Új Szó, 1972 (43. évfolyam, 2-53. szám)
1972-12-09 / 50. szám
4. oldal ÁJ SZÓ I MAGYAR NYELVÉRT ESMERT ,,Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.. Ebben az egydülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolokerre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.” (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről) Petőfi népszerűsége a magyar írók körében A közeledő Petőfi évforduló és az idei Nemzetközi Könyvév teszi időszerűvé, hogy egyre többet foglalkozzunk legnagyobb költőnkkel, feltárva a vele kapcsolatos olyan vonatkozásokat is, melyek az olvasóközönség előtt talán kevésbé ismeretesek. Sokat írtak már Petőfi Sándor nagyfokú népszerűségéről a legszélesebb néprétegek között, de lényegesen kevesebb szó esett arról, hogy vajon az írók között, de lényegesen kevesebb szó esett arról, hogy vajon az írók és költők szerették-e, olvasták-e ?! E tárgyban az első felmérés a Kis József neves költő által szerkesztett „Hét” című — a Nyugat megjelenéséig a legjelentékenyebb irodalmi lap volt — folyóirat hasábjain történt 1893-ban. A szerkesztők azzal a kérdéssel fordultak a korabeli magyar írókhoz, művészekhez, hogy: „Melyik az a hét könyv, melyet megtartana, ha hét könyvön kívül egyéb műtől mindörökre megválni volna kénytelen?” A 43 neves válaszadó között találjuk többek között Jókai Mór, Ábrányi Emil, Vámbéry Ármin, Jászai Mari, Justh Zsigmond és Kozma Andor nevét. A közzétett válaszokban a legtöbbször előforduló név a magyarok közül Petőfi Sándor volt, megelőzve Jókai Mórt és Arany Jánost. 1902-ben Gyulai Farkas „Legkedvesebb könyveim” című kötetben tette közzé a korabeli magyar írók és művészek nyilatkozatait legkedvesebb olvasmányaikról. Noha itt Petőfi már a második helyre került a népszerűségi listán Jókai után, de mint költő, továbbra is az élen volt. Alátámasztja ezt a nyilatkozatokból kiragadott néhány idézet is. Jókai, a jó barát így írt: „Petőfi befolyása nagy tényező volt pályám kezdetén . . . Jogász voltam a kecskeméti kollégiumban. Petőfi pedig színész egy ott letelepült vándor társulatnál... Együtt álmodoztunk elérhetetlen dicsőségről és a mellett tanultunk angolul, franciául. Megtettük azt, hogy lefordítottuk Lear királyt és aztán rábírtuk a kecskeméti közönséget, hogy Shakespeare darabjára a színházat megtöltse és tapsoljon Lear királynak!” Jászai Mari, minden idők legnagyobb magyar színésznője a következőket írta Petőfi verseskötetéről: „Az édesanyám simogató keze lett nekem az a piros kötésű könyv, attól kezdve, hogy elolvastam. Egyetlen örömöm . . . Vigasztalóm .. . Menedékem egész gyermekkoromon végig. Ma pedig, ma fehér kötésben pompázik könyvtáramban, ma is olyan drága, olyan szent ő nekem, mert ma életem fundamentumai lelkiismeretem tízparancsolatja”. Kevesen írtak a költőről több érzéssel és szeretettel. Az 1918-ban kiadott Kőhalmi Béla által szerkesztett „Könyvek könyvé”-ben — melyben a kor legjelessebb hazai írói és költői vallottak legkedvesebb olvasmányaikról — Petőfi az előkelő harmadik helyre került a magyar írók között, Jókai és Arany mögött. Külön fel kell hívni a figyelmet Ady Endre vallomására, aki itt élete végén írta: „Petőfit igazán gyakran most néhány év óta olvasom és szeretem.. .” Hozzá kell tennünk ehhez azt, hogy Adyról köztudomású volt, hogy nem különösebben kedvelte Petőfit. Az 1937-ben kiadott, ugyancsak Kőhalmi Béla által szerkesztett ,,Új könyvek könyve” olvasmánystatisztikájában a magyar szerzők között az ötödik helyre került Petőfi. Ebben az összeállításban a ma is jó egészségnek örvendő Várnai Zseni örök költői közé sorolja a nagy magyar költőt: „örök költőim Petőfi, Villon, Baudelaire, Verlaine, Rombaud, velük mérem a költészetet, mint csillagképek, ők ragyognak fölöttem, ők testesítik meg előttem a költőt”. Ugyanitt igen szépen ír Petőfiről Vikár Béla, a Kalevala magyar fordítása: „Minden más irodalmi termék fölött, Petőfi költészete fogott meg maradandóan. János vitézét egy kondásnak szarnjjában fedeztem fel. A szegény pásztorfiú úgy írta le a községi jegyző példányából: Hibátlan tökéletességgel. Ma is Petőfi az a költő, akire esküszöm.” Földessy Gyula, a jeles Ady kutató, irodalomtörténész, akit maga Ady „poeta-adminisztrátorá”-nak nevezett, szintén igen lelkes sorokat írt Petőfiről: „Egy költő, egy gondolkodó sem hatott rám annyira, mint Petőfi. Amit más nagy íróktól tanultam, az úgyszólván mind csak epizódszerűen illesztődik bele abba az életkoncepcióba, amit Petőfi formált bennem” . . . Négy éves korom óta olvasom, tanulom a verseit, írásait. Csodálatom, szeretetem éveim számával nő iránta ... A magyarságban is azért van hitem egész a kiválasztottságig, mert Petőfi nekünk adatott . . . Petőfin kívül Ady t olvastam és olvasom a legtöbbet.” Még igen hosszan idézhetnék szebb és szebb sorokat az írók nyilatkozataiból, de talán e kiragadott néhány idézet is kellőképpen illusztrálja, hogy Petőfi Sándor a nagyközönségen kívül a írók körében is nagyon népszerű, és lesz is mindaddig, amíg magyarul beszélő emberek élnek a Földön. Batári Gyula Külföldi turisták a budapesti Halászbástyán Kisfaludi Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth díjas szobrászművész az utolsó simításokat végzi „Vándor Petőfi” című szobrán 1972. december 9-