Kapu, 1996. november (9. évfolyam, 11. szám)

VILÁGSZERTE - Várdy Béla (USA, Pittsburgh): Magyarok az Újvilágban

42 VILÁGSZERTE jágháborút megelőző évtizedekben azonban ezek a “kiadók" szinte kizáró­lag a korabeli nagyobb újságokkal, il­letve azok által működtetett nyomdák­kal voltak kapcsolatban, így például adott ki könyveket a clevelandi Szabad­ság, a New York-i Amerikai Magyar Népszava, a pittsburghi Magyarság (Pannónia Nyomda), a clevelandi (ké­sőbb Youngstown-i) Katolikus Magya­rok Vasárnapja, valamint a Ligonier-i (Pennsylvania) Bethlen Nyomda. Az utóbbi kettő főleg katolikus, illetve pro­testáns kiadványokra specializálódott, habár a második világháborút követő­en a Vasárnap nyomdája több klasszi­kus magyar és korabeli konzervatív emigráns írók műveit is kiadta. A világháború utáni könyvkiadók megszületése és működése Ugyanez áll a második világháború utáni politikai emigránsok által alapított clevelandi Kossuth (1951-63), Kárpát (1951/59-80), valamint Árpád (1955-) könyvkiadókra is. A Kossuth Kiadó fő­leg magyar tankönyvek és néhány ko­rabeli konzervatív-nemzeti író munkái­nak kiadását vállalta olyan szerzők tol­lából, mint Ferdinandy Mihály, Gallus Sándor, Kisjókai Erzsébet, Miskolczy Gyula, Nyírő József, Pohárnok Jenő, Szász Béla, Tóth Veremund és Wass Albert. Tíz éves működése alatt azon­ban legfeljebb egy tucatnyi könyvet je­lentetett meg mindössze. A helyzet lényegében ugyanez volt az eredetileg Argentínában alapított, majd 1959-ben az észak-amerikai Cleveland­­be költözött Kárpát Könyvkiadóval is. A különbség a Kossuth és a Kárpát kö­zött csupán abban nyilvánult meg, hogy az utóbbi csaknem háromszáz munkát jelentetett meg. Tette ezt pedig a már fent említett újságszerkesztő, Kótai Zol­tán vezetése alatt, aki a jelzett újságo­kon kívül egy jó évtizeden keresztül (1958-69) szerkesztette a Kárpát című szépirodalmi képes családi folyóiratot is. Olyan magyar klasszikusok mellett mint Arany János, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Mécs László, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán és Reményik Sándor, a Kárpát Könyvkiadó is első­sorban korabeli konzervatív-nemzeti szépírók, történészek, politikai írók és költők munkáit adta ki. Ezek között sze­repelt Eszterhás István, Illés Lajos, Jas­­zovszky József, D. Kenese Erzsébet, Ki­rály Kelemen, Kisbarnaki Farkas Fe­renc, Könnyű László, Kővári Károly, Kutasi Kovács Lajos, Sári Gál Imre, Wass Albert, valamint a jeles clevelan­di közíró, kultúrtörténész és egyetemi tanár, Somogyi Ferenc. Ezeknek a mű­veknek a kiadását Kótai részben a szer­zők szubvencióiból, részben pedig a ki­adott könyvek jövedelméből fedezte. Ha elsősorban saját maga erejéből jelen­tette meg a könyveket, a szerzőknek meg kellett elégedniük munkáik egy-két száz példányával, melynek egy részét eladták, más részét pedig elajándékoz­ták. A többit a kiadó tartotta meg, aki aztán azok kiárusításából igyekezett a befektetett összeget visszaszerezni. Az árusítás különben magyar újsághirde­téseken, magyar könyvesboltokon, va­lamint különböző magyar kulturális és társadalmi rendezvényeken keresztül történt. A clevelandi Árpád Könyvkiadó Vál­lalat szintén a fent jelzett konzervatív­nemzeti vonalat követte. Az előbbiektől csupán annyiban különbözött, hogy el­sősorban a clevelandi Magyar Találko­zók (később Magyar Kongresszusok), valamint az Árpád Akadémia üléseinek az anyagát adta ki. Ezeken kívül mind­össze néhány revizionista szellemű po­litikai művet publikált. Ideológiailag hasonló jellegű volt az 1963-ban alakult és még mindig létező Vörösváry Kiadó (Weller Publishing Company), mely azonban kapacitásá­ban mindig messze fölülmúlta az emlí­tett clevelandi kiadókat. Habár a kana­dai Torontóban székel, ennek ellenére alapítása óta az egész észak-amerikai magyarság kiadójának számított. Ala­pítója a Kanadai Magyarság 1993-ban elhalt főszerkesztője, Vörösváry István, ki nyomdájában számos magyar és ide­gen nyelvű újságot nyomott. Ugyanak­kor sok magyar nyelvű könyvet jelente­tett meg, méghozzá igen szép kiadás­ban. A közel ötszáz megjelent könyv szerzői között szerepel Habsburg Ottó, Horthy Miklós, Kovács Imre, Márai Sán­dor, Mécs László, Mindszenty József, Nyisztor Zoltán, Wass Albert és sok más olyan szerző, akinek politikai és ideoló­giai felfogása nagyjából összeegyeztet­hető volt Vörösváry István tradicionális és a nemzeti ideológiai elkötelezettsé­gével. Ideológiailag hasonló kategóriába tar­tozott a St. Louis-ban működő Ameri­kai Magyar Szemle Kiadó (American Hungarian Reviews (1963-92) is, illetve az azzal kapcsolatos Amerikai Magyar Írók Munkaközössége, Könnyű László (1914-92) vezetése alatt. Ez a kiadó azonban szinte kizárólag Könnyű saját munkáinak a kiadásával foglalkozott, melyek között voltak különböző szépi­rodalmi művek, valamint az amerikai magyarság múltjával foglalkozó kisebb történelmi munkák. A fenti megállapítás részben vonat­kozik a floridai Astor-ban működő, gróf Wass Albert (sz. 1908) által alapított Amerikai Magyar Szépmíves Céh-re (American Hungarian Literary Guild-re) (1964­) is, mely a hatvanas évek óta, néhány kivételtől eltekintve, gyakorlati­lag Wass Albert saját irodalmi munkáit adta ki. Az eredeti magyar nyelvű mun­kák a Szépmíves Céh, azok angol nyel­vű változata pedig a Literary Guild égi­sze alatt jelentek meg. Wass Albert tör­ténelmi és politikai jellegű, főleg a tria­noni békeszerződést megkérdőjelező műveket is megjelentetett, különböző szerzők tollából. Az utóbbiak azonban az ugyancsak általa alapított és veze­tett Danubian Press kiadásában kerül­tek a könyvpiacra — elsősorban angol nyelven. Kissé más jellegű volt a Csicsery- Rónay István (sz.1917) által 1954-ben Washington­ban alapított Occidental Press (1954­), mely modernebb magyar írókra, illetve haladóbb nyugati gondol­kodók műveinek magyar nyelven törté­nő megjelentetésére specializálódott. Ismertebb külföldi magyar szerzői kö­zött szerepelt Márai Sándor, Gombos Gyula és Juhász Vilmos. Az Occidental Press ugyancsak jelentetett meg ma­gyar vonatkozású angol, francia és né­met nyelvű műveket. Anyagiak híján azonban évente mindössze egy-két kö­tetet adott ki. A nyolcvanas évek folya­mán már alig-alig jelentkezett, az évti­zed végén pedig Csicsery-Rónay vég­leg hazaköltözött, ahol 1992-ben kiadó­ját — a régi angol neve alatt — újból megalapította. A hetvenes években új színt jelentett a New York-i Püski Kiadó (1975-), va­lamint a chicagói Framo Kiadó (1977-) jelentkezése. Az előbbi Püski Sándor (sz. 1911) emigrálásának volt az ered­ménye. A volt Magyar Élet Könyvkiadó (1939-50) alapító-tulajdonosa ugyanis öt évvel megérkezése után ismét megindította kiadóját és a hátralévő másfél évtizedes amerikai tartózkodá­sa alatt mintegy negyven kötetet jelen­tetett meg. A szerzők között szerepel­tek emigráns magyar írók (Borbándi Gyula, Faludy György, Gombos Gyula, Györgyey Klára, Monoszlóy Dezső, Nagy Károly, Ölvedi János, Sztáray Zol­tán, Zilahi Lajos), kisebbségi sorsban élő magyar írók (Duray Miklós, Püspö­ki Nagy Péter, Sütő András), valamint hazai magyar írók is (Csoóri Sándor, Csurka István, Für Lajos, Konrád Györ­gy, László Gyula). Püski Sándor 1989- ben repatriált Budapestre, ahol kiadója

Next