Kapu, 1993. május (6. évfolyam, 5. szám)
TALLÓZÓ - Vajna Tamás: Vélemény-kör az MVSZ-ról. Világszövetségi montázs
Ausztráliában ezt a jelenséget türelemmel és várakozással szemléltük. Egyrészt a vezetők - elsősorban Csoóri Sándor - személye nem illett bele ilyen feltételezésbe, másrészt a Világszövetség jelentősége, történelmi esélyei iránti várakozásunk nem engedett meg olyan következtetést, hogy: megint csalódtunk, ebből sem lesz semmi. Így történt, hogy volt egy időszak, e cikk megjelenéséig hét hónap, ami alatt újságunkban nem foglalkoztunk a Világszövetség dolgaival. Nemcsak a közvetlen információ hiánya miatt, de amiatt is, hogy fenntartással fogadtuk a csalódottság szülte megnyilatkozásokat is, amik eleve mérgezték azt a légkört, aminek a létrejöttét vártuk, ezért nem adtunk nyilvánosságot a bíráló megnyilatkozásoknak sem. Ugyancsak nem fogadtuk el az olyan gondolatokat és lépéseket, amik a csalódottság alapjaira épülve egy emigrációs világszövetség létrehozását célozták. Emigrációs világszövetségre csak addig volt szükség, amíg Magyarországon és a környező államokban nem jöhettek létre magyar nemzeti szervezetek. Most olyan világszövetségre van szükség, ami összefogja a világ magyarságának szervezeteit. Az emigráció sajtója, egy része elégedetlen a változással, és úgy véli, hogy a Világszövetségben igyekeznek alacsony szinten tartani a kapcsolatot az emigrációval. Ennek okaként elhangzik a feltételezés, hogy a változás nem volt teljes, még a régi szellem jelen van a Benczúr utcában. Ilyen kikövetkeztetés önmagát kínálja, még akkor is, ha csak a tájékoztatás és kapcsolattartás hiánya az ok. Mi magunk is ilyen helyen kerestük annak a jelenségnek az okát, hogy habár az ausztráliai magyarok teljes szervezeti hálózatukkal, az Ausztráliai Magyar Szövetséggel, beléptek a Magyarok Világszövetségébe, és a tavaly augusztusi közgyűlés 1992. július 23. 65 A Magyarok Világszövetségében Csoóri Sándor elnöksége alatt sem szűntek meg a botrányok. Sőt, most már botrány botrányt követ. Először pénzügyi elszámolási visszásságok miatt voltak kénytelenek egyes tisztségviselők a nyilvánossághoz fordulni. (Ez az ügy máig sincs lezárva) .Aztán a főtitkári tisztséget elnyerő személy lépett vissza Timkó Iván miatt, így lett a második helyezett Mayer úrból, aki egyébként elmegyógyász, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Noha ő elmegyógyász, nem sokáig bírta azt a bolondokházát, ami Csoóri Sándor személyi kultuszának leple alatt kialakult a szövetségben, elsősorban Timkó Ivánnak köszönhetően. Timkó Iván Csoórinak a tanácsadója, valójában azonban ő dirigál a világszövetségben. Sokan vagyunk, akik jobbnak tartanánk, ha a Magyarok Világszövetsége egy kifogástalanul működő, szolgáló hivatal lenne, a világ minden magyarjának szolgálatában, hozzáértő hivatalnokok vezetése alatt. Ez lenne a jobb, mint egy adminisztrációhoz, ügyvitelhez nem értő, maga körül személyi kultuszt kialakító, vagy csak eltűrő költő által anarchiába züllesztett gittegylet. Csoórinak rövid idő alatt sikerült lejáratni saját magát, és nevetségessé tenni a Magyarok Világszövetségét. Ez akkora kár a világ magyarságának, aminek okozói, le kell, hogy vonják a megfelelő következtetéseket. MAGYAR ESET Hungarian Life emef^1 3QSEG@mheu AOVBrroBiBtr. A7. AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA Márc. 28. Botrányszagú Világszövetség TALLÓZÓ KAPU sen az ausztráliai magyar küldöttek bekerültek a Világszövetség vezető testületeibe - a levelezési kapcsolat nem jött lére, a Világszövetség hivatalos lapját még a tisztségvállalók sem kapták. Bizonyára hasonló tapasztalatai voltak más emigrációs társadalmaknak is, ahol a mellőzöttség ilyen jeleire magyarázatot kerestek. Ezek a magyarázatok nagy részben következtetéseken alapultak, így meg is fogalmazódott a feltevés, hogy „a Benczúr utcában nem történt meg a változás.... a nemzeti emigrációt mellőzik, csak azok kellenek nekik, akik korábban is kapcsolatban voltak a Világszövetséggel, amikor az még a pártállam frontszervezete volt”. Összeállította: Vajna Tamás METSZE T)T Irodalmi és művészeti folyóirat megjelenik kéthavonként Az 1993/2. szám tartalmábólSchein Gábor és Vörös István verse - Mucsányi Marianna novellája - Kommentár nélkül: Déry és Illyés - Emléklapok: Arthur Rimbaud - Interjú Józsa Istvánnal, a Hold Kör színtársulat vezetőjével - Kritika: Nick Cave regénye, a Nincs Bocsánat című film Hibaigazítás Áprilisi számunkban megjelent, Farkas Vladimir: A hallgatás harminc éve c. cikkünkben a jugoszláv titkosszolgálat neve helyesen: UDB. (A szerk.)