Kapu, 1991. július (4. évfolyam, 7. szám)
VILÁGSZERTE - Csisztay Gizella: Egy makacs stockholmi magyar
Egy makacs stockholmi magyar — Beszélgetés Szöllösi Antallal, az Északi Magyar Archívumban — Stockholm egyik elővárosában, egy modern lakótelep tizedik emeletén, hipermodern, hatszobás lakásban vagyunk. A lakás jórésze könyvtár és archívum - a világon talán egyedülálló magyar gyűjtemény, tulajdonosa, Szöllösi Antal huszonévesen - a csehszlovákiai események hatására - hagyta el Magyarországot. Borbándi Gyula a magyar emigráció történetét feldolgozó könyvében az elsők között említi őt a svédországi emigráció történetét feldolgozó fejezetben. Az Északi Magyar Archívum mintegy 20 000 kötetet, mintegy 40 ezer újságot, plakátokat, leveleket és a nyugati magyar emigrációhoz fűződő számos dokumentumot őriz. Saját lapot is ad ki Bujdosók címmel. Húsz évig, politikai okok miatt, nem tehette be a lábát Magyarországra. 1989 októberében jöhetett először haza, csináltuk egy svéd nyelvű változatát is. Ungare i Nord-ot, amelyet később egy svéd barátom javaslatára - a tökéletlen nyelvtudás elkövet hibákat - Ungare i Norden-re változtattunk. (Az előző Magyarok az Északi Sarkon-t, az utóbbi Magyarok Északon-t jelent.) Ez az újság 1971-től jelenik meg a mai napig is - habár nagyon rendezetlenül. Négy-öt évvel ezelőtt indítottam a Magyar Archívum című lapot, amely a nyugati magyarság dokumentumainak archiválási problémáival foglalkozik, ezeken igyekezne segíteni. - Ön nem csak lapszerkesztő, és az Északi Magyar Archívum tulajdonosa, hanem író is: az Új Európa című, Münchenben megjelenő folyóiratban közölt tanulmányt 1982-ben a svédországi magyar emigráció történetéről. Mivel foglalkozik most az Archívumon és a lapkiadáson kívül? - A svédországi magyar bevándorlókat kutatom 1000-től, és az 1800-as évekig jutottam el ebben a munkában. Noha az említett időkből írásos emlék szinte alig maradt fenn. Döbbenetes módon a svédországi ásatásoknál találtak magyar dolgokat, amelyek valószínűleg kereskedelmi útvonalon kerültek Svédországba. A Svédországból Ázsiába menő kereskedelmi útvonal Levédián keresztül ment és valószínű ott kerültek kapcsolatba a magyarokkal is, így kerülhettek magyar süvegek, kardok svédek birtokába. Talán ezek a legkorábbi emlékek a két nép közötti kapcsolatról, mely kapcsolat tart a mai napig. Az első magyar, akiről tudunk, egy erdélyi ezredes volt, Orbay András, aki 1640 körül élt itt... - Említett más terveket is, például a Svédországban megjelent magyar vonatkozású művek bibliográfiájának összeállítását. - Sajnos ezzel egy pár éve megelőztek, de nem baj. Az a bibliográfia, amelyet én szeretnék összeállítani, nemcsak a szépirodalmat tartalmazza és nemcsak magyar szerzők műveit, hanem minden olyan svéd nyelven fellelhető könyvet, amelynek valamilyen magyar vonatkozása van. Körülbelül 900 bibliográfiai adatom van, amelynek a felét sikerült eredetiben megszerezni. A legrégibb könyv, amelyről tudok és svédül jelent meg 1831-ből való. Az első szépirodalmi mű 1846-ban jelent meg: Kisfaludy munkái, svédül. - Minek tartja magát svéd-magyarnak ? Magyar-svédnek ? Svédországban élő magyarnak, vagy inkább Nyugaton élő magyarnak tartom magam, hiszen az ember ahol felnő, amelyik nyelven először megtanul beszélni, oda kötődik, oda vonzódik, ahhoz a nemzethez tartozónak tartja magát. És ki, milyen formában, de távolról is nemzetének igyekszik segíteni. Az Archívum megalapítása óta az a terv, hogy megfelelő idő és megfelelő körülmények esetén az anyag Magyarországra kerüljön. De ha véletlenül valami történne velem, akkor a svéd Riks-archívumba kerül és az bizonyos feltételek mellett és bizonyos idő után átadja az illetékes magyar archívumnak. Megváltozott a helyzet Magyarországon, de archiválási szempontból nem egy adott rendszer léte vagy nemléte a lényeges, hanem az eseményekben szereplő emberek. Az archiválás legnagyobb ellensége az ember, a résztvevők szeretik saját szerepüket szebb színben feltüntetni, mint ahogy az valójában volt. Ezért még éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy az itt összegyűjtött anyag hazakerüljön. Ezért van az, hogy az Archívum a rendszerváltozás ellenére sem rohant az anyaggal haza, Magyarországra. Csisztay Gizella KAPU/55 VILÁGSZERTE