Kanadai Magyar Munkás, 1966-1967 (38. évfolyam, 1-47. szám)

1967-06-08 / 42. szám

jfe­gidai MEGNYÍLT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR a BUDAPESTI Nemzetközi Vá­sárt május 19-én nyitotta meg ünnepélyesen dr. Biró József külkereskedelmi miniszter. A 125 éves BNV-n Magyarország­gal együtt 35 ország vesz részt hivatalos kiállítóként, illetve e­­gyéni kiállítókkal. Első ízben je­lentkezik a vásáron a Koreai NDK, Kamerun és a Malgas Köztársaság. Idén már a 260.000 négyzetméter területű vásárvá­ros kiállítási részének 60 száza­lékát külföldiek foglalják el. A külföldi cégek száma 28 száza­lékkal haladja meg a tavalyit. A növekvő érdeklődést mutat­ja, hogy Ausztria például 2.200 négyzetméterrel növelte kiállítá­si területét, amely az idén már 8.400 négyzetméter. A Német Szövetségi Köztársaság cégei összesen több mint 10.000 négy­zetméteren mutatják be termé­keiket. N­­agyobb kiállítási terü­lettel jelentkezik Belgium,Olasz­ország, Franciaország és Svéd­ország is. A nyugati országok közül — a résztvevő cégek szá­mát tekintve — az NSZK áll az első helyen; mintegy 200 cége hozta el áruit a BNV-re. Minden eddiginél nagyobb számban je­lentek meg az idei vásáron az osztrák, a francia, az angol és az olasz cégek. Az Egyesült Ál­lamoknak 35 vállalata, illetve képviselete van jelen a BNV-n. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár iránt idén megnyilvánult nagyobb érdeklődést indokolja az a körülmény is,hogy Magyar­­országon 1968 január 1-vel új gazdaságirányítási rendszer lép életbe. Ennek alapvető jellem­zője a piaci kapcsolatok fejlesz­tése lesz. Természetes, hogy a BNV, mint a nemzetközi piac és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének szín­tere, az eddiginél is fontosabb szerepet kap a magyar népgaz­daságban. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár az elmúlt évek során a nem­zetközi kereskedelmi kapcsola­tok mind jelentősebb fórumává vált. Tavaly a magyar külkeres­kedelmi vállalatok 2,1 milliárd deviza-forint értékben kötöttek megállapodásokat külföldi part­nerekkel. Az idei BNV szintén nagy üzletkötési lehetőségeket ígér. Tekintettel arra, hogy a BNV iránt a külföld részéről évről­­évre növekszik az érdeklődés, a rendezők úgy határoztak, hogy az elkövetkező évek folyamán új vásárvárost építenek ki a Lágy­mányoson. A tervek szerint ide az úgynevezett szakkiállításokat telepítik majd. Az új vásárvá­ros két év múlva kezdi meg mű­ködését. Természetesen a BNV központjaként továbbra is fenn­marad a festői környezetű Vá­rosliget. KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1967 június 8 '56 eseményei A VERES ŐSZ KULISZ MÖGÖTT A CORVIN köz . . a Baross té­riek ... a Széna tériek és a Du­dás-csoport . . . Köztársaság tér . . . Ismert nevek és fogalmak 1956-ból. Faddi Ottmar és Bónis Lajos . . . Szeretet Párt . . . Botond hadosztály . . . Fehér Gárda . . . Fekete Kereszt . . . Kereszt és Kard Szövetség ... A Hűség Pártja . . . Ezek viszont ismeretlen vagy jóval kevésbé ismert nevek és fogalmak. Hogy mi közük volt egymás­hoz? Az esetek egy részében szemé­lyesen is nagyon sok: fegyveres csoportok és illegális szövetsé­gek “átfedték egymást”, néme­lyiknek a tagjai a másikhoz csa­pódtak vagy megfordítva. Vagy idézzünk egy példát. A Botond hadosztály tagjai 1952—1953-ban térképet készí­tettek katonai lőszerraktárakról, felmérték azok őrzésének rend­szerét, ugyanígy a HM környé­két is felderítették. Céljaik kö­zé sorolták a rádió, a posta, a pártházak elfoglalását. Ez a Bo­tond hadosztály ISO tagú illegá­lis katonai szervezet volt, élén parancsnoksággal és a tagok megbízhatóságát kontroláló nyo­mozócsoporttal. 1953-ban ké­szült el tervük a Timót utcai fegyverraktár megtámadására. 1956 október 23-án este a "spontán felkelés” résztvevőinek legkevésbé sem spontán csoport­jai megtámadták­­ a Timót ut­cai lőszerraktárt, a József tele­fonközpontot. Hogy a rádióval kapcsolatban “véletlennek” jutott szerep, azt kevésbé tartja majd hihetőnek az, aki elolvassa a Hadapród­­iskolások Szervezetének (alapít­­tatott 1949-ben, vezető Sulyán­­szky Jenő) úgynevezett “B”­­tervét. Ez a "B”-terv “háború nélküli katonai támadásra é­­pült. Rendszeresen tanulmá­nyozták a börtönök környékét, részletes tervet készítettek arra, hogyan lehet a katonai Ügyész­séget és a vizsgálati főosztályt rajtaütésszerűen elfoglalni . . . A B-tervhez tartoz­ott a Rádió elfoglalása. Hónapokon keresz­tül figyelték a Rádió őrségét, az őrségváltásokat.Tervükben meg­állapították, hogy: 1. szakasznyi erő védi a stúdió épületét; 2. a legjobb támadási irány a Bródy Sándor utcai kapu ... A szem­ben lévő épületekből gyorstüzelő fegyverrel kell az őrséget lelőni, ez leköti az őrség erejét és köz­ben az épület Múzeum kerti ol­dalán behatolnak . . .” Íme, itt van az 1956 október 23-i "spon­tán” támadás csaknem hajszál­pontos terve. A bekezdés Hollós Ervin könyvéből való. A kötet — a­­mely a “Kik voltak, mit akar­tak­?” címet viseli — olyan össze­függéseket mutat meg az ötve­nes évek elején szervezkedő ille­gális fél vagy egészen fasiszta pártocskák és összeesküvő fegy­veres csoportok tevékenysége, valamint az ellenforradalmi tá­madás lefolyása között, amelyek alkalmasak arra, hogy meggyőz­zék azokat, akik holmi kései il­lúziókat táplálnak 1956 októbe­rének eseményeit illetően. Két­ségtelen, hogy 1956 őszének vol­tak tömegei — méghozzá jóhi­szemű és szocializmust akaró tö­megei is. Objektíve azonban e­­zek a tömegek ellenforradalmi célt szolgáltak, amikor segítet­ték a mögéjük rejtőzködő jegy­­(Folytatása az 5. oldalon) ESEMÉNYEK SOROKBAN — Hazai Tudósítások — FRANCIA delegáció járt május közepén Budapesten az Air France Légitársaság Párizs—­­Budapest légijáratának megin­dulása alkalmából. A küldöttség tagja volt Jacques Brunet, a Francia Nemzeti Bank kormány­zója, Georges Galichon, az Air France elnöke, Pierre Depress államtanácsos és több más köz­életi személyiség. BOGNÁR József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke májusban látogatást tett Angliá­ban. Londonban tárgyalt Jennie Lee asszonnyal, a művészeti ü­­gyek államminiszterével a két ország kulturális együttműködé­séről. Lee asszony május máso­dik felében Magyarországra lá­togatott, ahol részt vett Henry Moore, a világhírű angol szob­rász műveinek budapesti kiállí­tásán. KANADA építészetéről nyílt ki­állítás Budapesten. A kiállítás a­­nyaga európai körút keretében csehszlovákiai és lengyelországi bemutató után került Budapest­re. A kiállítás mintegy 300 fény­képen mutatja be Kanada építé­szeti műemlékeit, modern épüle­teit, valamint a kanadai építé­szet legújabb, kiemelkedő alko­tásait. SZARKA Károly külügyminisz­ter-helyettes május második fe­lében hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaság­ban. Szarka Károly találkozott Hasszanával, az Arab Liga fő­titkárával és megbeszélést foly­tatott Mahmud Favzival, az E­­gyesült Arab Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesével az eu­rópai biztonság kérdéséről, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról és a magyar­­egyiptomi kapcsolatok fejleszté­séről. KÜLFÖLDI pedagógusok láto­gattak májusban Magyarország­ra, a párizsi Európai Szakokta­tási Intézet képviselői. A dele­gáció a magyar szakoktatást ta­nulmányozta és konzultációval egybekötött előadásokon vett részt a magyar szakemberkép­zés jelenlegi rendszeréről, fej­lesztési terveiről és az oktatási reform végrehajtásáról. A MAGYAR kormány május 11-én Constantin Himariosnál, a Görög Királyság budapesti nagyköveténél erélyesen tiltako­zott amiatt, hogy Ilias Papas, a budapesti görög nagykövetség harmadtitkára durván megsér­tette a magyar törvényeket. Pa­pas a nyílt utcán inzultálta Ro­dolfo Mechinit, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnökét. A magyar dolgozók egyébként a táviratok és tiltakozó gyűlé­sek egész sorával fejezik ki fel­­háborodásukat a görögországi monarcho-fasiszta puccs, a gö­rög demokraták bebörtönzése, üldözése,a görögországi önkény­­uralom miatt. MARTON Sándor 41 éves szer­számlakatos, magyar és svéd ál­lampolgárságú, svédországi la­kos és társai bűnügyében május 9-én hirdetett ítéletet a Közpon­ti Kerületi Bíróság. Marton az elmúlt években gyakran látoga­tott Magyarországra és magyar állampolgároknak használt gép­­­kocsikat adott el itthon, vala­mint külföldön. A külföldi vá­sárlásokhoz svéd koronát bocsá­tott rendelkezésre s az ellenérté­ket Magyarországon vette fel. Utjai során nagymennyiségű csempészárut is hozott az or­szágba. A bíróság Marton Sán­dort két és félévi, magyarorszá­gi bűntársait pedig két évig ter­jedő, hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélte. GÉPKOCSIK bírósági átadása svájci tulajdonosoknak. A jog­erősen befejeződött Barna—Pu­­hony ügy utolsó mozzanataként május 8-án Budapesten átadták a Zürichben és környékén sváj­ci állampolgárok által eltulajdo­nított 14 gépkocsit — jogos tu­lajdonosaiknak. A gépkocsikat, mint ismeretes, Barna Péter csempészte Magyarországra és itt értékesítette. OSZTRÁK csempésznőt és ma­gyar bűntársait vonta felelős­ségre a budapesti Központi Ke­rületi Bíróság. Adelheid Müller 47 éves bécsi lakos, osztrák ál­lampolgár, aki 1965-től többször látogatott Magyarországra, több tízezer forint értékű csempész­árut hozott magával és értékesí­tett Gerber Gyuláné és leánya, Gerber Éva budapesti lakosok segítségével. Adelheid Müller, Gerber Gyuláné és Gerber Éva ezenkívül devizacsempészésben, illetve forintkiajánlásban is vét­kes. A bíróság Gerber Gyulánét egyévi, Adelheid Müllert tízhó­­napi szabadságvesztésre, Gerber Évát pedig négyhónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítél­te. NDK-MAGYAR KAPCSOLAT AZ NDK párt- és kormánykül­döttsége Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titká­rának, az NDK Államtanács el­nökének és Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnöké­nek vezetésével május 18—21 között baráti látogatást tett Ma­gyarországon. A német párt- és kormánykül­döttség megbeszéléseket folyta­tott a magyar párt- és állami vezetőkkel és május 18-án az Országházban aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­ményét. Az egyezmény értelmében a felek a szocialista internaciona­lizmus, a kölcsönös segítség és a kölcsönös előnyök elvei alapján fejlesztik, erősítik barátságukat és együttműködésüket minden területen. A Varsói Szerződéssel összhangban hatékonyan védel­mezik mindkét állam határainak sérthetetlenségét, beleértve a két német állam közötti állam­határt is. Minden szükséges in­tézkedést megtesznek,hogy meg­akadályozzák és visszautasítsák a második világháború eredmé­nyeinek revíziójára törő nyugat­német vagy bármely más milita­rista és revansiszta erők agresz­­szióját. A szerződő felek leszö­gezik, hogy Nyugat-Berlint kü­lön politikai egységnek tekintik. A két fél abból indul ki, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya közötti viszony normalizálása megfelelne az európai biztonság követelményeinek. Magyaror­szág és a Német Demokratikus Köztársaság folytatja fáradozá­sait, hogy a két szuverén német állam létének elismerése alapján olyan német békerendezést hoz­zanak létre, amely az európai béke és biztonság szavatolását szolgálja. A szerződés előirá­nyozza a két fél közötti tudo­mányos, kulturális, gazdasági stb. kapcsolatok továbbfejlesz­tését. A szerződés húsz évig ma­rad érvényben és a nemzetközi béke és biztonság követelmé­nyeinek megfelelő egységes és demokratikus német állam lét­rehozása esetén a szerződés to­vábbi érvényét felül kell vizsgál­ni. A Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége május 19-én Budapes­ten nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel. A nagygyűlésen Kádár János és Walter Ulbricht mondott beszé­det. HÚSZ KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAR LELKÉSZ AZ ÓHAZÁBAN Fogadás Budapesten a hazalátogatók tiszteletére A MAGYAR Református Egy­ház fennállásának 400 éves for­dulója alkalmából Debrecenben háromnapos ünnepségek zajlot­tak le. A magyar reformátusok e nagy eseményére több mint nyolcvan külföldi református pap érkezett, köztük mintegy húsz külföldön élő és működő magyar lelkész. A vendégek a többi között részt vettek a zsinat ünnepi ülé­sén, majd a debreceni ünnepsé­gek után Budapesten a Gundel étteremben Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnö­ke adott tiszteletükre fogadást. A magyar származású vendége­ket dr. Bognár József profesz­­szor, a Magyarok Világszövet­ségének elnöke is fogadta. A ta­lálkozón szívélyes hangú beszél­getés alakult ki a világ magyar­ságának életéről, sorsáról, a kül­földön élő magyarok és az óha­za kapcsolatáról. A lelkészek az ország több vi­dékére is ellátogattak. Igét hir­dettek és eszmecserét folytattak a református egyházközségek lelkészeivel és híveivel.

Next