Kapu, 1994. június-július (7. évfolyam, 6-7. szám)
MAGYAR MÚLT - Dúcz László: Szent maradunk a turul
kal együtt, hiszen már nem várták az „áldott állapotot”, nem volt kitől. (Ez is igazolja, hogy nagyon jól tudták, nem madártól születik a gyerek.) Mindezek miatt a ragadozó madarat ábrázoló veretek az isteni küldetés és a szent fogantatás fogalomkörébe irányítják a figyelmünket. Dr. László Gyula véleménye, hogy a Nomulában talált rátétes szőnyegminta szarvas és madár „küzdelme” nem harc, hanem párzási jelenet lehet. (5. kép) Természetesen azonnal többen ellene vetették, hogy nem lehet, mert a szarvasnak agancsa van, akkor pedig bika, azaz hím ivarú. Ez az ellenérv nem állja meg a helyét, mert a szkíták maguk is egyetértettek ezzel a gondolattal, hiszen máskor és máshol is kifejezeték azon elképzelésüket, miszerint agancsos szarvas szoptathat. (6. kép) Sőt mindez madár jegyében történik! A madár alakjáról azt figyelhetjük meg, hogy karaktere: v alakú. A szárny „V” alakot formáz, a farok pedig elszakadó egységként Nap „természetű”. Ez az alakzat többször visszanéz ránk. Visszatérve a szőnyegmintára néhány dolgot kell észrevennünk. Először: halotti lepel mintája, tehát valamilyen vallási rítus alkalmával használták. Másodszor: füle van a madárnak, már pedig bizonyosra vehetjük, készítője jól tudta, egyetlen madárnak sincs külső fülkagylója. Harmadszor: a madár alakja forgó keresztet formáz. Gyakran megfigyelhető ilyen, a régészeti és néprajzi motívumok között, ahol akár forgó, akár állókereszt, vagy naprózsa formában jelenik meg (7. kép) Mind az „Atya” idézője, más-más helyzetében pl.: álló - az örök forgó - a lendületes (mozgó) formában. Az i.e. 1300 körüli mezopotámiai pecséthengeren találtatott vetési jelenet cselekményének szentségét is ilyen egyenlő szárú kereszt jelzi: a vetés a föld megtermékenyítése, az Úr akaratából. Egy dunántúli spanyolozott mintán a szarvas (bár bika) „elmondja”, hogy ő termékeny (termő ág áll ki a szájából) a Nap hatására, ami az Úr idézője, de a termékenységet a madár közvetíti (a csőréből szintén virágzó, termő ág bújik elő). (7. kép) A kép nem feltétlenül biológiai megtermékenyítést, hanem akár szellemit is idézhet, de kifejezheti azt is, hogy az apa (a hím ivarú szarvas) az Úr vagy Atya közvetítője, hiszen annak akaratából termékeny. Hasonló ábra a zöldhalompusztai szkíta szarvas (8/1 kép), ahol a szarvas füle közös a madáréval. De párzási jelenetet sugall a mezopotámiai kődobozfedél (8/2 kép), a zalaistvándi dóm faragott részlete (8/3. kép), a noszvaji templom festett kazettái (8/4.1.-II. kép) vagy az ún. Lehel kürtjének egy bizonyos motívuma (8/5. kép), és a kalotaszegi hímzés is (8/ 6. kép). Ilyen jelenet található az Eszik kurgán aranyruhás emberének (aki nyilván uralkodó, hiszen pásztorgyereket aranyruhában nem temetnek) övcsattján is (9. kép). Lász- MAGYAR MULT 33