst engedélyezni. “Köve­teljük,” jelentette ki a vá­ros, “hogy Németország te­rületén legyen tilos nukleá­ris és rakéta támaszponto­kat létesíteni.” Ezzel tisz­tázták magatartásukat a tá­bornokok és politikusok fe­lé. Wedeléről akkor hallot­tam, amikor részt vettem Schleswig-Holsteinben a vi­­lág-békemozgalom 10. éves működésének megünneplé­sén. Az egyik ülésszak al­kalmával befutott az Elbe folyón egy béke­hajó, fehér­galambos zászlót lengetve. Sok béke jelszóval volt, a ha­jó feldíszítve. Annak ellené­re, hogy a békemozgalmat betiltották Rajna Westphá­­liában, a hajót a partokról lelkes tömegek éljenezték. Szavazatok eredménye A következő nap gyűlés volt Kidben és valami 500 lélek szorongott a teremben. Itt számoltak be róla, mi­ként adott Wedel vezetést Németországnak. 163 sze­mély jelentkezett rá, hogy bejárja a várost azzal a kér­déssel, be kellene-e szüntet­ni a nukleáris fegyverek gyártását? Wedel város ve­zetősége jóváhagyását él­vezve megindult az akció. Meglátogattak minden há­zat és feltették a kérdést. ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY KANADAI MAGYAR MUNKÁS $6.00. Box 154, Gen. P. O.. Toronto, Ont. Előfizetési ár: Kanadában és külföldre egész évre Mellékelek $.....................-t előfizetésre Név v T .......................................................................................................... Cím ..Cip,MM..— Város------------------------------- Tartomány .......— CÍMVÁLTOZÁS ESETÉN OKVETLEN TÖLTSE KI ! Régi címem volt: Utca, P. O, Box vagy R. R. Város ..................................... Tartomány........... Az iskolák? AZ, HOGY a magán­iskolák állítólagos kér­­*"*■ désének milyen csekély népi támogatása van, megmutatta az a tény, hogy az összes fel­hívásokban, hogy zárják be az iskolákat és háborgassák az üzleteseket, semmi kísérletet nem tettek arra, hogy a tanítókat vagy tanáro­kat sztrájkba hívják — mert ismert volt, hogy semmi ilyen felhívás nem hozna sikert. Hogy a valódi cél nem az iskolák kérdése volt, hanem a kormány megdöntése, ezt nyíltan Hol ÓH Nehru? TH HOL ÁLL Nehru és az össz-indiai kongresz­­­­­­szuspárti kormány mindezzel kapcsolat­ban ? Június 10-i sajtókonferenciáján Nehru kije­lentette, hogy ő “ellenzi az alkotmányellenes módszerek alkalmazását a kormány megdönté­sére”. Kinyilvánította “felháborodását” a kaszt­szellemiség kinyitását, speciális utalással a Nair Szolgálati Egyletre és keralai katolikus szer­vezetekre, és “ellenzi az iskolák bárminemű piketelését”. De ezután jött a jellegzetes kétarcú toldalék (éppen mint Tibet kérdésében), hogy úgy lát­szik "erős érzelmek” vannak a nép “nagy ré­tegeinél”. Arra nem tett kísérletet, hogy a helyi Kongresszus Párt taktikájával foglalkozzék, vagy felszólítsa őket, hogy a demokráciaelle­nes kampányban való részvételüket szüntessék be, így az a veszély áll elő, hogy a Kongresszus Párt gépezetének reakciós erői a gyakorlatban előnyomulnak, a demokratikus közérzület és Nehru vagy Indira Gandhi tekintélye takarója alatt . A demokrácia elleni keralai támadásnak nemzetközi vonatkozása van. Hasonmása indiai, körülmények között az algériai összeesküvés­nek, mely De Gaulle-t hatalomra juttatta Fran­ciaországban, vagy a demokrácia megdöntésé­nek Pakisztánban. Kerala demokratikus kormányával való szo­lidaritásnak a kifejezése Britanniából segítheti a demokrácia támogatóit Keralában, az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártban, az össz-indiai központi kormányban, hogy szilárdan összefog­va álljanak a reakció hatalmasai ezen új táma­dásának a legyőzésére. ATOM­FERTŐZÉSRE FIGYELMEZTET A K. M. Munkás szerkesz­tőjének. Tisztelt Uram: A Mac­­leans-féle folyóirat június 6. számában az első vezér­cikk “A Strontium 90 legvé­szesebb tartalma ... a kor­mány közömbössége” cím a­­latt olyan írást találunk, a­­mit el kellene olvasnia min­den gondolkodó kanadai­nak. A Chatelaine című fo­lyóirat ugyanazt tárgyalja “Nem kétséges az atomrob­bantások miatti mérgezés” cím alatt. Érdemes e cikket fontolóra venni. A nagyhatalmak azzal biztatnak, hogy Oroszor­szág ellen totális háborúra készülnek, pedig 14 évvel ezelőtt ígérték, hogy Né­metország lefegyverzése u­­tán béke lesz és seregeiket visszavonják. Ehelyett meg­szegték a potsdami béke­­szerződést. Éppen ideje, hogy mi kanadaiak sarkunk­ra álljunk a békéért és tu­dassuk a szövetségi kor­mányt, ne merészeljen segí­teni a háború megkezdésé­ben, mert nem vagyunk haj­landók ezúttal a Strontium 90 fertőzése következtében az emberiség pusztulásába menni. Roy Reid, Saskatoon, Sask.

Next