Kapu, 1996. március (9. évfolyam, 3. szám)
'96 MAGYARORSZÁG - Kudar Lajos: Három a magyar igazság
48 . Három a magyar igazság Tekintettel arra, hogy lapunk egy korábbi számában már adtunk tájékoztatást az idei esztendő első negyedévének várható hazai eseményeiről (lásd a KAPU 1996. 2. számának 48-50. oldalán “Télbúcsúztató és Tavaszköszöntő” c. írásunkat.), a budapesti NATUREXPO ’96 Nemzetközi Természetvédelmi ,Vadászati és Horgászati Világkiállítás évében bemutatjuk hazánknak a Budai Vár és a Hollókői műemlékfalu után harmadikként a világörökség részévé nyilvánított büszkeségét, az Aggteleki cseppkőbarlangot. Abból a meggyőződésből tesszük ezt, hogy “még a jó bornak is kell cégér” — olyan kiváló elődök nyomán, mint Csokonai Vitéz Mihály, aki 1800 táján anyjához intézett levelében érzékletesen leírta mit tapasztalt ott; illetve Petőfi Sándor példáján, aki “Úti-jegyzetei”-ben emlékezik meg a Baradla-barlangban Csokonai után 46 évvel később tett látogatásáról. Amióta felsorolt illusztris vendégek Aggteleken jártak, persze történt egy és más a vidéken, nem utolsó sorban a 150 éve tartó tudományos kutatásoknak köszönhetően. Csokonainak még “egy lyukba gugyorodva kellett bemenni és ez az alacsony, de széles torkolat mintegy félfertályóráig tartott, amikor az ember a valóságos barlangba bejut, melynek boltozatjához képest a Nagytemplom magassága és tágassága nem is hasonltható." Illusztris költőink a múlt század első felében fáklyákkal kezükben legfeljebb ha 2 km-es szakaszt járhattak be. Színes cseppkövekkel aligha találkozhattak, mivel a jósvafői mesterséges bejáratot csak századunkban vájták ki, a Béke barlangot pedig (légúti megbetegedések gyógyítására is használható) csak a XX. század második felében tárták fel. Útban a keleméri református paphoz, akit ez idő tájt Tompa Mihálynak hívtak, a “jó öreg kocsmáros" Petrovicsból Petőfire magyarosított Sándor nevű elsőszülött fia aligha sejthette, hogy látogatása után 100 év sem telik el, és határt (államhatárt!) húznak a barlangban lent — és fent... Azóta szerencsére győzött a józan ész, így a szlovák származású kiskőrösi Hrúz Mária magyar gyermekeinek ismételten nincs szükségük útlevélre ahhoz, hogy átlátogassanak a hajdani Gömör-tornai karszt “túlsó” oldalára... Átlépve provincionális kakaskodásokon, térjünk vissza a természethez, amelynek megőrzését szolgálja az UNESCO bioszféra-rezervátum létrejötte. Ezt tetőzte be az a határozat, melynek eredényeképp az Aggteleki Karsztot a Slovensky Kras-szal közösen részévé nyilvánították az emberiség világörökségének, így döntött ugyanis 1995. december 6-án tartott berlini ülésén az UNESCO tudományos szakbizottsága, amely ma már 143 ország támogatását élvezi és arra hivatott, hogy őrködjék az egész emberiség kincsének nyilvánított kulturális és természeti örökség megőrzése felett. Az UNESCO védettségét élvező objektumok 440- es listán csupán 11 Európában található természetvédelmi terület szerepel. Az Aggteleki Nemzeti Park, valamint a Szlovák Tájvédelmi Körzet területén lévő barlangrendszert mindössze két másik előzi meg a nagyvilgában, közülük az egyik az 560 km hosszú Mammoth, a másik a szlovéniai Skopjan, amelyben a földkerekség legbővebb vizet adó barlangforrásai találhatók. (A magyar-szlovák karszt mellett az amerikai Carlsbad Caverns is a világörökség részévé vált a berlini döntés eredményeképp.) Jelenlegi ismeretünk szerint a mi Gömör-tolnai karsztvidékünk 712 kisebb-nagyobb barlangot rejt magában, melyekben világviszonylatban is egyedülálló, szép formátumú, 35 ezer éves cseppkőképződmények láthatók. Barlangjainkban több mint 500 féle állat él, közülük néhány ritkaságnak számít a világon. Megőrzésük számunkra ezért külön is fontos. Egységes barlangrendszerünket egy rövid túra keretében Aggtelek, illetve Jósvafő felől egyaránt be lehet járni. Az “útlevélmentes” földalatti túra lehetővé teszi, hogy a Domica-barlangrészbe is bejutva teljes képet kapjon a látogató. Aki a barlangkutatói romantikát is meg akarja ízlelni, rész vehet egy hat órás Aggtelek-jósvafői hosszútúrán is. E helyütt hívjuk fel az érdeklődők figyelmét arra, hogy május 12-től barlangi (video) diaporáma fesztivál is lesz Aggteleken. S ha már ebben az időszakban Észak-Kelet Magyarországon járunk, kár lenne útiprogramunkból kihagyni a “Hevesi képek” eseménysorozat megtekintését (részleteket az önkormányzati hivatal, Eger, Kossuth tér 9. szám alatti irodájának 36/410-011 telefonszámán.) Várnap és Vadásztrófea kiállítás május 19-én Boldogkőváralján, várjátékok Diósgyőrött (május 24-26.), népművészeti kiállítás a szerencsi Rákóczi várban, Pünkösdölő Mezőkövesden, régi palóc vendéglátást bemutató rendezvények az ugyancsak világörökség részét képező Hollókőn — megannyi tavaszi programlehetőség... Természetesen az ország más területei legalább ennyi kínálatot nyújtanak ebben a millecentenáriumi évben. Szentendrén az 1896-os ünnepségekre felépült szabadtéri Néprajzi Faluban az idén májusban kilátogató vendég egy plusz kultúrtörténeti élménnyel is gazdagabb lesz. Tárgyak, fotók segítségével kísérheti figyelemmel, hogyan kerültek helyükre a népi kultúra értékeit bemutató berendezési tárgyak, munkaeszközök, hogyan állt össze Szentendre városának szélén ez a vidéki mikrovilág. Az osztrák határ közelében fekvő Sopron lesz házigazdája májusban a Természetjárók Nemzetközi Találkozójának (résztvevői számára az Alpokalja és a Kőszegi hegyek nyújthatnak új élményeket.) Világörökségi listánk végére hagytuk a budai Várat, amelynek területén a Sándor palotában május 1-jén nyíló Panoptikum számít újdonságnak. Ennek közelében az Országos Széchenyi Könyvtár Ciméke gyűjteményét keresheti fel május 3-tól a látogató, míg a Magdolna-torony tövében a Budavári Nyári Theatrum előadásaira június 28-tól augusztus 3-ig lehet jegyet váltani. Bővebb információkat az áprilisban megnyílt Budapesti Turisztikai Hivataltól, illetve a már régóta működő TOURINFORM fővárosi irodáitól lehet beszerezni. Kudar Lajos